1 / 58

A hiperaktivitás-figyelemzavar jellegzetességei, terápiás lehetőségek

A hiperaktivitás-figyelemzavar jellegzetességei, terápiás lehetőségek. Dr Baji Ildikó. Történet. 1902-ben G.Still kórképként említette 1926-ban Benedek Elek: Pajkos Peti pajkosságai az 1900-as évek elején agykárosodást feltételeztek hátterében (postencephalitis syndroma)

lavada
Download Presentation

A hiperaktivitás-figyelemzavar jellegzetességei, terápiás lehetőségek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A hiperaktivitás-figyelemzavar jellegzetességei,terápiás lehetőségek Dr Baji Ildikó

  2. Történet • 1902-ben G.Still kórképként említette • 1926-ban Benedek Elek: Pajkos Peti pajkosságai • az 1900-as évek elején agykárosodást feltételeztek hátterében (postencephalitis syndroma) • 1937-ben alkalmaztak amfetamin típusú (benzedrin) molekulát először terápiájában (C.Bradley) • MCD - minimális cerebrális diszfunkció • POS - pszicho-organikus szindróma fenti két elnevezés valamiféle organikus sérülést feltételez a háttérben,ami nem igazolódott be.

  3. Történet • 1960-ban nevezték először hiperaktivitásnak (Chess) • 1960-as évektől stimulánsok elterjedt használata • 1968-ban önálló kórképként jelenik meg a DSM-II-ben • 1994-től használjuk a jelenlegi DSM-IV kritériumokat • 1990-es évektől a betegek 90%-a kap gyógyszert, 70%-uk stimulánst • 2003 megjelent az atomoxetin

  4. Legfontosabb • Korai felismerés • Megfelelő terápia • Rendszeres kontroll Gyermek sorsa • Dg:BNO-10, DSM-IV

  5. ADHD TÜNETEI /FIGYELEMZAVAR • A figyelmetlenség vezető tünetei • Gyakran nem figyel megfelelően a részletekre, vagy gondatlan hibákat vét. • Gyakran nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladat- vagy játéktevékenységen belül. • Gyakran úgy tűnik, nem figyel, amikor beszélnek hozzá. • Gyakran nem követi az instrukciókat vagy elmarad az iskolai és egyéb munka vagy kötelességek stb. befejezése. • Gyakran nehézsége van a feladatok és tevékenységek megszervezésében. • Gyakran elkerüli, nem szereti vagy ellenáll, hogy olyan feladatokban vegyen részt, amelyek tartós mentális erőfeszítést igényelnek. • Gyakran elveszíti a feladatokhoz vagy tevékenységekhez szükséges dolgokat. • Gyakran vonják el figyelmét könnyen külső ingerek. • Napi tevékenységében gyakran feledékeny.

  6. ADHD TÜNETEI/HIPERAKTIVITÁS Hiperaktivitás: • Gyakran babrál, kézzel-lábbal, fészkelődik az ülésen. • Gyakran elhagyja a helyét az osztályban vagy más helyzetekben, amikor az ülve maradást várják el. • Gyakran rohangál, ugrál, vagy mászik olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló. • Gyakran nehézséget jelent számára az önálló csendes, nyugodt játéktevékenység vagy az abban való részvétel. • Gyakran izeg-mozog, vagy gyakran úgy cselekszik, mint akit felhúztak. • Gyakran túlzottan sokat beszél. Impulzivitás: • Gyakran kimondja a választ, mielőtt a kérdés befejeződött volna. • Gyakran nehézsége van a várakozással. • Gyakran félbeszakít másokat (pl. beszélgetéseket vagy játékokat).

  7. ADHD diagnózisa 9/6 figyelmetlen tünet 9/6 túlmozgásos/impulzív tünet Krónikus lefolyás 7 éves kor előtt már jelen vannak a tünetek Legalább 2 területen

  8. Diagnosztikai alcsoportok • BNO-10:Hiperaktivitás-figyelemzavar • Hiperkinetikus magatartászavar • DSM-IV: Főleg figyelemzavar(ADD) • Főleg hiperaktivitás (HD) • Kevert (ADHD)

  9. Epidemiológia • Magyarországi epidemiológiai adatok nem álnak rendelkezésre • Számos nemzetközi vizsgálat • Gyermek- és serdülőkorban:2,1-11%(Schwab-Stone2000, Brown et al. 2001) • Kisgyermek részlegen a leggyakoribb diagnózis • Az ADHD-t eredetileg gyermekkori szindrómának tekintették, de ma már tudjuk, hogy a legtöbb esetben végigkíséri az életet, és komoly funkcióromlással járhat számos területen (Weiss és mtsai., 1985).

  10. Mai modern felfogás • neurotranszmitterek eltérő mennyisége és működése, dopamin, noradrenalin felelősek azért, hogy az agytörzsi régiók impulzusai /hangulat, éberség, észlelés/ nem megfelelő mértékben kontrolláltak • homloklebeny által • genetikai háttér

  11. Kiváltó/Kockázati tényezők • Család- és ikervizsgálatok alapján genetikai háttér • a becsült örökletesség magas, átlagosan 0,7-0,8 • több gén • dopamin rendszer génjei érintettek • újabb hipotézisek a szerotonin és a noradrenalin rendszereket is magukba foglalják (Swanson és mtsai., 2000; Faraone és mtsai., 2000).

  12. Kiváltó/Kockázati tényezők • A környezeti faktorok: • anyától való nagyon korai elszakadást • alacsony szocio-ökonómiai státuszt • elhanyagolás • anyai dohányzás a terhesség alatt • szoros interakció a genetikai tényezőkkel (Biederman és mtsai. 1995; Mick és mtsai. 2002).

  13. Morfológiai és funkcionális elváltozások • a féltekék közötti normális aszimmetria eltűnése is jellemző • képalkotó eljárásokkal anatómiai elváltozások a jobb oldali prefrontális lebeny és a nucleuscaudatus területén • funkcionális vizsgálatok az említett agyi területeken alacsonyabb véráramlást is találtak (Casey és mtsai. 1997; Castellanos és mtsai.,1994; Castellanos és mtsai.,1996). • prefrontális lebeny (PFL) feldolgozóköreinek zavara orbitofrontális kör (Itami és mtsai., 2002; Hesslinger és mtsai., 2002)

  14. PFL • A frontális lebenynek öt fő feldolgozóköre van • A bazális ganglionok (BG) magjain keresztül kapcsolnak át: striátum és a globus pallidus/substantia nigra • Dorzolaterális, orbitofrontális és mediális PFL-n belül található • Mindegyik feldolgozókörön belül van egy facilitáló és egy gátló út • Szoros kapcsolat ADHD-val

  15. PFL a szervezésben játszik szerepet • Végrehajtó funkció komplex kognitív folyamatokat foglal magában, • amelyeket az újés nehéz helyzetek megoldása igényel (Hughes, 2002). • -szándékoscselekvés megtervezése, • - megfelelő stratégia kiválasztása, • - releváns információkfejben tartása • - hibák folyamatos korrekciója • - automatikus válaszok gátlása.

  16. Orbitofrontális kör és ADHD • sérülése leginkább a viselkedés organizációját(pl. hiperaktivitás, gátlástalanság) • emóciókkal kapcsolatos döntéshozatalt(impulzivitás) befolyásolja. • irreleváns ingerek gátlásában (Garavan és mtsai. 1999). • ADHD esetében alulműködik

  17. Néhány jellemző Fiú:lány=3:1, 6:1 30-50% felnőtt korban is fennmarad

  18. Differenciál diagnózis • Részletes anamnézis • Tünetek együttállása • Tünetek kezdete • Lefolyás • Standard kérdőívek • Pszichológiai, gyógypedagógiai vizsgálat

  19. Differenciál diagnózis • Mentális retardáció • Autizmus • Hangulatzavarok • Viselkedési zavar • Szorongásos zavarok Az érintettek több mint 85%-nak van legalább egy komorbiditása, 60%-ának több.

  20. ADHD Alacsony önértékelés Viselkedés zavar Szociális nehézségek Tanulási zavarok Antiszociális viselkedés Iskolából kimaradás, törvény sértés Drog, alkohol

  21. JELLEMZŐK Konfliktuózusabb szülő-gyerek kapcsolatban nőnek fel. • 35%-ban szülő is ADHD-s! • növeli a magatartászavar, ODD előfordulását és súlyosságát. • konfliktusok gyakorisága nagyobb • csökkent az érzelmi rezonancia

  22. SERDÜLŐKOR • 30-40% visszatérő súlyos iskolai magatartásproblémák • 40-50% kizárják ideiglenesen hosszabb időre az iskolából • 30% eltávolítják véglegesen • A droghasználók között igen magas az ADHD-sok aránya 50-60% regisztrált ismételten sebészeti ellátásra (nem ADHD 13%)

  23. KÖVETKEZMÉNYEK Kamaszkorban 70%nak nincsenek barátaik • Együttműködésük ritka és korlátozott • Magasabb a pszichopátiás személyiségfejlődés felé sodródás aránya, • Magasabb a deviancia, az antiszociális cselekmények, • Gyakrabban lesznek kortársbántalmazás résztvevői mindkét (bántalmazott és bántalmazó) oldalon. • Magasabb az idő előtti szexuális aktivitás, a promiszkuitás, a kora-serdülőkori terhesség, szexuális úton terjedő betegségek • Nagyobb arányban kerülnek nagyszülőkhöz vagy más rokonhoz

  24. KÖVETKEZMÉNYEK Antiszociális személyiségvonások • Ragadozó/ordas viselkedés, lopás, rablás • Gyakori az önfenntartó kriminalitás • Otthonról való elszökés • Jóval magasabb a gyújtogatás közöttük • A serdülőkori drogabúzus 3x gyakoribb • 25% pszichopátiás vonások • Antiszociális és borderline személyiségzavar • USA 8 millió felnőtt ADHD-s

  25. FELNŐTTKOR -70-80%-ban továbbra is fennmarad -Az élet minden területét érinti. -Alkalmazkodási képességük, felelősségvállalásuk, szocializáltságuk jóval átlag alatti. -Egyéb pszichiátriai betegségek gyakoribbak -Munkahelyi problémák, munkahelyváltások -Alacsonyabb életminőség -Magas költségfaktorú zavar IDŐBEN ELKEZDETT HATÉKONY TERÁPIA!!!

  26. Óvintézkedések Pályaválasztási tanácsadás és tréning Jogosítvány gyógyszeres védelemben jóval alacsonyabb a baleseti ráta Korai, komoly szexuális felvilágosítás Rendszeres testedzést

  27. A KORAI FELISMERÉS ÉS KEZELÉS JELENTŐSÉGE • megelőzhető a negatív énkép kialakulása, • a motiválatlanság kialakulása, • az önmagukkal kapcsolatos reménytelenség és keserűség, • az állandó nyugtalanság és elégedetlenség kialakulása, • csökken sodorhatóságuk, a deviáns viselkedésre való veszélyeztetettségük • pathológiás személyiségfejlődésre való veszélyeztettségük • iskolai, szakmai pályafutásuk inkább közelít értelmi szintjükhöz

  28. 1987.APA döntött az ADHD betegségek közé történő besorolásáról. • Egy éven belül csak az USA-ban 500 ezer ADHD-s gyerek. • 1990. az USA-ban új szövetségi támogatási program: családok 450 dolláros havi támogatás minden ADHD-s gyermekük után • 1991. az USA-ban évi 400 dollár támogatást kaptak az iskolák minden egyes ADHD-s gyerek után. • 1997. Az USA-ban ADHD-s gyerekek száma 4,4 millió • 2000. 760 millió dollár értékben adtak el ilyen gyógyszereket, 2004-ben pedig már 3.1 milliárd dollár értékben...

  29. Hiperaktivitás-figyelemzavar • Tünet • Más gyemekpszichiátriai betegség része • ADHD • Jelentősen zavarhatja a normális pszichés fejlődést • (társas kapcsolatok, emocionalitás, kognitív készségek) • PONTOS DIAGNÓZIS AZ ELSŐ! • TERÁPIA

  30. ADHD terápiája • Számos összefoglaló tanulmány (Miller et al. 1998, Jadad 1999, Lord and Paisley 2000, Taylor et al.2004) • Multimodális terápia

  31. ADHD MULTIMODÁLIS TERÁPIÁJA • Gyógyszeres • Nem gyógyszeres • -Viselkedésterápia • -Kognitív viselkedésterápia • -Szülő tréning • -Pedagógus tréning

  32. Terápiás terv • A terápiás módszer megválasztását a kórkép súlyossága határozza meg: • enyhe esetek: • pszichoterápia (Kognitív-viselkedésterápia) • nevelési tanácsok • oktatási megsegítés • középsúlyos és súlyos esetek: • fentiek mellett gyógyszer adása szükséges

  33. Gyógyszeres terápia • Pszichostimulánsok: • Két csoport: • Amfetaminok (Dexedrin) noradrenerg hatás • Metilfenidát (Ritalin) Mo. Ritalin (első választandó szer) • Noradrenerg antidepresszánsok: • Strattera

  34. KOGNITÍV-VISELKEDÉS TERÁPIA SZÜLŐ TRÉNING FÉSZEK PROGRAM

  35. Fészek-Búgócsiga-Fészek • Dr Makra Judit • Novák Tünde • Kaposi Kálmán • Jelinek Szilvia • Dr Farkas Margit • Búgócsiga • Fészek

  36. KOGNITÍV-VISELKEDÉSTERÁPIA1 • Kogníciók (gondolatok, beállítottság) módosítása • Viselkedés módosítás • Csoport terápiás forma

  37. KOGNITÍV-VISELKEDÉSTERÁPIA2 • Tanuláselméleti módszerek együttese • Aktuális probléma megoldására fókuszál • Gyermek és környezete közt bekövetkező zavar megszüntetését célozza • Diszfunkcionális gondolkodás és viselkedés megváltoztatása • Viselkedésmódosítás alapvető jelentőségű

  38. KOGNITÍV-VISELKEDÉSTERÁPIA3 • A jutalommal megerősített viselkedés jövőbeni megjelenésének a valószínűsége nő.(Effektus törvény) • Jutalom pozitív következmény • Jutalom elmaradása=büntetés viselkedés kioltódása

  39. Viselkedésmódosítás eszközei • Napirend,keretek, szabályok • Folyamatos visszajelzés • Pozitív konzekvenciák (motiváció, jutalmazási rendszerek) • Negatív konzekvenciák (jutalom elmaradás, figyelem-megvonás) • Modell tanulás • Önértékelés javítása • Indulatszabályozás, agressziókezelés (time out)

  40. Viselkedésmódosítás célja • Figyelem javítása • Hiperaktív-impulzív (esetleg agresszív) viselkedés csökkentése • Problémás iskolai és otthoni viselkedés csökkentése • Kortárskapcsolati problémák, • Felnőttekkel való együttműködés, • Szabályok megértése, követése, • Tanulás eredményességének javítása • Adaptívabb viselkedési formák kialakítása

  41. SZÜLŐK SZEREPE KIEMELKEDŐ • Fontos alakítója viselkedési és gondolkodási stratégiáknak (modell) • Fontos informátor a gyermek nehézségeinek megbecslésénél • Terápia kivitelezésében „koterapeuta” szerep (tanult készségeket, megküzdési stratégiák alkalmazása mindennapokban)

  42. Szülőtréning célja • Családban jelen lévő érzelmi, viselkedésbeli problémák csökkentése • Szülő-gyerek kapcsolat megerősítése • Viselkedésrendezés az iskolában/óvodában • Viselkedésbeli, érzelmi, interperszonális problémák csökkentése • Tanár-diák-szülő kapcsolat erősítése • Kortárskapcsolatok javítása

  43. Jelentősége • Beavatkozási pontok • Beavatkozás helye a gyermek közösségi életének minden színtere, ahol problematikus viselkedés megjelenik (nem csak kórházi osztály) • Otthoni és iskolai magatartásproblémák • Szakemberek és gyerek életében kiemelkedő szerepet betöltők (szülő/gondozó, iskola, óvoda) együttműködése • Szakirodalomban számos kontrollált vizsgálat bizonyítja módszer hatékonyságát

  44. FÉSZEK Program • 5-12 éves gyermekek • Dg.:ADHD • 6-7 azonos korú gyermek • 8.00-16.00 viselkedésterápiás program • 4 alkalommal szülő tréning

  45. CSOPORTOK ADHD diagnózis Gyermekpszichiátriai vizsgálat • Részletes családi és óvodai, iskolai anamnézis • Részletes viselkedés diagnosztika • Részletes kivizsgálás • Gyermekpszichiátriai • Pszichológiai • Gyógypedagógiai

  46. Komorbiditások • Nehéz helyzetet teremt • Mi a fontosabb? • Mit vállalhatunk? • Szülők felé • Kollégák felé • Magunknak

  47. Társuló eltérések kezelése • Komorbid pszichiátriai betegségek kezelése • Gyógypedagógiai fejlesztés • Logopédiai fejlesztés • Látás, hallás problémák megoldása

  48. Kis Csoport • Viselkedés megfigyelés • Viselkedés korrekció • Életszerű szituációk / egyéni terápia • -szülő-gyerek • -gyerek-gyerek • -iskolai helyzetek

More Related