1 / 12

Vas

Vas. Főbb adatok. Név: vas Vegyjel: Fe Rendszám: 26 Halmazállapot: szilárd Forráspont: 2861 °C Olvadáspont: 1538 °C Atomtömeg 55,845 g/mol. Ismertetés.

kylar
Download Presentation

Vas

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Vas

  2. Főbb adatok Név: vas Vegyjel: Fe Rendszám: 26 Halmazállapot: szilárd Forráspont: 2861 °C Olvadáspont: 1538 °C Atomtömeg 55,845 g/mol

  3. Ismertetés Elemi állapotban szürkésfehér, szívós, jól alakítható fém. A földkéreg 4,8% vasat tartalmaz különböző vegyületek alakjában, elemi vas a természetben nem található (eltekintve a meteoritvastól). Az elemek közül ennél több csak oxigénből, szilíciumból és alumíniumból van. A vas ipari fontosságú elem. Érceiből redukálással állítják elő. Először a nyersvasgyártási eljárással nyersvasat, öntészeti célra öntöttvasat, az acélgyártás műveleteivel acélt állítanak elő.

  4. Története A vasat valószínűleg az ókori Anatóliában vagy a Kaukázusban fedezték fel az i. e. II. évezredben, meteoritból származó vas megolvasztásával. Az első vasszerszámot a a Kheopsz-piramisnál folytatott ásatásoknál találták. Annak, hogy fennmaradt, a sivatagi száraz klíma lehet a magyarázata. Arról nincs pontos tudásunk, hogy mikor és hogyan nyerték ki a vasat először vasércből. A felfedezést feltehetően egy tűzbe került vasérc darabon kialakuló változás megfigyelése indította el. Az első „kohók” széljárta helyeken kapart kis gödrök voltak, amiben faszénnel kevert vasércet izzítottak. A vasérc redukálódott, azaz oxigéntartalma eltávozott, visszamaradt a vas, amiről a salakot kovácsolással el lehetett távolítani, az acélszerű terméket pedig fel lehetett használni.

  5. Reakciói I. Elemekkel: Oxigénnel: Halogénekkel (Cl, Br, I) is Fe3+ ionná oxidálódva FeCl3 vagy pl FeBr3 halogenideket alkot, de még jóddal is +3-ig oxidálódik. Kénnel (S) csak Fe2+(ferro-) ionná oxidálódik mert a kén nem annyira oxidatív. Vízzel nem reagál, ha az oxigénmentes, desztillált víz, de ha a vízben van oldott oxigén, akkor rozsda (FeO(OH) vagy Fe(OH)2*Fe2O3 keletkezik. Savakkal: vas + sósav vas(ll)-klorid + hidrogén A híg szervetlen savak (HCl, HNO3…) mind reagálnak vele, kénsavval és sósavval csak +2-ig oxidálódik, de így nem stabil, lassan (hetek, hónapok alatt alakul át Fe3+ (ferri-) vegyületekké. A tömény szervetlen savak passziválják, védőréteg alakul ki a felszínén, ami megakadályozza a további reakciót (a HCl csak vízmentesen passziválja), ezért a tömény savakat vastartályban lehet szállítani.

  6. Reakciói II. Lúgokkal nem reagál, nem amfoter fém. A pozitívabb standard elektródpotenciálú fémeket redukálni tudja, sóikban a helyüket átveszi. A vas levegőn csak magas hőmérsékleten (1250 K) oxidálódik. Ekkor vas(II)-vas(III)-oxid, Fe3O4 keletkezik. A száraz klórgáz és a cseppfolyós klór közönséges körülmények között a vasat nem támadja meg, ezért hozható a klór vaspalackokban forgalomba. Viszont víznyomok jelenlétében a vas már szobahőmérsékleten is reagál a klórral. A jódgőzök már szobahőmérsékleten is reagálnak a vassal. Ekkor a vas (II)-vas(III)-jodiddá (Fe3I8) oxidálódik. Hevítés hatására kénnel és foszforral is reakcióba lép, nitrogénnel azonban magas hőmérsékleten sem reagál. 4 Fe + 3 O2 2Fe2O3

  7. Kémiai tulajdonságai A Fe2+ ion-vegyületek zöld színűek, az aniontól függően, de ezek a sók nem stabilak, levegőn átalakulnak sárga színű Fe3+ vegyületekké. Egyetlen só az ún. Mohr-só képes stabilizálni és megvédeni a további oxidációtól a 2+ vas-iont, ennek képlete Fe(NH4)2(SO4)2. A Fe2+ iont tartalmazó vas(II)-vegyületek redukáló tulajdonságúak (legerősebben lúgos közegben) , könnyen oxidálódnak stabilabb vas(III)-vegyületekké. Bár a vas oxidációs száma vegyületeiben leggyakrabban +2 vagy +3, egyes vegyületeiben (a ferrátokban) a vas oxidációs száma +6 is lehet. Reakcióképessége miatt kísérő elemeitől nehezen, hosszadalmas laboratóriumi műveletekkel is csak részben sikerül megtisztítani. A színvasnak minősíthető fém is csak mintegy 99,998% Fe-t tartalmaz; ezt főleg kísérleti célokra használják. Ipari célra – amennyiben tiszta vasra van szükség – nem ennyire tiszta, gazdaságosabban előállítható vasfajtákat használnak, például az elektrolitvasat, vagy a túloxidálással készült Armco-vasat.

  8. Fizikai tulajdonságai A vas 1538 °C-on olvad. Az olvadt vas hűlés közben ugyanezen a hőmérsékleten szabályos rendszerbeli, térben középpontos kockarácsú (vagy tércentrált) kristályokká dermed; a kockarács élei 0,293 nm hosszúak. További hűlés során a kristályszerkezet megváltozik az A4 = 1394 °C hőmérsékleten: felületen középpontos (lapcentrált) rácsúak lesznek, a rácselem élei 0,368 nm-re változnak. Miközben az acél tovább hűl, A3 = 912 °C hőmérsékleten a kristályok ismét térben középpontos kockarácsúak lesznek, a rácselem mérete 0,290 nm. Ezután több átalakulásra már nem kerül sor; szobahőmérsékleten a vas szintén tércentrált kockarácsú, csupán az élei rövidülnek meg 0,286 nm-re a zsugorodás miatt. A vasnak tehát három kristályos módosulata van: 1538 és 1394 °C között a δ-vas, 1394 és 912 °C között a γ-vas, 912 °C-nál kisebb hőmérsékleten pedig az α-vas állandó. Látható, hogy az α(δ)- és az α-vas azonos rácsszerkezetű, csupán a rácselemük méretében különböznek egymástól, ami pedig a hőtágulással magyarázható (ebből adódik jelzésük egyezősége is). Régebben megkülönböztették a β-vasat is, de ez csak a mágnesezhetőség határát (770 °C) jelölte, nem külön módosulat. Fontos megjegyezni, hogy a vas módosulatainak a sűrűsége (fajtérfogata) különböző. Ennek az az oka, hogy az α-vas kockarácsában a vasatomok nem olyan szorosan helyezkednek el, mint a γ-vaséban. A vas legfontosabb ötvözete az acél, ami ötvözőként szenet és más ötvözőelemeket tartalmaz. Az ötvözők, de a szándék nélkül vasba került többi elem hatására is, az acél keményebbé, szilárdabbá – bizonyos határon túl pedig akár rideggé is – válik. A vas az elektromosságot és a hőt közepesen vezeti, és mágnesezhető. A vason kívül csak két másik fém, a kobalt és a nikkel mágnesezhető.

  9. Előállítása A nyersvasgyártás a vas- és acélkohászat technológiai folyamatának első alapvető fázisa. A vas a természetben nem fordul elő színfém formájában (legfeljebb a meteoritvas ilyen), ezért azt érceiből, tűzi kohászati eljárással kell előállítani. A vas tűzi kohászata során a vasércből – amely főleg vasoxidos vegyületek keveréke – az oxigént redukálással távolítják el. A redukálást szén (a kohászok szóhasználatában „karbon”) segítségével végzik, mégpedig koksz formájában. A koksz feladata a redukáláson kívül a megfelelő hőmérséklet biztosítása is. A nyersvasat többnyire nagyolvasztóban, speciális aknás kemencében állítják elő, de vannak más eljárások is. koksz vasérc Salakképző anyag torokgáz Forró levegő salak Nyers vas

  10. Rozsda A rozsda a fémek felületén oxidáció által keletkezett réteg. Rozsda alatt a vas rozsdásodását értjük, amely nedves levegőn képződik, azáltal, hogy a vas anyaga oxidálódik, majd a nedvesség hatására vasoxiddá alakul át. A vasrozsda képződését nemcsak a vastárgyakon láthatjuk, hanem vastartalmú ásványok (ércek), kőzetek felületén és vasvegyületeket tartalmazó vizekben is. A rozsdásodást elősegítik a nedvességen kívül a levegő széndioxidtartalma, és a savak és a sók is. A rozsdásodás ellen a fémek bevonásával (nikkelezés, ónozás), zománcozással vagy festéssel védekezhetünk. A felületek levegőn, vízben, vagy más kémiai környezetekben történő átalakulását általánosan korróziónak nevezik.

  11. Felhasználás A vasnak sokrétű a felhasználása, mint a közéletben, mint az iparban.

  12. Vége

More Related