Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 36

Környezetvédelem 2013 PowerPoint PPT Presentation


  • 64 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet. Környezetvédelem 2013. VII. Előadás Vizek Védelme. Pintér Péter Mihály Email : [email protected] Szoba : A28.

Download Presentation

Környezetvédelem 2013

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

Környezetvédelem2013

VII. Előadás

Vizek Védelme

Pintér Péter Mihály

Email : [email protected]

Szoba : A28


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

Hidroszféra (vízburok)‏

A vízburok döntő tömege az óceáni medencékben található.

A körforgás révén azonban a Föld vízkészlete állandó mozgásban van,

s így az összes geoszférát összekapcsolja.

A hatalmas tömegű "vándorláshoz" az energiát a napsugárzás biztosítja.

A földfelszín 71 %-át, mintegy 362 millió km2˛ felületet borít tengervíz.

A vízkészlet: - (kb. 1300 millió km3) 97 %-a a sós víz

- 3 %-a (kb. 36 millió km3) az édesvíz,

- 2,2 % jégtakaró (Déli-sarkvidék Északi-sarkvidék)‏

Az emberiség rendelkezésére - elsősorban a folyókban és tavakban –

az édesvízkészlet 1%-a, a teljes földi vízkészlet 0,03 %-a áll, ebből kell gazdálkodnunk !

Légkör Összetétele


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A víz körforgása


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A víz társadalmi-gazdasági körforgása


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

Víz mindenütt

Ha vizekről beszélünk, elsősorban az óceánokra, tengerekre, folyókra, tavakra gondolunk, holott víz szinte mindenütt van:

  • a kőzetek ásványaiban kristályvízként (pl. Gipsz - gipszanhidrit);

  • a kőzetrészekben és repedésekben (rétegvízként, karsztvízként,

    hasadékvízként...);

  • a talajban (talajvízként, kapilláris vízként, kolloid hártyaként);

  • a légkörben (mint páratartalom, mint csapadék);

  • az élőlényekben (felépítő anyagként).


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A Föld vízkészletének megoszlása


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A Kontinensek vízkészletének megoszlása


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A víz jelentősége

A víz az élet bölcsője volt, ma is az élet egyik feltétele.

Az élőlény elsősorban vízzel "táplálkoznak”.

Az élőlények testtömegének döntő része vízből épül fel.

Egy ember szervezetének kétharmad része víz, a medúzáknál ez az érték elérheti a 98 %-ot.

Az élővilág az élet kialakulása óta eltelt 3,5 milliárd év alatt jól alkalmazkodott a vízi környezethez (víznyomás, fényviszonyok, közegellenállás, felhajtóerő, áramlási sebesség....)

A vízben is a Nap sugárzása az élet alapja. Hasznosítását növények végzik, oldott tápanyagot és CO2 építenek be magukba (moszatok, algák). A növényeket apró állatkák kebelezik be (parányi férgek, rákok, rovarlárvák). Az állatkákat halak és a halakat ragadozó halak eszik meg. Majd ezek is lebomlanak pusztulásuk után baktériumok segítségével.


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A Víz gázanyagcsere folyamata

A növényi fotoszintézis biztosítja a vízben is az oxigént.

A oxigént élőlények és növények hasznosítják.

A gázcsere folyamatok során keletkezik oldott CO2 a zöld növények újra beépítik

A légkör CO2 tartalmának szabályozásában jelentős szerepe van az Óceánoknak

A tengeri növények felhasználják a CO2 majd egy részükből kőolaj, földgáz, mészkő, dolomit, szén… keletkezik.

Az emberiség viszont ezekből az anyagokból túl gyorsan jutatja vissza a CO2


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

Vizek éghajlat-módosító hatása

A levegőtől eltérően a víznek a fajhője okozza ezt a hatást

A tengerpartokon és azok körzetében az éghajlat kiegyenlítettebb, szélsőséges hőmérsékletektől mentes

A víztömeg nyáron lassabban melegszik fel, ezért nyáron hűvösebb van, télen a jobb hőtároló képessége miatt enyhébb a hőmérséklet a tengerpartokon, mint a környezetüké

A környezettől való eltérést hőmérsékleti anomáliának nevezzük (nyáron a hűtőhatás miatt negatív /-/, télen a "fűtő" jelleg következtében /+/ értékű)

Az állandóan magas páratartalom szintén befolyásolja a partvidék éghajlatát, azáltal, hogy rendszeres, egyenletes csapadékot biztosít.


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

Mit nevezünk vízkészletnek

A vízkészlet a társadalom számára hozzáférhető és igénybe vehető víz mennyisége.

A vízkészletek fajtái :

- felszín alatti vizek

- felszíni vizek

A felszín alatti víz a föld felszíne alatt elhelyezkedő víz, amely közvetlen érintkezésben van a földtani közeggel.

A felszín alatti vizek fajtái:

- talajvíz

- rétegvíz

- parti szűrésű víz

- karsztvíz


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

Vízgazdálkodás

A vízgazdálkodás az ember tudatos tevékenysége, melynek célja a vízkészletek és vízigények összehangolása, a vízigény hosszú távú kielégítése érdekében

Vízhasznosítás

A vízhasznosítás a víz hasznosítható tulajdonságaival kapcsolatos igények kielégítése, a víz lakossági, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi célokra való felhasználása, de ide soroljuk a víz hőenergiájának (hévíz) hasznosítását is.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény hat vízhasználatot különböztet meg:

  • létfenntartási ivó- és közegészségügyi, katasztrófa elhárítási

  • gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó

  • állattartási, haltenyésztési

  • természetvédelmi

  • gazdasági

  • egyéb (sport, üdülés, fürdés, stb.)‏


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A felszín alatti vizek

A talajvízaz első vízzáró réteg felett, a felszín közelében lévő legfelső porózus vízadó képződményben tárolt víz.

Mivel közvetlen kapcsolatban van a csapadékkal, a felszínnel és a levegővel, a felszíni szennyezések hatnak a minőségére.

A rétegvíz az első vízzáró réteg alatt, általában két vízzáró réteg között helyezkedik el. Nincs közvetlen kapcsolatban a meteorológiai tényezőkkel és a talajvízzel, ezért kevésbé érzékeny a felszíni szennyező hatásokra.

A parti szűrésű víz a folyók melletti ún. kavicsteraszból nyerhető víz, melynek állapotát a folyóvíz minősége és a talaj szűrőképessége határozza meg (ez adja a főváros ivóvizét).

A karsztvíza mészkő- és dolomithegységek repedéshálózatában található, igen jó minőségű vízkészlet (kiváló ivóvíz).

A mélyben hosszabb utat megtevő víz felmelegedhet: a 20 0C-nál melegebb rétegvizet hévíznek nevezzük. A kőzetekből sok ásványi anyagot is oldhat magába a víz, ezek az ásványvizek. Hazánk mind hévizekben, mind ásványvizekben gazdag ország.


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

Mészkőhegységek jellegzetes formakincsei, karsztjelenségek


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A felszíni vizek

- állóvizek

- folyóvizek

Eredetük szerint lehetnek: természetes vizek és mesterséges vizek.

Az állóvizek a Föld felszínének mélyedéseit állandóan kitöltő felszíni vizek, amelyek nincsenek kapcsolatban a tengerrel.

Az állóvizek csoportosítása :

Természetes állóvizek: mocsár, fertő, tó

Mesterséges állóvizek: holtág, halastó, tározó, bányató

A folyó a földfelszíni vízfolyások összefoglaló neve.

A folyóvizek csoportosítása :

Természetes folyóvizek: ér, csermely, patak, folyó, folyam

Mesterséges folyóvizek: csatornák (belvíz-, csapadékvíz-, szennyvíz-, öntözővíz-csatornák, stb.)‏


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A felszín alatti vizek a hegylábaknál, a lejtők aljában forrásként jutnak ki a felszínre (talajvízforrás, rétegvízforrás, karsztforrás).

A forrásokból ér, csermely, patak, folyó, majd folyam növekszik. Túráinkon az ér, csermely még nem jelent akadályt, egy patak már okozhat gondot, a folyó és a folyam már csak híddal "győzhető" le.

A folyók csak az ember létezéséhez képest állandóak, az állóvizek még gyorsabban változnak. "Öregedésüket" feltöltődésük okozza, így lesz a tóból fertő   mocsár   láp   láprét   rét és végül erdő.

A tavak vízcseréje igen sok időt igényel, így öntisztulásuk is lassabb folyamat, ezért fokozottan érzékenyek a szennyezésekre.

A vizek minőségi állapotáról jól tájékoztat a benne élő élővilág és a vízparti környezet.


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A vízminőségi osztályok

A felszíni vizek általános vízminősítési rendszere az alábbi szennyezőanyag-csoportokat

veszi figyelembe: (MSZ 12479)‏

A - oxigénháztartás

B - tápanyag (nitrogén és foszfor) háztartás

C - mikrobiológiai jellemzők

D - mikroszennyezők és toxicitás

D1 szervetlen mikroszennyezők

D2 szerves mikroszennyezők

D3 toxicitás

D4 radioaktív anyagok

A felszíni vizek vízminőségi osztályai:

I. osztály: kiváló víz

II. osztály: jó víz

III osztály: tűrhető víz

IV. osztály: szennyezett víz

V. osztály: erősen szennyezett víz.


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

Vízminőségi osztály

Megnevezés

Szín

I. osztály

Kiváló víz

Kék

II. osztály

Jó víz

Zöld

III. osztály

Tűrhető víz

Sárga

IV. osztály

Szennyezett víz

Piros

V. osztály

Erősen szennyezett víz

Fekete

Az egyes vízminőségi osztályokat az alábbi színekkel jelöljük:

Vízminőségi osztályok

A minősítési rendszer alapján a vízfolyás szelvény mellett négy számjeggyel tüntetik fel

a minőségi osztályt.

Az első számjegy az oxigénháztartást, a második a nitrogén- és foszforháztartást,

a harmadik a szerves mikroszennyezők, a negyedik a pH és az egyéb jellemzők

szerinti minőségi osztályt jelenti.


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

Magyarország vízminőség megoszlása


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

Vizek jellemzői

Érzékszervi (organoleptikus) jellemzők:

  • a víz színe

  • a víz szaga

  • a víz íze

  • a víz átlátszósága, zavarossága

  • A víz színét, szagát, ízét a benne oldott gázok, oldott sók befolyásolják.

  • A zavarosságot a nagy lebegőanyag-tartalom okozza. A víz átlátszósága, zavarossága befolyásolja a fotoszintézist.


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A vízben oldott gázok

A víz oldott oxigén-tartalma

  • Az oldott oxigén a vízben lévő, fizikailag oldott oxigén gáz (O2) mennyisége, mg/dm3 egységben.

    Az oldott oxigén forrásai:

  • fotoszintézis

  • levegőből történő beoldódás

    Mennyiségét befolyásoló tényezők:

  • a hőmérséklet

  • a nyomás

  • a vízben oldott só

    Hordozható oldott oxigénmérő

  • A vízben oldott CO2

    A vízben oldott szén-dioxid forrásai:

  • az élőlények légzése

  • a szerves anyagok bakteriális lebontása

  • a légkör


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A vízben oldott gázok

A szén-dioxid a vízben jól oldódik és a vízzel részben szénsavvá egyesül:

  • CO2+H2O = H2CO3

    A természetes vizekben többféle formában fordul elő a széndioxid:

  • CO32-, kötött széndioxid (karbonát ion)‏

  • HCO3-, félig kötött széndioxid (hidrokarbonát ion)‏

  • CO2, szabad széndioxid, ez lehet

  • egyensúlyi (a kálcium-, magnézium-hidrokarbonátokkal egyensúlyt tartó széndioxid)‏

  • agresszív széndioxid (kálcium- karbonát oldására képes)‏

    A vízben 4> pH alatt csak szabad széndioxid található pH=8,4 esetén mindhárom forma egyidejűleg is előfordulhat, 11< pH fölött elsősorban CO32- található.


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

Gáz

Jellemzői

Vízbe kerülés módja

Hatása a környezetre

H2S

Záptojás szagú, toxikus

Szerves anyagok anaerob bomlása

Toxikus, szagrontó

NH3

Szúrós szagú, toxikus

Szerves anyagok anaerob bomlása

Vízben oldódva növeli a pH-t

CH4

Robbanás-veszélyes

Szerves anyagok anaerob bomlása

Vezetékekben robbanást okozhat

A természetes vizekben többféle formában fordul elő a széndioxid:

  • CO32-, kötött széndioxid (karbonát ion)‏

  • HCO3-, félig kötött széndioxid (hidrokarbonát ion)‏

  • CO2, szabad széndioxid, ez lehet

  • egyensúlyi (a kálcium-, magnézium-hidrokarbonátokkal egyensúlyt tartó széndioxid)‏

  • agresszív széndioxid (kálcium- karbonát oldására képes)‏

    A vízben 4> pH alatt csak szabad széndioxid található pH=8,4 esetén mindhárom forma egyidejűleg is előfordulhat, 11< pH fölött elsősorban CO32- található.


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A vízben oldott sók

A víz kiváló oldószer, a természetes vizek tulajdonképpen nagyon híg sóoldatok.Jellegüket elsősorban a bennük mindig előforduló nyolc makro-ion határozza meg, melyek a következők:

  • Kationok: Ca2+, Mg2+, Na+, K+

  • Anionok: CO3-, HCO3-, Cl-, SO4-

    A mikroelemek (nyomelemek), ugyan kis mennyiségekben fordulnak elő, azonban nélkülözhetetlenek a zavartalan életműködésekhez: Al, B, Ba, Co, Cu, F, J, Li, Mn, Mo, Ni, Zn, stb.

  • Mérése: Hordozható vezetőképesség-mérő

    Az összes oldott sótartalom mérőszáma a fajlagos vezetőképesség. Meghatározása vezetőképesség-mérő műszerrel, konduktométerrel történik.


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A vizek keménysége

  • A víz keménységét a benne oldott Ca- és Mg ionok okozzák

  • A víz változó keménységét a benne oldott Ca(HCO3)2, és Mg(HCO3)2 okozza.

  • A változó keménység forralással eltávolítható:

  • Ca(HCO3)2 = CO2 + CaCO3+ H2O

  • Az állandó keménységet az összes többi oldott só okozza (SO4, Cl-, SO42-, stb.).

  • Az összes keménység = állandó keménység + változó keménység

    A keménység mérőszámai:

  • mg CaO/dm3 víz

  • német keménységi fok

  • SI egység: mmol CaO/dm3 víz

  • 1nko = 10mgCaO/dm3 víz (30,18-30,8-18,0-8)‏

    Vízkeménység-mérő tesztcsík


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

Nitrogénforma

Vegyjele

Káros Hatása

Elemi nitrogén

N2

-

Nitrát

NO3

csecsemőhalál, eutrofizáció

Nitrit

NO2-

Toxikus, eutrofizáció

Ammónia

NH3

pH-növelés, szagromlás, eutrofizáció

Ammónium

NH4+

pH-növelés, eutrofizáció

Szerves nitrogén

eutrofizáció

A vízben lévő nitrogénformák

Az eutrofizáció a vizekben bekövetkező természetes vagy mesterséges eredetű növényi tápanyagdúsulás (nitrogén-, foszforvegyületek), amelyet követ a felszíni vizek elnövényesedése, (algásodás, hínárasodás)‏

A vizeket nitrogén-vegyületekkel szennyező források:

  • műtrágyák bemosódása

  • csatornázatlan településeken szennyvíz talajba jutása

  • szennyvíz élővízbe vezetése


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A vízben lévő foszforformák

Dihidrogén- foszfát (H2PO4-),hidrogénfoszfát (HPO42-), ortofoszfát,(PO43-), polifoszfátok, szerves foszfor-vegyületek

Káros hatásuk: eutrofizáció, habzás

A vizeket foszfor-vegyületekkel szennyező források:

  • műtrágyák bemosódása

  • foszfát-tartalmú mosóporok


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A víz pH-ja

  • A pH a víz kémhatását jelző szám. A pH=7 semleges, a pH<7 savas, a pH> 7 lúgos kémhatást jelent. A hazai természetes vizeink pH-értéke általában 6,5- 8,5 értékek közé esik, de pl. a szikes tavak lúgosak (a pH 10 körüli érték), ill. a tőzeglápos tavak, mocsarak, felhagyott tőzegbányák vizek enyhén savasak (6-7 pH közötti érték).

  • A víz pH-ja befolyásolja a szennyezőanyagok oldódását, ill. a mikroorganizmusok tevékenységét.

    Mérése : Hordozható pH-mérővel történik


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A víz fém- ion-tartalma

A vas és a mangán előfordul a természetes vizekben.

Nem káros az emberi egészségre, de íz és szagrontó, a víz színét vöröses-barnára festik.

A nehézfémek toxikusak, rákkeltők.Japánban tömeges tragédiát okozott egy higany-vegyület, (Minamata-kór) és a kadmium okozta (Itai-itai betegség) mérgezés.

A Minamata kór tünetei (Hg-mérgezés)


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A víz szervesanyag-tartalma

A víz szervesanyag tartalmát azzal az oxigénmennyiséggel jellemezzük, amely adott körülmények között az oxidálásukra elfogy.

Mérőszámai:

  • Biológiai oxigénigény BOI

  • Kémiai oxigénigény KOI

  • Összes szerves szén TOC

    A biológiai oxigénigény a víz szervesanyag- tartalmának mikroorganizmusok által történő lebomlásához szükséges oxigén mennyisége, mg/dm3 egységben. Öt napra vonatkoztatják, 20 oC-on. (BOI5)‏

    A kémiai oxigénigény meghatározásakor a víz szervesanyag- tartalmát oxidálószerrel roncsolják, s mérik az ehhez szükséges oxigén mennyiségét.

    A roncsolás történhet:

  • kálium-permanganáttal (KMnO4), ekkor a KOIp,s értéket kapjuk

  • kálium-dikromáttal (K2Cr2O7), ekkor a KOIk értéket kapjuk

  • KOLk>KOLp mert a kálium-dikromát jobb oxidálószer

    Az összes szerves szén a vízben lévő összes oldott és szuszpendált szerves anyagok mennyisége

    Meghatározása: oxigénáramban történő elégetéskor mérik a felszabaduló CO2 mennyiségét.


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A felszíni vizek minősítése

A vizek minősítése a víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságain alapul.

Fizikai-kémiai :

  • Hőmérséklet; szín; szag;

  • zavarosság;

  • pH;

  • vezetőképesség;

  • KOI; BOI;

  • oldott oxigén; N; P;

  • nehézfém- ionok; stb.

    Biológiai

  • Halobitás

  • Trofitás

  • Szaprobitás

  • Toxicitás

    Bakteriológiai

  • kóli-szám; kóli- titer


K rnyezetv delem 2013

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A biológiai vízminősítés

Halobitás: a vizek biológiai szempontból fontos szervetlen kémiai tulajdonságainak (összes sótartalom, ionösszetétel) összessége

Trofitás: a víz elsődleges szervesanyag- termelésének mértéke

Szaprobitás: a vízben lévő nem élő, biokémiailag lebontható szerves anyag mennyisége

Toxicitás: a víz mérgező hatása

A bakteriológiai vízminősítés

A bakteorológiai vízminősítés mérőszámai:

  • A kóliszám

  • A kóli-titer

    Kóliszám: 100 cm3 vízből kitenyészthető baktériumtelepek száma.

    Kóli-titer: az a legkisebb vízmennyiség cm3-ben, amelyből a kólibaktérium kitenyészthető.

    VízKóliszám

    klórozott vezetékes víz 0,4

    fúrt kút 4,0

    ásott kút 20

    Egyes vizek kóliszám értékei:

    Ha 1 kolibaktérium található 100ml vízben : a víz tiszta; 10 ml vízben: a víz elég tiszta

    1 ml vízben: a víz gyanús; 0,1 ml vízben: a víz szennyezett


K rnyezetv delem 2013

Az emberi tevékenység világtengerre gyakorolt hatásainak összesített térképe. A hatás erőssége a kéktől a vörös szín felé haladva nő (számszerűen a kutatók által felállított skálán)‏


  • Login