Gazdaságfejlesztés a határ menti térségben

1. AGGLONET - Gazdasági fejlődés,gazdaságfejlesztés egy főváros árnyékábanPozsonypüspöki, 2010. március 10. Gazdaságfejlesztés a határ menti térségben Dr. Grosz András tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet

2. Az előadás felépítése A határtérség lehelyezése egy tágabb európai, közép-európai dimenzióban A gazdasági folyamatok, a fejlődés sajátosságai A határ menti együttműködések a gazdaság terén

3. Az érintett határtérség az európai térben 1 főre jutó GDP régiónként, 2006 vásárlóerő paritáson (EU27=100) Forrás: Eurostat, 2009.

4. Az átalakulás térségeiKelet-Közép-Európában

5. Bécs-Pozsony-Győr potenciális várostérség

6. A CENTROPE térség IntheHeart of the„New Europe” 4 Countries – 1 Unique Business Opportunity Forrás: Centrope, 2009.

7. Gazdasági fejlődés és szerkezetváltás sajátosságai • A szűkebb térség eltérő és közös jellemzői: • sikeres gazdasági szerkezetváltás, dinamikus növekedés • hasonló gazdaságfejlesztési eszközök • külföldi működőtőke meghatározó szerepe (új technológiák, szektorok, stb.) • részben hasonló ágazati szerkezet (gépipar, turizmus) • eltérő makrogazdasági és politikai keretfeltételek és annak időbeli változása • eltérő hatalmi pozíció (főváros vs. nem főváros) • magyar oldalon a fő tengely Duna mentén (M1 autópálya) • szlovák oldalon a fő tengely nem a Duna mente (D1 autópálya) • Pozsony komoly K+F tudásközpont, szolgáltató szféra

8. Gazdaságfejlesztési eszközök a magyar oldalon • Kínálat orientált, extenzív fejlesztés: • termelő infrastruktúra • ipari parkok és logisztikai központok • támogatások, kedvezmények • Kereslet orientált, intenzív fejlesztés: • innováció, versenyképesség • innovációs központok • hálózatosodás, klaszteresedés • tudásbázis (Győr, Sopron, Móvár)

9. A kiskereskedelemi kapcsolatok alakulása • Befolyásoló tényezők: • regionális központok, mint célterületek (Pozsony, Győr) • közlekedési infrastruktúra fejlettsége (pl. hidak száma) • árfolyamváltozás (HUF/EUR), adómérték változása • piacok homogenizálódása, kereskedelmi hálózatfejlesztés • Területi mintázat: • Győr komoly központi szerepe a Csallóköz számára • Pozsony kereskedelmi központi szerepe feltáratlan

10. Gazdasági együttműködések a határ menti térségben • Háttér: • sok tekintetben hasonló gazdasági fejlődési pálya (gazdaságszerkezet, munkaerőpiac, külföldi működőtőke) • EU csatlakozás: munkaerőpiac megnyitása, szabad vállalkozás, közvetlenebb kereskedelem • Schengeni Egyezményhez való csatlakozás:korábbi nem túl szigorú határellenőrzés miatt kisebb hatás • euró övezethez való csatlakozás: eltérő időpont, HUF/EUR árfolyam komoly hatása, bevásárló turizmus felélénkülése • külpolitikai problémák: hatásuk a gazdasági életben talán kevésbé jelentősek, mint más területeken • közlekedési infrastruktúra: Duna mint akadályozó tényező

11. Gazdasági együttműködések a határ menti térségben • Szervetek, intézmények: • hasonló szereplők mindkét oldalon • gazdasági kamarák, munkaügyi központok, vállalkozásfejlesztési és információs központok, hálózati kezdeményezések: • eseti jelegű kapcsolatok (közös rendezvények, közös pályázat, projekt megvalósítása, szakmai találkozók partnerközvetítés) • felsőoktatási intézmények: • személyes kapcsolatokon nyugszanak, inkább hallgatói, oktatói csere, K+F és oktatási kooperáció még nem nagyon

12. Gazdasági együttműködések a határ menti térségben • Gazdasági szereplők: • a gazdasági szereplők viszonylag szűk körét érinti még, nem cél egyenlőre a szomszédos piac (ismeret hiánya, mérete stb.) • a határ másik oldalán befektetők száma alacsony (terjeszkedni kívánó tőkeerős cégek hiánya)ha van elsősorban SK felé irányul (eltérő célok, optimalizálás) • a szomszédos piacon való megjelenés nem feltétlenül igényel új vállalkozást, inkább kinti potenciális partner cég bevonását • nemzeti kisebbség, közös nyelv mint összekötő kapocs szerepe a gazdaságban is

13. Gazdasági együttműködések a határ menti térségben • Gazdasági szereplők: • az érintett határ menti térségben működő vállalkozások fő profilja: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, információs és kommunikációs technológiák, gépipar, partner közvetítés • mélyülő gazdasági kapcsolatok, de továbbra is szerény volumen • gátló tényezők: infrastrukturális hiányosságok (hiányzó hidak, közlekedési korridorok), eltérő szabályozási rendszerek, különböző gazdasági feltételek, bizalmatlanság, ismerethiány • integrált határgazdaság? még messze van, de egyre több eszköz áll rendelkezésre annak fejlesztéséhez

14. A HU-SK programtérség Forrás : Hungary–SlovakiaCross-borderCo-operationProgramme 2007-2013, 2007.

15. A határon átnyúló együttműködés támogatása • Gazdasági területhez kapcsolódó intézkedések: • 1.1.1. Üzleti infrastruktúra fejlesztése • 1.1.2. Üzleti együttműködések elősegítése • 1.2.1. KTF és innovációs infrastruktúra közös fejlesztése és határon átnyúló kutatási együttműködés • 1.3.1. Turisztikai infrastruktúra felállítása • 1.3.2. Közös turisztikai célpontok fejlesztése és marketing • 1.5.1. Hálózati, partnerségi, program- és projekttervezési és -irányítási kapacitások fejlesztése • 1.6.1. Közös képzés, oktatás és hálózatépítés • 1.6.2. Munkaerő-piaci együttműködési kezdeményezések

16. Köszönöm a figyelmet! Dr. Grosz András tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet 9022 Győr, Liszt F. u. 10. 9002 Győr, Pf: 420. Tel.: +36 96 516-578 Fax: +36 96 516-579 e-mail: grosza@rkk.huweb: http://www.nyuti.rkk.hu