1 / 38

Anyagismeret

Anyagismeret. Építőanyagok tulajdonságai-1. Kiskunlacháza 2010 Horák György. Építőanyagok. Azok a természetben megtalálható illetve mesterséges úton előállított termékek, melyek természetes állapotukban,vagy feldolgozás után alkalmasak építőipari célra. Természetes építőanyag.

Download Presentation

Anyagismeret

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Anyagismeret Építőanyagok tulajdonságai-1. Kiskunlacháza 2010 Horák György

  2. Építőanyagok • Azok a természetben megtalálható illetve mesterséges úton előállított termékek, melyek természetes állapotukban,vagy feldolgozás után alkalmasak építőipari célra

  3. Természetes építőanyag • Azok az anyagok, melyek a természetben megtalálható összetételben eredeti állapotukban építőipari célra alkalmasak

  4. Mesterséges építőanyagok • Azok az anyagok melyeket a természetben megtalálható anyagokból állítanak elő

  5. Építési víz • A Föld 71 %-a vízzel borított, és ennek a víznek a 97 %-a az óceánokban van. A víz két atom hidrogénbõl és egy oxigénatomból áll. • Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotbanjégnek, légnemű halmazállapotbangőznek nevezik • A víz keménységét a benne oldott kalcium, és magnéziumsók adják • Vizsgálata: szín, szag, átláthatóság

  6. Általános tulajdonságok Fizikai: • változása nem jár az anyag összetevőinek megváltozásával, Szín, keménység, halmazállapot, szag,íz

  7. Mérések Egyes fizikai mennyiségek közötti összefüggéseket mérésekkel állapíthatjuk meg. Az alapul választott rögzített értéket a mennyiség mértékegységének nevezzük

  8. Mértékegységek • Hosszúság: m • Tömeg:kg • Idő:s • Áramerősség:A • Hőmérséklet:K

  9. Kémiai változások • Azok a változások, amelyek az anyag összes tulajdonságainak megváltozásával, új minőségű anyagok keletkezésével járnak PL: korrózió, égés

  10. Építőanyagok tulajdonságai Fizikai: • az anyagokat általános felhasználhatóság,szempontjából jellemzik pl: sűrűség, tömörség, hézagosság stb Mechanikai: • Az anyagok szilárdsági viselkedését jellemzik PL húzás, nyomás , nyírás

  11. Az anyagok halmazállapota • A szilárd halmazállapotú anyagoknak meghatározott alakjuk és térfogatuk van • folyadékok térfogata állandó, alakjuk azonban nem • A gázhalmazállapotú anyagoknak állandó alakjuk és térfogatuk nincs

  12. Halmazállapot változás • Olvadás • Fagyás • Párolgás • Szublimáció

  13. Sűrűség (ρ) • Sűrűség alatt a kiszárított anyag tömegének (m), valamint tömör, üreg- és pórusmentes térfogatának (V) a hányadosát értjük. ρ=m/V • A sűrűség SI-egysége: kg/m3.

  14. Tömeg, térfogat mérése

  15. Archimédesz mérleg

  16. Testsűrűség (ρt) • A testsűrűség a test tömegének (mt) és térfogatának (Vt), azaz pórusokkal együtt mért térfogatának a hányadosa. Tehát: ρt=mt/Vt A testsűrűség SI-egysége: kg/m3.

  17. Halmazsűrűség (ρh) • A halmazsűrűség valamely szemcsés vagy darabos anyag tömegének (mh) és a belőle képzett halmaz térfogatának (Vh) a hányadosa. Tehát:ρh=mh/Vh • halmazsűrűséget 10 l-es szabványos mérőedényben határozzuk meg, általában lazán beszórt állapotban.

  18. Hidrotechnikai tulajdonságok • Hidrotechnikai tulajdonságok alatt értjük az anyagok vízzel kapcsolatos tulajdonságait.

  19. Anyagok csoportosítása: • Vízhatlan az anyag, ha adott vastagság és víznyomás esetén vizet nem enged át. Ilyen anyagok a fémek, az üveg, egyes műanyagok, a vízszigetelő anyagok • Vízzáró az anyag, ha adott vastagság és víznyomás esetén csak annyi víz hatol át rajta, amennyi a víznyomással ellentétes felületen el is tud párologni. A gyakorlatban ez a vízmennyiség 0,1-0,4 liter/m2/nap. Ebbe a csoportba tartozik a porózus építőanyagok közül a betonok és habarcsok egy része • Vízáteresztő anyagok azok, amelyeken víznyomás hatására a víz a pórusokon keresztülhatol és átfolyik. Ilyen anyag például a szűrőbeton

  20. Fagyállóság • Vizsgálat nélkül is általában fagyállónak tekinthetők azok az anyagok, amelyek vízfelvétele 0,5%-nál kisebb.

  21. Hőtechnikai tulajdonságok • A hőmérséklet az anyagok hőállapotának jellemzésére szolgál. Mérését hőmérőkkel végzik. SI-egysége: K. Megengedett a oC használata. • A hőtárolás az anyagnak az a tulajdonsága, hogy a vele közölt hőmennyiséget felhalmozza – tárolja –, miközben a hőmérséklete emelkedik • A hőtágulási együttható ismeretében megítélhetjük, hogy két anyag összeépíthető-e, és kiszámolhatjuk, hogy mekkora hosszváltozásra kell számítanunk, hol kell tágulási (dilatációs) hézagokkal megszakítanunk a szerkezetet

  22. Hőtechnikai tulajdonságok • A hő terjedése az anyagokban háromféleképpen jöhet létre: vezetés, áramlás és sugárzás útján. • A hő átbocsátási tényező (k) az a hőmennyiség, amely valamely épületszerkezet 1 m2-es felületén 1 másodperc alatt átvezetődik, ha az épületszerkezettel két oldalt határos levegő vagy folyadék hőmérséklet-különbsége 1 oC. Mértékegysége: W/(m2 · K).

  23. Tűzálló anyagok • Tűzálló anyagoknak azokat az anyagokat tekintjük, amelyek 1580 oC-ot vagy ennél magasabb hőmérsékletet káros elváltozás nélkül elviselnek.

  24. Mechanikai tulajdonságok Az építményekre és a szerkezetekre ható terhelések jellege szerint megkülönböztetünk: • statikus és dinamikus terheket, • rövid idejű és tartós terheket, • egyszeri és ismétlődő (fárasztó) terheket.

  25. Húzószilárdság • A szakítószilárdság vagy húzószilárdság (Rm) az a legnagyobb feszültség, amelyet a próbapálca még éppen elbír, vagy amelynél már elszakad. • Rm= Fm/S0

  26. Nyomószilárdság • A nyomószilárdság meghatározható kockán, hengeren, hasábon. Ennek megfelelően kocka-, henger-, hasáb- és testszilárdságnak nevezik. • A rideg anyagoknak (beton, kő, tégla) a nyomószilárdságukhoz képest kicsi a húzószilárdságuk.

  27. Nyomóvizsgálat

  28. Nyírószilárdság • Nyírófeszültség lép fel terhelés hatására a fa-, fém-, műanyag szerkezetek ragasztott, szegecselt, csapos és csavarkapcsolataiban.

  29. Nyírás

  30. Hajlító vizsgálat

  31. Köszönöm a figyelmet! Horák György

More Related