Download
1 / 19
190 likes | 322 Views
TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ ISKOLÁBAN. Schmercz István Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet schmercz @ nyf.hu. A tehetség felismerése iskoláskor előtt, beiskolázáskor. Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú memóriából.
E N D
TEHETSÉGFEJLESZTÉS AZ ISKOLÁBAN Schmercz István Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet schmercz@nyf.hu
A tehetség felismerése iskoláskor előtt, beiskolázáskor • Jó memória: pontos felidézés képessége a hosszú tartalmú memóriából. • Az átlagosnál korábban jelennek meg a "Mi ez?", "Miért?" kérdések. • A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődést • Az intellektuális érdeklődés a könyvekhez való vonzódást és a számítógéppel való foglalkozást eredményezi. • A kor elején a kérgi serkentés dominál, a kor végére viszont a gátlási folyamatok megerősödnek ez a tehetséges gyerekeknél fél-egy évvel hamarabb következik be, mint társaiknál. • Huzamosabb ideig foglalkoznak egymagukban a dolgokkal, mint a társaik (figyelem tartóssága). • Sokszor már az iskolába lépés előtt is megtanulják a számokat, betűket (pl.: autók rendszámtáblájának leolvasása), esetleg olvasni is, mindezt úgy, hogy a szülők nem tanítják erre őket.
A tehetség felismerése iskoláskor előtt, beiskolázáskor • Észlelésének jellemzője a szinkretizmus, a kevert szempontúság • globalitás • pointilizmus • az egész és a részlet önkényes összekapcsolása Originalitásukban tűnnek ki, amikor az óvónő számára is meglepő, távoli asszociatív kapcsolatokon alapuló magyarázatokat adnak a jelenségekre. • Egyre fokozódó önállósodási törekvések („Én, egyedül!”). • A kitartás és akaraterő fejlesztésében fontos szerepük van az óvodai megbízatásoknak (pl.: naposság). • A viselkedési szabályok kezdetben szokásként rögződnek, majd a szabály fokozatosan tudatossá válik. Alkalmazása egocentrikus: a neki tetszőt vagy az általa megértettet tartja be. • A feladattudat korán kialakul, ami azt jelenti, hogy a gyerek fontosabbnak tartja a felnőtt által adott feladatot a játéknál, és van teljesítményigénye.
A tehetség felismerése a középső gyermekkorban • Fejlett beszéd- és intellektuális képesség. • Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek, aminek a mozgatója élénk fantáziájuk. • Emocionális fejlődése lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek gyorsabb fejlődése miatt alakul ki. • A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek közti szociális távolságot.
A tehetség felismerése a középső gyermekkorban • A tehetséges gyerekeknél ebben az életkorban fokozottabban kell ügyelni a megterhelés eloszlására és vele együtt a kisegítő és preventív eljárások fontosságára. • Pszichoszomatikus tünetek: • Az enuresisnocturna az iskolai terhelés elleni tiltakozás jele. • A pszichogén fejfájás, ami inkább tenziós, mintsem migrénes jellegű, a szorongás tünete. • A tachycardia és az esetleges ájulás akkor pszichovegetatív tünet, ha nincs mögötte kardiovaszkuláris elváltozás. Ezek a mentálhigiénés problémák is a tehetség jelzői lehetnek.
A tehetség felismerése a serdülőkorban • Akceleráció • A tehetséges tanulóra sokkal erősebb érzelmi labilitás jellemző, mint az átlagos képességűekre: hol a serkentés dominál, hol a gátlás. • Képesek az ambivalencia átélésére: ugyanarra a tárgyra vonatkozóan egyszerre élik meg a pozitív és a negatív érzést. • Intenzív intellektuális élményt jelent számukra az elvont gondolati tartalmak megélése, a logikai feladatok megoldása. • Intenzíven élik meg a „mi-élményt”: a szolidaritásra, az őszinte segítőkészségre és a demokratizmusra való fokozott igény jellemzi őket. • Képesek az esztétikumot a tartalom és a forma egységében is megélni.
A tehetség felismerése a serdülőkorban • Szokatlan kérdések • A pedagógus kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszok. • Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas probléma van. • Igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan dolgozni. • Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak. • Gyakran erős belső kontroll-attitűd alakul ki náluk. • Önérvényesítő törekvéseik kifejezettek: ha a cél tőlük származik, akkor kitartóak, bizonyítani akarnak. • Döntéseikben az érzelem és az értelemvezéreltség egyaránt megjelenik: tudják, mi lenne a helyes, de érzelmeik a racionalitást sokszor felülbírálják. • Keveset mérlegelnek, könnyen döntenek, így gyakoriak a megfontolatlan cselekedetek. • Tanulmányi versenyek.
Kreatív attitűd Az attitűd tapasztalat révén szerveződött mentális és idegi készenléti állapot, mely dinamikus vagy irányító hatást gyakorol az egyén reagálására mindazon tárgyak és helyzetek irányába, amelyekre az attitűd vonatkozik. Komponensei: • kognitív • affektív • konatív
Önmagát beteljesítő jóslat • Attitűdrendszer • Az elvárások által sugallt viselkedés megjelenik (R. MERTON) • Patkányok operáns kondicionálása 12 egyetemi hallgató 5-5 patkány
Rosenthal – Jacobson kísérlet • Kísérleti csoport jobb a kontrollnál • Kisebbeknél nagyobb pontemelkedés • Lányoknál a műveleti intelligencia javult • Fiúknál a verbális tesztek voltak a jobbak • Nincs különbség: nemzeti – etnikai csoportok képességbeli csoportok
A kreatív pedagógus nevelési stílusa kimutatható: • A tehetséges tanulók értékelésében: a szaktárgyi tudásszint és a személyiségtulajdonságok fejlettsége megítélésében. • A tanítási-tanulási folyamat során, mint a saját eredményességről alkotott véleményben. • A pedagógiai célrendszerről és a tantervekről kialakított véleményben.
Fejlesztési alapelvek • Fokozatosság elve. A fejlesztendő kompetenciák érési, fejlődés-neurológiai folyamatát követik a játékok, feladatok. • Differenciálás elve. Az egyes feladatok könnyítése és nehezítése változatos formában érvényesül. • Aktivitás elve. A tanulók aktív módon vesznek részt a feladatok, játékhelyzetek megismerésében, végrehajtásában. „Tevékenykedve tanulás” valósul meg. • Játékosság elve. A program számtalan játék- és játékos feladathelyzetet biztosít a tanulók számára, megvalósítva ezzel a kellő motiváltságot és az élményalapú tanulást. • Az önállóság elve. A feladatok, játékok könnyen értelmezhetőek a szakszerűen kidolgozott útmutatók révén, így a tanulók önállóan is alkalmazhatják a legtöbb eszközt. • Transzferhatás elve. A játékok, feladatok által kiépített, megszilárdított kompetenciák széleskörű gyakorlati alkalmazását is biztosítani kell a fejlesztő programnak.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET
