1 / 47

Tápelemvisszapótlás

Tápelemvisszapótlás. K. Fe. Ca. Zn. P. Mg. N. Liebig törvény. TERMÉS. c. b. TALAJ TÁPANYAG TARTALOM. Mitscherlich törvény. csökkenő hozamnövekedés törvénye. Mitscherlich törvény. x - ható tényező pl. műtrágya. A. y - termés. A - maximális termés.

leanne
Download Presentation

Tápelemvisszapótlás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Tápelemvisszapótlás

  2. K Fe Ca Zn P Mg N Liebig törvény

  3. TERMÉS c b TALAJ TÁPANYAG TARTALOM

  4. Mitscherlich törvény csökkenő hozamnövekedés törvénye

  5. Mitscherlich törvény x - ható tényező pl. műtrágya A y - termés A - maximális termés ahol dy/dx = egységnyi hatótényezőre jutó termésváltozás (A-y) = a maximális terméshez még hiányzó rész

  6. Az árbevétel, a trágyázás költségének és jövedelmezőségének alakulás a kiadott trágya mennyiségének függvényében

  7. 1 t őszi búza megtermesztéséhez javasolt P műtrágya hatóanyag

  8. Tápanyag-gazdálkodási módok

  9. A műtrágyák tápelemtartalmának érvényesülése az időben

  10. Biológiai módszerek

  11. IV. III. Ismétlések II. I. 5 4 3 1 2 Kezelések • Üzemi táblákról mintavétel  Növényanalízis • Üzemi kísérlet  tábla felosztása, kezelése, betakarítása (ha)  nagy parcella – kevés tápelem kezelés Kezelések, Ismétlések, Elrendezés • Például: • kezelés: Kontroll (N,P,K = 0) • kezelés: N50, K50, P0 • kezelés: N50, K50, P25 • kezelés: N50, K50, P50 • kezelés: N50, K50, P75

  12. Kisparcellás kísérlet  sok kezelés, üzemihez hasonló (100 m2) viszonyok, természetes viszonyok, adott termőhelyre érvényes • Mikroparcellás kísérlet  Főleg nemesítési célokra (1 m2) • Liziméter öntözés és tápelem mozgás, párolgás, (1 m2 – 1m) párologtatás vizsgálata • Tenyészedénykísérlet  Több talajjal, szabályozott (1-10 kg tömegű talaj) körülmények, kis talajtömeg, kedvező vízellátás

  13. Klimatizált növénynevelő  Szabályozott körülmények (Fitotron)fény, hő, páratartalom • Vízkultúra  kutatás, termelés

  14. Üzemi kísérlet

  15. Kisparcellás kísérlet /1

  16. Kisparcellás kísérlet / 2

  17. Mikroparcellás kísérlet

  18. Tenyészedény kísérlet/1

  19. Fitotron

  20. Vízkultúra (hydroponika)

  21. Talajmintavétel szántóföldön és állókultúrában

  22. KÉMIAI TÁPELEM VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

  23. HIVATALOS MAGYAR MÓDSZER: AL Ammónium-laktát-acetát ecetsavas oldata pH = 3.7 • A talaj könnyen oldható foszfor és káliumtartalmának meghatározására szolgál • Mérési eredmény: AL-P2O5 mgkg-1 talaj AL-K2O mgkg-1 talaj

  24. P: Savanyú kémhatásánál fogva elsősorban a különböző oldékonyságú Ca-foszfátokat oldja. Vizsgálati eredmények korrekciója pH illetve CaCO3 tartalom alapján. • K: Az NH4+ ionok nagy mennyisége leszorítja a talajkolloidok felületéről az ott adszorbeált K+ ionokat. Vizsgálati eredmények korrekciója a talaj kötöttsége (KA) alapján.

  25. KCl és EDTA kioldás 1 M KCl: NH4+-N , NO3--N , SO4- , Mg2+ meghatározására EDTA+ 0,1M KCl Zn, Cu, Mn, (Mo, B) komplexképzés

  26. MŰTRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁS

  27. MŰTRÁGYAADAG SZÁMÍTÁS 1. Talajtípus temőhely (I-VI) 2. Növény tervezett termése 3. Tápanyagellátási kategóriák 4. Fajlagos műtrágya hatóanyagígény megállapítása 5. Műtrágyahatóanyag mennyiség kiszámítása 6. Korrekciók 7. Műtrágyázás módja és ideje

  28. Talajtípus - temőhely (I-VI)

  29. Termőhelyi csoportok I. Csernozjom talajok  mély termőrétegűek  kiváló a vízgazdálkodásuk  jó a tápanyag-szolgáltató képességük  viszonylag könnyű a művelhetőségük  a legigényesebb szántóföldi növények is sikeresen termeszthetők rajtuk II. Barna erdőtalajok  jó a tápanyag- és vízgazdálkodásuk  megfelelő a művelhetőségük  igényesebb szántóföldi növények is sikeresen és biztonságosan termeszthetők rajtuk  az eróziós károk agrotechnikai eljárásokkal megakadályozhatók

  30. III. Kötött réti talajok  jó tápanyagkészlet, gyenge tápanyag-feltáródás  víztartó képességük nagy, vízvezetésük kedvezőtlen  felmelegedésük lassú  a növénytermesztést az évszakonkénti, főleg a tavaszi magas talajvízállás, valamint a nagyobb esők utáni túltelítődés kedvezőtlenül befolyásolja  művelhetőségük kedvezőtlen  kora tavaszi vetésű, valamint a tartósan magas talajvízállást és vízborítást nem tűrő növények termesztése nem ajánlatos, de a nagy vízigényű növények biztonságos termesztése is korlátozott IV. Laza, homoktalajok  könnyű művelhetőség  kedvezőtlen vízgazdálkodás, kis víztartó képesség, tápanyagok túlzott mozgékonysága  gyakori a széleróziós kártétel  az elérhető termésszint általában kicsi, a termésbiztonság ingadozó  a biztonsággal termeszthető növények száma kevés

  31. V. Szikes talajok  fizikai és kémiai tulajdonságaik kedvezőtlenek  víz- és tápanyag-gazdálkodásuk szélsőséges  a viszonylag sikerrel termeszthető növényfajok száma erősen korlátozott  a termésingadozás nagy  leginkább az őszi gabonaféléket (búza, árpa), a késő tavaszi vetésű növényeket és lucernát, esetleg a repcét termeszthetjük viszonylag biztonságosan  gyakran szükséges a kémiai talajjavítás VI. Sekély termőrétegű talajok  kevés a tárolható víz mennyisége  a termesztés korlátozó tényezője a víz  kevés vizet igénylő, rövid tenyészidejű, nyár elején betakarítható növényfajok termeszthetők viszonylag biztonságosan

  32. Növény tervezett termése

  33. Termésszinthatárok az I. termőhelyen (t/ha) A VII. termésszint kategória felső hatását meghaladó termések a VIII. kategóriába tartoznak.

  34. Tápanyagellátási kategóriák

  35. A talaj humusztartalmának határértékei (a N ellátottság megítéléséhez)

  36. AL-oldható K2O mg/1000g

  37. AL-oldható P2O5 mg/1000g

  38. Fajlagos műtrágya hatóanyagígény megállapítása

  39. * A N-igény egy részét a N-kötő mikroorganizmusok fedezik

  40. Őszi búza fajlagos műtrágya igénye hatóanyagban kg/t terméshez

  41. Burgonya fajlagos műtrágya igénye hatóanyagban kg/t terméshez

  42. Korrekciók

  43. ELŐVETEMÉNY HATÁSA • - Pillangós növények N igényt csökkenti IV és VI kivételével • közepes és annál jobb humusz esetén a számított N hatóanyag • Csökkenthető: - egyéves pillangós 30 kgN/ha • - évelő pillangós 50 kgN/ha • - lucerna 2 éves 30 kgN/ha • -Nagy tömegű szervesanyag leszántásakor • Kukorica szár 5-10 kg/K2O/t szemtermésenként csökkenti • Napraforgószár 20-30 kg/K2O/t kaszattermésenként csökkenti • Őszi búza szalma 5-10 kg/K2O/t szemtermésenként csökkenti • -IV, V és VI termőhelyeken 1 t szárazanyaghoz 8 kg N ha N<150 kg/ha • - Pozitív NPK mérleg a fel nem használt NPK 50% -a

  44. AZ ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS HATÁSA 1 év 18 kg/10t N, 20 kg/10t P2O5, 40 kg/10t K2O 2 év 12 kg/10t N, 15 kg/10t P2O5, 20 kg/10t K2O Hígtrágya hatás: N 1,5 kg/m3, P2O5 0,6 kg/m3, K2O 0,9 kg/m3

  45. Nmin módszer A talaj 1 m-es rétegében lávő ásványi (min) N mennyiségét 150 kg/ha értékre kell műtrágya vagy szerves trágya nitrogénnel kiegészíteni az Őszi Búza tápanyagellátásához! min N = NO3- + NO2- + NH4+

More Related