A v z vil gnapja hazai vizek llatfajai k rnyezetv delmi vet lked 2014 bolyai j nos gimn zium
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 32

A víz világnapja - Hazai vizek állatfajai Környezetvédelmi vetélkedő 2014 Bolyai János Gimnázium PowerPoint PPT Presentation


  • 62 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A víz világnapja - Hazai vizek állatfajai Környezetvédelmi vetélkedő 2014 Bolyai János Gimnázium. Közönséges papucsállatka. Állati egysejtű Testét csillók borítják, amelyekkel gyorsan mozog Sejtszáján keresztül veszi fel a táplálékot, majd megemészti. Zöld hidra.

Download Presentation

A víz világnapja - Hazai vizek állatfajai Környezetvédelmi vetélkedő 2014 Bolyai János Gimnázium

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A v z vil gnapja hazai vizek llatfajai k rnyezetv delmi vet lked 2014 bolyai j nos gimn zium

A víz világnapja - Hazai vizek állatfajaiKörnyezetvédelmi vetélkedő 2014Bolyai János Gimnázium


K z ns ges papucs llatka

Közönséges papucsállatka

  • Állati egysejtű

  • Testét csillók borítják, amelyekkel gyorsan mozog

  • Sejtszáján keresztül veszi fel a táplálékot,

    majd megemészti


Z ld hidra

Zöld hidra

  • A csalánozók közé tartozik

  • Csalánsejtjei segítségével megbénítja az áldozatát

  • Tisztább állóvizekben gyakori

  • Testében zöldalgákkal él szimbiózisban


H rf reg

Húrféreg

  • A hengeresférgek törzsébe tartozik

  • Teste nem szelvényezett

  • Patakokban, források vizében fordul elő

  • A lárvája vízibogarakban fejlődik.


Orvosi pi ca

Orvosi pióca

  • Külső élősködő féreg

  • A gyűrűsférgek törzsébe tartozik, teste szelvényezett

  • Vért szív, amit a bélágaiban hosszú ideig tárol

  • Szívókorongokkal, kitines fogacskákkal rendelkezik

  • A sebbe véralvadásgátló anyagot fecskendez, amit a gyógyászatban is használnak

  • Mocsarakban, tavakban él


Bors kagyl

Borsókagyló

  • A puhatestűek közé tartoznak a kagylók

  • Meszes vázuk 2 darabból áll, amit a köpenyük termel

  • Tavak iszapjában él


V zibolha

Vízibolha

  • Az ízeltlábúak törzsébe és a rákok osztályába tartozik.

  • Két csápszerű lábuk hordozza a külső kopoltyúkat.

  • Fürgén, ugrándozva mozognak a vizekben.

  • Sekély vizekben tömegesek lehetnek a vízibolhák.


Bolhar k

Bolharák

  • Oldalról lapított testű, szelvényezett rákok.

  • Tiszta patakokban a köveket megfordítva találkozhatunk velük.

  • 5 pár járólábuk és sok potrohlábuk van.


Tiszavir g

Tiszavirág

  • A rovarokon belül a kérészekhez tartozik

  • A hazai folyókban (jellegzetesen a Tiszában) fejlődik a lárvája

  • A kifejlett álltok egyszerre bújnak elő az utolsó lárvabőrből a víz felszínén – ekkor virágzik ki a Tisza

  • A kifejlett kérész rövid életű, csak a párzás idejéig, 1-2 napig élnek.


Tegzesek

Tegzesek

  • A lepkékkel rokon rovarok

  • A lárvájuk a kisebb patakok vizében fejlődik

  • A sodrás ellen lakócsövet készít magának a tegzeslárva és abban él.


Moln rpoloska

Molnárpoloska

  • Álló vagy lassan folyó vizekben élnek ezek a rovarok.

  • Hátsó 2 pár lábuk hosszúra nyúlt, segítségével a víz felszínén képesek futkosni.


Cs kbog r

Csíkbogár

  • A hazai tavak ragadozó bogara

  • Halivadékokat, ebihalakat fogyaszt.

  • A szárnyfedőjének 2 oldalán sárgás szegélyt alkotó csík húzódik.


B v rp k

Búvárpók

  • A vízipókok közé tartozik, amelyek egész életükben vízben élnek.

  • A víz alatt egy tágas, levegővel telt harangot épít.

  • Finom testszőrzetében apró levegőbuborékokat visz le a víz alá.


Kecsege

Kecsege

  • Teste megnyúlt, orsó alakú, az áramló vizek fenék zónájához alkalmazkodott

  • Testét vértek fedik

  • Feje jellegzetesen megnyúlt, ormányban végződik.

  • Hazai állományai megritkultak


A v z vil gnapja hazai vizek llatfajai k rnyezetv delmi vet lked 2014 bolyai j nos gimn zium

Viza

  • Akár a 100 éves kort is megérheti ez a hal.

  • Ikrája nagyon értékes (fekete kaviár), e miatt megritkult.

  • Akár 3-4 méterre is megnőhet, a legnagyobb édesvízi hal.

  • Testén kis csontvértek találhatók, a szájánál pedig 4 bajuszszál.


Csuka

Csuka

  • Teste hosszúkás, színe változó,finomanpikke-lyezett, halványan csíkozott

  • Feje testéhez képest igen nagy és szája kacsacsőrre emlékeztet

  • A hátúszója a test hátsó részén van.

  • Félelmetes vízi ragadozó.


R ti cs k

Réti csík

  • Teste hosszúkás, feje és a szeme kicsi.

  • Húsos ajkain 10 bajuszszálat hordoz.

  • A hátán hosszanti csíkok futnak végig.

  • Tavasszal vízzel borított mocsárrétek is előfordul.

  • Veszélyeztetett, védett halfaj.

  • Régen gyakran fogyasztották, a csíkászok gyűjtötték.


Sebes pisztr ng

Sebes pisztráng

  • Teste orsószerű, oldalról kevéssé lapított.

  • Feje nagy, orra tompa és rövid.

  •  Hátát, oldalát, esetleg úszóit világos udvarral körülvett fekete és rendszerint piros pettyek is díszítik.

  • Bővizű hegyi patakokban és folyókban él.


D v rkeszeg

Dévérkeszeg

  • A dévérkeszeg a pontyfélék családjának  egyik legnagyobb édesvízi képviselője.

  • Lapított, zömök felépítésű

  • Nádasokban, sekélyebb tavakban él.


Les harcsa

Leső harcsa

  • A legnagyobb ragadozó halunk.

  • Teste csupasz, nyálkás, teljesen pikkelytelen.

  • Feje nagy és a széles száján bajusszálakattalálunk amik a tájékozódást és ízlelést segítik. 


Tarka g b

Tarka géb

  • A faj jellegzetessége az orrnyílás előtt elhelyezkedő teleszkóp-szerűen kitolható nyúlvány.

  • Szemei nagyok, magasan elhelyezkedők. 

  • Hazai folyóvizek ritka faja


V r shas unka unkab ka

Vöröshasú unka (unkabéka)

  • Hátoldala szürke vagy fekete, hasoldala a narancssárgától a sötétpirosig terjedő színárnyalatú, egymástól jól elkülönülő foltokkal tarkított

  • Párzási időszakban a hímek felfekszenek a víz felszínére és jellegzetes „unk-unk” hívóhangot adnak


Foltos szalamandra

Foltos szalamandra

  • A foltos szalamandra a farkos kétéltűek

    rendjébe tartozó fajunk

  • Egész teste nyirkosan fénylő mélyfekete, amelyen egyedileg változó alakú sárgás foltok vannak.

  • Bőrváladéka mérgező.

  • Hűvösebb patakvölgyek lakója


Tarajos g te

Tarajos gőte

  • A szalamandrához hasonlóan farkos kétéltű

  • A hímek hátán csipkés szélű taraj húzódik.

  • A nőstény nagyobb, de hátáról hiányzik a taraj.

  • A hát és oldalrész zöldesbarna, elszórt fekete pontokkal. Hasi oldaluk mélysárga.


V zisikl

Vízisikló

  • 120 cm hosszúra is megnövő hüllő

  • Ismertetője a feltűnő nyakszirtfolt a feje két oldalán, amely a piszkosfehértől a citromsárgán át a narancsvörösig változhat.

  • Méregfoga nincs!


B bos v cs k

Búbos vöcsök

  • Téli tollruhájában a faj hasa, nyaka és arcrésze fehér, szeme vörös, csőre rózsaszín, feje teteje, nyakának hátsó része, háta és szárnyai pedig sötétbarnák. A nyári, párzási időszakban mindez látványos, vörösesbarna tollgallérral és két, szarvacskára emlékeztető bóbitával egészül ki.

  • A fiókák rejtőszínűek

  • Elsősorban kisebb halakkal, ízeltlábúakkal, kétéltűekkkeltáplálkozik.


Kormor n k r katona

Kormorán (Kárókatona)

  • 1 m magasra is megnövő vízimadár

  • A tollazata fekete, csőre és lába is – a szeme tengerzöld

  • Tavakban, folyókban víz alá bukva keresi a zsákmányát


B l mbika

Bölömbika

  • A gólyaalkatúak közé tartozó barnás színű madár

  • Tollazat fekete csíkokkal mintázott, ami jól elrejti a nádasban

  • Ha veszélyt észlel, nyakát kinyújtja és csőrét felfelé tartja

  • Költéskor mély, búgó hangot ad ki, erről kapta a nevét.


Nagy k csag

Nagy kócsag

  • A hazai természetvédelem jelképe (a természetvédelmi terület táblákon ez van)

  • A hófehér gémfélék legnagyobb képviselője. Régies neve nemes kócsag. 

  • A világ nagy részén előfordul, nálunk a Tisza-mentén gyakori.


Sz rke g m

Szürke gém

  • Nagy testű, szürke, idős korban inkább fekete-fehér tollazatú.

  • Evezőtollai feketék, szárnyfedõi sötétszürkék.

  • Jellegzetesen, behúzott nyakkal repül.

  • A szürke gém telepeken fészkel, ártéri erdőkben, fák koronájában


K analasg m

Kanalasgém

  • Gólyaalkatú madár

  • Jellegzetessége a lapos csőre, amely elől lapát-szerüen kiszélesedett

  • Tollazata fehér, torka sárgás, csőre és lábai feketék

  • Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke: 500.000 Ft


T k s r ce

Tőkés réce

  • A tojó barnás színezetű, a gácsér feje zöld, nyakán fehér gallér, melle barna, teste szürke.

  • Európában általánosan elterjedt.

  • Hazánkban a leggyakoribb récefaj.

  • A víz alá bukva keresi táplálékát. Mindenevő.


  • Login