1 / 22

Filozófia 2.

Filozófia 2. Történelemfilozófia- és civilizációelmélet. A történelemfilozófia tematikája. az ember történetiségének problémája. Kérdések: Az egyén élete összefonódik a történelmi események sorozatával. – generációk tudati termékének és cselekedetének örököse.

kiril
Download Presentation

Filozófia 2.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Filozófia 2. Történelemfilozófia- és civilizációelmélet

  2. A történelemfilozófia tematikája • az ember történetiségének problémája. Kérdések: • Az egyén élete összefonódik a történelmi események sorozatával. – generációk tudati termékének és cselekedetének örököse. • Az egyén kiszolgáltatottja vagy cselekvő részese a történelmi folyamatoknak? • A történelem szüntelen változás folyamata, keletkezés és pusztulás törvényszerűségén belül mi az ember szerepe? • Van-e értelme az egyén létezésének? • történelmi ismeretek objektivitásának problémája.

  3. A történelemfilozófia modern képviselői • Rudolf Bultmann: Történelem és eszkatalógia (1955)-előadássorozat • Toynbee: The Study of History (1930-50-es évek) • Collingvwood: The Idea of History (1946) • Karl Löwith: Meaning in History (1949) Oka : a XX. században uralkodó válságtudat, világháborúk és kétpólusú világrend, technikai vívmányok óriási fejlődése

  4. A történelem értelmezése a Krisztus előtti korszakokban • archaikus időszak • mítoszok (nem a történetírás terméke) nem emberi cselekedetek és élmények, hanem teogóniák és kozmogóniák. • kultuszok és rítusok kísérői, a természet részeként létező embert segítik a hétköznapi világban.

  5. A történetírás kezdete • megjelenik a történelmi tudat az adott közösség életében – történelmi elbeszélések formájában • nagy emberek és hősök cselekedetei • Istenek jelentős szerepe az emberek világában • narratív elbeszélő jellegű (pl. Hérodotosz műve, annales, krónika) • lényege: az adott nép átéli a történelmi eseményeket és ez segít a közösséggé formálódásban

  6. A görög történetírás • alapja: a görög ember felfogása önmagáról: „logosz” alapján az igazság keresése, • a történelem mint a tudomány csupán egyik ága a természetnek (kozmosz) • történelmi és földrajzi érdeklődés összefonódik • a természettudomány analógiája • a történelmet nem tekintették a jövő iránti felelősség eszközének • evolúció - gondolat hiánya • ember = „szubsztanciális”, állandó, cselekedetei akcidentálisak, esetlegesek

  7. Hérodotosz beszámolójának célja: a múlt dicsőségeinek megörökítése események oka: az Isten kormányzó tevékenysége istenek büntetése a bűnökért, emberi büszkeség és jólét megzabolázása személyes indítékoknak is jelentőséget tulajdonít! morális jellegű büntetésekben hisz Thuküdidész szofista hatás nem hisz az istenek kormányzásában és egyéb morális erők emberi cselekedetekre gyakorolt hatására. természeti történések mintájára – „természettudós” álláspontjáról vizsgálja a történelmet. A történelem elsődleges mozgatóereje a hatalomra törekvés Hasznossági kritérium A görög történetírás alakjai

  8. Polübiosz • a történelmi mozgás a természeti történések mintájára írható le. • az érdeklődés középpontjában a törvényszerűségek kimutatása áll. • történelem értelmezésének hiánya ↔okok • egységes világtörténet, pragmatizmus • politikatörténet kiemelkedő jelentősége • a történelem csúcspontja a Római Birodalom mint szintetikus egység • a történelem egyetlen haszna: a politizáló ember nevelése

  9. Livius nevelő célzat: dicső cselekedetek megőrzése a jövő számára = a történelem példatár, mérce, fontos szerepe van a morális erőnek – korrupció bírálata. Tacitus erkölcsi tényező jelentősége: „praecipuum munus” = „érdem ne maradjon néma” lélektani érdeklődés a szereplő irányába az állam legfőbb jellemhibája a pozíció iránti törtetése, ambíciók, féltékenység, irigység illúziók A római történetírás

  10. Izrael népe – (Ószövetségi hagyomány) középpont a zsidó nép élményei és küldetéstudata „kiválasztottság” Isten a történelem irányítója /szándékának kifürkészése történelem össztervének gondolata (egységes egész, korszakokra tagolva) a korszakok jelentősége a világtörténelem egésze felől önvizsgálat lehetősége jövő iránti felelősség „Jahvista / Elóhista Forrás” „Jahvista Forrás” (Kre. IX. sz.) elohisztikus jelleg: a történelem kezdete és vége egységes folyamat része, amelyet az isteni ígéret köt egybe. emberi bűnök, isteni ítélet, megváltás szüntelen folyamata teleológikus Az egész történelem Isten uralmát támasztja alá Zsidó történelemfelfogás

  11. keresztény történelemfelfogás Első ízben Szent Pál munkásságában jelenik meg, összefüggésben van a „Korinthosziakhoz írt első levelének” tartalmával. 1. univerzalizmus – az egész emberiség történelméről 2. apokaliptikus szemlélet – a múlt története az emberi bűnösség története, bűn megfékezése szolgálja a törvény 3. eszkatalógia – világ végére vonatkozó isteni ígéret, földi élet átmenetisége

  12. Szent Ágoston történelemfilozófiája • „De Civitate Dei” (Az Isten városáról) 1. világtörténelem folyamatán belül egyre nagyobb jelentőséggel bír az egyház 2. harc a Civitas terrena és Civitas Dei között (állam – egyház, mint előkészítő) 3. linearitás (Vallomások – idő koncepció) • Ádám és Éva bűnbeesése • Krisztus születése • Krisztus eljövetele

  13. Érett középkor Fiorei Joachim (1131-1202) Atya Fiú Szentlélek tagolása jellemzi a történelemszemléletét. reneszánsz történelemszemlélet szekularizálódása /profán értelmezés/ az ember a történelem folyamatainak elindítója nincs új felfogás, a korábbi korszakok bírálata jellemzi Középkori és reneszánsz történelemfilozófia

  14. 1681. Bousset Az emberi történelmet az isteni bölcsesség irányítja ↔ káosz Az emberek cselekedeteinek úgy kell szolgálnia az isteni tervet, hogy nem tudnak róla. 1725-1730: Giovanni Giambattista Vico „Új tudomány” a történelem természeti és isteni gondviselés együttes színtere racionális teológia = az emberek történelmi döntéseinek és cselekedeteinek formájában valósul meg a világtörténelem elveti az eszkatalógia gondolatot Újkori történelemfilozófia (Barokk)

  15. Kant: „Az emberiség egyetemes történelmének eszméje világpolgári szemszögből” (1784) haladásgondolat teleológikus racionális és morális egyén önkibontakozási folyamata szekularizált törvényszerűség világtörténelem eszméje világpolgári állapot: szabadság és jogszerűség Hegel „Előadások a világtörténet filozófiájáról világtörténelem egységes egész politikai történelem szellem önkibontakozási folyamata az államban szabadság állapotában való folyamatos előrehaladás ész csele ↔Jakob Burkhardtal való vita Újkori történelemfilozófia(Német felvilágosodás)

  16. Újkori történelemfilozófia(Francia felvilágosodás) • Voltaire ↔Bousset, Leibniz 1. a történelemben megvalósuló fejlődés = tudás haladása 2. a történelem értelme az ember gyarapodása tudásban és jólétben 3. túllép az európai történelmen • Turgot • szekuláris haladáshit • kereskedelem és politika egyesíti az emberiséget – kozmpolitizmus • szenvedélyek, bűnök is a haladás szolgálatában • Condorcet • tökéletesedés • igazság, egyenlőség • jólét • szabadság • európai civilizáció minta

  17. pozitivizmus Auguste Comte tudásban való szüntelen fejlődés történelem→ szociológia (azaz a társadalmi tények és törvényszerűségek kimutatása) A történelemben: gyermekkor ifjúkor érettkor materializmus, marxizmus 1. dialektikus fejlődés 2. szekularizált jelleg 3. mozgatóerő: az anyag 4. minden történelmi jelenség gazdasági és társadalmi feltételekből ered. 5. társadalmi szerkezet a termelési feltételek leképezése 6. osztályharc /kísérőjelenség 7. fejlettebb politikai formáció felé 8. az állam elhalása 9. forradalom vagy evolúció A 19. század történelemfilozófiája

  18. A történelem naturalizálása • Herder: Eszmék az emberiség történetének filozófiájához (1784-91) • Az emberiség történelmét természeti leírásokkal kezdi. –evolúció • Az ember és az állat megkülönböztetése – lsd. antropológia • emberi természet tipizálása a történelem folyamatában • történelmi korszakok nem összemérhetőek • népszellem meghatározó volta • Lemond a történelem értelmének kutatásáról

  19. Az európai civilizáció hanyatlása • Civilizációelméletek • Oswald Spengler: A nyugat alkonya. • Arnold Toynbee: The Study of History 1-2. kölcsönhatás Közös elemek: • kultúrák és civilizációk vizsgálata • ciklikusság • élő szervezet (keletkezés, pusztulás) • kilép az európai történelem tanulmányozásából

  20. Arnold Toynbee civilizációelmélete • ciklikus élettartam a kihívás – válasz reakció alapján • a nyugati civilizáció kihívásai és válaszai: • barbár népek anarchiája • rendi széttagoltság • ipari forradalom nemzeti állam • világgazdaság, világállam

  21. hermeneutika /értelmezés lehetséges szintjei: tudományos – történészi pszichológiai esztétikai összefügg az ismeretelmélettel történész szubjektivitása –portrék korszakonként változnak források hiánya, töredékes, hamis volta a jelenség csak az értelmezéssel összhangban válik értelmessé. Az objektív történelmi ismeret

  22. Collingwood • a történelmi megismerés tárgya nem az esemény (objektum), hanem a gondolati tevékenység maga • oka. A történelem folyamat jellegében és változásában keresendő • történelem ismeret és önismeret összefügg. • különbség a természettudós és történész között. • haladáshit • teleológia elvetése

More Related