1 / 33

Filozófia 2

Filozófia 2. Társadalomelmélet. A társadalom problémája a filozófiai gondolkodás történetében. antikvitás és középkor (premodern) Arisztotelész helyezte el a filozófiai diszciplínák között (gyakorlati filozófia) antropológiai (zoon politikon) és etikai (boldogság) megalapozottság

kipling
Download Presentation

Filozófia 2

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Filozófia 2 Társadalomelmélet

  2. A társadalom problémája a filozófiai gondolkodás történetében • antikvitás és középkor (premodern) • Arisztotelész helyezte el a filozófiai diszciplínák között (gyakorlati filozófia) • antropológiai (zoon politikon) és etikai (boldogság) megalapozottság • ideális társadalmi közösségi és uralmi forma megtalálása • teleologikus szemlélet (jobb élet reménye)

  3. A premodern társadalomfilozófia jellemvonása • közösség szabadsága> egyén szabadsága • művelt civilizált ember ↔barbár, műveletlen (intolerancia a sokféleség tekintetében) • eszményi államforma mint kutatási téma • vágyak feletti uralom parancsa, az eszményi közösség (uralkodó) racionális és igazságos • legitimitás értékalapú • igazságosság mint etikai erény • természetjogi gondolkodás (természeti törvény) • kereszténység

  4. A modernitás problémája • XVI. századtól napjainkig • közösség és etika elválása • legitimitás új alapjai (hasznosság, relativizmus, szekularizáció, felvilágosodás) • emberi természet új perspektívába állítása, amely a társadalmi szerződés elméletekben (Locke, Hobbes, Rousseau) megosztott abban a tekintetben, hogy az ember alapvetően jó vagy rossz • társadalom-és politikafilozófia elválása • pozitivizmus és a szociológia tudományának hatása

  5. Ferdinand Tönnies • 1855-1936 • társadalomtudományi érdeklődés • empirikus, statisztikai tanulmányok öngyilkosság, bűnözés jelensége érdekelte • Hobbes – tanulmányok, felvilágosodás, racionalizmus • ↔porosz konzervativizmus, junker arisztokrácia, nemzeti liberális erők, kapitalizmus • „ideális szocializmus”

  6. Tönnies: Közösség és társadalom (1887) • több tudományág és elméleti hagyomány összeolvasztására vállalkozó társadalomfilozófiai mű • három részre tagolható: • elméleti vázlat • Hobbes által inspirált deduktív –racionalizmus (akaratelmélet) • természetjogi elmélkedés Két felfogás összeütközése: konzervatív –romantikus – felvilágosodás - racionális

  7. lényegakarat (Wesenwille) – schopenhauer-i jelleg pszichés realitás velünk született örökletes Fontos: vegetatív, animális és mentális mozzanatok megkülönböztetése Formái: érzéki tetszés szokás emlékezet Az ember mint testi – lelki egész tevékenysége (társadalmi) választóakarat (Kürville) - gondolkodás és cselekvés szétválása = célokat választó és megvalósító pszichés tevékenység Elemei: a, egy távolabbi cél érdekében le kell mondani a vágyak egy részének kielégítéséről b, tetszőlegesség c, fogalom A választóakarat az önzés világát alakítja ki. Akarattípusok

  8. Közösség és társadalom • A közösség elmélete • elfogadott uralom és egyenlőtlenség • hallgatólagos egyetértés • közösségi egyetértés alapja: vérségi, rokonsági, szomszédsági, baráti • családi gazdaság leírása • lényegakaratnak feleltethető meg • A társadalom elmélete • az emberek közötti kapcsolat piaci jellegű • tagjai a gazdasági cselekvők: racionális, érdekalapú és előnyökre koncentráló egyének • minta a marxi gazdaságtan • A választóakaratnak felel meg.

  9. A közösség formái

  10. Georg Simmel • 1858-1918 • differenciálódás és individualizálódás jelensége, a társadalmi munkamegosztás a nagyvárosi élet alapján • minta: Spencer, Mandeville munkássága • egoista motívumok által vezérelt cselekvés →erkölcsös közjó (magánbűnök –közhaszon) • minél több közösségi kapcsolattal rendelkezünk annál jobban erősödik az individuum a modern társadalomban /statuszkonzisztencia) • társadalmi stabilitás feltétele

  11. Egyén és közösség

  12. Elias a szociokulturális evolúció • lsd. szöveggyűjtemény 1897-1990 Kp-i témája: a civilizáció és a kultúra jellemvonásainak taglalása, a civilizáció folyamata német szociológia jelentős hatása mutatható ki. 1937-39: A civilizáció folyamata a, szociogenetikus (szociális mező teljes struktúrájának feldolgozása, történelmi rend kutatása) b, pszichogenetikus (individuum összes pszichés energiájának feltérképezése) vizsgálódások

  13. Elias a civilizált viselkedés jellemvonásai • A francia és a német fogalom közötti alapvető különbség • A civilizációban a nyugat öntudata fejeződik ki. • Illemszabályok és udvari etikettek történetének tanulmányozása • A társadalom szelleme fejeződik ki a civ. kutatásában • francia: civilizáció fogalma egységes, nincs szakadás a polgári – értelmiségi és udvari körök között. • német: • kultúra: egy kicsiny, szétszórt értelmiségi középréteg öntudata • civilizáció: udvari, francia mintákat utánzó szemlélet

  14. A civilizált viselkedés eredete • udvari ember viselkedése a késő középkortól a XIX. századig (evés, szexualitás-és egyéb testi funkciók történeti változásának bemutatása), • Következtetése: civilizáció = viselkedés átalakulása. • Iránya: freudi én meghasonlottsága a felettes én és tudatalatti lény kettéválasztásával. A viselkedés kettőségére a civilizáció kényszeríti rá az embert. • „Ösztön megnyilvánulások visszafogásának kényszere, amelynek során a társadalmi szankciókkal támogatott tilalmak az egyénbe belső kényszerré plántálódnak”

  15. Szociokulturális evolúció • modern kor egyén belső kényszer felettes én ↔tudatalatti én tudatos cselekvés ↔ ösztönös cselekvés külső kényszer

  16. A civilizáció folyamata Európában • Az emberek akaratától független folyamat, amelynek jellevonásai: • társadalmi differenciálódás • előrehaladó funkciómegoszlás • interdependencia Az európai történelemben kiemelkedő jelentőséggel bír: az állami hatalom, az állami erőszak apparátus külső ↔ belső erőszak (pszichés kényszer)

  17. Emile Durkheim • (1858-1917) a francia szociológia és társadalomelmélet modern képviselője • prehistorikus társadalmak és a vallások kutatása • Meghatározó művei: A társadalmi munkamegosztásról (1893) Az öngyilkosság (1897) A vallási élet elemi formái (1912)

  18. Durkheim tudományosztályozása

  19. Társadalomfelfogás • Korának társadalmát kritikával illette • Munkamegosztás megnyilvánulási fomái egyén és közösség viszonyában: • mechanikus vagy hasonlóságból eredő közvetlen szolidaritás: közös tudat (két tudat lakik bennünk: individualizáció, illetve társadalmi tudat) →az egyén közvetlenül társadalmi • organikus szolidaritás (pozitív együttműködés) • Munkamegosztás: 3 természetellenes formája: ipari válságok, munka – tőke harca, tudományok közötti meghasonlottság

  20. Társadalomtípusok • mechanikus szolidaritás: törzsi, nemzetségi illetve egyéb horda típusú premodern társadalmi típusok (közös leszármazás) • organikus szolidaritás: modern társadalom, amelyben a vállalt társadalmi tevékenység alapján tagozódik az egyén a közösségbe. születési környezet↔hivatási környezet • A hivatási környezet miatt nő az individualizáció lehetősége, csökken a társadalmi tudat

  21. A társadalmi tény elmélete • kényszerítő jelleg (mihelyt egy nem fizikai kényszerrel állunk szemben) • Típusai A/ szankciók • büntetés – jogi szabály • rosszallás – erkölcsi szabály • elenyésző jellegű szankció: illemszabály B/ „játékszabályok”: aki nem alkalmazkodik hozzájuk automatikusan kívül kerül az adott tevékenységen (pl. nyelvhasználat) C/ társadalmi áramlatok (tömeglélektani kutatások, mint előzmény) D/ nevelés – intézményrendszer kiemelkedően fontos

  22. Az öngyilkosság • szociológiai jelensége érdekelte. • Mi az oka annak, hogy egyes társadalmakban nagyobb az aránya, mint más társadalmakban? A társadalom: • integráltságától: egoista illetve altruista típusok • szabályozottságától: anómista és fatalista típusok függ

  23. Durkheim vallásszociológiája • A vallási élet elemi formái (1898-1912) • előzmény: R. Smith semitákról írott vallási tanulmánya. A vallások funkciója kettős: • regulatív • asszimilációs (közösség összetartó ereje ven) Durkheim: vallás =társadalom működése, azaz egyén felett álló hatalom, függőség, hierarchia Vallás tanulmányozása segít a társadalom működésének megértésében. totem - elmélete meghatározó bizonyíték

  24. Max Weber • (1864-1920) klasszikus német szociológia, közgazdaságtan, politológia • modernitás problémája • tudományfelfogás • a történelemben egy immanens törvényszerűség, egy belső logika keresése • politikum – uralom • értékmentesség követelménye • Élménye a modern tőkés gazdaság szerkezetében bekövetkező változás, társadalmi struktúrára gyakorolt hatás

  25. M. Weber: ismeretelmélete • szubjektivista • a tudományok közötti különbség nem a valóság alapján, hanem az alkalmazott módszer alapján • Szociológia: empirikus társadalomtudomány: megértés és tények, illetve összefüggések • fontos: ideáltipikus fogalmak • törvények egyedi sajátosságok kettő keveréke

  26. Műve: A gazdasági és a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái A cselekvés a társadalomelmélet alapkategóriája/ atomi összetevője A cselekvés: a cselekvő személy cselekvéshez kapcsolt értelme alapján tipizálható értékracionális célracionális Indulati tradicionális A cselekvés fogalma

  27. Cselekvéstípusok

  28. Vallásszociológia • Vallástipológia • gazdaság-és társadalom….című művében • töredékes jellegű • célja az emberi közösségek tanulmányozása • kell egy összehasonlító séma = egyéni üdvözülés útja = ÜDVÖZÜLÉS TIPOLÓGIA

  29. Kultúrvallások

  30. Vallástipológia II

  31. A vallás keletkezésének tudományos igényű magyarázata • XVIII. századi felvilágosodás teszi vizsgálat trágyává. • Feltételei: • vallási tolerancia igénye, amely a reformációval jelentkezik • egyéb irányzatok mint alternatív megközelítési módok: deizmus, ateizmus lehetősége • világ kitágulása a kereszténység mellett más vallások ismerete • szociológia, pszichológia és kulturális antropológia eredményei

  32. Irányzatok • racionalizmus = a vallások keletkezésének oka a racionális ismeretek hiánya • Comte • Tylor • Spencer • Sir James Frazer • emocionalizmus = a vallások keletkezésének oka az érzelmi feszültség, irracionális szférához van köze • Marett • Malinowsky • funkcionalizmus = vallás keletkezésének magyarázata a rítusok és szertartások folyamatos gyakorlásában keresendő. 1. Durkheim

  33. Világvallások • örök törvény vallások • hinduizmus • buddhizmus • kínai univerzizmus a. konfucianizmus b. taoizmus • az isteni kinyilatkoztatás vallásai • kereszténység • iszlám

More Related