1 / 50

A Fóti séta

A Fóti séta. Katt. Aki nem járt még Fóton, ezen a nemrég várossá nyilvánított pestmegyei településen, az is ismerheti Vörösmarty Mihály gyönyörű költeményéből, a „Fóti dal”- ból, mely itt született, a Fáy présházba, de erről majd később.

lajos
Download Presentation

A Fóti séta

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A Fóti séta Katt.

  2. Aki nem járt még Fóton, ezen a nemrég várossá nyilvánított pestmegyei településen, az is ismerheti Vörösmarty Mihály gyönyörű költeményéből, a „Fóti dal”-ból, mely itt született, a Fáy présházba, de erről majd később. A város nevének eredetéről többféle történelmi adat is fellelhető. Kálti Márk Képes Krónikájában részletesen taglalja Salamon király és a hercegek: László és Géza csatáját, melyet 1074-ben a mogyoródi dombokon vívtak.

  3. A hagyomány a történelmet az évszázadok során mondákkal társította:„László a Somlyóról letekintve a völgyben egy foltszerűen megbúvó kicsiny települést látott, s megkérdezte a körülállóktól: Mi az a folt odalenn?” Egy másik változat szerint Lászlónak a csata hevében elszakadt nadrágját a falu menyecskéi bársonyfolttal foltozták meg. A népköltészetben sokszor szerepel „Bársonyfót”-ként a falu.   "Fót nélkül Magyarország lyukas lenne.„ Egy ősrégi mondóka így hangzik: „selyem Palota, bársony Fót, dimbes-dombos Mogyoród. „

  4. Fót címere:

  5. Az évszázadok folyamán többször is változott Fót birtokosa. A XVI. században a Rátótiak – Újfalussy Gergely és leszármazottai – voltak a tulajdonosok, később a Kálnay család birtokába került a község. A XVIII. század végén Mária Terézia gróf Galánthai Fekete György országbírónak adományozta Fótot. Fia, Galánthai Fekete János, aki maga is költő volt, a kor divatja szerint már ekkor irodalmi társaságot szervezett Fótra. 

  6. A birtokot gróf Károlyi Józsefné 1808-ban vette meg fiai számára. A Károlyi család egészen az államosításig volt Fót birtokosa. A család mind az ország, mind Fót életében, fejlődésében fontos szerepet töltött be. A település szerkezetileg három, jól elkülöníthető részre tagolódik. Az Ófalu volt évszázadokig a település központja. Kisalagot később, 1952-ben csatolták Fóthoz.  A kettő között található Fót-Újfalu, ahol az első világháború után gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska közadakozásból építtette fel a Suum Cuuique (jelentése: kinek-kinek a magáét (meg kell adni), telepet a hadirokkantak, hadiözvegyek- és árvák részére.

  7. A Károlyi család címere:

  8. A Károlyi kastély: Az épület klasszicista stílusú külső képét Ybl Miklós 1847-es átalakítási munkái nyomán nyerte el. Az egyemeletes épület főhomlokzata 100 m hosszú, főbejáratát hat oszlopon nyugvó timpanon emeli ki. A kastélyt 300 holdas park veszi körül, ahová különleges növényeket, facsoportokat és halastavakat telepítettek. A kastélyparkban található a Mogyoródi-patak felduzzasztásával nyert Hármas-tó. Az 50-es évek végén itt létesült a Fóti Gyermekváros, (a „Gyeri”), mely a hazai gyermekvédelem egyik legjelentősebb bázisa volt. Az elhagyott gyerekek részére volt itt óvoda, általános- és középiskola, könyvtár, mozi és színházterem, gyermekkórház, központi konyha, mosoda, strand és sok minden más.

  9. A helyiek is hamar befogadták és megszerették az intézményt, sok fóti lakos számára ez kitűnő munkalehetőség is volt. Bár azt meg kell jegyezni, hogy a befogadás nem megy könnyen a helyi lakosok részéről. Ha nem vagy tősgyökeres fóti, még 50 év multán is „gyüttment”-nek tartanak. A gyerekek 18 éves korukig voltak itt, a fóti fiúk szívesen választottak párt a gyermekvárosi lányok közül, a rossznyelvek szerint a lányok szépsége mellett, sokat számított az a tény is, hogy itt nem járt a lányhoz anyós. Egyébként a fóti lányok is nagyon szépek, én is Fótról választottam feleséget.

  10. Károlyi István Gyermekközpontban, napjainkban mintegy 100 gyermek és fiatal él 7 gyermekotthoni csoportban illetve lakásotthonban. A Károlyi-kastélyban már régen nem laknak gyermekek; a díszterem és a vadászterem rendezvények színhelyéül szolgál. Az egyik szárnyat a tíz éve hazatért Gróf Károlyi László lakja, és étterem is található itt. A kastélypark Fót legnagyobb közparkjaként működik.

  11. A Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom (Szent István templom): Fót legjelentősebb műemléke, a 1825-55 között épült romantikus stílusú templom. Gróf Károlyi István olyan templomot kívánt építtetni, amely egyben családi temetkezőhelyül is szolgál és a tervek elkészítésére Ybl Miklóst kérte fel. A magyar romantika legjelentősebb alkotása, két egymás fölé épített templomból álló négytornyos, háromhajós, monumentális építmény. 

  12. A homlokzaton a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra látható. A templom három hajója közül a középső mennyezete kazettás, aranyozott gerendázattal készült. A két oldalhajó egy-egy mellékoltárhoz vezet, a bal oldali oltárkép a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt, a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja. A középhajóból márványlépcső vezet fel a szentélybe, melynek boltozatát és oldalait freskók díszítik. A főoltár képe a Szeplőtlen Szűz Máriát ábrázolja.

  13. A jobboldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vértanú ereklyéje, egyházi tekintetben a templomnak ez a legnagyobb kincse. A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel az ereklyével jutalmazta a hitért és a művészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot. 

  14. Az altemplomban a csodálatos carrarai márványból készült szobrok, Pietro Tenerani alkotásai. Az altemplomban található Károlyi István és családtagjainak sírhelye.

  15. Készítettem egy videót is a templomról. A kísérő dalt Zámbó Jimmy ebben a templomban énekelte. http://www.youtube.com/watch?v=xsEXkIbUgBs A Fáy présház: A Somlyó oldalában található Fáy Andrásnak, a „haza mindenesének” egykori présháza, ahova a reformkorban számos politikus és művész is szívesen ellátogatott.

  16. Kilátás a présházból A présház mellett áll a Vörösmarty kunyhó. E kunyhó falai közt írta 1842-ben Vörösmarty Mihály első hazafias bordalunkat, a Fóti-dalt.

  17. Részlet: „Fölfelé megy borban a gyöngy;Jól teszi.Tőle senki e jogát elNem veszi.Törjön is mind ég felé azAmi gyöngy;Hadd maradjon gyáva földönA göröngy.”

  18. A Somlyó: A város északi részén emelkedik a Somlyó (287 m), mely nagyszerű kirándulóhely. A hegy nagy része természetvédelmi terület, ahol a különleges növények és rovarok mellett itt találjuk a köznyelvben fóti boglárkának hívott Plebejus Sephirus lepkét, azaz a Zefír-boglárkát.

  19. Védett természeti területén keresztülvezető tanösvény, a Fáy présháztól indul. A 3,5 km-es útszakasz 11 állomáshelyből áll. A 11 állomás mindegyike valamilyen helyi sajátosságra, jellegzetességre épült. Ilyen például a gyurgyalagok fészkelő helye. Itt volt honos a „fóti vagy más néven rákosi vipera”, ez sajnos ma már csak elvétve lelhető fel. A térséget egyre inkább az újgazdagok hivalkodó házai jellemzik. A hegy lábánál találjuk a Somlyó-tavat, melyet inkább Fóti tó-ként emlegetnek. Sokáig strandként működött, mára inkább horgásztónak hasznosítják.   Fót 2013 

More Related