L gk ri jelens gek
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 7

Légköri jelenségek PowerPoint PPT Presentation


  • 80 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Légköri jelenségek. Főn, frontok, fény és hangtünemények.

Download Presentation

Légköri jelenségek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


L gk ri jelens gek

Légköri jelenségek

Főn, frontok, fény és hangtünemények


A f n

A főnt száraz és meleg bukószélként jellemezhetjük. Magashegységek környezetében alakul ki, amelynek egyik (luv) oldalán az érkező levegő felfelé kényszerül, lehűl és nedvességtartamát a hegy ezen oldalán adja ki. A levegő a gerincen átbukva, immáron kiszáradva a másik (lee) oldalon leáramlik, felmelegszik és ezáltal relatív nedvessége jelentősen lecsökken (lásd relatív nedvesség). Jelenlétére a hegységgel párhuzamosan kialakuló lecsiszolt felhőformák (pl. lencse formájú felhők, latinul lenticularisok) utalhatnak. Európában legismertebb példája az Alpok mentén figyelhető meg, itt a déli főnként nevezett esetben a dél felől érkező levegő a hegygerinceken átbukva a hegység északi oldalán idézi elő ezt a száraz, meleg szelet. A főnös hatás nálunk az Alpokalján is megfigyelhető kisebb mértékben nyugatias, délnyugatias szél esetén.

A főn


Halo jelens g

Halo jelenség

A halo (görögből, ἅλως) egy a Nap vagy a Hold körül megjelenő optikai jelenség. Több típusa létezik, azonban mindet az 8-12 km magasban képződő fátyol- és pehelyfelhőkben levő jégkristályok okozzák a felső troposzférában. A kristályok alakja és különös rendeződése, valamint a fénysugarak beesési szöge egyaránt felelős a megfigyelt halo típusáért. A fénysugarak visszaverődnek és megtörnek, valamint szóródhatnak, mint a szivárvány keletkezésekor. A jelenség lehet rövidke (pár másodperces), vagy tarthat több órán át.


D lib b

A föld felszínén levő néhány deciméter vastagságú levegőréteg a felette elhelyezkedő rétegeknél erősebb felmelegedése az oka a légköri tükröződés kialakulásának. Ez a hőmérséklet-különbség 5–15 °C-ot is elérhet, hatására az alsó légréteg sűrűsége ritkább lesz, fénytörő képessége lecsökken. Ekkor a levegő legsűrűbb rétege nem a földfelszínen van, hanem az erőteljesebben felmelegedett réteg felett. E réteg határán teljes visszaverődés is kialakulhat. Ez okozza a tükröződésre jellemző és sokszor látható csillogást, ami víztükör látszatát kelti.

A légköri tükröződés során kialakuló tárgyak képének elhelyezkedése szerint van:

Alsó tükröződésű, amikor a kép a tárgy valódi helye alatt jelenik meg.

Felső tükröződésű, amikor a kép a tárgy valódi helye felett alakul ki.

Oldalsó tükröződésű, amikor az mellette képződik.

A délibáb jelensége az alsó tükröződés leggyakoribb formája.

Délibáb


Sziv rv ny

Szivárvány

A szivárvány akkor alakul ki, ha a levegőben lévő vízcseppeket a napfény alacsony szögből éri. Akkor a leglátványosabb a jelenség, ha az égbolt felét még felhők borítják, a szemlélő pedig a napnak háttal áll. Így a kialakuló szivárvány élesen elválik a mögötte lévő sötétebb háttértől.

A szivárvány színeit a fehér fény szétszóródása okozza, amint az áthalad az esőcseppeken. A fény először az esőcsepp felületén törik meg, az esőcsepp túloldalán visszaverődik, majd kilépéskor ismét törést szenved. Ezt azt eredményezi, hogy igen változatos szögben léphet ki a fény, a legerősebb 40-42° körül távozik. A szög független a csepp méretétől, számít viszont a víz törésmutatója. A tengervíznek magasabb a törésmutatója (erősebben törik meg benne a fény) mint az esővíznek, így a tenger fölött kialakuló szivárványnak kisebb a sugara, mint a szárazföld fölöttinek. Ez a különbség szabad szemmel is látható.


Vill ml s

A villám nagyenergiájú, jellemzően természetes légkörikisülés. Keletkezhet felhő-felhő és felhő-föld között.

A villám áramerőssége a 20-30 000 ampert is eléri, kivételes esetekben meghaladhatja a 300 000 ampert is.

A villám elektromos gázkisülés, amely a felhők között, vagy a talaj és felhők között jön létre. Többnyire vonalas szerkezetű, de van felületi villám is, amely a felhők felületén keletkezik. Ritkább jelenség a gömbvillám. A villám keletkezése a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódására, széttöredezésére vezethetõ vissza. A tulajdonképpeni villámot elõvillám vezeti be, amely több lépésben ionizálja a levegőt, és így egyre nagyobb szakaszát vezetõvé teszi. Eközben a földfelületrõl (vagy az ellentétes előjelű elektromossággal feltöltött felhő felől), fõként a kiemelkedõ részekbõl megindul az ellentétes előjelű elektromosság áramlása a felhő felé. Ugyanazon az ionizált légcsatornán több villám is áthaladhat. A kisülésben szállított töltésmennyiség mindössze 1-2 C, de az igen rövid kisülési időtartam miatt 30-40 000 A-es áramerõsség lép fel.

Villámlás


Gzeng s

Égzengés

A villámok felhevítik a levegőt, amely hirtelen kitágul és összeütközik a környezõ légtömegekkel s ez nagy robajjal jár.

Miért nem villámlik és dörög egyszerre?

Azért, mert a fény és a hang terjedési sebessége különböző. Ugyanazt a távolságot a fény gyorsabban teszi meg, ezért látjuk elõször a villámlást, s csak ezután halljuk a dörgést. Ha akarunk, számolhatunk is. Minden másodperc a villámlást követően, ám az égzengést megelőzően a hang sebessége végett kb 340 métert jelent. A vihar centruma (tapasztalat szerint) így is mérhető.


  • Login