A helyi és a szociális gazdaság szerepe és jelentősége a térségi-területi felzárkózásban

1. A helyi és a szociális gazdaság szerepe és jelentősége a térségi-területi felzárkózásban Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

2. Felzárkózás, felzárkóztatás • „Felzárkózás”, „felzárkóztatás”: számos társadalmi csoportot, térségi-területi egységet érint az EU-ban és Magyarországon. • „Hátrányt szenvedő társadalmi csoportok”: fogyatékkal élők, roma etnikumhoz tartozók, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, tartós munkanélküliek, tartósan betegek, megváltozott munkaképességűek, halmozottan hátrányos helyzetben lévők, nők. • „Fejlődésben elmaradott térségi-területi egységek, zárványok, szegmentumok, szegregátumok”.

3. Felzárkózás-, felzárkóztatás politika • Komplex, integrált jelleg, interdiszciplináris megközelítésmód: • „politika-mix”: differenciált szakterületeket, szakpolitikákat (szociálpolitika, foglalkoztatáspolitika, munkaerő-piaci politika, lakáspolitika, területfejlesztési politika, oktatáspolitika, egészségpolitika, támogatáspolitika, kisebbségpolitika) egyesít; • ezek egymást kiegészítő jellegű alkalmazása révén, több-szempontú megközelítést alkalmazva közelíti meg ugyanazt a problémát, jelenséget, célcsoportot, térségi-területi egységet.

4. Térségi-területi felzárkóztatás - területi kohézió • Az uniós politika az egyre halmozódó és fokozódó problémákkal szemben komplex megoldásokat kíván foganatosítani. • A területi kohézió a lisszaboni szerződés 2009-ben történt hatálybalépésével a kohéziós politika harmadik pillérjévé vált a gazdasági és a szociális kohézió mellett. • A területi kohézió differenciált szakpolitikák integrált eszközrendszerét alkalmazza komplex módon annak érdekében, hogy elősegítse az egyes térségek egyensúlyi fejlődésének kibontakozását.

5. Területi Agenda • A területi szempontok érvényre jutását szolgálja a különböző szakpolitikákban a területi kohézió megteremtése céljából; • iránymutatásai révén azonosíthatóvá válnak azok a területi problémák, amelyekkel szemben lehetőség nyílik megfogalmazni az uniós fejlesztési prioritásokat, valamint a konkrét kezelési intézkedéseket. • Az első Területi Agendát a második váltotta az uniós magyar elnökség alatt: az új TA2020 tehát 2011-ben indult útjára Magyarország koordinálásával.

6. Területi Agenda • A területi dimenzió politikai szintre került, ami a területi elv felértékelődését tükrözi vissza. • Céljai közt szerepel • a lokális, helyi igények és szükségletek markánsabb figyelembevétele, • amelyekre épülő fejlesztési koncepciók alapján kívánja elősegíteni a régiók, térségek és a települések komplex alapokon nyugvó fejlődését, • a területi kohézió megvalósulását az eltérő területi sajátosságok hatékonyabb kihasználásával.

7. TA 2020 - Területi kihívások • A globalizációs és a világgazdasági válság következtében zajló strukturális változások; • Az Unió integrációs folyamatának nehézségei, a régiók növekvő függőségi viszonyai; • Demográfiai és társadalmi változások: pl. elöregedés, migrációs folyamatok, társadalmi kirekesztettség; • A klímaváltozás és a környezeti, valamint ipari kockázatok hatásai; • Az energiaellátás problémái, az energiahordozók csökkenése; • A természeti környezet degradálódása, a biológiai sokféleség csökkenése, kulturális örökségeink romló állapota.

8. TA 2020 - Területi prioritások • Többközpontú és kiegyensúlyozott területfejlesztés; • Integrált város- és térségfejlesztés; • Határon átnyúló és transznacionális funkcionális régiók területi integrációja, a globális versenyképesség elérése érdekében; • Helyi gazdaságokon alapuló régiók versenyképességének növelése; • Egyének, közösségek és vállalkozások hozzáférésének javítása; • Ökológiai, természeti és kulturális értékek kezelése.

9. „fejlettségben elmaradott térségek” és „fejlettségben súlyosan elmaradott térségek” • A területi felzárkóztatás kérdéskörében támogatáspolitikai szempontból: • a „fejlettségben elmaradott térségek” és • a „fejlettségben súlyosan elmaradott térségek” tartoznak a kedvezményezett terület-típusok közé. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban az aktuális mutatók alapján kerül meghatározásra, hogy melyek azok az elmaradott és súlyosan elmaradott térségek, amelyek komplex és koncentrált fejlesztést igényelnek.

10. térségi-területi fejlettségbeli különbségek • Magyarországon az elmúlt időszakban nem csökkentek a térségi-területi fejlettségbeli különbségek és a társadalmi-gazdasági problémák. • Számos kistérségben ma fokozódó probléma: elvándorlás, elöregedés, szegénység, munkanélküliség, közszolgáltatások hiánya, nem működő gazdaság stb. • 2007-ben kijelölésre került a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség: az ország lakossága egytizedének adnak otthont (Forrás: NFÜ).

11. Kistérségek • Kistérség: • földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely • a települések közti valós munka, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) stb. kapcsolatokon alapul. • 2004. január 1-jétől 168 statisztikai kistérség jött létre. (Forrás: KSH)

12. Eltérő fejlettségű kistérségek Magyarországon (Forrás: KSH)

13. Leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségek Magyarországon (forrás: NFÜ)

14. Fejlettségi térségtípusok dinamikusan fejlődő térség: ahol a jelzőszámok zöme több mint 10%-kal meghaladja a vidéki átlagot; fejlődő térség: ahol a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot; felzárkózó térség: ahol a mutatók zöme közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják; stagnáló térség: ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot, lemaradó térség: a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás legalább 15%.

15. a helyi társadalom • Ahelyi társadalomszerveződésének alapfeltételei (Bánlaky Pál): • geográfiai, település-földrajzi kategóriákkal jól leírható település vagy annak egy része; • állandó népesség; • kialakult belső struktúra.

16. a helyi társadalom • Helyi társadalma egy településnek (vagy egy településrésznek) van. • A fogalom elsősorban térbeniségetjelent: a térben – a társadalom sajátos terében – jól lokalizálható egység: így egyben társadalmi egység. • „A település a társadalom térbeni megszerveződése.” • „A társadalom önmagát a térben a települések formájában szervezi meg.”

17. a helyi társadalom jellemzői • Viszonylag állandó lakosság: a lakónépesség meghatározó hányada legalább másfél generációnyi időtartamban a településen él. • Lehetővé válik a személyes kapcsolatok hálózatának kialakulása. • A lélekszám: teljes helyi társadalom alakulhat ki akár egy 50–60 fős településen, felső határ (nagyon sok tényezőtől függően) 30–40 ezer fő (a kisváros–nagyságrend).

18. a helyi társadalom jellemzői • A személyes kapcsolatok hálózata egyben egy helyi (társadalmi) viszonyrendszerkialakulását is jelenti. • A legfontosabb részelemek: • az információs hálózat (amely dominánsan informális jellegű), • a (helyi) gazdasági viszonyok, és • a helyi hatalmi struktúra.

19. a helyi társadalom jellemzői - érdek és érdekeltség A "saját érdek" érvényesülése nélkül nem beszélhetünk helyi közösségről. A településen a munkahelyek alapvetően gazdasági érdekeket fejeznek ki. A lakóhely fejlődése, urbanizáltsága függ a közösségi intézmények, az "agórák", "fórumok„ létezésétől.

20. a helyi gazdaság • A gazdaságnak az a legalsó működési szintje, ahol a termelés és a fogyasztás közvetlenül összekapcsolódik. • Tradicionális: mert a ma napig létezik (a modern korig a helyi gazdaság létezett); • Újszerű: mert egyre inkább alternatívája a fogyasztói társadalomnak. • Fontos, aktuális: a társadalmi és gazdasági nehézségekkel küzdő térségek fejlesztésének egyik eszköze.

21. a helyi gazdaság • A települési adottságok függvényében (elhelyezkedés, előállított termékek stb.) szerves része a térségi-területi, országos vagy még nagyobb léptékű kereskedelmi forgalomnak; • forgalma áttekinthető léptékben, jól beazonosítható szereplőkkel bonyolódik; • alapvetően a helyi viszonyok határozzák meg,

22. a helyi gazdaság • a termelés, a feldolgozás és a fogyasztás térben nem különül el nagyobb mértékben; • fokozott mértékben jellemző az önellátás (az élelmiszerszükséglet jelentős részét a helyben élők maguk állítják elő); • a helyi piac helyi mezőgazdasági termelőket, kézműveseket, kisiparosokat, kiskereskedőket igényel, amelynek révén egyben foglalkoztatást is biztosít.

23. helyi gazdaságfejlesztés • Nem egyszerűen csak helyi szintre leképezett gazdaságpolitika, hanem • kifejezetten a helyi „piac” élénkítését, • a helyi gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok bátorítását, szélesítését jelenti, • helyi és térségi léptékben, • a helyi fejlesztés módszertana alapján.

24. helyi gazdaságfejlesztés • Alkalmas eszköz térségek, települések gazdaságának és gazdasági erőforrásainak dinamizálására (főleg, ahol a gazdaságfejlesztés általános eszközeivel nem lehetett eredményt elérni). • Gazdaság-és közösség-élénkítő: munkahelymegőrző és –teremtő szerepe mellett mozgósítja a helyi közösséget, bővíti a helyi együttműködési hálót, erősíti a helyi identitást, megújítja a város-vidék kapcsolatokat. • Fentiek adják területfejlesztési és vidékfejlesztési jelentőségét.

25. A helyi gazdaságfejlesztés alapvető területei • Helyi termék: • Nincs egységes helyi termék minősítő rendszer vagy adatbázis. • „Minden, amit nem importáltak, ami helyben készül.” • „Amit 50 km-en belül adnak el, s nem tömegcikk.” • Ami minimum 51%-ban helyi hozzáadott értéket (munkaerő, alapanyag) tartalmaz. (Magosfa Alapítvány)

26. Helyi termékek vásárlásával erősíthetjük a helyi gazdaságot • Segíthetjük a helyi termékekhez és szolgáltatásokhoz kötődő munkahelyek megőrzését vagy létrehozását, ezzel hozzájárulunk a térségi-területi munkanélküliség és elvándorlás csökkenéséhez. • Növelhetjük a helyi vállalkozások bevételeit, ezzel együtt nő a közösségi kiadásokra fordítható adóbevétel is (társadalmi haszon is keletkezik). • Segíthetjük a hátrányos helyzetben lévők megélhetését.

27. Helyi termékek vásárlásával erősíthetjük a helyi gazdaságot • A helyi termék vásárlásával segíthetjük a településre, tájra jellemző motívumok, szokások fennmaradását, újjáélesztését, a helyi identitás megerősödését. • A helyi termékek előállításának folyamata turisztikai program is lehet: a termékek vásárlásával elősegítjük a térség idegenforgalmi kínálatának bővülését. • Csökkenthetjük az áruszállítás okozta környezetszennyezést: mivel az áruk közvetlen közelről érkeznek (kedvező esetben az alapanyag is a településről való).

28. Helyi „pénz” – pénzhelyettesítő eszközök • Miközben egy közösség tagjai közül gyakorlatilag mindenki képes valamilyen szolgáltatást nyújtani, vagy valamilyen árucikket megtermelni, illetve mindenkinek szüksége is van mások szolgáltatásaira, árucikkeire, a „csere” mégsem történik meg, mivel sokan nem rendelkeznek az üzlet kezdeményezéséhez szükséges fizetőeszközzel. • A fizetőképes réteg, a térségi vállalkozások nem egymás szolgáltatásait veszik igénybe, hanem gyakran a globális piacról keresnek üzleti partnereket, miközben a helyi erőforrások kihasználatlanok, a térséget munkanélküliség sújtja.

29. Helyi „pénz” – pénzhelyettesítő eszközök A pénz alapvető funkcióinak helyreállítására irányuló kezdeményezések két fő típusa: • a közösség által megszervezett önsegítő rendszerek: • a közösség a tagok szolgáltatásainak, árucikkeinek kölcsönös igénybevételét, cseréjét megkönnyítő adminisztrációs rendszert hoz létre: • közösségi önsegítő rendszer (KÖR), csereklub, helyi cserekereskedelmi rendszer (angolul LETS:local exchangetradingsystem), szívesség bank, kaláka kör; • céljuk: egy közösségben a kihasználatlan lehetőségeket összekössék a kielégítetlen igényekkel.

30. Helyi „pénz” – pénzhelyettesítő eszközök • a helyi fizetőeszköz, pénzhelyettesítő eszköz kibocsátása: • az ilyen fizetőeszköznek banki fedezete van, bármikor visszaváltható a hivatalos fizetőeszközre; • viszont maga a pénzhelyettesítő nem kamatozik, esetleg idővel még romlik is az értéke, ezért élénk áruforgalomra ösztönöz; • egy adott körben – helyben vagy térségben – működik, így a térségi gazdasági kapcsolatokat erősíti, a helyi gazdasági tevékenységeket élénkíti.

31. Helyi alternatív energia, autonóm kisközösségi energiaellátás • A megújuló energiaforrások egy település, térség, közösség energiafüggőségét csökkentik: • a saját energiatermeléssel a helyi ipart, foglalkoztatást serkenteni lehet; • az előállított energia vételára, az energiaszolgáltatás díja, az alapanyagok ára alacsonyabb is lehet; • a termelés, szolgáltatás, karbantartás révén keletkező foglalkoztatás eredményeként munkajövedelem jön létre, ami helyben teremt „fizető/fogyasztó-képességet”.

32. Helyi alternatív energia, autonóm kisközösségi energiaellátás • Természeti adottságaink kedvezőek a biomassza hasznosításhoz. • A biomasszaa legnagyobb és bővíthető hazai energiahordozó-bázis. Ennek növelése jelentős potenciált jelent a helyi foglalkoztatás bővítésére. • Ugyancsak nagy lehetőség rejlik a biomassza jellegű melléktermékek, mezőgazdasági hulladékok energetikai hasznosításában (pl. a biogáz-termelésben).

33. Helyi alternatív energia, autonóm kisközösségi energiaellátás • Az ország geotermikus gradiense mintegy másfélszerese a világ- és az európai átlagnak (különösen a Dél-Dunántúl és az Alföld térsége emelkedik ki). • Napenergia: az éves napsütéses órák száma magasabb, mint Ausztriában vagy Németországban. • A Nap hőenergiájának hasznosítására alkalmas szerkezetek (napkollektorok) térségi előállítása könnyen megoldható.

34. Mikro-, kis- és középvállalkozások helyi fejlesztése • A helyi gazdaságot a helyi vállalkozások működtetik: • közvetlen pénzügyi hatás keletkezik a helyi adóbevételeken (iparűzési adó, építményadó) keresztül; • a vállalkozások foglalkoztatják a helyi lakosság egy részét: önfoglalkoztató (egyéni vállalkozók, őstermelők) és munkavállalói munkahelyek létrehozása, fenntartása révén; • a helyi foglalkoztatás biztosít a helyi lakosság egy részének jövedelmet, amellyel a vállalkozások közvetett módon fogyasztói keresletet generálnak;

35. Mikro-, kis- és középvállalkozások helyi fejlesztése • a fogyasztás minél nagyobb hányadának helyben tartásával (a helyben lakók a helyi vállalkozásoktól vásárolnak), a helyi gazdaság önmagát finanszírozza; • minél többen jutnak helyben munkához, s így jövedelemhez, annál inkább csökkennek az önkormányzat szociális kiadásai; • a vállalkozások helyi mecenatúrában (helyi kulturális, sport és egyéb tevékenységek finanszírozásában, szponzorálásában) vállalt szerepe is jelentős.

36. Mikro-, kis- és középvállalkozások helyi fejlesztése • A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (főleg az induló vállalkozásoknak) fejlesztésre, támogatásra van szükségük. • Fejlesztési igény: forgóeszközök hiánya, tőkeszegénység, hitelfelvételi képesség korlátozottsága, szerényebb innovációs képesség, nyelvtudás hiánya, új ismeretek megszerzésének korlátai. • Érdekük: helyben szeretnének munkához és piachoz jutni, meglévő piacukat, tevékenységüket megőrizni.

37. Mikro-, kis- és középvállalkozások helyi fejlesztése • Valamennyi vállalkozás lehet a helyi vállalkozásfejlesztés alanya (haszonélvezője), de akár kezdeményezője is. • A vállalkozások maguk is indíthatnak térségi –települési gazdasági együttműködéseket, működtethetnek információcserére, konzultációra alkalmas fórumokat, helyi vállalkozói szövetségekbe, klubokba, egyesületekbe tömörülhetnek.

38. Szociális gazdaság • A XXI. század egyik legnagyobb kihívása a csökkenő munkavolumen: • a munkajövedelemből élők száma és aránya az ún. „fejlett világban” az 1970-es évektől fokozódó ütemben csökken, és ezzel párhuzamosan a munkajövedelemmel nem rendelkezők tábora rohamosan nő. • A kihívásra válasz: cél a társadalmi jólét növelése, ehhez „csak” eszköz a gazdaság; • a profitmaximalizálásra törekvést fel kell, hogy váltsa egy szolidárisabb gazdaság.

39. Szociális gazdaság • Szolidaritás: a társadalom és a gazdaság szereplői által egymás iránt vállalt felelősség érvényesülése. • Szolidáris gazdaság: • az adósságállományok kezelése, • a kölcsönös előnyök alapján működő kereskedelem, • az etikus finanszírozás (kamat mértéke!), • a szociális vállalkozások szerepvállalása, • a fiatalok érvényesülése, • a tudatos fogyasztás ösztönzése, • a politika és a civilek közötti párbeszéd, • a közösségek által birtokolt területek és erőforrások védelme, • a saját (helyi) piacok menedzseléséhez való jog.

40. Szociális gazdaság • Szociális gazdaság (socialeconomy): • ökoszociális modell érvényre jutása a piacgazdaságban; • „kiegészítő” gazdaságként működő, a harmadik szektorhoz (civil/ non-profit szféra) kötődő gazdasági tevékenységek. • Olyan gazdasági tevékenységek, • amelyek közös érdekeken alapuló, hosszú távú együttműködést igényelnek a szereplőktől; • a „nem versenyző” csoportoknak is foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőséget teremtenek. • A helyi közösségek (helyi társadalmak) nélkülözhetetlen szerepet játszanak a szociális gazdaság működtetésében.

41. Szociális gazdaság • A helyi szükségletek kielégítésére épülő, foglalkoztatási célú szociális gazdaság (alternatív vagy közösségi foglalkoztatás) jellemző területei: • Szociális szolgáltatások: pl. házi segítségnyújtás, gyermekfelügyelet. • Településüzemeltetés:a település közterületeinek , középületeinek gondozása, karbantartása, a helyi-helyközi közlekedés szervezése. • Informatikai és kulturális szolgáltatások: pl. információs és kommunikációs technológiák kiépítése, működtetése, kulturális, hagyományőrző és szabadidős programok szervezése.

42. Szociális gazdaság • Erdőtelepítés és gondozás: erdők telepítése és kezelése a vidéki térségekben. • Tájfenntartó gazdálkodás: kisüzemi léptékű mezőgazdasági és kertészeti tevékenységek, természetvédelmi területek gondozása. • Mezőgazdasági és erdészeti termékek feldolgozása: helyben előállított mezőgazdasági és erdészeti termékek kisüzemi léptékű feldolgozása. • Kézműipar:hagyományos kézműves mesterségek felélesztése. • Turizmus:falusi turizmus, zöldturizmus szolgáltatások működtetése. • Kisipar: hagyományos kisipari szakmák felélesztése.

43. Szociális gazdaság • A helyben működő szociális/ társadalmi vállalkozások, valamint szövetkezetek eredményessége nem mérhető kizárólag a gazdasági teljesítmény mutatószámai szerint. • Ezek gazdasági teljesítményük mellett nélkülözhetetlen társadalmi integrációs, értékteremtő, - közvetítő és - megőrző funkciót is betöltenek.