HÁTTÉR 1

1. JELENTÉS AZ EURÓPAI UNIÓHOZ CSATLAKOZÓ ORSZÁGOK KIS ÉS KÖZÉPVÁLLAKOZÁSAINAK EURÓPAI KARTÁJA (NYILATKOZAT) MEGVALÓSÍTÁSÁRÓLSEC(2003) 57 • A 2002 április 23-i u.n. „Maribori Nyilatkozat” jelenti a Kis és Közép vállalkozások Európai Kartája céljainak a csatlakozó országok által történt elfogadását. A NYILATKOZAT tulajdonképpen az egyes csatlakozó országok által benyújtott részletes jelentések összefoglalója.

2. HÁTTÉR 1 • Az Európai Bizottság következtetései vegyes képet mutatnak: • Javulás tapasztalható • Csökkent a költség és a bürokrácia az induló vállalkozásoknál és az üzleti körben (pld.: egyablakos rendszerű / egyközpontú regisztráció) • Felkészülés az állami adminisztrációban az egyéni azonosító szám alkalmazására és a releváns információk on –line továbbítására • A csődeljárással kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata és az állami garanciaalapok elérhetőségének biztosítása a KKV-k hitelelekhez való hozzáférésének elősegítése érdekében • Az Ipari Termékek Megfelelőségének és Elfogadásának Európai Megállapodásait tartalmazó protokollok szélesebb körű adaptálása •  Az eredmények hiánya • Még mindig hosszú az út ameddig az olyan innovatív pénzügyi eszközök, mint pld. a kockázati tőkealapok, vagy pedig az u.n. „business angels networks” -ök kialakításra kerülnek • Megmaradt az ismeretek és a koherencia hiánya a klaszter rendszerek kifejlesztése és a cégközi kapcsolatok területén • Elhúzódó tervezési fázis a technológiai kapacitások fejlesztése témájában és nincs kezdeményezés a szociális párbeszéd segítése tárgyában • Nincs a KKV-k érdekeinek formális képviselete

3. HÁTTÉR 2 • Az Európai Bizottságnak a csatlakozó országok Kis és Középvállalkozásai érdekében tett erőfeszítései • A PHARE programok u.n. „Business Support Program”-jai pénzügyi forrásokat biztosítanak • A Phare támogatások a Kisvállalkozásokhoz a KKV finanszírozási eszközökön keresztül jutottak el, melyek az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banknál (EBRD), az Európai Fejlesztési Banktanácsnál (CEB)/ KfW és az Európai Beruházási Banknál voltak igénybevehetők. • A tagjelölt országok számára részvételi lehetőség biztosítása a Kutatási és Technológia Fejlesztési , a Socrates és a Leonardo da Vinci, továbbá a Harmadik (1997-2000) és a Negyedik (2001-2005)többéves KKV-i programokban is. • A többéves programokon keresztül 51 Euro Info Központ nyitotta meg kapuit és az Európai Beruházási Alap a csatlakozó országok számára lehetővé tette a kapcsolódó pénzügyi eszközökhöz való hozzáférést is

4. TEVÉKENYSÉGI TERÜLETÉS CÉLKITŰZÉSEK • A szóban forgó dokumentum egy Bizottsági munkaanyag, ezért az csupán tájékoztató jellegű. Nyomon követi a tíz csatlakozó ország 10 pontos Nyilatkozatában rögzített vállalások teljesítését az előrehaladást, az eddig megtett intézkedéseket • Bár a NYILATKOZAT nem kötelező erejű, mégis segít a figyelmet a jó példákra ráirányítani, továbbá kiemeli azon területeket is, ahol még komoly tennivalók vannak. • A NYILATKOZAT-ot minden csatlakozó ország elfogadta, ezért az tükrözi azon elszántságukat, hogy vállalkozóbarát környezetet biztosítva készülnek fel a csatlakozásra. A NYILATKOZAT publikálásával az aláírók egymással szemben is kötelezettségeket vállaltak a NYILATKOZAT-ban megfogalmazott ígéretek teljesítésére.

5. JELENTŐSÉG • Áttekintés arról, hogy a csatlakozó országok milyen módon járultak hozzá a NYILATKOZAT végrehajtásához • Az egyes országokról készült jelentés betekintést nyújt arra vonatkozóan, hogy az egyes kormányoknak a NYILATKOZAT-ban elvállalt kötelezettségeit összemérhessük azok tényleges teljesítésével. • Tájékoztatás az EU –által a csatlakozó országok számára nyújtott támogató intézkedésekről • Figyelemfelhívás az egyes országokban elérhető hitel és üzlet támogató intézkedésekre vonatkozóan

6. GYAKORLATI HASZON • Az Önök szektorának potenciális lehetőségei hazai, illetve az EU-s támogatási formákra • Az Önök szektora számára a hazai hatóságok részéről egy elismerési lehetőséget nyújt • A tevékenységüknek a NYILATKOZAT legutolsó céljára kell koncentrálnia azaz: (országos szintű képviselet elnyerésére) és lehetőség szerint az EU szociális párbeszéddel, továbbá a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos törvényeire kell támaszkodnia • Eszközt biztosít a kormánnyal szembeni vita során a kötelezettségek és teljesítések számbavételéhez, a szomszédos országok eredményeinek és más csatlakozó országok eredményeinek bemutatásával