1 / 33

Lennart Meri: A z északi fény kapujában

Lennart Meri: A z északi fény kapujában. Hajóval a Jeges-tengeren. Lennart Meri (1929–2006). Író, filmrendező, államférfi 1992-2001-ig Észtország elnöke Apja Georg Meri Shakespeare-fordító és diplomata. Lennart Meri. Lennart Meri (1929–2006).

kovit
Download Presentation

Lennart Meri: A z északi fény kapujában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. LennartMeri:Az északi fény kapujában Hajóval a Jeges-tengeren

  2. Lennart Meri (1929–2006) • Író, filmrendező, államférfi • 1992-2001-ig Észtország elnöke • Apja Georg Meri Shakespeare-fordító és diplomata Lennart Meri

  3. Lennart Meri (1929–2006) • 1940-ben apját munkatáborba küldték, a családot pedig Szibériába deportálták • A család 1946-ban egyesült újra a szovjet befolyás alá került Észtországban • 1953-ban a Tartui Egyetemen végzett történelem és nyelvészet szakon • Leginkább a finnugor népek története érdekelte • 1977-ben „A Tejút fiai” című dokumentumfilmjét a Szovjetunióban betiltják, de a nemzetközi kritika jól fogadja • 1988-ban megalapítja az Észt Intézetet • 1990-től külügyminiszter • 1992-től nagykövet Finnországban • 1992-2001-ig Észtország elnöke

  4. Lennart Meri dokumentumfilmjei

  5. Meri, a filmes kutató (19681988) • 1970 A vízimadarak népe • 1977  A Tejút fiai • 1985  Kalevhangjai • 1989 Tórum fiai • 1977/1997 Sámán „…az első külföldön is figyelmet keltő filmek voltak a finnugor népekről, amelyek áttekintést adtak ősi szokásokról, szertartásokról, népköltészetről, néprajzról, és izgalmas feltevéseket fogalmaztak meg. Másfelől ezek a filmek hangsúlyozták a finnugor kultúrtér földrajzi és történelmi kiterjedését is.”  (neprajz.hu)

  6. Filmes expedícók • A forgatócsoport munkájában etnográfusok, folkloristák, művészek, írók is részt vettek.

  7. Meri, az utazó író • 1958. első utazása (Tien San és Kara Kum) • Kamcsatkai utazás az ‘60-as években  1964 Tulemägedemaale (Hegyen-völgyön) • Az 1970-es évektől a Finn Irodalmi Társaság tiszteletbeli tagja • Utazás az északi hajóút mentén  1974  Virmalisteväraval (Az északi fény kapujában) 1976 Hõbevalge (Ezüstfehér) – Észtország és a Balti-régió története 1977 Lähenevadrannad 1984 Hõbevalgem

  8. Az északi fény kapujában

  9. Az Északkeleti Hajóút

  10. Az útleírás stílusa • Történelmi érdeklődés, tájékozottság • Gyakran idéz az Északkeleti Hajóutat és Szibériát megjárt felfedező elődöktől • A felfedezők is emberek  jellemábrázolás • Gyakran próbál rekonstruálni vagy elképzelni egy-egy jelenetet a kalandjaikból • A bejárt tájak, megismert népek történelme visszaköszön a jelenjük leírásában • Ahol lehet, kitér a finnugor népek történetére • Személyes hangvételű, szépirodalmi igényű • Sokszor filozofikus (szabadság, utazás, kultúra, egyetemes történelem, az idő és az emlékezet stb.)

  11. Az Északkeleti Hajóút és a korai történelem I. • A vikingek korai hajóútjai Északon (HalogalandiOttarutazása Bjarmába) • Fő forrás: az első orosz évkönyva szláv törzsek szétvándorlásáról • A kazár kaganátus és a finnugor törzsek (az Oka-folyó mentén és a Volga alsó folyásánál) • A vándorló ugorok hatása a kazárokra • Közvetítők a Balti-tenger északi vidéke és az arab Kelet kereskedelme között • A bolgár-finnugor kereskedelem arab leírásai (pl. IbnFadlán) • A júrák(vogulok) kegyetlensége • Viszúk (komik?) a volgai bolgár birodalom szomszédságában(uralkodójuk levelezett a volgai bolgár uralkodóval)

  12. Az Északkeleti Hajóút és a korai történelem II. • Perm/Bjarmabirodalma a messze Északig • Délkeleten harcias erza-mordvinok • A hajózás a jugortörzsekig lehetséges (a Pecsora partján) = a világ vége • A csúdoknépe (Novgorod környékén) • Szent Vlagyimir kísérlete egy pogány panteonra Mokosfinnugor eredetű isten lehetett • Finnugor javasok és varázslók szerepe és ellenállása a kereszténység felvételével szemben • Az észt és finn hajózás is jelentős lehetett a vikingek idején

  13. Utazó elődök I. • Az Ob torkolatánál Dahlosztjákészt nyelvhasonlítgatást is végzett. Kereskedelmi célú utazását, mely során átjárót keresett Kína felé, a Jugor-szorosátszelése során, az utazás elején eleveníti fel Meri. • Middendorf, a félig észt származású orvos nganaszanok közötti megfigyeléseiről Dickson elhagyása után emlékszik meg a szerző. Hangsúlyozza, mennyire tiszteli Middendorfintelligenciáját és antropológusi vénáját. Leírja, hogy a nganaszanok sámánjukként tisztelték, és főnökük megmentette az életét.

  14. Utazó elődök II. • Dicksontól kezdve Vrangel18201823 közötti expedícióját és az arról írott Utazás Szibéria északi partjain és a Jeges-tengeren 1820-24-ben című művet több részletben is felidézi Meri. A Vrangel-sziget névadója „bejárta és leírta Szibéria partjait a Kolima torkolatától a BolsojBaranov-fokig, azután a Medve-szigetekre ment. A Selagszkij-foktól a jégen nyomult észak felé [..]új földet keresve, majd visszatért Nyizsnyij-Kolimszkba. Tisztje, Matyuskin közben feltérképezte a Csetirjohsztolbovoj-szigetet, felkutatta a nagy Anjuj-folyómedencéjét, felderítette a tundrát a Kolima és a Kis-Anjuj torkolatától keletre, és a Csukcs-félsziget északi partját.” (mult-kor.hu)

  15. Utazó elődök III. • Meri többször említi művében Cochrane-t, a gyalogos hobbiutazót. Először tartui feltűnését írja le, majd csukcsföldi kalandjai kapcsán visszatér hozzá. Cochrane egy szakaszon Vrangelékkaltartott. • Matyuskin és Cochrane az anjujiorosz-csukcs vásáron, érzékletes leírás a csukcsokról. • Billingsés Sauer még Vrangel előtt jártak a Csukcsföldön „szerencsétlen expedíciójukkal”. A Bering-szorostól Kolimáig utaztak egy csukcs karavánnal. • Cook és utazótársa Forster is itt kerülnek szóba (többek között). Utóbbinak külön kiemeli szépírói tehetségét. • Bogoraz, a néprajztudós a csukcsokról adott leírásai kapcsán kerül szóba. • Maasik (1888-?) tevékenységéről a csukcsföldi utazás kapcsán emlékszik meg Meri. • A szerző kiemeli még Müllert, Baert, Jockelsontés Ehint, de rajtuk kívül sok más kutatóról is említés esik a műben.

  16. Az északi fény kapujában/Az első rész I. • Indulás Tartuból, a végcél Uelen, eszkimó falu a Bering-szorosnál 13 500 km • Murmanszkban felszállás a Viljanira, Halldor kapitány hajójára • Mindennapok a hajó fedélzetén

  17. Az első rész II. • Vajgacs-sziget, Kara-tenger, Novaja-Zemlja, Vágyak Foka, Kara-szoros és Jugor-szoros • Kara-kapunál AfgodenEck (Barents nevezte el), azaz Bálványsarok (ma Menysikov-fok) – Barents 1594-ben 3-400 bálványt látott az átjárót vigyázni -> nyenyec szent berek • A Jugor-szorosa korábban északon egészen eddig terjeszkedő ugor népcsoport nevét viseli. JugorszkijSar– a sar (szoros) zürjén kölcsönzés a vogul nyelvből • Innentől csak gőzhajóval járható a tenger a jég miatt (sokáig nem lehetett tovább hajózni).

  18. Az első rész III. • Hajókaraván a jégtáblák között (9 hajó: jégtörők, kereskedelmi és kutatóhajók) • A Jenyiszejtorkolata • Búcsú a Viljanitól

  19. Az északi fény kapujában/A második rész I. • Megérkezés Dicksonba • Nyenyecek a Jenyiszej alsó folyásánál • Nganaszankua – észt kuusk('lucfenyő), nganaszanbang – észt peni('kutya') • Nganaszanneme – 'anya', neme-ma – 'anyám',Tanyaraszele? Neme-ma. – 'Ki ez? Anyám'. • Rokonság- és számnevek! • „Körülbelül 700 nganaszan él, több mint 90 százalékuk beszéli az anyanyelvét. Legközelebbi szomszédaik a jakutok, a nyenyecek, az evenkek, az enyecek és az oroszok.” • Kezdetleges gazdálkodás, réntenyésztés, de inkább vadrén vadászata.

  20. A második rész II. • Jakutia • Van-e átjáró Ázsia és Európa között? • Szibéria meghódítása az oroszok által és a csukcsok • Az 1778-as béke II. Katalinnal: „…állami címereket kell készíteni, és elküldeni a csukcsoknaka célból, hogy a csukcsok alkalmas helyen a parti fákra erősítsék őket, s mutassák meg a hajóról partra szállóknak. Utóbbiak ezáltal értesüljenek arról, hogy azok a területek a birodalomhoz tartoznak.” A cári rendelkezés betartását nehezítette, hogy Csukcsföld partjain nem nőnek fák. • A csukcs fejedelem állítólag még az 1900-as évek elején is teljesen egyenrangúnak tartotta magát a cárral, és koronát hordott.

  21. A jukagirok I. • Tyiksz, repülővadászat, jégtérképezés • Kolima – Örmun-emejge('Örmun-anyácska') a régebbi neve, odul/jukagir eredetű • AndresEhin kutatásai a finnugor-odul kapcsolatról, legtávolabbi esetleges nyelvrokonaink • Szókészlet vizsgálata matematikai módszerrel 7000 éve válhattak külön a finnugoroktól, és 4000 éve a szamojédektől • Emej('anya') – észt ema, magyar Emese; essze('apa') – észt isa, magyar ős • A rokonság nem igazolható teljes mértékben „A jukagir ma izolált vagy szigetnyelvnek tekinthető, valószínűleg egy korábban létezett nagy nyelvcsalád utolsó tagja, mint a ketvagy a nyivh.” (nyest.hu) • Az Unesco által erősen veszélyeztetettnek nyilvánított nyelv

  22. A jukagirok II. • Erdei és tundrai jukagir: „A magánhangzó-harmónia és a mássalhangzók szótagépítő szabályai szintén mindkét nyelvben megtalálhatók. Gazdag ragozási rendszerük van (agglutináló nyelvek, mint a magyar), és kevés mellérendelést használtak – hogy csak néhányat említsünk a közös vonásokból.” (nyest.hu)

  23. A jukagirok III. • Felőrölték őket a harcok a szomszéd népekkel (evenk, korják, csukcs, jakut), eredetileg jóval nagyobb területen éltek • Himlő- és kanyarójárványok: „…csapatostul hozza a víz a mieinket. Aztán füst jött. Azt mondtuk: Mi ez? A napot már nem is lehetett látni!... Így lett végünk. Nagyon kevesen, csak itt-ott maradt valaki életben.” • Az oroszokkal való találkozás idején náluk még kőkorszak volt az első vasfejsze legendája = hogyan hódították meg őket az oroszok: „Az oroszok fejszéket adtak nekik. Az oroszok ezt mondták: Ezzel vágjátok a fát! Mindenki így tett. Némelyek levágták a lábukat, meghaltak. Mindenki eldobta a kőbaltáját. Késeket is adtak. Sok holmit, mindent adtak. Aztán az oroszok főemberré tettek egy odult. Főemberré tették, s így szóltak: Ez lesz a főnökötök. Amint ő mondja, úgy legyen. Fizessetek neki prémadót. Ő meg nekünk fizessen prémadót.”

  24. Az északi fény kapujában/A harmadik rész I. • Pevek, város az örök fagy birodalmában • Városok születése az Északkeleti Hajóút mentén • A hétköznapok a Jeges-tenger partján (munkalehetőségek, ellátás, infrastruktúra, építkezés, oktatás stb.) • Diszpécsertanácskozás • Felszállás a 903-as fedélzetére • Folyami hajóval Csehszlovákiából az Amur-vidékre?

  25. Pevek, Oroszország legészakibb városa

  26. A Vrangel-sziget története • Ferdinand Vrangelészakra indult a Jeges-tengeren a csukcsok által leírt szárazföld nyomában. Már közel járt, de vissza kellett fordulnia. • 1845 John Franklin Északnyugati Hajóút-expedíciója tragikus véget ért, 160 ember örökre eltűnt. • Az értük küldött mentőhajók fedezték fel a Vrangel-szigetet. • DeLong tragikusan végződő útján felfedezte a Bennett-sziget, majd a Léna-deltában elpusztult. • 1881 A Vrangel-sziget Új-Kolumbia néven az USA része lesz. • Jogi problémák: mi a Jeges-tenger? „tengerjégföld” • Stefansson-szerencsétlenség • 1916 A cári kormány orosz birtokba vette a Vrangel-szigetet. • Egy időre kanadai felségterület lett. • 1926 Az első állandó település a szigeten: a Szovjetunió kutatóállomása és eszkimó családok. • Rének betelepítése mára a madárvilágot veszélyeztetik

  27. A kör bezárul Ázsia körül • Rirkajpijan-fok: csukcs, 'ahol-a-rozmárok-átjárása-végződik' • A partvidéki csukcsok nem réntartók, tengeri állatokra vadásznak rozmárok jelentősége • Kyber és Vrangel találkoztak csukcsokkal, akik látták Cook 1778-as expedíciójának hajóit ezzel a kör bezárul Ázsia körül -> Amerika önálló kontinens • Nordenskjöld az Északkeleti Hajóút első végigjárója (2 év alatt)

  28. Uelen I. • Nehézségek a Jeges-tengeren • Horgonyzás a Gyezsnyov-foknál • Körülményes partraszállás Uelenben • Megismerkedés Kaniluvalaz utazó erkölcsi felelőssége • Mariföldi történet: pogány istentiszteletet akart filmezni, de a helyi rendőr megtiltotta, mert „nem tipikus” a kultúra nem évül el, kumulatív, nem úgy, mint a tudomány a sokszínűség őrzésének fontossága, a kulturális veszteség értéke nem mérhető

  29. Uelen a világ végén

  30. Uelen II. • Csizmakészíttetés, csizmatípusok • Kámusz – rén lábbőre (ebből térdig érő harisnya készül Észak-Ázsiában) – finnugor szó, már Hérodotosznál is megjelenik • Földkunyhók romjai (bálnacsontból építkezés) 3000 éves múlt • Cook feljegyzései: miért hívják a rozmárt tengeri lónak (seahorse)? lapp morsa szóból eredhet • Honnan jöttek a csukcsok? „öröktől fogva itt élnek” de:ivócső szerepe a temetési szertartásnál hogy a halott ihasson a kútból a túlvilágon az örök fagy birodalmában honnan ismerhetik a kutat?

  31. Uelen látképe

  32. Incsou • Nincsenek névtelen helyek felfedezők névadásainak hála 32 Prjamaja – Egyenes-folyó, 35 Görbe-folyó, 37 Csendes-folyó, 43 Gyors-folyó, 45 Széles-folyó, 52 Hágó-folyó, 71 Tavas-folyó stb. • A távolságérzet lélektani háttere, és a természethez való viszony mássága • Az idény első elejtett rozmárjánál, illetve bálnavadászatnál ült eszkimó tor hasonló a finnugor medvetorhoz: bálna rituális megetetése, megitatása. • Az elejtett állat lelkének antropomorf felfogása

  33. Felhasznált irodalom • Lennart Meri: Az északi fény kapujában. Gondolat, Budapest, 1982. • 135 éve halt meg Vrangel báró, orosz felfedező. Múlt-kor, 2005, http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=9905 • A legtávolabbi esetleges nyelvrokonaink. Nyelv és Tudomány, Déva, 2010. http://www.nyest.hu/hirek/titkos-szerelmes-levelek-nyelve-a-jukagir • A vízimadarak népe. Lennart Meri filmes vándorútjai 1969-1988, http://www.neprajz.hu/kiallitasok.php?menu=3&kiallitas_id=120 • Encyclopaedia Britannica: Lennart Meri, http://www.britannica.com/EBchecked/topic/376031/Lennart-Meri • http://ultima0thule.blogspot.hu/2010/03/uelen-russian-eskimo-settlement-start.html

More Related