1 / 22

Az önkormányzatiság európai jó gyakorlata VIII. Országos Kistérségi Konferencia Miskolc-Lillafüred, 2011. november 24.

Az önkormányzatiság európai jó gyakorlata VIII. Országos Kistérségi Konferencia Miskolc-Lillafüred, 2011. november 24. Dr. Zongor Gábor TÖOSZ főtitkár. I. Kitekintés. . Helyi önkormányzatok európai chartája 1997. évi XV. törvény.

laken
Download Presentation

Az önkormányzatiság európai jó gyakorlata VIII. Országos Kistérségi Konferencia Miskolc-Lillafüred, 2011. november 24.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az önkormányzatiság európai jó gyakorlata VIII. Országos Kistérségi Konferencia Miskolc-Lillafüred, 2011. november 24. Dr. Zongor Gábor TÖOSZ főtitkár

  2. I. Kitekintés

  3. . Helyi önkormányzatok európai chartája1997. évi XV. törvény • a helyi önkormányzatok minden demokratikus rendszer egyik alapintézményét képezik, • az állampolgárok közügyekben való részvételének joga • e jog legközvetlenebbül helyi szinten gyakorolható • csak tényleges feladatkörrel bíró helyi önkormányzatok biztosíthatnak egyszerre hatékony és az állampolgárokhoz közelálló igazgatást • a helyi önkormányzás védelme és megerősítése fontos hozzájárulás a demokráciának és a hatalom decentralizálásának • helyi önkormányzatok –szervezeti, hatásköri és forrás tekintetében - széles körű autonómiával rendelkeznek

  4. Elvek és elvárások • Szubszidiaritás • Decentralizáció • Partnerség • Európai Közigazgatási Tér • Hatékonyság és hatásosság • Megbízhatóság és kiszámíthatóság • Nyitottság és átláthatóság • Közfelelősség • Komplexitás és rugalmasság • Szempontok: méltányosság, stabilizáció, versenyképesség, legitimáció, innováció, fenntarthatóság • Többszintű kormányzás

  5. Európai típusok és modellek • Helyi közigazgatási szintek szerint: • Egy szintű: Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Szlovénia (10) • Két szintű: Ausztria, Csehország, Dánia, Görögország, Magyarország, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovákia, Svédország (10) • Három szintű: Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Egyesült Királyság (7) • Decentralizáció szerint: Föderatív (Németország, Ausztria Belgium) / Regionalizált (Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország) /Unitárius • Kompetenciák szerint: Északi – Déli - Magyar

  6. Egy települési önkormányzatra jutó átlagos lakosság szám

  7. Települési önkormányzatok átlagos lakosság száma Európai összehasonlítás az egy települési önkormányzatra jutó átlagos lakosság szám figyelembevételével (89699 település, 1125 megye, 104 régió) Legkevesebb lakosság szám egy önkormányzat esetén: - Csehország: 1700 fő - Franciaország: 1800 fő Legtöbb lakosság szám egy önkormányzat esetén - Nagy Britannia: 152000 fő Magyarország: 3150 fő/ települési önkormányzat Néhány példa: - Svájc: 2100 fő - Ausztria: 3500 fő - Németország: 6700 fő

  8. II. Magyar helyzet

  9. A magyar településhálózat lakossági struktúrája – 2010. október 3. Az összes települési önkormányzat száma: 3177 50 főnél kisebb községek száma: 27 (legkisebb: Iborfia 12 lakos) 200 főnél alacsonyabb lakosságszám: 352 500 főnél alacsonyabb lakosságszám: 1 048 (33%) 1000 főnél alacsonyabb lakosságszám: 1 719 (54%) 2000 főnél kisebb települések száma: 2 365 (74%) – ebből 5 város! 10 ezer lakos alatti települések száma: 3033 (95%) 50 ezer feletti: 20 (0,6%) - ebből - 100 ezer feletti: 9 Egy településre jutó átlagos lakosság szám: 3153 Vidéki településre jutó átlagos lakosság szám: 2630

  10. Egy település/lakos megoszlása megyei viszonylatban

  11. Egy település/lakos megoszlása régiónként

  12. Az önkormányzati rendszer struktúrája típus szerint • 1 főváros • 23 kerület (~1%) • 23 megyei jogú város (~1%) • 304 város (~9%) • 119 nagyközség (4%) • 2707 község (85%) • 3177 település + 19 megye

  13. Magyar legek • Legkisebb település: Iborfia 12 fő (Zala megye) • Legnépesebb község: Diósd 8 691 fő (Pest megye) • Legkisebb nagyközség: Tiszabecs 1 135 fő (Szabocs-Szatmár-Bereg megye) • Legnépesebb nagyközség: Solymár 10 129 fő (Pest megye) • Legkisebb város: Pálháza 1 038 fő (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) • Legnépesebb város: Dunakeszi 38 470 fő (Pest megye) • Legkisebb megyei jogú város: Szekszárd 33 805 fő (Tolna megye) • Legnépesebb megyei jogú város: Debrecen 207 270 fő (Hajdú-Bihar megye) • Legkisebb fővárosi kerület: XXIII. Soroksár 20 056 fő • Legnépesebb fővárosi kerület: XI. Újbuda 139 892 fő • A legnépesebb város: Budapest (1 721 556) • A legnépesebb megye: Pest (1 229 880) • A legkisebb lakosságú megye: Nógrád (204 917)

  14. Településkategóriák és népesség struktúrája

  15. Település nagyság és kiadások aránya

  16. Az állapot • Az önkormányzati feladatok ellátásának minőségében jelentős különbségek és feszültségek alakultak ki. • Az önkormányzatok finanszírozása egyre inkább kiszámíthatatlanná és lehetetlenné vált. • Az önkormányzatok túlnyomó többsége mindennapos túlélési gyakorlatot hajt végre. • Az önkormányzatok felélték vagyonuk nagy részét, növekszik a működési célú, görgetett hitelek aránya.(kötvény-kibocsátási hullám) • Hiányzik a stabilitás és a stratégiai gondolkodás a rendszerből.

  17. Eredmények • A települések saját sorsuk irányítását a kezükbe vették, kialakult a helyi demokrácia • A lakossági közszolgáltatások biztosítása többnyire önkormányzati fenntartásban biztosított • Növekedett a települési identitás és lokalitás • A közösségi szervezetek, a civil szféra kialakult • Az öntevékenység és az innováció erősödött • Biztosítottá váltak az alapvető lakhatást biztosító infrastruktúrák • Az együttműködés szükségességének felismerése

  18. Hiányok • Az önkormányzati közszolgáltatások minősége nem igazságos • A rendszer finanszírozhatatlan és fenntarthatatlan • Gyenge a ténylegesen önkéntes alapú társulás • A nagyobb lakosságszámú önkormányzatok szigetszerű működése • Az ország ketté szakadása – gazdagok és szegények/szegényedők • A jövő bizonytalan, kiszámíthatatlan

  19. III. Az átalakítás várható hatása

  20. Főbb változtatások • Az új típusú állam szerepvállalás • Feladatok – hatáskörök újra osztása • Közoktatás államosítása • Egészségügy részleges államosítása • Állami igazgatás járási hivatalba szervezése • Kistelepülési hivatalok megszűntetése • Hulladékgazdálkodás, valamint a víz és csatorna szolgáltatás jövője • Új szereposztás bizonytalansága (megyei város, járásszékhely város, város, hivatallal rendelkező község, hivatal nélküli község – közszolgáltatás nélküli megye) • Finanszírozás és forrásmegosztás bizonytalansága • Erős állami felügyelet • Hitelfelvétel korlátozása

  21. Önkormányzati lehetőségek • Szubszidiaritás valósággá tétele • Járáson belüli mikrotérségek szervezése • Együttműködés, partnerség, társulás • Új típusú önkormányzati hivatal és szerepek • Partnerség erősítése az állam és önkormányzatok, valamint önkormányzatok között • Önkormányzati tulajdon védelme

  22. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Dr. Zongor Gábor főtitkár zongor@toosz.hu www.toosz.hu

More Related