A motor ind t sa
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 30

A motor indítása PowerPoint PPT Presentation


  • 49 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A motor indítása. +. motor forgórésze. U = 600 V. M. motor állórésze. I = 2400 A. -. Előtét-ellenállások alkalmazása. +. U = 600 V. R. U R = 570 V. előtét-ellenállás. M. U m = 30 V. -. Az ellenfeszültség. D. kommutátor „áramirányváltó”. I. I. U h. +. É.

Download Presentation

A motor indítása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A motor ind t sa

A motor indítása

+

motor forgórésze

U = 600 V

M

motor állórésze

I = 2400 A

-


A motor ind t sa

Előtét-ellenállások alkalmazása

+

U = 600 V

R

UR = 570 V

előtét-ellenállás

M

Um = 30 V

-


A motor ind t sa

Az ellenfeszültség

D

kommutátor

„áramirányváltó”

I

I

Uh

+

É

állórész „elektromágnes”

É

Um

Um> Ue

Ue

I

D

-

szénkefe

D

forgórész

„áramjárta vezető”

I

forgási irány

I

É


A motor ind t sa

Mitől függ az ellenfeszültség nagysága?

  • Az Ue ellenfeszültségnagysága függ:

  • az állórész mágneses terének nagyságától

  • a forgórész fordulatszámától

  • a forgórész tekercseinek hosszától

  • a forgórész tekercs menetszámától


A motor ind t sa

Ellenállásmező alkalmazása

R1 = 1,1875 Ω

R3 = 1,1875 Ω

R2 = 1,1875 Ω

R4 = 1,1875 Ω

RR = R1 + R2 + R3 + R4 = 4,75 Ω

R1

R2

R3

R4

M

+

-

UR = 570 V

U = 600 V

Um = 30 VUm = Uh + Ue


A motor ind t sa

R1

R2

R3

R4

M

+

-

R1

R2

R3

R4

M

+

-

R1

R2

R3

R4

M

+

-

R1

R2

R3

R4

M

+

-

Az előtét-ellenállások kiiktatása

További ellenállás kiiktatása


A motor ind t sa

kapcsolóhenger

+

mozgó érintkezők

motor forgórésze

0

5

M

R4

4

motor állórésze

R3

-

3

R2

indító-ellenállások

2

R1

1

álló érintkezők


A motor ind t sa

kapcsolóhenger

Kapcsolás

+

mozgó érintkezők

motor forgórésze

0

5

M

R4

4

motor állórésze

R3

-

3

R2

indító-ellenállások

2

R1

1

álló érintkezők


A motor ind t sa

kapcsolóhenger

Kapcsolás

+

mozgó érintkezők

motor forgórésze

0

5

M

R4

4

motor állórésze

R3

-

3

R2

indító-ellenállások

2

R1

1

álló érintkezők


A motor ind t sa

kapcsolóhenger

Kapcsolás

+

mozgó érintkezők

motor forgórésze

0

5

M

R4

4

motor állórésze

R3

-

3

R2

indító-ellenállások

2

R1

1

álló érintkezők


A motor ind t sa

kapcsolóhenger

Kapcsolás

+

mozgó érintkezők

motor forgórésze

0

5

M

R4

4

motor állórésze

R3

-

3

R2

indító-ellenállások

2

R1

1

álló érintkezők


A motor ind t sa

Kapcsolás

kapcsolóhenger

+

mozgó érintkezők

motor forgórésze

0

5

M

R4

4

motor állórésze

R3

-

3

R2

indító-ellenállások

2

R1

1

álló érintkezők


A motor ind t sa

M2

R4

R1

R2

M1

R3

+

-

M1

R4

R1

R2

R3

+

-

M2

A motorok soros és párhuzamos kapcsolása


A motor ind t sa

Mezőgyengítés

Mezőgyengítés alkalmazása

+

+

Uh

Ue

Uh

M

M

Um = 600 V

Ue

If

U = 600 V

Um = 600 V

I

U = 600 V

Is

Rs

-

-


A motor ind t sa

13.-14. rész vége


A motor ind t sa

A villamos-járművek hajtására alkalmazott egyenáramú vontatómotor úgynevezett főáramköri vagy soros motor, mert az álló- és forgórész tekercselése egymással sorosan kapcsolódik.

Ezért a forgórész teljes árama átfolyik az állórész gerjesztőtekercselésén.

Ha az álló motort a munkavezeték 600 V-os feszültségére kapcsoljuk, a motor kis értékű „belső” ellenállása miatt a motor névleges (a gyártó által szavatolt, az előírt feltételek mellett várható teljesítmény eléréséhez szükséges) áramának sokszorosa folyna, ami a motor károsodásához vezetne.

A motor indításakor az indítóáram korlátozásának érdekében a motorra kapcsolt feszültség értékét kell csökkenteni.


A motor ind t sa

A munkavezeték feszültsége közvetlenül nem csökkenthető, így a motorra jutó feszültség nagyságát közvetve kell a munkavezeték feszültsége alá csökkenteni.

Ennek egyik lehetséges módja, ha a motorral sorosan előtét-ellenállást kapcsolunk, így a munkavezeték feszültsége megoszlik az előtét-ellenállás és a motor között.

A motor megindul, forogni kezd.


A motor ind t sa

A motor forgórésze forgása közben metszi az állórész mágneses terének erővonalait, ezért a forgórészben, mint a generátor esetében is, feszültség indukálódik.

Ennek iránya ellentétes a motorra kapcsolt feszültség irányával, mert az őt létrehozó mozgás, változás ellen hat.

Ezt az indukált feszültséget „Ue” ellenfeszültségnek nevezzük.

Az ellenfeszültség a motorra jutó feszültséget csökkenti, így a motoron az „Uh” hatásos feszültség hajt át áramot.

A hatásos feszültség nagysága kisebb, mint a motorra jutó „Um” feszültség, ezért a motoron átfolyó áram nagysága is csökken.

A motor fordulatszáma nulláról „n” értékre nő és beáll egy egyensúlyi állapot, ahol a motor fordulatszáma tovább már nem növekszik.


A motor ind t sa

A motor fordulatszámának további növeléséhez a motorra jutó feszültséget kell növelni.

Ezt úgy érik el, hogy a motorral sorosan kapcsolt előtét-ellenállás értékét csökkentik.

Ezért nem egy előtét-ellenállást, hanem több, úgynevezett ellenállásmezőből összeállított indító-ellenállásokat kapcsolnak a motorral sorosan.

Az egyes ellenállásmezők külön kapcsolóval – rövidre zárással – kiiktathatók a motor áramköréből.


A motor ind t sa

Az „R1” ellenállásmező kiiktatásakor a motorra jutó feszültség, illetve a motor fordulatszáma tovább növekszik.

A fordulatszám növekedésnek következménye, hogy rövid idő alatt az ellenfeszültség is tovább nő, ami lerontja a motorra jutó nagyobb feszültséget.

Majd ismét beáll egy egyensúlyi helyzet.

A motoráram ezalatt számottevően nem változik, mert a növekvő ellenfeszültség korlátozza azt.

A motoráram közel állandó értéken tartása azért fontos, mert a motorárammal arányos a motor által leadott forgatónyomaték (vonóerő).

A gyorsítás alatt cél az egyenletesség, lökésmentesség biztosítása, amihez viszont közel állandó forgatónyomaték (vonóerő) szükséges.


A motor ind t sa

A következő fokozatokban az „R2”, majd az „R3” és végül az „R4” ellenállásmező is hasonló módon kiiktatásra kerül.

Ezzel a módszerrel fokozatosan növelhető a motor fordulatszáma úgy, hogy közben a motoron átfolyó áram nagysága, így a motor forgatónyomatéka (vonóereje) közel állandó értéken maradjon.

Az összes indító-ellenállás kiiktatása után (alsó ábra) a motor a munkavezeték teljes feszültéségére van kapcsolva, tovább ilyen módon nem gyorsítható.


A motor ind t sa

Az indító-ellenállások kiiktatását legegyszerűbben a vezetőfülkében lévő kapcsolóhenger segítségével végezte a járművezető.

Ezek a járművek az úgynevezett közvetlen kapcsolású járművek. Napjainkban a nosztalgia villamosok, a tehermozdonyok és a hógépek rendelkeznek még ilyen megoldással.

A henger palástján szigetelten helyezik el a mozgó érintkezőket, amelyeket a henger tengelyének végén elhelyezett kapcsolókarral mozgat, forgat a járművezető.

A henger mellett sorakoznak az álló érintkezők, amelyeket rugó nyom a henger palástjához.

A motor áramkörét ezek az érintkezők zárják, illetve nyitják.

A képen látható kapcsolóhenger „0” nulla állásban van, a motoráramkör tehát nyitott.


A motor ind t sa

A kapcsolóhengert a „0” nulla állásból, az óramutató járásával megegyező irányba, az úgynevezett „1”-es fokozatba kapcsoljuk.

A „0” nulla és az „1”-es érintkezőpárok záródnak, ezért a motoron a munkavezeték feszültsége áramot hajt át.

Az áram áthalad az összes indító-ellenálláson, a motor forogni kezd, a villamos pedig elindul.


A motor ind t sa

A kapcsolóhengert a „2”-es fokozatba kapcsoljuk.

Így az „1”-es és a „2”-es érintkezőpárok rövidre zárják az „R1”-es ellenállásmezőt, a motoron átfolyó áram már csak az „R2” – „R3” – „R4” ellenállásmezőkön folyik keresztül.

A motor fordulatszáma nő, a villamos gyorsul.


A motor ind t sa

A kapcsolóhengert a „3”-as fokozatba kapcsoljuk.

Így az „R1” és az „R2” ellenállásmezőket kiiktattuk, a motoron átfolyó áram csak az „R3” – „R4” ellenállásmezőkön folyik keresztül.

A motor fordulatszáma tovább nő, a villamos tovább gyorsul.


A motor ind t sa

A kapcsolóhengert a „4”-es fokozatba kapcsoljuk.

Így az „R1” – „R2” – „R3” ellenállásmezőket kiiktattuk, a motoron átfolyó áram már csak az „R4”-es ellenállásmezőn folyik keresztül.

A motor fordulatszáma tovább nő, a villamos tovább gyorsul.


A motor ind t sa

A kapcsolóhengert az „5”-ös fokozatba kapcsoljuk.

Így az összes indító-ellenállást kiiktattuk, a munkavezeték feszültsége csak a motoron hajt át áramot.

A motor fordulatszáma tovább ilyen módon nem növelhető, a villamos tehát ezzel a módszerrel tovább nem gyorsítható.


A motor ind t sa

Ha két vagy több motort kell egyszerre indítani, akkor az indító-ellenállások alkalmazása mellett a motorokat egymással sorosan kell kapcsolni.

A motorok soros kapcsolása esetén azok „belső” ellenállása összegződik, ezért kisebb értékű indító-ellenállásokra van szükség.

Az indító-ellenállások kiiktatása után a motorok fordulatszáma tovább növelhető, ha a motorokat egymással párhuzamosan kapcsoljuk.

A motorok párhuzamos kapcsolásakor a soros kapcsoláshoz képest lényeges áramerősség növekedés lép fel, amit az áramkörbe visszakapcsolt indító-ellenállásokkal lehet korlátozni.

A fordulatszám további növeléséhez az indító-ellenállásokat a soros kapcsoláshoz hasonlóan, fokozatosan kell kiiktatni.


A motor ind t sa

Ha az indító-ellenállások kiiktatása után a munkavezeték teljes feszültségét a motorra kapcsoltuk, a fordulatszám további növelése érdekében mezőgyengítést, más néven söntölést alkalmazhatunk.

Ennek lényege, hogy a motor állórészével párhuzamosan bekapcsoljuk a mezőgyengítő (sönt) ellenállást, így a motor forgórészén áthaladó áram egy része a motor állórészén, másik része a mezőgyengítő (sönt) ellenálláson folyik keresztül.

Ennek hatására a motor állórészének mágneses tere gyengül, ezért nevezik ezt a módszert mezőgyengítésnek.


A motor ind t sa

A gyengébb mágneses térben a forgórészben kisebb ellenfeszültség indukálódik, ami kevésbé rontja le a motorra kapcsolt feszültséget.

A motor forgórészén ezért az „Uh” hatásos feszültség nagyobb erősségű áramot hajt át, ami a fordulatszám további növekedését okozza.

A motor állórészének mezőgyengítése a motor forgatónyomatékának csökkenését okozza, ezért csak egy bizonyos mértékig alkalmazható.

A mezőgyengítést alkalmazhatjuk egy vagy több fokozatban, illetve két vagy több motor esetén a soros, illetve a párhuzamos kapcsolás esetében is, ha az indító-ellenállásokat már kiiktatták.


  • Login