TÁJÉKOZTATÓ AZ EURÓPAI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI
Download
1 / 21

"Szakképzésfejlesztés a Közös Minőségbiztosítási Keret - PowerPoint PPT Presentation


  • 63 Views
  • Uploaded on

TÁJÉKOZTATÓ AZ EURÓPAI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZERRŐL (CQAF) ÉS AZ FSZ-NEK A RENDSZERHEZ VALÓ KAPCSOLÓDÁSÁRÓL PROF. DR: KISPÉTER JÓZSEF EGYETEMI TANÁR. "Szakképzésfejlesztés a Közös Minőségbiztosítási Keret rendszer (CQAF) eszközével - hazai és nemzetközi szinten"

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' "Szakképzésfejlesztés a Közös Minőségbiztosítási Keret' - leena


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

TÁJÉKOZTATÓ AZ EURÓPAI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZERRŐL (CQAF) ÉS AZ FSZ-NEK A RENDSZERHEZ VALÓ KAPCSOLÓDÁSÁRÓLPROF. DR: KISPÉTER JÓZSEF EGYETEMI TANÁR

"Szakképzésfejlesztés a Közös Minőségbiztosítási Keret

rendszer (CQAF) eszközével - hazai és nemzetközi szinten"

című CQAF Nemzetközi Szakértői Konferencia. Budapest

2006. november 23-24.


Cqaf tja s az fsz
CQAF útja és az FSZ

A szakképzés minőségének európai szintű fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a 2002. novemberében elfogadott Koppenhágai Nyilatkozat, amely tartalmazza a következő prioritásokat:

  • Az európai dimenzió erősítése a szakképzésben

  • Átláthatóság, tájékoztatás, pályaorientáció

  • Kompetenciák és végzettségek elismerése

  • Minőségbiztosítás területén: „A minőségbiztosításban való együttműködés elősegítése, különös tekintettel a szakképzés minőségével kapcsolatos modellek, módszerek, közös követelmények és alapelvek egymással való megosztására” Koppenhága, 2002. november


Min s g a szakk pz sben eu szakmai munkacsoport twg
"Minőség a szakképzésben" EU Szakmai Munkacsoport (TWG)

2003-ban kidolgozta a szakképzésben alkalmazandó európai szinten közös minőségbiztosítási keretrendszert (CQAF). (A TWG mandátuma 2004. december 31.-én lejárt.)


A cqaf c lja
A CQAF célja

  • Referencia alapként segítse elő és támogassa a tagállamok nemzeti, regionális és helyi szintű minőségbiztosítási rendszereinek kialakítását, fejlesztését, reformját

  • Növelje az átláthatóságot és a konzisztenciát a szakképzés minőségbiztosítása és minőségfejlesztése terén az egyes tagállamok szakmapolitikai kezdeményezései és cselekvési akciói között


  • 2004 májusában született meg a politikai egyetértés a tagállamok között!

  • Magyarország 2005 elején kapcsolódott be a szakképzés minőségének biztosítását és fejlesztését célzó európai szintű tevékenységbe, együttmüködésbe. (Az OM egy szakértőt delegált: Molnárné Stadler Katalint)

  • 2005. október 3.-án a Dublini Konferencián újra indították az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Hálózatot. A Hálózat működése az egymástól való tanulás elvén alapul.


  • A Hálózatba eddig 22 ország kapcsolódott be. Magyarországnak itt két képviselője van: Molnárné Stadler Katalin és Dr. Bartus Zsolt (NSZI főig.h.)

  • A szakképzés fejlesztése az 1057/2005. sz. Kormányhatározatnak megfelelően megkezdődött, azaz a CQAF keretrendszer hazai adaptációja, ami 90 szakközépikolában indult el (határidő: 2006.jun. 30).

  • A Kormányhatározat szerint 2008. december 31.-ig biztosítani kell,hogy valamennyi szakképzést folytató intézmény alkalmazhassa a CQAF-et (ill. annak hazai adaptációját!).


  • 2005 őszén a "hazai" FMM-CQAF javaslatot dolgozott ki a CQAF felnőttképzési adaptálására és a finanszírozás lehetséges forrásaira (erről 2005.-ben tanulmány készült).

  • 2006. október 5.-én a "hazai" Koordinációs Bizottság ülésén áttekintették a CQAF szakképzési és felnőttképzési bevezetésének a helyzetét és felhívták a figyelmet a három nagy hazai rendszer az

  • - iskolai rendszerű szakképzés

  • - felnőttképzés

  • - felsőfokú szakképzés (FSZ) minőségbiztosításának együttes kezelésére és fejlesztésére!!!


  • Fontos: CQAF felnőttképzési adaptálására és a finanszírozás lehetséges forrásaira (erről 2005.-ben tanulmány készült).Itt lép a képbe az FSZ!

  • Az AIFSZ Egyesület felkérésére az elején említett Szakértői Konferencián előadást tartottunk (Kispéter József és Dombovári Tamás) : ".Az FSZ minőségbiztosítás (minőségirányítás, minőségfejlesztés egy lehetséges modellje" címmel


Cqaf hazai bevezet se
CQAF hazai bevezetése CQAF felnőttképzési adaptálására és a finanszírozás lehetséges forrásaira (erről 2005.-ben tanulmány készült).

  • Az EU Szakmai Munkacsoport által kidolgozott CQAF (Európai minőségbiztosítási keretrendszer)-nek a hazai adaptálását a szakképzésre Molnárné Stadler Katalin oldotta meg, ez az SZMBK (Szakképzési Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer) modell


Szmbk modell
SZMBK modell CQAF felnőttképzési adaptálására és a finanszírozás lehetséges forrásaira (erről 2005.-ben tanulmány készült).

1. Tervezés

MÓDSZERTAN

2. Megvalósítás,

végrehajtás

4. Felülvizsgálat

(visszacsatolás és fejlesztés)

3. Mérés,

ellenőrzés és értékelés


  • Ennek logikája az ismert PCDA (tervezni - végrehajtani - ellenőrizni - beavatkozni) -nak felel meg és CQAF-SZMBK "hozzáadott" értéke abban rejlik, hogy minden egyes lépésnél európai szinten elfogadott közös (egységes) minőség-követelményeket határoz meg.

    Az SZMBK tartalmazza a

    a) kulcskérdéseket (minőségi alapkövetelményeket)

    b) kulcskérdések értelmezése (pl. a szakképző iskolák szintjén)

    Az a) kulcskérdéseket adaptáltam az FSZ-re (ezt vitaindítónak tekintem), a kulcskérdések értelmezése egy későbbi feladat.


Szmbk int zm nyi fsz modellje javaslat
SZMBK Intézményi "FSZ" modellje (javaslat) ellenőrizni - beavatkozni) -nak felel meg és CQAF-SZMBK "hozzáadott" értéke abban rejlik, hogy minden egyes lépésnél európai szinten elfogadott közös (egységes) minőség-követelményeket határoz meg.

1.Tervezés (kulcskérdések)

  • 1.1. Egyértelműen meghatározhatók-e az FSZ céljai, elképzelései?

  • 1.2. Az intézmény (konzorcium) FSZ céljai, célkitűzései?

  • 1.3. A célok kitűzésekor figyelembe vették-e az EU-s ágazati és regionális célokat, valamint az intézményre (konzorciumra) vonatkozó indikátorokat és ezeket beépítették-e a célrendszerükbe, indikátorrendszerükbe?

  • 1.4. Hogyan értékelik a kitűzött célok megvalósítását?

  • 1.5. Mutassák be a tervezési folyamat eljárásrendjét az alkalmazott minőségirányítási megközelítésen belül!


2 megval s t s kulcsk rd sek
2. Megvalósítás (kulcskérdések) ellenőrizni - beavatkozni) -nak felel meg és CQAF-SZMBK "hozzáadott" értéke abban rejlik, hogy minden egyes lépésnél európai szinten elfogadott közös (egységes) minőség-követelményeket határoz meg.

2.1. Milyen alapelvek mentén és hogyan történik a projektek keretében elindított egyedi fejlesztési tervek megvalósítása?

  • 2.2. Milyen alapelvek mentén és hogyan történik az intézmény (konzorcium) működéséhez kapcsolódó tervek megvalósítása?


3 m r s ellen rz s rt kel s kulcsk rd sek
3. Mérés - ellenörzés – értékelés (kulcskérdések) ellenőrizni - beavatkozni) -nak felel meg és CQAF-SZMBK "hozzáadott" értéke abban rejlik, hogy minden egyes lépésnél európai szinten elfogadott közös (egységes) minőség-követelményeket határoz meg.

  • 3.1. Mutassák be, hogy milyen belső méréseket, ellenőrzéseket és értékeléseket alkalmaznak az intézményben (konzorciumban)?

  • 3.2. Hogyan biztosítják, hogy a belső mérések, ellenőrzések és értékelések relevánsak és szisztematikusak (tudatosak, módszeresek) legyenek?

  • 3.3. Mely partnerek vesznek részt a belső mérési, ellenőrzési és értékelési folyamatban?

  • 3.4. Milyen szerepet játszanak a különböző partnerek a belső mérési, ellenőrzési és értékelési folyamatokban?

  • 3.5. Mikor milyen gyakorisággal valósulnak meg a belső mérések, ellenőrzések és értékelések?


4 fel lvizsg lat visszacsatol s fejleszt s kulcsk rd sek
4. FELÜLVIZSGÁLAT (visszacsatolás, fejlesztés) (kulcskérdések)

  • 4.1. Hogyan valósítja meg az intézmény (konzorcium) a külső és a belső mérések, ellenörzések és értékelések elemzése alapján a szükséges visszacsatolásokat, hogyan támogatják és szervezik meg a fejlesztéseket és a változások bevezetését?

  • 4.2. Hogyan történik a külső és a belső mérések, értékelések és ellenörzések eredményeiről való visszajelzés?

  • 4.3. Hogyan teszik az FSZ minőségével kapcsolatos külső és belső mérésekből, ellenörzésekből és értékelésekből származó visszajelzéseket nyilvánossá?

  • 4.4. Milyen módon működteti az intézmény (konzorcium) a szervezeti szintű - az oktatásban használt - tanulási folyamatait a külső és belső mérések, ellenörzések és értékelések eredményeinek elemzésére építve?

  • 4.5. Hogyan használják fel a külső és a belső mérések, ellenörzések és értékelések eredményeit az intézményi (konzorciumi) célok, célkitűzések felülvizsgálatához, módosításához?


5 m dszertan kulcsk rd sek
5. Módszertan (kulcskérdések ) (kulcskérdések)

  • 5.1. Milyen szisztematikus minőségirányítási megközelítést alkalmaznak?

  • 5.2. Mi a szerepe az önértékelésnek az intézmény (konzorcium) által alkalmazott minőségirányítási megközelítésben?

  • 5.3. Mely partnereket vonják be az alkalmazott minőségirányítási megközelítés különböző folyamataiba és konkrétan milyen tevékenységekbe?

  • 5.4. Milyen eszközöket alkalmaznak az intézmény (konzorcium) minőségirányítási rendszerében?

  • 5.5. Hogyan motiválják a partnereket abban, hogy vállalt feladataikat megfelelően ellássák?

  • 5.6. Milyen külső mérések, ellenőrzések és értékelések valósulnak meg az intézményben (konzorciumban) és hogyan (milyen esetekben, milyen formában)?


Az szmbk alkalmaz s nak el nyei
Az SZMBK alkalmazásának előnyei (kulcskérdések)

  • Folyamatos fejlesztés (PDCA-logika) alkalmazása

  • Minden lépésnél európai szinten elfogadott közös követelmények

  • Önértékelés a fejlesztések megalapozására

  • Indikátorrendszer az eredményesség megítélése és összehasonlítása érdekében

  • Intézményi szintű monitoring rendszer alkalmazása

  • „Rendteremtés”: rendszerek integrálása

  • Nemzetközi / EU elvárások teljesítése


A magyar szakk pz si min s gbiztos t si keretrendszer
A magyar Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (kulcskérdések)

Európai szakképzési minőségbiztosítási keretrendszer

Felnőttképzésre adaptált SZMBK

Iskolarendszerű szakképzésre adaptált SZMBK

Felsőfokú szakképzésre adaptált SZMBK


J a v a s l a t o k
J A V A S L A T O K (kulcskérdések)

  • Az Elnökség vitassa meg a minőségbiztosítási keretrendszerrel kapcsolatos teendőket:

  • Kérjük fel egy "konzultációra" Molnárné Stadler Katalin szakértőt (NSZI/SZFP), hogy egy elnökségi ülés keretében az SZMBK-nak az FSZ-re való adaptálás feladatai témában (vállalja!).

  • Össze kellene gyűjteni az FSZ-ben résztvevőktől a minőségbiztosításra alkalmazott korábbi elképzeléseiket, tapasztalataikat.

  • Az FSZ-re adaptált SZMBK elkészítése és bevezetése szép kihívás az FSZ-ben résztvevő intézmények – konzorciumok számára. Sok sikert!


Aj nlott irodalom
Ajánlott irodalom (kulcskérdések)

  • Kispéter József, Drahos Péter, Dombovári Tamás (2006): A felsőfokú szakképzés minőségirányítási és minőségfejlesztési modellje. Szakképzési Szemle, XXII. 35-54 old.

  • Bartus Zsolt, Molnárné Stadler Katalin (2006): Közös minőségbiztosítási keretrendszer a szakképzésben. Szakoktatás 56. évf. 2. sz. 27-31 old.

  • Bartus Zsolt, Molnárné Stadler Katalin (2006): A szakképzés - európai szinten közös - minőségbiztosítási keretrendszere. Szakoktatás 56.évf. 3.sz. 13-16 old.


Köszönöm a figyelmet! (kulcskérdések)


ad