Bankügyletek - hitelügyletek

1. Bankügyletek - hitelügyletek

2. Hatályos szabályozás • Ptk. kötelmi jog általános rész, 522.-528. § • (ÚPtk. kötelmi jog ált. rész, 5:345.-5:355. §) • Hpt. 3. § (1), 199-202/A. §, 203. §, 207-211. §, 2. sz. mell. I/10. pont • Fogyasztói Hitel tv. (2009:CLXII.) • Jelzálog-hitelintézetről szóló tv. (1997:XXX.) 5-8. § • Ltp tv. (1996:CXIII.) 6-11. §, 18-22. § • Tpt. 156. § • Bszt. 78. §

3. Pénzügyi szolgáltatások általában Hpt. 3. § (1)-(2) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában: a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása; b) hitel és pénzkölcsön nyújtása; c) pénzügyi lízing; d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; e) elektronikus pénz kibocsátása; f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak; g) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; h) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység; i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése; j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; k) hitel referencia szolgáltatás; Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában: a) pénzváltási tevékenység; b) fizetési rendszer működtetése; c) pénzfeldolgozási tevékenység; d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

4. Pénzügyi szolgáltatások általában Mikor tartozik egy ügylet a Hpt. hatálya alá? • a taxatív felsorolás részét képezi • üzletszerű tevékenység része • nem tekinthető csoportfinanszírozásnak Követelmény: engedély megléte (PSZÁF, MNB)

5. Az üzletszerűség fogalma Üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység. Fogalmi elemek: - ellenérték, - nyereség, vagy vagyonszerzési cél, - rendszeresség - előre, egyedileg meg nem határozott ügyletek

6. Az üzletszerűség fogalma (2) Ellenérték - az ingyenes ügylet nem üzletszerű. Nyereség/vagyonszerzés cél: - a szolgáltatások díj ellenében kerülnek elvégzésre, a díj az ami nyereséget eredményez. - a szerződések szükséges fogalmi eleme az ellenérték meghatározása.

7. Az üzletszerűség fogalma (3) Rendszeresség: - könnyen vitatható, ugyanakkor alapkérdése lehet a jogosulatlan tevékenységnek, - bírósági, PSZÁF gyakorlat. Előre egyedileg meg nem határozott ügyletek: - némi ellentmondás az ÁSZF-fel

8. Pénzügyi szolgáltatás nyújtásának alanyi feltételei Kettős korlát: • Pénzügyi szolgáltatást főszabályként kizárólag pénzügyi intézmény nyújthat. • A pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen más szolgáltatást nem nyújthat. Kivételek e korlátozás alól: a) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, b) a Bit.-ben foglalt feltételekkel biztosításközvetítői tevékenységet, c) a Tpt.-ben meghatározott feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, a Bszt.-ben meghatározott feltételekkel befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújthat, a Bszt. 111-116. §-a szerinti közvetítői tevékenységet és árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet, d) aranykereskedelmi ügyletet, e) részvénykönyvvezetést, f) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt szolgáltatást, g) a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenységet, valamint i) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében tulajdonába került fedezet, illetőleg biztosíték hasznosítására irányuló tevékenységet, j) követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységet, k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információértékesítést, l) külön jogszabályban meghatározott közösségi támogatások közvetítését

9. Pénzügyi intézmények Pénzügyi intézmény: hitelintézet és pénzügyi vállalkozás. Hitelintézet: • Bank: betétgyűjtés, hitelezés, pénzforgalmi szolgáltatások. Engedély lehetősége minden pénzügyi szolgáltatásra. • Szakosított hitelintézet: külön törvény alapján, de nem kaphat engedélyt minden pénzügyi szolgáltatásra. • Szövetkezeti hitelintézet: mindenre engedélyt kaphat, kivéve hitelreferencia szolgáltatás, pénzváltás, pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

10. Pénzügyi intézmények (2) Pénzügyi vállalkozás: • Egy vagy több pénzügyi szolgáltatást nyújt (kivéve pénzforgalmi szolgáltatás, elektronikus pénzkibocsátás), illetve a fizetési rendszert működteti, vagy • Kizárólag pénzforgalmi szolgáltatást nyújt, vagy • Pénzügyi holding társaság Pénzforgalmi intézmény: • Főszabályként: pénzforgalmi szolgáltatást nyújthat • Meghatározott feltételek esetén a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan nyújthat hitelt és pénzkölcsönt. (Csak saját forrásból, futamidő max 12 hónap, megfelelő szavatoló tőke).

11. Hitelügyletek alanyai – hitelezői oldalon • Nem üzletszerűen: bárki – engedély nélkül, Ptk. alapján • Üzletszerűen, de engedély nélkül: csoportfinanszírozás • Üzletszerűen, engedéllyel: • Hitelintézet (működési feltétel) • Pénzügyi vállalkozás • Pénzforgalmi intézmény (pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan)

12. Hitelnyújtás fogalma (Hpt.)Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott (1) hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, (2) jutalék ellenében és a (3) hitelezőkötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére. (Ptk.) 522. § (1) Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén - kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.

13. Hitelnyújtás fogalmi elemei Alanyok: Hpt.: hitelező (pénzügyi int.) és adós Ptk.: pénzintézet és a másik szerződő fél Forma: - kötelező írásbeliség Kötelezettségvállalás: - hitelkeret rendelkezésre tartása - kölcsönszerződés megkötése - egyéb hitelművelet (pl. bankgarancia) végzése Ellenérték: - jutalék (rendelkezésre-tartási díj)

14. Pénzkölcsönnyújtás fogalma Alapeset (Hpt.) A hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni. (Ptk.) 523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. (2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

15. Pénzkölcsönnyújtás fogalmi elemei Alanyok: Hpt.: hitelező (pénzügyi int.) és adós Ptk.: pénzintézet vagy más hitelező és adós Forma: Hpt.: kötelező írásbeliség (minden kockázatvállalással járó ügylet esetén) Ptk.: nincs formai megkötés Kötelezettségvállalás: - pénzösszeg rendelkezésre bocsátása - pénzösszeg visszafizetése Ellenérték: - kamat (Hpt.: nem kötelező, Ptk.: bankkölcsön esetén kötelező)

16. Pénzkölcsönnyújtás fogalma (2) Eltérések a Hpt. és a Ptk. között: - Hpt. megengedi a kamat nélküli törlesztést (v.ö. prudenciális szabályok) - Ptk. bankkölcsön esetén kifejezetten előírja a kamatfizetést. - Hpt. a klasszikus pénzkölcsönnyújtás mellett további eseteket is e szolgáltatás fogalmi körébe rendel

17. A fogalmi kör keretei (Hpt.) A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység - a hitelképesség vizsgálatával, - a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, - a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, - a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja. Tehát a szolgáltatás nem pusztán szerződés, hanem a teljes ügylet! (Felügyelet!)

18. Speciális kölcsönügyletek (Hpt.) a) követelésvásárlás b) értékpapír alapú hitelezés c) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló külön törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység d) zálogkölcsön nyújtása e) csoportfinanszírozás

19. Követelésvásárlás Követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi.

20. Követelésvásárlás (2) A követelésvásárlás elemei: - a követelés megelőlegezése, leszámítolása - fő tartalmi elem - háttér: engedményezés - a kockázat átvállalása (igen/nem, visszkereseti jog) - a követelések nyilvántartása (lehetőség) - a kintlévőségek beszedése (lehetőség, jogi eljárások, összefügg a kockázat átvállalással) Nem azonos a lejárt követelések behajtásával!

21. Követelésvásárlás - faktorálás - a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, - magánjogi szempontból az ellenérték fejében végzett engedményezéshez áll legközelebb (Ptk. 328.-331. §§), - a Ptk. a faktoring szerződést nem szabályozza a nevesített szerződések között, fogalmát sem említi meg semmilyen vonatkozásban sem. - a faktoring ügylet lényege – polgári jogi szempontból – : a követelés megvásárolója meghatározott összeg (a megszerzendő követelés összegénél kisebb összeg) fejében megszerzi a másik szerződő féltől annak valamely harmadik személlyel szembeni követelését A követelést megszerző fél, a faktor megelőlegezi a követelést átruházó jogosult részére járó összeget, - a faktoring alapvető eleme az engedményezés, de emellett megjelenik benne az átruházás és a hitel elem is. (Annyiban, hogy ha a követelés még nem járt le, akkor a faktorálás még döntően leszámítolási jellegű, ha már lejárt, akkor a jogosult a követelés sikeres érvényesítéséig pénzhez – kölcsönhöz – jut. Abban az esetben, ha olyan lejárt követelés átruházására kerül sor, amelynél az átruházó tovább nem felel, akkor a kölcsön elem már formailag sem jöhet számításba). Az engedményezés minden esetben meghatározó elem lesz. - a hitel/kölcsön elem a faktoring ügyletekben jelentős szereppel bír, de nem olyan jellegű, hogy önmagában minősítené az egész ügyletet egy adott típushoz tartozás szempontjából.

22. Követelésvásárlás – faktorálás (2) Faktorálás jellemző tárgya: - áruszállításból, vagy szolgáltatásnyújtásból eredő, nem vitatott, nem peresített, és nem elévült, valamint igazolt teljesítésen alapuló követelések. Kulcspont: a kötelezett értesítése A kötelezett értesítése a faktorálásról a jogosult feladata, és ennek megtörténtéről hitelt érdemlő módon köteles a faktort tájékoztatni.

23. Értékpapír alapú hitelezés Definíció: A Hpt. alapján kölcsönnyújtásnak minősül minden olyan megállapodás, amely értékpapírvételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet.

24. Értékpapír alapú hitelezés (2) Tartalmi elemek: - értékpapír vásárlás, - értékpapír visszavásárlás, - meghatározott futamidő, - az értékpapírok óvadéki biztosítékul szolgálnak, - az óvadéki biztosítékul lekötött értékpapírokon elidegenítési és terhelési tilalom. Összefüggések, kapcsolatok: Ptk. hitelezési szabályok, Tpt. repo ügyletek, értékpapír kölcsönzés, befektetési hitelezés.

25. Csoportfinanszírozás Csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik. (Melléklet, fogalmak) Pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás csoportfinanszírozást a Felügyelet engedélye nélkül is végezhet. (3. § (12)) Mindezek alapján: - a csoporton belüli finanszírozás pénzkölcsön nyújtásnak minősül, de - PSZÁF engedélye nélkül végezhető tevékenység

26. Pénzkölcsön nyújtásnak nem minősülő ügyletek (Hpt.) • a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal - esetileg - adott kölcsön, (nem rendszeres, nincs nyereségszerzési cél, viszont konkrét adós, kamat van/nincs) • az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg (kereskedelmi kölcsön), kivétel: a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletek, • a biztosítóintézet által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön, (speciális szabályozás – Bit.) • az önkormányzat által adott lakáscélú vagy szociális kölcsön, (nem rendszeres, nincs nyereségszerzési cél, viszont konkrét adós, kamat van/nincs)

27. Pénzügyi szolgáltatási szerződések • A pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalni. • Ha a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő magatartási kódexnek vetette alá magát, ezt a tényt köteles egyértelműen feltüntetni üzletszabályzatában. • Az ügyfelet előzetesen tájékoztatni kell a magatartási kódexnek való alávetésről. • A magatartási kódexet a pénzügyi intézmény honlapján közzé kell tenni.

28. Pénzügyi szolgáltatási szerződések (2) Struktúra: - Általános üzletszabályzat - Az egyes szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételek - Kondíciós listák Közzéteendő: - ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségekben, - elektronikusan (honlapon) Az ügyfél kívánságára részére át is kell adni.

29. Pénzügyi szolgáltatási szerződések (3) Az üzletszabályzat minimális tartalma A hitel- és a kölcsönszerződés általános szerződési feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legalább a) a pénzügyi intézmény teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát, b) azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a kamat, c) a kamatszámítás módját, d) az egyéb díjakat és költségeket, e) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, f) a KHR-rel kapcsolatos adatkezelési szabályokat, a jogorvoslati lehetőségekre való figyelemfelhívással együtt, g) deviza alapú lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés esetén a kiválasztott és alkalmazott árfolyam számítási módot, továbbá azt az adatot, hogy a forintban meghatározott összeg kiszámítására mely időpontban kerül sor.

30. Pénzügyi szolgáltatási szerződések (4) A pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés minimális tartalma: - a kamat egyértelmű meghatározása, - a díjak és minden egyéb költségek és feltételek egyértelmű meghatározása, - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeinek egyértelmű meghatározása - a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módja, következményei. AKKOR IS KÖTELEZŐ ELEM, HA EGYEDI SZERZŐDÉSRŐL VAN SZÓ!

31. Pénzügyi szolgáltatási szerződések (5) A szerződés formája A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában köthet. (Hpt. 210. §) Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni. Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz- és tőkepiaci ügyleteknél az ügyletkötést írásban vissza kell igazolni. (Hpt. 77. §)

32. Pénzügyi szolgáltatási szerződések (6) Cégjegyzés (Hpt. 47. §) Cégjegyzésre és a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető, b) külföldi hitelintézet fióktelepe esetében két vezető állású személy együttesen jogosult. Az együttes aláírási jog – a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint – együttes aláírási jogként átruházható.

33. Ügyfélvédelmi rendelkezések a Hpt.-ben - magas kamatozású kölcsönök korlátozása (199. §) - vételi jog biztosítéki kikötésének korlátozása (200. §) - devizakölcsön esetén alkalmazandó árfolyam (200/A. §) - külön tájékoztatás a nem a magyar jog kikötéséről, illetve nem a magyar bíróság kizárólagos illetékességéről (203. § (3)) - külön kockázatfeltáró nyilatkozat (203. § (4)) - felmondott lakáscélú kölcsön kamatozása (210/A. § (5))

34. Bankügyletek a magánjogban Nevesített banki szerződések az ÚPtk.-ban: - betétszerződés, - takarékbetét-szerződés, - bankszámlaszerződés, - lízingszerződés, - faktoringszerződés

35. Biztosítékok A kockázatvállalással járó bankügyletek biztosítékai között négy nagy csoportot lehet elkülöníteni: • klasszikus polgári jogi biztosítékok (szerződést biztosító mellékkötelezettségek): kezesség, zálogjog, óvadék, bankgarancia; • léteznek “biztosítéki célokra felhasználható jogintézmények”, amelyek nem minősülnek szerződést biztosító mellékkötelezettségnek: engedményezés, vételi jog kikötése; • a pénzforgalmi jellegű biztosítékok: felhatalmazás azonnali beszedési megbízás benyújtására; • egyebek: komfortlevél

36. Biztosítékok Kezesség Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A jogosult kielégítési alapját növeli a kötelezettől független harmadik személy teljes vagyonával. A kötelezett nem teljesítése esetén a kezes maga teljesít. A kezességi szerződés a főkötelem jogosultja és a kezes között jön létre írásban. (Ezért a kezes egyoldalúan nem állhat el vállalt kötelezettségétől). A szerződés járulékos kötelem, amely terjedelmében is a főkötelemhez igazodik, de ha a változó főkötelem nő, a kezesi kötelem nem nő vele (nem lehet terhesebb, mint a kötelezettség elvállalásakor volt). Ha azonban a főkötelem csökken, akkor a kezesi kötelem is csökken. Az alapkövetelés engedményezésekor a kezesi kötelem nem változik, viszont a kötelezett oldalán történő alanyváltozás esetén (pl. tartozásátvállalás esetén) a kezesi jogviszony megszűnik. Fajtái: sortartó, készfizető Alkalmazási terület: személyi kölcsönök, vállalkozások tulajdonosi biztosítéka

37. Biztosítékok Kezességi szerződés az ÚPtk.-ban 6:416. § [Kezességi szerződés] (1) Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. (2) Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható. 6:417. § [A kezesség járulékossága] (1) A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, kiterjed azonban a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is. (2) A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A kezesség elvállalása után a kezessel szemben nem hatályos a kötelezettnek a kifogásról lemondó jognyilatkozata. 6:419. § [A sortartás kifogása] A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja. 6:420. § [Készfizető kezesség] A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha a) a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült; b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult. 6:421. § [Kártalanító kezesség] Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. 6:424. § [A határozott időre vállalt kezesség] Határozott időre vállalt készfizető kezesség esetén a határozott idő letelte után a kezes szabadul a kötelezettség alól. 6:425. § [A határozatlan időre vállalt kezesség felmondása] Ha a határozatlan időre vállalt kezesség a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló vagy a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségét biztosítja, a kezes három hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kezességi szerződést.

38. Biztosítékok Bankgarancia Az adós és a hitelező közötti hitelviszony biztosítására az adós megbízást ad egy banknak, hogy vállaljon kötelezettséget arra, hogy bizonyos esemény beállta, vagy elmaradása, illetve meghatározott okmányok benyújtása esetén a hitelezőnek fizetni fog. A bank a garanciát a saját nevében, de az adós megbízásából állítja ki. A megbízás általában a következő adatokat, tényeket tartalmazza: - az alapjogviszony pontos megjelölését, - a garancia kedvezményezettjének megnevezését, - a garancia fajtájára és tartalmára vonatkozó rendelkezéseket, - a garancia határidejét, - a garancia kedvezményezetthez való eljuttatásának módját, és - esetleg a közvetett garancia állítására vonatkozó utasítást. A megbízási szerződésben rendelkeznek a bank részére fizetendő garancia díjról is.

39. Biztosítékok Kezesség vs. bankgarancia • A bankgarancia egy bank, mint garantáló és egy hitelező, mint kedvezményezett között hoz létre jogviszonyt. A kezességtől az különbözteti meg, hogy a jogviszonyban a bank kötelezettsége absztrakt, ami azt jelenti, hogy a bank nem jogosult a kedvezményezettel szemben az alapjogviszonyból származó kifogások érvényesítésére. (Ettől függetlenül a bank kifogásolási joga bizonyos esetekben mégsem vonható kétségbe, ha például már az igénybevétel időpontjában bizonyítani tudja, hogy joggal való visszaélés történt). • A garanciaszerződés rendszerint konkrétan meghatározza a garancia pénznemét és összegének felső határát. A garancia összege magában foglalhatja az előre meghatározott kamatot és költségátalányt is. A kezességnek nincs felső határa. • A garancia ellenkező megállapodás hiányában nem mondható fel egyoldalúan és a kötelezettségvállalást rendszerint határidőhöz kötik. A garancia igénybevételének a futamidő lejárta előtt kell megtörténnie, mert a határidő jogvesztő. A postai átfutási idő kockázatát a kedvezményezett viseli, még vis maior se ok a hosszabbításra. A kezességnek nincs külön lejárata.

40. Biztosítékok Garanciaszerződés az ÚPtk.-ban 6:431. § [Garanciaszerződés] (1) A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. 6:432. § [A járulékosság hiánya] (1) A garantőr garanciavállaló nyilatkozat szerinti kötelezettsége független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt, a garantőr nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. (2) A garanciavállaló nyilatkozatban foglalt, a biztosított kötelezettségre történő, általános jellegű utalás nem érinti a garantőr kötelezettségének a biztosított kötelezettségtől való függetlenségét. 6:433. § [A lehívási jog személyhez kötöttsége] A jogosult nem ruházhatja át a garancia érvényesítésének jogát a garantőr hozzájárulása nélkül, de jogosult azt a személyt megjelölni, akinek a garantőra fizetést teljesíteni köteles. 6:435. § [A garantőr teljesítése] (1) A garantőr abban az esetben köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha a jogosult írásban, és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre. (2) A garantőr köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről. (3) A garantőr érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek őt a jogosulttal szemben saját személyében megilletik. (4) A garantőr késedelem nélkül köteles a) a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet értesíteni; vagy b) a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról - annak indokát megjelölve - a kötelezettet és a jogosultat értesíteni. 6:437. § [A határozatlan időre vállalt garancia felmondása] A garantőra határozatlan időre vállalt garanciát három év elteltét követően legalább három hónapos felmondási idővel megszüntetheti.

41. Biztosítékok Zálogjog Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés zálogjoggal biztosítása semmis. A zálogtárggyal való felelősség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál. Kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire, a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is. A követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra. A zálogjogot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a követeléssel együtt lehet átruházni. Zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. A zálogszerződést írásban kell megkötni. A zálogtárgyból való kielégítés - ha jogszabály kivételt nem tesz - bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. Semmis a kielégítési jog megnyílta előtt létrejött az a megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát. A kielégítési jogot - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik. Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, törvény eltérő rendelkezésének hiányában a kielégítés joga a jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében (rangsor) illeti meg.

42. Biztosítékok Zálogjog (2) Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megőrizni. Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló szerződésen felül a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Más dolgot terhelő jelzálogjog alapításához - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a MOKK külön törvény rendelkezései szerint vezetett nyilvántartásba (zálogjogi nyilvántartás) való bejegyzése szükséges. Ha a felek olyan követeléseket biztosítanak jelzálogjoggal, amelyek a zálogszerződésben meghatározott jogviszonyból vagy jogcímen keletkeznek, illetve keletkezhetnek, a bejegyzésnek a jogviszonyt vagy jogcímet és azt a legmagasabb összeget is tartalmaznia kell, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet (keretbiztosítéki jelzálogjog). Kézizálogjog létrejöttéhez az erre irányuló zálogszerződésen felül a zálogtárgy átadása is szükséges. Az átadás harmadik személy (zálogtartó) kezéhez is történhet. Kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen akkor is lehet zálogjogot szerezni, ha az, aki a zálogtárgyat adta, nem volt tulajdonos. A jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyonának egészén vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető részén (vagyon) az ezt alkotó dolgok, jogok és követelések (vagyontárgy) meghatározása nélkül - a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásával és a zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzésével - vagyont terhelő zálogjog alapítható. Ez a zálogjog a zálogszerződés megkötése után a kötelezett vagyonába kerülő vagyontárgyra is kiterjed, attól az időponttól kezdve, hogy azon a kötelezett rendelkezési jogot szerez, megszűnik azonban, ha a vagyontárgy a kötelezett vagyonából kikerül. Jogon vagy követelésen az erre irányuló szerződéssel alapítható zálogjog. E zálogjog a zálogkötelezett javára jövőben keletkező jogokra és követelésekre is kiterjedhet. A zálogjog tárgyát képező jogok vagy követelések körülírással is meghatározhatók. Ha a jog vagy követelés fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a zálogjog az e nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. A jogot vagy követelést terhelő zálogjog kötelezettje - a zálogjogra kiterjedő hatállyal - csak a jogosult hozzájárulásával tehet olyan jognyilatkozatot, amely a jogosult kielégítési alapját megszünteti, vagy hátrányosan változtatja meg.

43. Biztosítékok Óvadék Az óvadék biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron, egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön és hitelkövetelésen , az óvadék tárgyának óvadékként való átadásával alapítható – általában valamely huzamosabb jogviszony esetén a kötelezettség biztosítására. Az óvadék minden esetben a jogosult birtokába kerül, aki szerződésszegés esetén az óvadék tárgyából közvetlenül — bírói út igénybevétele nélkül — kielégítést kereshet. A felek szabadon állapodhatnak meg abban, hogy a jogosult az óvadékot használhatja-e, rendelkezhet-e vele. Kielégítési joga megnyílásakor a jogosult az óvadékkal biztosított követelését az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti, ha az óvadék tárgya pénz, bankszámla-követelés, nyilvánosan jegyzett piaci árral vagy egyébként az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható árral rendelkező értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz. Egyéb értékpapír, hitelkövetelés vagy pénzügyi eszköz esetében a jogosult a közvetlen kielégítés jogát akkor gyakorolhatja, ha erről a felek szerződésükben megállapodtak és az értékelés módját szerződésükben meghatározták. Hitelkövetelésből való közvetlen kielégítéshez az is szükséges, hogy a hitelkövetelés óvadékba adásáról a követelés kötelezettjét az engedményezés szabályai szerint értesítsék. Az elévült követelés is kielégíthető az óvadékból. Az óvadék szerződés megszűnésekor visszajár. Az óvadékot nyújthatja az adós, de nyújthatja harmadik személy is. Az óvadék a legáltalánosabban használható biztosítékfajta legtipikusabb alkalmazási területe a lombardhitelezés, de előfordul a bankkártya-üzletágban is. (Bankszámla esetében a pénz feletti rendelkezési jogát adja át az ügyfél; az értékpapír óvadékként való alkalmazása esetén szükséges, hogy az üresre forgassák, ha névre szóló; váltóleszámítolás esetén pedig célszerű, ha a váltót egy harmadik személy bocsátja ki, az esetleges hirtelen felszámolás következményeit elkerülendő). Az óvadék járulékos jellegű, mint a többi biztosíték. Ebből az következik, hogy érvénytelen szerződést nem lehet óvadékkal biztosítani és a bírósági úton nem érvényesíthető követelés óvadékkal való biztosítása semmis. Az elévült követelés azonban az óvadékból kielégíthető.

44. Biztosítékok Zálogjog vs. Óvadék Különbségek: - tárgy - érvényesíthetőség - óvadékkal elévült követelés is biztosítható

45. Biztosítékok Engedményezés Az engedményezés a polgári jogban egy önálló jogintézmény, a Ptk. is önállóan és nem a szerződést biztosító mellékkötelezettségek között szabályozza. Az adós harmadik féllel szembeni a követelését egy szerződéssel másra - az őt hitelező bankra — ruházza. Az adós az engedményező, a bank az engedményes. Az engedményezés tárgya valamely követelés, amely azonban nem lehet személyhez kötött. Az engedményezésről a kötelezettet is értesíteni kell, ennek megtörténtéig a kötelezett jogosult az engedményezőnek teljesíteni. Az értesítés megtörténte után a kötelezett kizárólag az engedményesnek teljesíthet. Az étesítés időpontja megegyezés tárgya lehet!!

46. Biztosítékok Vételi jog kikötése A vételi jog kikötése angolszász eredetű biztosítéki eszköz a bankok számára. Az opció angolszász értelmezése tágabb mint a Ptk. vételi jog fogalma. Az angolszász jogértelmezés — a Ptk.-val ellentétben — az opciót kizárólag szerződésen alapuló jogosultságként ismeri. Az opciót megállapodás hozza létre, amely lehetőséget ad az opció jogosultjának arra, hogy jogosultságát bizonyos időszakon belül gyakorolhassa. Az angolszász értelmezés szerint az opció mindig ellenértékes ügylet, és ebből kifolyólag át is ruházható. Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében jogszerű biztosítékként ismerte el a vételi jog kikötését, ha a felek vételi jog érvényesítéséhez kapcsolódóan az elszámolási kötelezettség teljesítését is kikötik (BH. 1998.350.). A Ptk. nem nevesíti a vételi jogot szerződést biztosító mellékkötelemként, hanem az adásvétel különös nemeként szabályozza. A magyar gyakorlatban is a bank valamely követelése biztosítására írásban megállapodhat adósával, hogy az adós tulajdonában álló valamely meghatározott vagyontárgyra vételi jogot enged a bank számára. A szerződés alanyai a főkötelem alanyai, vagyis a bank és az adósa. A szerződés tárgya valamely, az adós tulajdonában álló vagyontárgy. A Ptk. definíciója szerint, ha a tulajdonos másnak egy, a tulajdonában álló dolgon vételi jogot enged, akkor a jogosult (a bank) a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jog ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető, amely azt dologi hatályúvá teszi, így mindenkivel szemben hatályossá válik. A vételi jogra vonatkozó szerződéses kikötés ugyanakkor a magyar jog szerint személyes jellegű, ezért átruházása semmis. A szerződésben meg kell határozni a vételi jog gyakorlásának feltételeit, amelynek legfontosabb kérdése az adós nem teljesítése. A szerződésben meg kell határozni a vételárat, vagy annak meghatározási módját. Ez történhet konkrét ár meghatározásával, de történhet valamely külső tényező (pl. tőzsdei árfolyam) segítségével is. A visszavásárlási joggal megegyezően a vételi jogot is csak legfeljebb öt évre lehet alapítani. Ha a felek a vételi jog időtartamában nem állapodnak meg, úgy a törvény ereje folytán a vételi jog hat hónap elteltével megszűnik. A lakossági szolgáltatások körében a fogyasztási kölcsönnél és az autófinanszírozási ügyleteknél lehet szerepe a vételi jognak, mint biztosítéknak.

47. Vételi jog biztosítéki kikötésének korlátozása 200. § Semmis a fogyasztóval kötött, a vételi jog biztosítéki célú kikötésére vonatkozó szerződés, ha a vételi jog a kötelezett által lakott lakóingatlanra vonatkozik. A semmisség feltételei: - fogyasztóval kötött szerződésben - biztosítéki célú vételi jog kikötés - a vételi jog a kötelezett által lakott lakóingatlanra vonatkozik

48. Biztosítékok Vételi jog az ÚPtk-ban 6:99. § [Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége] Semmis az a kikötés, amely - a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével - pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul.

49. Biztosítékok Felhatalmazás azonnali beszedési megbízás benyújtására Az azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazás egy egyszerű pénzforgalmi jellegű biztosíték a bankok számára. Az azonnali beszedési megbízással a jogosult megbízza a bankszámláját vezető pénzintézetet, hogy bankszámlája javára, a kötelezett bankszámlája terhére meghatározott összeget szedjen be. Esetünkben a jogosult a bank, a kötelezett pedig az adós. Itt az adós az ügy ura elvileg, gyakorlatilag azonban a bank kikötése ez a felhatalmazás a teljesítés biztonsága érdekében.

50. Biztosítékok A komfortlevél A komfortlevél egy angolszász eredetű biztosítékfajta. Az adós gazdasági társaság tulajdonosai olyan kötelezettséget vállalnak, amely a kezességre hasonlít. Lényege, hogy a komfortlevelet adó cég biztosítsa a bankot afelől, hogy az irányítása alatt lévő adós cég a törlesztés esedékességekor még a vállalatcsoport keretébe fog tartozni, és mindent megtesz a leányvállalata fizetőképességének fenntartásáért. Az anyavállalat más leányvállalatát is az adós mögé állíthatja. A komfortlevél nem tekinthető valódi biztosítéknak, mivel kötelezettségvállalást nem tartalmaz, (mindössze az adós anyavállalatának jószándékát fejezi ki). A komfortlevél kiadásával az anyavállalat a saját jó hírnevét adja tulajdonképpen biztosítékul.