Az információs jogok filozófiája és elmélete

1. Az információs jogok filozófiája és elmélete

2. NYILVÁNOSSÁG és BIZALMASSÁG

3. Információs hatalom • mindent tud az egyénről, átlát másokat • róla alig tudni valamit, átláthatatlan Az információs szabadságjogok célja az egyént átláthatatlanná, a hatalmat átláthatóvá tenni.

20. Számon tarthatják, mit telefonoztams mikor, miért, kinek.Aktákba írják, miről álmodoztams azt is, ki érti meg.És nem sejthetem, mikor lesz elég okelőkotorni azt a kartotékot,mely jogom sérti meg.

21. Az én vezérem bensőmből vezérel!Emberek, nem vadak -elmék vagyunk! Szívünk, míg vágyat érlel,nem kartoték-adat.Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,jó szóval oktasd, játszani is engeddszép, komoly fiadat!

22. MEGFIGYELÉS

23. Megfigyelő társadalom Embereket néznek. Nem az emberek maguk látszanak, hanem az adataik, vagy a belőlük "kivont" adatok (DNS adatok, biometriai adatok) SURVEILLANCE DATAVAILLANCE A megfigyelés lehet közvetlen, face-to face, vagy pedig lehet a technika által közvetített.

24. PANOPTICON

26. A KEVESEK FIGYELIK A TÖMEGEKET

27. SYNOPTICON

28. A TÖMEGEK FIGYELIK A KEVESEKET

30. A megfigyelés területei • honvédelem • közigazgatás, népszámlálás • munkahelyi megfigyelés • bűnmegelőzés és bűnüldözés • fogyasztók megfigyelése Ezek egyszerre léteznek és egyre inkább összefüggenek.

31. PRIVACY

32. Külső és belső élet • lelki és testi élet, spirituális és fizikai lét, szent és profán, az isten és a császár birodalmai, egyház és állam, veleszületett és elidegeníthetetlen jogok és a hatalom által adott, és így el is vehető jogok, társasági lét és egyedüllét • otthon és az otthonon kívüli világ megkülönböztetése, utóbbi az egyén politikai életének színtere, előbbi pedig védelmet nyújt az embernek (az én házam az én váram)

33. Külső és belső élet • értelmetlen a különbségtétel, mert mindkét szféra az emberi létezés alapvető és egymástól elválaszthatatlan dimenziója. • hibás a különbségtétel, mert egyenlőséget tesz a „magánlét” és a „közösségi lét” szférái, valamint az „egyéni” és a „társadalmi” lét között. Abból, hogy valami magánjellegű, nem következik, hogy egyúttal ne lehetne társadalmilag is hasznos, és az egyén közösségi élete sem feltétlenül hasznos a közösség számára.

34. igény az iránt, hogy meghatároz-hassuk, a ránk vonatkozó információk mikor, hogyan és milyen mértékben juthatnak mások tudomására jog ahhoz, hogy egyedül legyünk az a privát szféra, amelyben az ember önmaga lehet és önmaga maradhat az egyénhez való korlátozott hozzáférés a nem kívánt külső hozzáférés elleni védelem, akár fizikai hozzáférésről, akár személyes adatok megismeréséről van szó különbségtétel „információs” és „rendelkezési” privacy között a rólunk szóló tudás feletti ellenőrzés gyakorlásának lehetősége

35. Kritikusok • Ésszerűségi kritika: „A védelem tárgya meghatározhatatlan.” • Gazdasági kritika: „A magánélet oltalma a csalók menedéke.” „A magánélet védelme tranzakciós költségeket növel.” (Richard A. Posner) • Piacvédő kritika: „Ha az állam korlátozza a személyes adatok forgalmát, az paternalizmus.” (Richard S. Murphy) • Feminista kritika: „A privacy-védelem a férfiuralomnak, a nők leigázásának legalizálása” (Reva B. Siegel)

36. mindenki maga döntheti el, mi lesz a saját sorsa, mit tesz magával, a testével és a rá vonatkozó ismeretekkel

37. Információs önrendelkezés • Az emberek nem szabadforgalmú javak, az emberekre vonatkozó ismeretek sem. • Információs társadalom: a magánszféra nyitottabbá válik, az emberek magukba zárkóznak, az egyén virtualizálódik software-self, data-double

38. Információs önrendelkezés Az egyén döntési joga a saját maga és a külvilág kapcsolatáról információs értelemben. • az „énnel” lazább és szorosabb kapcsolatban álló elemek • megkülönböztetheti magát a külvilágtól és joga van a külvilág saját magától való elhatárolására is

39. Információs önrendelkezés • Nemcsak az egyénre vonatkozó ismereteknek a külvilág felé való mozgása feletti kontroll, hanem a külvilágra vonatkozó ismereteknek az egyéni szférába való bejutásának az ellenőrzése is. • Mindenki maga dönt arról, hogy mit enged be a világból a magánszférájába, és arról is, hogy a külvilágról milyen ismereteket szerez meg.

41. kommunikációs szabadságjogok pozitív oldala (véleménynyilvánítás, szólás- és sajtó-, művészi és irodalmi alkotás, a művészeti alkotások terjesztésének, a tudományos alkotásnak, a tudományos ismeretek tanításának szabadsága, a lelkiismereti és vallásszabadság) a személyes adatok védelméhez való jog, a kommunikációs szabadságjogok negatív oldala, magántitok, a levéltitok és a magánlakás sérthetetlensége tanszabadság, információszabadság, vallásszabadság mások meggyőződésétől, véleményétől és tanaitól való elhatárolódás joga, közérdekű információkról való tudomást nem vevés joga