A vállalkozás indításának jogi és pénzügyi ismeretei

1. A vállalkozás indításának jogi és pénzügyi ismeretei Török Miklósné

2. 1. Jogi formák 1.1. Miért fontos a választás 1.2. Vállalkozási jogi formák 1.2.1. Egyéni vállalkozás 1.2.2. Magánszemély önálló tevékenysége 1.2.3. Közkereseti társaság 1.2.4. Betéti társaság 1.2.5. Korlátolt felelősségű társaság 1.2.6. Részvénytársaság 1.2.7. Nonprofit gazdasági társaság 2. Adótervezés

3. 1. Jogi formák A cégforma kiválasztásánál (alapítási és fenntartási költségek, jogi felelősség, adózási kérdések) nehézséget a választás és a végső döntés meghozatala jelenti.

4. 1.1 Miért fontos a választás? • befolyásolhatja a vállalkozás és a vállalkozó céljainak elérését • hatása van például az adókötelezettségre • előre vetíti a későbbi jogi akadályokat és lehetőségeket • a kötelezettségeink is pontosan meghatá-rozhatóak lesznek.

5. 1.1 Miért fontos a választás? (folyt.) Tanulságok • nem lehet sikeres az, aki nem tud hatékonyan fellépni versenytársaival szemben • ha nem használjuk ki legalább azokat az előnyöket, amelyeket a versenytársak is kihasználnak A döntést leginkább: • a tevékenységi kör • a piaci lehetőségek • a gazdasági környezet • és a potenciális veszélyek fogják befolyásolni.

6. 1.2. Vállalkozási jogi formák A legnépszerűbb vállalkozási formák: • korlátolt felelősségű társaság • betéti társaság (a bt és a kft az összes társas vállalkozásnak mintegy 90 százalékát adja) • egyéni vállalkozás • önálló adószámmal rendelkező magánszemély vállalkozása • részvénytársaság • non-profit vállalkozási forma

7. 1.2.1. Egyéni vállalkozás Minden belföldi természetes személynek alanyi joga az üzletszerű, saját nevében és saját kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenység. Nem alapíthat egyéni vállalkozást az a személy, akit • bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek • foglalkozástól a bíróság eltiltotta • foglalkoztatási tilalom alá esik • gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja • korábban tartozását még rendezte • adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van

8. 1.2.1. Egyéni vállalkozás (2) • Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához csak egyéni vállalkozói igazolványra van szükség. • A vállalkozói igazolványt egy, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet kérni a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodában • A kérelemhez csatolni kell: • a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy nem állnak fenn vele szemben kizáró okok; • hatósági erkölcsi bizonyítványt • a végzettséget igazoló okiratot • hatósági engedélyt • nyilatkozatot az adószámról (az okmányiroda beszerzi az adószámát és a statisztikai számjelét is) • A székhely a vállalkozás központi ügyintézésének a helye

9. 1.2.1. Egyéni vállalkozás (3) • a kérelem benyújtásakor nyilatkozni kell, milyen módon szeretnének adózni • az egyéni vállalkozó köteles személyesen eljárni a tevékenység folytatásában, de lehetősége van alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót is foglalkoztatni • az egyéni vállalkozó a teljes vagyonával, korlátlanul felel! • csak egy egyéni vállalkozást alapíthat • egyidejűleg nem lehet más gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja • kérheti a cégbíróságtól, hogy egyéni cégként jegyezzék be, de az egyéni cég nem jogi személy • a bejegyzett cégnév cégoltalom alatt áll, ha egyéni cégként bejegyeztette magát • az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át • a vállalkozói igazolvány kiadásért 10.000 forintos illetéket, a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításáért 2.000 forintot kell fizetni

10. 1.2.1. Egyéni vállalkozás (4) • a vállalkozói igazolvány kiadására rendelkezésre álló időtartam 30 nap • az igazolvány közokirat • egyes főbb alkatrészeit a hamisítás ellen védeni kell • a vállalkozói igazolványt személyesen a vállalkozónak kell átvennie azt követően, hogy személyazonosító igazolvánnyal vagy személyazonosságot igazoló más hatósági okmánnyal igazolta személyazonosságát • az adózásnál mint munkavállaló, munkáltató (tb. járulék, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, EHO), és mint vállalkozás is adózik a VSZJA és az osztalék után • az SZJA kedvezmények is rendelkezésre állnak

11. 1.2.2 Magánszemély önálló tevékenysége • a magánszemély az önálló tevékenységet kétféle formában folytathatja. Az egyik formája az egyéni vállalkozás, a másik formája az egyéni adószám birtokában végzett tevékenység • a 08101 számú bevalláson kell az adóhatósághoz bejelentkeznie, és adószámot kérnie • adószámmal rendelkező magánszemélyként jellemzően az ingatlan-bérbeadási, szellemi tevékenység, mezőgazdasági őstermelői tevékenység gyakorolható

12. 1.2.3. Közkereseti társaság • két vagy több tag együttműködése, társasági szerződés útján jön létre • alacsony tőkével és kisebb taglétszámmal működő kisvállalkozások, fontos a tagok között az egyetértés, a kölcsönös bizalom • korlátozások a következők: • egyidejűleg csak egy közkereseti társaságnak lehet tagja • nem lehet betéti társaságban korlátlanul felelős beltag • kiskorú nem lehet tagja közkereseti társaságnak • a társasági szerződés megkötését az ügyvéd ellenjegyzi • a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított 30 nap • megalakulása a cégbírósági bejegyzéssel és annak a cégközlönyben történő közzétételével zárul

13. 1.2.3. Közkereseti társaság (2) • a cégeljárásban kötelező a jogi képviselet • tagjai korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett végzik tevékenységüket • a „kkt." rövidítést kell feltüntetni • tagjai személyesen közreműködhetnek a társaság tevékenységében • a tagok személyes közreműködhetnek • valamennyi tagot terheli a vagyoni részvétel kötelezettsége • a vezető tisztségviselő polgári jogi megbízási jogviszony alapján látja el tevékenységét, járulékfizetési kötelezettsége pedig megbízási díjához igazodik • a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg • az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett intézkedése ellen tiltakozhat, az intézkedésekhez pedig a tagok gyűlésének a határozata szükséges

14. 1.2.3. Közkereseti társaság (3) • a tagok gyűlése egyszerű szótöbbséggel határoz • valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben hozandó döntéshez. A társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia • amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek • az ügyvédi munkadíjon felül, le kell róni 15.000 forintot illetékbélyegben, és közzétételi költségtérítésként az Igazságügyi Minisztériumnak meg kell fizetni 10.000 forintot • 3 aláírási címpéldányt kell készíteni, amelynek költsége 1.500 és 2.000 forint körül mozog (közjegyzőnként változik) • az alapításhoz kapcsolódó költség, számlákkal a cég könyvelésében elszámolhatók

15. 1.2.4. Betéti társaság • jogi személyiséggel nem rendelkező társaság • valamennyi tagot terheli a vagyoni részvétel kötelezettsége • mind a beltagok, mind a kültagok jogosultak személyes közreműködést vállalni • kültagok általában nem vehetnek részt az üzletvezetésben, de döntéshozatalban ugyanolyan jogosultságok illetik meg őket, mint a beltagokat • a beltagok felelőssége mögöttes, korlátlan és több beltag esetén egyetemleges. A kültag fő szabály szerint a társaság kötelezettségeiért nem felel. Ez alól a szabály alól két kivétel van • a társasági szerződést közokiratba kell foglalni • az ügyvédi munkadíjon felül, a betéti társaság bejegyzési kérelmén 15.000 forintot illetékbélyegben kell leróni, és közzétételi költségtérítésként az Igazságügyi Minisztériumnak 10.000 forintot kell megfizetni • aláírási címpéldányt kell készíteni • az alapítási költség, a könyvelésben elszámolhatók • amennyiben a tevékenység nem igényel jelentős eszközállományt, illetve pénzeszközöket (például szellemi tevékenység), akkor célszerű kkt. vagy bt. alapítása

16. 1.2.5. Korlátolt felelősségű társaság • a korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzstőkével rendelkezik • a társaság kötelezettségiért a tag nem felel • egyszemélyes alapítás mellett is létre lehet hozni • a törzstőke legkisebb összege 500 ezer forint • a bejegyzési kérelem benyújtásáig ha van nem pénzbeli betét (apport) azt teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani • osztalékra a tag, csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult • a kft. rövidítését a társaság cégnevében fel kell tüntetni • a társaság a társaság teljes vagyonával tartozik a hitelezők felé • a tagok felelőssége azonban korlátozott

17. 1.2.5. Korlátolt felelősségű társaság (2) • a társaság társasági szerződéssel jön létre, az egyszemélyes társaság alapító okirattal, a társaság legfőbb szerve a taggyűlés, amit legalább évente egyszer össze kell hívni • ügyeinek intézését egy vagy több ügyvezető látja el • a szerződésminta kitöltésével is alapítható, (a szerződésmintákat a cégtörvény melléklete tartalmazza). Ilyenkor is szükség van azonban ügyvédi ellenjegyzésre • az ügyvédi munkadíjon felül le kell róni 15.000 forint eljárási illetéket, valamint az Igazságügyi Minisztériumnak fizetendő, 20.000 forint közzétételi költségtérítés • aláírási címpéldányt itt is kell készíttetni

18. 1.2.6. Részvénytársaság • A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul • a részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel • a társaság cégnevében fel kell tüntetni a részvénytársaságot • a zártkörűen működő részvénytársaság 5 millió forintos, a nyilvánosan működő részvénytársaság 20 millió forintos alaptőkével alapítható

19. 1.2.7.A nonprofit gazdasági társaság, közhasznú társaság és a közhasznú szervezet • a közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való bírósági nyilvántartásba vétellel szerzi meg • jellemzői: • társasági adómentesség • vállalkozói tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény, illeték- és vámkedvezmény illeti meg • a kapott szolgáltatás után az igénybevevője személyi jövedelemadó mentességben részesül • míg a közhasznú szervezetet támogató is adókedvezményekkel számolhat

20. 1.2.7.A nonprofit gazdasági társaság, közhasznú társaság és a közhasznú szervezet (2) • az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység • a szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása • a műemlékvédelem • a tudományos tevékenység, kutatás • a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés • a természetvédelem, állatvédelem • a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése • a fogyasztóvédelem • a rehabilitációs foglalkoztatás • az ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység • a bűnmegelőzés és az áldozatvédelem

21. 1.2.7.A nonprofit gazdasági társaság, közhasznú társaság és a közhasznú szervezet (3) • a közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság • a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között • a nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat • speciális szabályokat a többi gazdasági társaságtól eltérően a Polgári Törvénykönyv és a közhasznú szervezetekről szóló törvény tartalmazza. Ugyanakkor a bejegyzésére, módosítására, törlésére vonatkozó eljárási szabályok azonosak a többi gazdasági társaságra vonatkozó szabályokkal • ilyen társaságokat főként önkormányzatok hoznak létre • 2007. július 1-jétől nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására nonprofit gazdasági társaság alapítható. Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető

22. 1.2.7.A nonprofit gazdasági társaság, közhasznú társaság és a közhasznú szervezet (4) A közhasznú szervezet működési és gazdálkodási rendje • a közhasznú szervezet működésére vonatkozóan, jóval részletesebb szabályokat kell tartalmaznia a létesítő okiratnak, mint más gazdálkodó szervezetnek A közhasznúsági jelentés • a közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést is készíteni • a jelentésbe bárki betekinthet • a nyilvánosság számára a közhasznúsági jelentést elérhető módon közzé kell tenni

23. Az elektronikus cégalapítás költségei (Bruttó díjak, amelyek az áfát is tartalmazzák!) • KFT, KKT és BT egyszerűsített, elektronikus eljárásban történő alapításának költségei: • Illeték: 15.000.- Ft • Közzétételi díj: 0.- Ft • Munkadíj: 54.000.- Ft (ügyvédi, ügyviteli díjak, 2 db. aláírás minta, 1 db. tulajdoni lap) --------------------------------------------------- • összesen: 69.000.- Ft (amely az áfát is tartalmazza)

24. Legfontosabbadók A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és

25. Fizetendő járulékok 2008 *A korkedvezmény-biztosítási járulék 75%-át a központi költségvetés átvállalja, ezért 3,25% fizetési kötelezettséget jelent a foglalkoztatók számára

26. Fizetendő járulékok 2008 (2) Egyéb adókötelezettségek Munkaadói járulék 3 % Munkavállalói járulék 1,5 % Vállalkozói járulék 4%

27. Köszönöm a figyelmet!