1 / 8

Internet alapú tanulás vidéki térségben. Székelyföldi tapasztalatok

Internet alapú tanulás vidéki térségben. Székelyföldi tapasztalatok. Kiss Adél Pro Educatione Egyesület – Tanulmányi és Felnőttképzési Hálózat, Csíksomlyó VII. Nemzetközi Média Konferencia Balatonalmádi, 2013. szeptember 25-27. Társadalmi kontextus I. A vidéki térség jellemzői

kolton
Download Presentation

Internet alapú tanulás vidéki térségben. Székelyföldi tapasztalatok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Internet alapú tanulás vidéki térségben. Székelyföldi tapasztalatok Kiss Adél Pro Educatione Egyesület – Tanulmányi és Felnőttképzési Hálózat, Csíksomlyó VII. Nemzetközi Média Konferencia Balatonalmádi, 2013. szeptember 25-27

  2. Társadalmi kontextus I. • A vidéki térség jellemzői • Az IT szektor fejlesztése később indult, lassabban haladt – fáziskésés • A látszat azt mutatja, hogy a média eszköztárának használatában a vidéki térségben szocializálódott fiatalok hamar behozzák a fáziskésésből adódó esetleges hátrányokat. • Megfigyeléseink alapján a gyermekek és fiatalok szemmel láthatóan sokkal otthonosabban mozognak az új média világában – a fiataloknak szerepe lehet a felzárkóztatásban • Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat – Sapientia Egyetem, Székelyföldi média-kutatás 2012 • Átlagosan napi 3 órát interneteznek • Közösségi oldalakon vannak fent, chatelnek - netwörking • Strukturált, célirányos érdeklődés – közel 20%

  3. Társadalmi kontextus II. • A középkorosztály strukturális idegenkedése és distanciatermelése késleltetést okoz, a használat megreked az alapszintű, formális felhasználói ismereteknél – újabb szintű digitális megosztottság (média-használat módja, a felhasználói kompetenciák fejlettsége tekintetében) • E megosztottság eredménye, hogy a középkorosztály nem használja az új média eszközeit újító, innovációs céllal, sokkal inkább a „megszokott” életvezetési, kulturális minták területére (kapcsolattartás, információcsere, helyi tudás termelése, stb.) szűkíti a médiahasználatot. • Az új média használata sokkal inkább individuális jellegű, ott lépik egy magasabb – közösségi - szintre, ahol civil szerveződések, életstílus csoportok, hobbi csoportok explicite meghatározott non-formális tanulási céllal használják az új média eszköztárát.

  4. Internet alapú tanulás • Új távlatokat nyit az információszerzés és tanulás területén • Az iskolán kívüli tanulás új formái vannak már jelen • Átalakul a formális és informális tanulás közötti viszony • Felnőttkori autonóm tanulás és tudáskorrekciós elköteleződés lehetőségeit hordozza

  5. Felnőttképzési intézmények kínálata • Pro Educatione Egyesület Felnőttképzési Hálózat – 15 belső tagszervezet, 35 külső partnerszervezet (hazai és külföldi szervezetek), többnyire civil szervezetek • 2-3 szervezet, amely számítógép-felhasználói ismereteket oktat (középkorúaknak, időseknek) • 1 hazai szervezet e-Learning programja, idegen nyelv tanulását segíti, HEFOP támogatásával került kidolgozásra – oktatási intézményeknek, önkormányzatoknak, cégeknek kínálják, de minimális az érdeklődők, igénylők száma • egy távoktatásos program – fiatal kutatók részére (téma: a társadalmi felzárkóztatást segítő programokban alkalmazott kutatási módszerek és eszközök). Rövid tananyag részek, kiegészítő olvasmányok, önellenőrző kérdése, fórum és chat lehetőség, moderátor… • Kísérlet egy szakmai tudástár létrehozására

  6. Lakossági vélemények, álláspontok • 2009/2010 – térségi kutatás - felnőttkori tanulás, felnőttképzésben való részvételt vizsgálta • Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben résztvevők aránya fokozatosan növekszik, a fiatal felnőttek (20-29 évesek) nyitottabbnak bizonyulnak a továbbtanulás kérdésében (különösen a magasabb iskolai végzettségűek, és azok, akik úgy vélekednek, hogy a tanulás az életben való boldogulás egy fontos eszköze), továbbtanulási tapasztalataik is sokkal szélesebb spektrumúak (bár e-learning vagy távoktatás még nem jellemző). • Főként a munkahely és az ismerősök tapasztalatai jelentenek információ-forrást a továbbtanulással kapcsolatos tájékozódásban, Internetről 3% tájékozódik (teljes minta), 6% a 20-29 évesek közül • Az Internetet tanulásra használja: gyakran - 31%, alkalmanként – 30% (teljes minta), • gyakran – 52,4%, alkalmanként 28,6% a 20-29 évesek közül

  7. Összegzés • Az Internet a kapcsolattartást, információ szerzést, helyi szinten a tudás-termelést ösztönzi és működteti, még nem tud a tanulást segítő aktív eszköz lenni - a felhasználói kompetenciákban vannak még hiányosságok (digitális írástudatlanság) • Néhány kezdeményezés van az internet alapú tanulás szorgalmazására – ezek is nehezen találkoznak fogadó közegekkel • Kettősség: közel van és távoli egyidőben • Tudatos, sokoldalú felhasználó, akinek az Internet instrumentális használata az új tartalmak elérését, az erőforrások, a tudás-tőke bővülését célozza.

  8. Köszönöm a figyelmet! office@proeducatione.ro www.proeducatione.ro

More Related