Miscanthus

1. Miscanthus szaporítás-technológia és hasznosítás

2. Preambulum:Miért „zöldáram?” Miért biomassza? • politikai elvárás • megújuló – CO2 semleges • nyersanyagfüggőség csökkenthető? • olcsóbb energiahordozó? • gazdaságos? • kihasználatlan kapacitás (föld, munkaerő) hasznosítása? • Hasznosítható: • közvetlen tüzeléssel • termikus- és biogáz-termelésen keresztül • bioetanol gyártás (Svédo., USA, Shell)

3. Miért Miscanthus? Mert az egyik leghatékonyabb energianövény: • magas hozamú (20 t/ha/év – maximum 55-60 t/ha) • 1ha‑on megtermelhető 350 GJ biomassza/év • 1 m2-en 0,9-1 m3 földgáz-egyenérték • 1 ha termelés bekerülése 80-100e. Ft/ha/év • 1 ha biomassza földgáz áron: 7-900e. Ft/ha/év • kis és nagyfelhasználóknak • feldolgozva és feldolgozás nélkül hasznosítható • ültetvényezésére 250 e. Ft/ha támogatás Mert egyik leghatékonyabb földhasznosítású energianövény: • Ültetés után 20-25 évig termő • Más biomassza-növényekhez képest kétszer nagyobb termés • Más növényekkel összehasonlítva is versenyképes bevételt ad

4. Mert kis és nagyfelhasználóknak egyaránt hasznosítható • Európa-szerte tesztelt, ismert és keresett • Nincs hamu-olvadási probléma - széles körben bevizsgált • alacsony nedvesség-tartam – magas fűtőérték (14-19 GJ/t) • Alacsony és magas feldolgozottsággal hasznosítható • Erőművek és kis kazánok egyaránt hasznosíthatják Mert alacsony bekerüléssel, korlátlan számban szaporítható • hazai fejlesztés eredménye!! – gyors megtérülést biztosít Mert a szaporítóanyag előállítás • Beruházásokkal éven belül megtérül – jelentős haszonnal • Biztosítja a gazdálkodóknál a gyors megtérülést • Lehetővé teszi, 10-20 éves nagy nyereségű energia-termelő projektek megvalósítását • Mert fokozott hozamú, nitrogénkötő növényeket eredményez • automatizálása 50%-os bekerülés-csökkenést eredményezhet

5. Miscanthus igény • Biomassza iránti igény folyamatosan nő • Hagyományos biomassza-források kifogytak • Mezőgazdasági szalma, hulladék bizonytalan • Termelt alapanyag-forrás biztosíthatja az ellátást • 50 MWe erőmű biomassza igény 50-75%-ának ellátásához szükséges 10-15 ezer ha ültetvény

7. Szaporítóanyag igény • 1 ha ültetvényhez szükséges 10.000 db. • 10.000 ha-hoz szükséges 100 millió db. • Szaporítóanyag lehet: • Rhizóma: föld alatti rész (1 ha-ból 20-25 ha-ra) • Palánta mikroszaporítással • ÚJ! Palánta aktivált dugványozással

8. Szaporítóanyag Rhizóma Palánta

9. Palánta előállítás Mikroszaporítással Aktivált hajtások dugványozásával Korlátlan számú palánta előállíthatósága Minimális beruházási költség Időszakos és alacsony működési költség Mérsékelt munkaerő-igény Hagyományos kertészeti nevelés Nitrogénkötő növények létrehozhatók • Korlátlan számú palánta előállíthatósága • Magas beruházási költség • Folyamatos és magas működési költség • Nagy munkaerő-igény • Fokozott fertőzésveszély a termelésben

10. Az új szaporítás alapja • A szántóföldön növekedő beérett hajtások rügyei aktiválhatók és azokból új növények hozhatók létre • Egy növényből 30-40 hajtás nő, amin 10-12 rügy él, amelyek aktiválhatók • Növényenként és évente így legalább 100-200 új növény hozható létre alacsony költségű módszerekkel

11. Újdonság A hajtások rügyei nem hajtanak ki, nem dugványozhatók Kontroll hajtások Aktiválást követően a rügyek 75-90%-a kihajt Kezelt hajtások

12. Szaporítás technológia fő lépései • Alapanyag begyűjtése – anyatő-telepekről • Rendelkezésre áll • Szárak tisztítása és darabolása • Aktiválás • „fekete dobozban” kezelés • Nitrogénkötő mikrobákkal és aktiváló szerekkel • Közel hagyományos kertészeti palántanevelés

19. Gazdasági számítások • Erőmű-beruházások megtérülése • Biomassza ár vonatkozásában: • Alternatív (fa) biomassza ára 1000-1200 Ft/GJ Ezen az áron kínált Miscanthus biomassza kiválthatja a fát, de új beruházás megtérülése kétséges • 800-850 Ft/GJ biomassza-ár új beruházás esetén, támogatásokkal 8 éven belüli megtérülést eredményez • 650 Ft/GJ, vagy az alatti biomassza-ár biztos piaci megtérülést eredményezhet az erőmű szintjén, s bizonyos szaporítóanyag ár mellett a gazdálkodó-integrátor szintjén is.

20. Gazdasági számításokGazdálkodói-integrátori beruházások megtérülése Nyereségesen megtermelhető biomassza ára és a szaporítóanyag ár közötti összefüggés: A) 75 e. Ft/ha/év- átlag éves gazdasági eredmény eléréséhezszükséges

21. Gazdasági számításokGazdálkodói-integrátori beruházások megtérülése B) 6. évre - megtérülő ültetvény-beruházás eléréséhez szükséges biomassza átvételi ár: …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………. C) 10 500 Ft/t = 750 Ft/GJ - biomassza ár esetén a várt termelési eredmények:

22. Miscanthus palánta-előállítás nyers költsége 1 palántára vetítve 60%-os, 75%-os, 85%-os nevelési hatékonyság mellett:

23. egyes részfolyamatok gépesítésével, • a termelési hatékonyságnak a rügy-aktiválási hatékonysághoz történő közelítésével az egy palántára jutó nyers bekerülési költség várhatóan lecsökken 12-15 Ft/db alá. Az alapanyagul szolgáló anyatő-állomány rendelkezésre áll akár 100.000 ha/éves telepítésekhez is. A növényi minták előkészítését, feldolgozását, a növények nevelését bérmunkában a legtöbb kertészet képes megvalósítani.

24. Gazdaságosság • A táblázatok alapján a felhasználói sor valamennyi eleme realizálhat olyan nyereséget, ami miatt az ellátási lánc folyamatossága biztosítható. • Az üzleti érdekek védelmét és a beruházások megtérülését az aktiváláson keresztül lehet kontrolálni, kettős védelemmel: • Kezelő „fekete doboz” titkossága és száma • Kezelő-oltóanyagok (aktiválók és nitrogénkötő baktériumok) biztosításával:

25. „Fekete doboz és aktivátorok” Befektetés és megtérülés • Tervezetten az első évben max.: 10 konténer • Kapacitása: • 50.000 db rügy/óra 400.000 db/ műszak • 100 kezelési napon 40.000.000 db rügy • Hatékonyság 60% = 2.400 ha alapanyaga/év • Nyújtott szolgáltatás: • Kezelés kiszolgáló személyzettel • Kezelő-oltóanyag biztosítása • Nyújtott szolgáltatás ára: • 1 Ft/ rügy értékben oltóanyag és kiszolgáló személyzet • 2 + 2 Ft/db rügy értékben használati díj (tulajdonosok részére)

26. „Fekete doboz és aktivátorok” Befektetés és megtérülés • „Fekete doboz” értéke: - 100 Mio. Ft/konténer • „Fekete doboz” ára: - 50 Mio. Ft/konténer - teljes használati joggal 50% osztalékkal - teljesítés 2 éves futamidővel

27. Fekete doboz és aktivátorok” Befektetés és megtérülés Forrásigény ütemezése: - induló előleg /14 M/ + havi /1,5 M/részletek 1. év = 32 M 2. év =18 M Megtérülés módja (50%-os befektetői részre): - 2 Ft/db X 40 M db évente kezelt rügy

28. Fekete doboz és aktivátorok” Befektetés és megtérülés ≈10.000 ha/év ellátásához szükséges: 2 db. „fekete doboz” 2 műszakban:

29. MELLÉKLET

30. Miscanthus szaporítóanyagok összehasonlítása A Miscanthus ültetvények kialakításának korlátozó tényezője lehet azonban a szükséges, nagy mennyiségű szaporítóanyag biztosítása, mivel a növény magról nem vethető. A szaporítóanyag csak a növények vegetatív szaporításával biztosítható. A legnagyobb hozamú Miscanthus szaporítására négyféle mód kínálkozik: • Rhizómákkal: 2-3 évnél idősebb ültetvényekről a növény föld alatti szaporító-szerveit – rhizómáit begyűjtve egy hektár felszámolásával 20-30 hektárra elégséges szaporítóanyag nyerhető.   • Rhizóma-palánták: feldarabolt rhizómákból kiültetés előtt üvegházban, cserépben nevelt palánták. A rhizómás szaporításhoz képest többlet munkaerőt és infrastruktúrát igényel, magasabb áron.

31. Mikroszaporított palántákkal: biotechnológiai módszer (mikroszaporítás) felhasználásával - steril körülmények között klónozva, sokszorozva, majd adaptálva és üvegházban nevelve - palánták állíthatók elő nagy számban, jelentős munkaerő- és beruházásigény mellett. • Hajtás-eredetű palántákkal: létező ültetvényeken fejlődő növények hajtásaiból kertészeti és biotechnológiai módszerek felhasználásával nagyszámú, erős palánta hozható létre. Egy hektárról évente 250-400 hektár ültetvényezéséhez elégséges szaporítóanyag biztosítható a magyar fejlesztés eredményeként. A technológiával nitrogénfixáló és kétéves palánták kialakítása egyaránt lehetséges közel hasonló bekerüléssel. A technológia eredményeként a szaporítóanyag ára igen jelentős mértékben csökken, biztosítva az ültetvények gazdaságosságát.  

32. A Miscanthus ültetvények hozama 15-20%-kal növelhetőnitrogénkötő növények kialakításával, mely lehetséges az aktiválásos szaporítás-technológia alkalmazásával A palántákkal és rhizómákkal történő ültetvényezésekkel kapcsolatban eltérőek a tapasztalatok. Egyeseknek a mikroszaporított palántákkal volt kedvezőtlen a tapasztalatuk a rhizómákkal szemben, míg német ültetvényesek a palántával történt ültetvényezést részesítették előnyben a rhizómákkal szemben.