Az EU-s támogatások hatása a területi kohézióra
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 29

Az előadás szerkezete PowerPoint PPT Presentation


  • 38 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Az EU-s támogatások hatása a területi kohézióra A területfejlesztési értékelések bemutatása – workshop 2013. április 25. Balás Gábor (Hétfa Kft.) vezető értékelő. Az előadás szerkezete. Az értékelés célja T erületi folyamato k A területi kohézió a tervezésben M egvalósítási eszközök

Download Presentation

Az előadás szerkezete

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Az el ad s szerkezete

Az EU-s támogatások hatása a területi kohézióraA területfejlesztési értékelések bemutatása – workshop 2013. április 25. Balás Gábor (Hétfa Kft.) vezető értékelő


Az el ad s szerkezete

Az előadás szerkezete

  • Az értékelés célja

  • Területi folyamatok

  • A területi kohézió a tervezésben

  • Megvalósítási eszközök

  • Forráskihelyezés mintázata

  • Fejlesztési források területi kohéziós hatásai

  • Következtetések

  • Javaslatok


I az rt kel s c lja

I. Az értékelés célja

Fő kérdések:

  • Hogyan alakultak a hazai területi folyamatok?

  • Mi volt a fejlesztési források szerepe?

  • Milyen tényezők befolyásolták e hatást?

  • Hogyan tudná a területi kohéziót jobban szolgálni a fejlesztéspolitika?

    Megközelítés:

    A folyamatok és tényezők feltárása a szándékoktól a megvalósításon és a megvalósuláson át az eredményekig.


Ii ter leti folyamatok

II. Területi folyamatok

  • Részletes elemzés

    • 2000-2011 (2000-2004, 2004-2007, 2007-2011)

    • Statikus helyzet és dinamikus folyamatok 26 mutatóra

    • Régiós, megyei, kistérségi, települési szinteken

  • Megmagyarázandó főbb folyamatok:

    • A hagyományos törésvonalak nem változtak, de

    • általában erősödő megosztottság (centrum-periféria!)

    • Jelentős belső átrendeződések/helycserék a régió alatti szinteken, régiós szinten konvergencia klubok

    • A válság hatására csak ideiglenes konvergencia


Az el ad s szerkezete

II.1 Területi folyamatok –

a GDP és változásai

GDP/fő az országos átlag százalékában, 2010

TGE/fő, 2010

A GDP évi átlagos növekedési üteme, 2000-2010

GDP szigmadivergenciája, 2000-2010


Az el ad s szerkezete

II.2 Területi folyamatok –

a foglalkoztatás és változásai

A foglalkoztatotti ráta (15-74 évesek), 2011

Foglalkoztatotti ráta (15-74 évesek), 2011

A foglalkoztatotti arány éves átlagos változása, 2000-2010

Hoover-index a foglalkoztatotti rátákban, 2000-2010


Az el ad s szerkezete

II.3 Területi folyamatok –

a belföldi vándorlás

Belföldi vándorlási különbözet évi átlaga 1000 lakosra, 2000-2010


Iii ter leti koh zi a tervez sben

III. Területi kohézió a tervezésben

Tervezés bizonytalan fogalmi keretben:

  • Változó európai szintű értelmezések közepette terveztünk

  • NSRK: Európai felzárkózás, belső kiegyenlítés, területi harmónia és szinergia a fejlesztésekben

  • ROP-ok: regionális felzárkózás és belső kiegyenlítés, térhasználat

  • ÁOP-ok: általános elvek, kiegyenlítési célok, ágazati implicit célok


Iv megval s t si eszk z k

IV. Megvalósítási eszközök


Az el ad s szerkezete

V. A forráskihelyezés mintázatai –

V/1. Megítélt források területi eloszlása

  • Adatelemzésben vizsgált források:

    • 2004-2012 időszak : NFT-KA/ISPA– NSRK–EMVA

    • Összehasonlíthatóság - területi azonosítás problémák

  • 15 kistérségi esettanulmány: településszerkezet, fejlettség, K-NY

  • ÚMFT-ÚSZT források:

  • kiegyenlítettebben, de

  • eltérő regionális stratégiákkal

  • 2007-től EMVA-val együtt vizsgálandó


V 2 a forr skihelyez s mint zata p ly zati aktivit s s nyer si es ly

V.2 A forráskihelyezés mintázata - Pályázati aktivitás és nyerési esély

A versenyben a helyi kapacitások (pályázati aktivitás) a döntő faktor


V 3 a forr skihelyez s mint zata kifizet sek 2007 12 k z tt

V.3 A forráskihelyezés mintázata – Kifizetések 2007-12 között

Az EMVA –val együtt már van kiegyenlítési erőfeszítés, de - lett egy szürke zónája a fejlesztéseknek

- ott hat-e a forrás ahova érkezik?


V 4 a forr skihelyez s aluln zetben

V.4 A forráskihelyezés alulnézetben

  • Nem mindig a sok pénz boldogít

    • nem az számít mennyi, hanem hogy milyen forrást nyertek;

    • A percepció és a valóság sokszor eltér:

      • Inkább keleten, ahol nagyok a várakozások és

      • ahol gyengék voltak a horizontális kapcsolatok;

  • Sikeresek: elégséges pályázati kapacitások + eleve jobb intézményi kapacitások

  • Átlag alattiak: nem volt meghatározó szereplő

  • A források népszerűségét az elérhetőségük, a helyi igényekhez való illeszkedésük és adminisztratív terhei határozzák meg.

    • legnépszerűbbek az egykori hazaiak – befolyásolható feltételrendszer;

    • legkevésbé népszerű a LEADER - bonyolult adminisztráció


Vi a fejleszt si forr sok hat sa a ter leti koh zi ra hat svizsg lat

VI. A fejlesztési források hatása a területi kohézióra - hatásvizsgálat

Cél: a túlcsordulásokat is figyelembe vevő hatások meghatározása és támogatástípus szerinti szétbontása

Erős feltevésekre épített térökonometriai vizsgálat:

Költések hatására,

2010-ig

3 változóra (jövedelem, foglalkoztatás, vándorlás)

kistérségi szinten

4 lépcsős vizsgálat:

Alapmodell építés

Támogatási változók beépítése - mely területegység változóira hatnak a források?

Robosztusság vizsgálat – mely források hatnak biztosan

Végül: növelte vagy csökkentette a kohéziót

Értelmezési korlátok:

Kontrollcsoport és adatproblémák miatt csak a nagyon robosztus eredményeket interpretáljuk

eredményeink ott érnek véget (2010), ahol izgalmassá válnak


Vi 1 ter leti koh zi ra gyakorolt hat sok j vedelem 1

VI.1 Területi kohézióra gyakorolt hatások - Jövedelem 1


Vi 2 ter leti koh zi ra gyakorolt hat sok j vedelem 2

VI.2 Területi kohézióra gyakorolt hatások - Jövedelem 2

A hatások csak helyben szignifikánsak


Vi 3 ter leti koh zi ra gyakorolt hat sok j vedelem 3

VI.3 Területi kohézióra gyakorolt hatások - Jövedelem 3

A támogatások csökkentik a jövedelmi különbségeket


Vi 4 ter leti koh zi ra gyakorolt hat sok j vedelem 4

VI.4 Területi kohézióra gyakorolt hatások – Jövedelem 4

A támogatások hatására bekövetkezett jövedelem (TGE) változás 2004-2010 (millió Ft/fő)

Az alacsonyabb jövedelmű vidékekhez többet tett hozzá

KMR, BKÜ, Nógrád kimaradt

BP átlag felett nyert, de természetes dinamikájánál kevesebbet


Vi 5 ter leti koh zi ra gyakorolt hat sok foglalkoztat s

VI.5 Területi kohézióra gyakorolt hatások – Foglalkoztatás

  • Időben és térben túlcsorduló hatások jelentkeznek:

    • A foglalkoztathatóság és a K+F támogatásai növelik a foglalkoztatást a szomszédban (2, ill. 1 év késéssel)

    • A közösségi vállalati infra idővel javítja (2 év) helyben

    • A vállalati támogatások és a kommunális infra- fejlesztések két év késéssel rontják, de a szomszédban

- A kohéziót erősítette 2007 és 2008 kivételével


Vi 6 ter leti koh zi ra gyakorolt hat sok v ndorl s

VI.6 Területi kohézióra gyakorolt hatások – Vándorlás

  • Hatások helyben, de nagyon heterogének (két irányúak)

    • Vállalati támogatások:

      • általában rontják, de a turisztikaiak javítják (GOP túlysúly)

      • Öregedés és munkanélküliség szerint heterogén

    • Foglalkoztathatóság javítása:

      • átlagosan javít, de

      • álláskínálat és munkanélküliség szerint heterogén(-2,15-3,96)

  • Aktívak képzése:

    • Átlagosan javít (3,06), de

    • Munkanélküliség szerint heterogén (-2,48 – 7,00)

  • Kohézióra gyakorolt hatásban vegyes a kép:

    • Délen és Nógrádban javított

    • Keleten rontott


Vi 7 ter leti koh zi ra gyakorolt hat sok a kmr fejleszt sek t lcsordul hat sai

VI.7 Területi kohézióra gyakorolt hatások – A KMR fejlesztések túlcsorduló hatásai

  • Kísérleti modell a TGE-re

    • Asszimmetrikus szomszédsági mátrixszal (gravitációs modell) – Budapest mindenkinek szomszédja

    • Kis mértékben javult a modell illeszkedése

  • Továbbgondolandó eredmények:

    • A KMR-ből származik a hatások többsége, de ezek jellemzően a KMR-ben is csapódnak le;

  • A KMR-en kívüli térségekben jelentkező hatások nagy része a KMR-ből származik vagyis;

  • A KMR-be kerülő források fontosak mindenkinek, de növelik az egyenlőtlenséget


Vi 8 ter leti koh zi ra gyakorolt hat sok az esettanulm nyok szemsz g b l 1

VI.8 Területi kohézióra gyakorolt hatások – Az esettanulmányok szemszögéből - 1

  • Legfontosabbnak ítélt források a fejlődéshez :

    • idegenforgalmi vonzerő növelése, oktatási fejlesztések, városközpont fejlesztések (+kistérség specifikus fejlesztések)

    • hiányolt, keveselt támogatások:

      • munkahelyteremtés, vállalkozásfejlesztés

      • félbemaradt / meghiúsult támogatások

      • helyi infrastruktúra fejlesztések

  • Sikeresnek tartották a fejlesztést, ha

    • egymásra épültek,

    • Kooperációban valósult meg.

  • Sikeres térségekben

    • elégséges fejlesztési kapacitás;

    • jó és a fejlesztések hatására javuló intézményrendszer;

    • tervezett fejlesztések;

  • Sikertelenek - a szereplők közötti összhang, együttműködés hiánya


Vi 9 ter leti koh zi ra gyakorolt hat sok az esettanulm nyok szemsz g b l 2

VI.9 Területi kohézióra gyakorolt hatások -Az esettanulmányok szemszögéből - 2

  • A fejlesztésben sikertelen kistérségekben:

    • belső koordináció teljes hiánya (mind vertikálisan, mind horizontálisan)

    • meghatározó intézményi szereplő hiánya

    • belső egyenlőtlenségek stagnáltak

  • Nem alakították át a források a belső erőviszonyokat

  • Térségi eltérések a sikertényezőkben:

    • nagyvárosi térségekben - a nagyváros kapacitásai

    • középvárosi térségekben - versengő szereplők alkuja

    • kisvárosi és falusias térségben - fejlesztést koordináló intézményi szereplő léte (fejlesztési központ)

    • Az LHH (33) kapacitásait fejlesztette a fejlesztéspolitika, a többi LHH-ban (14) visszafejlődött az intézményrendszer


Vii 1 k vetkeztet sek szinergi val n velhet a hat s

VII.1 Következtetések– Szinergiával növelhető a hatás

Ennyi pénz már hat, de szinergiákkal lehetne növelni.

DE

  • …jelenleg túl nagy a koordinációs igény:

    • a lehatárolás és

    • a források ütemezése miatt és

  • Sikertelen a koordináció

    • A fejlesztéspolitika irányításában

    • Az ágazatok céljai és a helyiek kereslete között

    • A helyi szereplők között

  • Mert:

    • A kooperáció nem sajátja a magyar kultúrának

    • helyben a verseny és a tervezhetőség hiánya

    • központban a felelősség megosztás akadályoz

    • Szintek között az alkalmazott technikák rosszak


Vii 2 k vetkeztet sek az egyik megold s egy er s szerepl

VII.2 Következtetések – Az egyik megoldás egy erős szereplő

Erős intézményi szereplő egy lehetséges, de törékeny megoldás:

  • Siker ott volt ahol volt a térség egészét átfogó szereplő

    • nagy és közép városokban a központi város

    • másutt a kistérségi munkaszervezet vagy egy nagyvállalat

  • Ugyanezen helyeken tudtak csak egymásra épülni a pályázatok

    • sikeres horizontális koordinációra alig találtunk példát, ezt kényszeríteni nem lehet

    • Projektgazdák építik tovább korábbi fejlesztéseiket, de stratégia alapú pályázás lényegesen ritkább

    • Ha több szereplő fejlesztéseit kellene összehangolni, az csak akkor megy, ha van erős szereplő

  • Ugyanakkor: az egyszereplős fejlesztések sérülékenyebbek lettek (lásd Pécs)


Vii 3 k vetkeztet sek l tre hozhat e a kooper ci

VII.3 Következtetések –Létre hozható-e a kooperáció?

  • Az intézményrendszert fejlesztette a kooperációs lehetőség (LHH), de nem javította a kooperációs kényszer (kötelező konzorciumok)

  • A fejlesztéspolitikában kialakult intézmények

    • vagy integrálódtak a helyi szervezetekbe

    • vagy meg fognak szűnni a projektek után.

  • Az NFT-ben kialakult kooperációk visszafejlődtek, kivétel az LHH program

  • Az NSRK-ban azok a projektek integrálták a kistérséget, amelyek eleve integrált célt hordozó intézmény vitt

    • ezekből kevés volt és

    • többször versenyeztek a szereplők egymással, mint ahányszor együtt többet nyerhettek volna

  • Ha volt ösztönzés, közösen megszerezhető forrás, akkor volt kooperáció

  • A tervezés nem ösztönzött kooperációra, de jó indikátora a helyi kooperációnak

    Vagyis: Kooperációt a közös érdek hoz létre, a kényszer kevés


Viii 1 javaslatok a szinergia n vel s re

VIII.1 Javaslatok a szinergia növelésére

  • Csökkentsük a koordinációs szükségletet

  • Erősítsük meg a koordinálni képes kapacitásokat

  • Anyagi ösztönzőkkel segítsük elő a helyi együttműködéseket

  • Kiindulópontok:

    • Területi igazgatási rendszer új erős szereplőket hoz

    • A vertikális koordinációra építő rendszerek magától is sikeresek, ha nem gátoljuk

    • A horizontális koordinációra csak érdek mentén van esély

  • Konkrét lépések:

    • Kapacitásfejlesztés támogatása a térségi integrációban érdekelt új és régi szereplőknek;

    • Ágazati probléma térképek létrehozatala, amelyre építve a verseny helyett normatívan (kiszámíthatóan) finanszírozott közszolgáltatási fejlesztések;


Viii 2 javaslatok a szinergia n vel s re

VIII.2. Javaslatok a szinergia növelésére

  • Sikeresnek ítélt fejlesztések újabb fázisának támogatása;

  • A gyengébb kapacitású szervezeteknek kisprojekt kiírások és fejlesztési tanácsadás;

  • Az önkormányzati nem kötelező feladatokra fejlesztési keret 7 éves ütemezéssel

  • A fejlesztéspolitikában erős területi intézményrendszer kiépítése a már meglévő kapacitások bázisán az új területi közigazgatáshoz igazított megyei szintű koordinációval

  • A források átjárhatóságának növelése

  • Speciális esetekben közvetlen állami fejlesztés

  • Nagyobb támogatás intenzitás az együttműködésben megvalósuló projektekre

  • Szűk keretben együttműködési innovációra ösztönző intézményi pályázatok


Az el ad s szerkezete

Köszönöm a figyelmet!

[email protected]


  • Login