Differenciált személyiséglélektan

1. Differenciált személyiséglélektan

2. Kötelező és ajánlott irodalom • Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban • Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió

3. Normalitás - abnormalitás • Társadalmi normák: • szankcionálás súlya, jellege • történelem során, kultúránként változik • konformizmus az elvárt viselkedés, az eltérés deviancia, az adott társadalomtól függ, hogyan kezeli • DE: nem minden normaszegés magatartászavar

4. Normalitás - abnormalitás • Magatartás gyakorisága: • statisztikailag gyakori viselkedés az elfogadott, helyes, a ritka a deviáns → sok jelenséget ez alapján ítélnek meg, pl.: introverzió – extraverzió • DE: magas IQ rendellenes? A gyakori alkoholfogyasztás normális?

5. Normalitás - abnormalitás • Szubjektív közérzet, betegségtudat: • Egy bizonyos fokú szenvedésnyomást már nem visel el, segítséget kér, így maga ítéli a viselkedését abnormálisnak, motivált a gyógyulásra • DE: ugyanaz a magatartásminta különböző embereknél eltérő fokú és típusú zavart idézhet elő, pl.: dadogás, drogfogyasztás • Gyerekek esetében a környezet határozza meg, mit tolerál, hiányos alkalmazkodási kritérium, vagyis képes-e megfelelni környezete elvárásainak, feladatoknak, stb.

6. Pszichopatológiai kritériumok • Deviancia • Distressz (hiányozhat is) • Diszfunkcionalitás (felborul a mindennapi élet) • Veszélyeztetés (ön- és közveszélyes viselkedés)

7. A biológiai alapfunkciók zavarai • Alvászavarok • Táplálkozási zavarok • A kiválasztás zavarai

8. Alvászavarok • A periódicitás 5-6 év körül áll be ébrenlétre és alvásra • Alvási szakaszok: NREM fázis 4 szakasza, kb. 1,5 óra : 1. 10 perc, lassú téta hullámok, 2. alvási orsók, 3 – 4. mély delta alvás REM fázis 10 perc: szemmozgás, vázizomzat elernyed, álomképek Alvás során a NREM fázis rövidül, a REM növekszik

9. Érést, a fejlődést kísérő alvászavarok • Csecsemő: inverz alvás , kólika • Óvodás: átlagban 12-13 órát alszik, ha reggel friss és este fáradt, akkor nincs probléma → délutáni alvás problémája • Nem akar elaludni: félelem a sötéttől, szörnyektől, stb., igazából szeparációs szorongás • Éjszaka felébred: ellenállhatalan vágy a szülők után, életkori konfliktus (autonómia – függőség) megnyilvánulása • Alvajárás (szomnabulizmus): 4-5 éves kortól, nem az álomképek motoros kísérője (álom a REM fázisában, az alvajárás a NREM első harmadában), amnézia kíséri, lehet külső tényező vagy belső inger a kiváltó, idegrendszer érésével csökken

10. Szorongásos alvászavar • Inszomnia: nehezített elalvás, krónikus álmatlanság, a gyerek nem tudja alvó állapotban tartani magát, • csecsemőknél fel nem ismert fájdalom • óvodások: komoly lelki konfliktus, napközbeni stressz miatti szorongás, súlyosan szorongó, alacsony önértékelésű, érzelmeiket nehezen megfogalmazó és kifejező gyerekek, akik nehezen küzdenek meg a stressz okozta feszültségszinttel

11. Szorongásos alvászavar • Éjszakai felriadás (pavor nocturnus): nem rossz álom miatti felriadás, elalvás után 1 -1.5 órával, míg a lidérces álomnál az ébredés REM fázisban, hajnalban • Drámai tünetek: vegetatív tünetek is: szapora szívverés és légzés, veríték, sikoly, kétségbeesés, vigasztalás hatástalan, kb. 10-15 perc, másnap amnézia • Nem tud beszámolni álomképekről, erőltetésre mond valamit, de az nem áll össze történetté • Lidérces álmok: traumatikus esemény újraélése, lélekben zajló szeparációs törekvés újraélése, éretlen megküzdés

12. Szoptatás • anya-gyerek együttműködés, kommunikáció, szemkontaktus • igény szerinti szoptatás vagy időre → belső és külső kontroll kialakulása, a hatás megtapasztalása, érdemes kezdeményezni, mert a környezet pozitívan válaszol

13. Táplálkozási zavarok Rossz evők: • nyelési, rágási probléma (értelmi fogyatékosság) • nevelési probléma: gyerek tudja, mikor, mennyire van szüksége; a biológiai órája a közösség étkezéseivel esik egybe, ha nem eszik két étkezés között; joga van egy-két ételt nem szeretni

14. Táplálkozási zavarok - Gyarapodási kudarc • A csecsemő súlya nem gyarapszik, sőt csökken • Nem fogadja el az anyjától a táplálékot, mástól mohón eszik: gépies, elutasító bánásmód • Kóros bukás (pszichogén hányás): hasizmai, nyelve, később ujjai segítségével hánytatja magát • Ha nem emésztőszervi probléma, akkor a háttérben az anya-gyerek kapcsolat hibás működése: éretlen az anya a szerepében, nem tud kapcsolatot kialakítani a gyerekkel, a gyerek befelé fordul

15. Táplálkozási zavarok – gyerekkori elhízás • Normális kövérség: családi szokás, nincs pszichológiai, egészségügyi probléma a háttérben • Fejlődési kövérség: családi problémák, apa és anya közti tartós feszültség következménye, a szülők kompenzálnak, frusztrál szeretetigényüket elégítik ki, a gyerek rátanul a stresszevésre Serdülő lányok elhízása: problémás a női szereppel való azonosulás • Reaktív kövérség: emocionális stressz, pl.: halál, kistestvér születése miatti önvigasztalás

16. Táplálkozási zavarok – anorexia nervosa • 12 – 17 év, főleg lányok • Nincs betegségtudat • Nincs fizikai oka a súlyvesztésnek • Jóléti társadalom betegsége, az evés fegyver lett a gyerek kezében • Testképzavar: korai évek rendellenes családi működése • Szorongás a testi érés folyamataitól (analitikusok: felnőtt életformát elutasítva regrediál az orális fázisba) • Autonómiatörekvés: jól nevelt, jól teljesítő, fegyelmezett gyerek, átlagnál szorongóbb, gátlásosabb, az agressziót maga ellen fordítja, miközben a szülőt támadja

17. Kiválasztás • Pszichoanalízis: anális fázis • Szobatisztaságra nevelés. 18 hó előtt nem érett az idegrendszere a záróizmait kontrollálni, szándékos visszatartás képessége a fontos • Megszégyenítés, kényszer nagyon káros

18. Enurézis • 5 éves kor felett, ha nappal vagy éjszaka heti rendszerességgel bepisil, serdülőkorra 50%-a spontán gyógyul • Kb. a gyerekek 20%-a, 2x annyi fiú, mint lány • Primer enurézis: soha nem volt még szobatiszta • Szekunder enurézis: már volt szobatiszta, de visszaesett • Pszichoanalízis: regresszió, figyelem- és segítségkérés, a szülő felé irányuló negatív indulat

19. Enkoprézis • Ha nincsen betegség a háttérben, szinte kizárólag nappal • Okok: - manipulatív szennyezés: család befolyásolása, indulat, bosszú kifejezése - krónikus hasmenés: stresszre reagál - krónikus székrekedés: bélelzáródás miatt folyékony anyag nyomot hagy az alsóneműn: szülők felé irányuló elfojtott agresszív indulat

20. Ritmikus motoros rendellenességek • Ujjszopás • Körömrágás • Önringatás • Tik

21. Ujjszopás • 18-20 hóig normális • Tevékenység lényege a szopómozgás, az orális szakasz fő örömforrása, megnyugtatásra törekvés jele a külvilág szorongást keltő ingereivel szemben (ha dédelgetik, nem szopja az ujját, csak ha egyedül van, szokatlan ingerek érik) • 2 év után (akár 6 éves korig) nem kóros, ha lefekvéshez, szorongás oldásához, betegség esetén kell, mert érzelmi egyensúlyteremtő funkciója van • Cumi vagy ujj? – cumiról könnyebb leszokni, de ujjal a szájban nem lehet játszani

22. Körömrágás • Látszólag szándéktól függő, tudatos cselekvés • 4 év: kezdődhet, de főleg 6 év, 12-14 év erősen kiugrik a hajlam • Az ujjszopó gyerekből körömrágó lehet az iskola kezdetén, elhagyatottságában vigasz kell, de az ujjszopás már gyerekes • önbüntetés, öncsonkítás, elszakadás dramatizálása, a szeretetkapcsolat frusztráltsága • Kötelességteljesítés a gyerek fő motivációja, kívülről is, belülről is túlfékezett gyerek

23. Önringatás • Sztereotip és szándékos, rendszeresen ismételt mozgás, pl.: fej lengetése, ütögetése, de legismertebb az önringatás • 1 éves korig normális, utána ha megmarad, mentális zavaroknak lehet a jele (autizmus, értelmi fogyatékosság) • Ok a gyerek és a társas környezete közötti szakadék, mely lehet külső körülmény (intézet), vagy belső (fogyatékosság), de lehet a gyerek visszahúzódása is • Intézeti gyerekek 5-15%-a, IQ-val fordítottan arányos, megoldás: alternatív tevékenység

24. Tik • Különböző izomcsoportok gyors, ismétlődő nem szándékos összehúzódása, mozgása • Rendszertelenül jelentkezik, nyugodt, szorongásmentes helyzetben csökken, akarattal csökkenthető, de stresszre előtörhet • Enyhe, átmeneti tik: 2-15 év között jelentkezik, leggyakrabban szemhéjtik, 1 éven belül elmúlik • Krónikus tik: változó intenzitással egy évnél tovább áll fenn • La Tourette szindróma: motoros rándulások (fej, felsőtest), vokális tik (szövegkörnyezetbe nem illő, gyakran obszcén szavak) • Okok: elfojtott tudattalan konfliktus, Mahler: a szülő korlátozza a gyerek impulzuskielégítési tevékenységeit, a szülő korlátozó hatása miatt védekezik a megvalósulás ellen idegrendszeri sérülés

25. Nemi szerep, a nemi identitás zavara • 3 év: megjelennek a klasszikus lányos/fiús viselkedések • Nemi identitás 6 évesen alakul ki: tudja, hogy a nem megváltoztathatatlan • Zavarok: • transzszexualizmus: ha a biológiai nem nem egyezik a pszichológiaival, a természet tragikus tévedése • Nemi szerep zavara: identitásélmény lényegében érintetlen, fiús lányok – a serdülőkor döntő, lányos fiúk – környezet nehezen tolerálja, később szorongó gátolt lehet, ok: szerepmodell hiánya, szülő alkalmatlan, elvárásai mások (lányt vártak helyette)

26. Tanulási zavarok • A percepció zavarai: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia • Motoros működési zavarok: hiperaktivitás • Kognitív funkciók zavarai: figyelem, emlékezet, kognitív stílus, absztrakciós, generalizációs képesség • Beszéd- és kommunikációs zavarok. Dadogás, elektív mutizmus

27. Diszlexia • Vizuális és/vagy akusztikus percepció zavara: bár jól lát és hall a gyerek,a beérkező információt pontatlanul, hibásan értelmezi • Átlagos vagy magas IQ, olvasásban, helyesírásban speciális hibák, családi halmozódás lehet, fiúknál gyakoribb, felnőttkorban is megmaradhat • Gyenge verbális képességek: szegényes szókincs, szótalálás lassú, hibás, nehéz felfogni a betű-hang kapcsolatot • Pontos másolás, egyes betűket külön felismeri, de az olvasott szavak elferdülnek, kimaradnak, betűk sorrendje felcserélődik, stb. • Olvasástanulás módszere • Kezelése: játékos vizuo-motoros koordináció fejlesztésével

28. Diszgráfia • Írás képessége károsodott: másolás, diktálás után írás, magától írás problémás • Problémás lehet a megértés: szegényes szókincs, gondolatokat nehezen fejezi ki • Hallási diszkrimináció problémája: összekeverik a hasonló hangzású hangokat • Lehet a térbeli tájékozódás, vizuomotoros integráció zavara • Vizuális emlékezet zavara: nem tudja felidézni és reprodukálni a betűk és szavak sorrendjét

29. Diszkalkulia • Számolási képesség zavara • Verbális zavar: számokat, matematikai kifejezéseket nem képes megnevezni • Vizuális-téri szervezés zavara: nagyság, forma, számszerűség • Fogalomalkotási zavarok • Műveleti zavarok • Olvasási és írási zavarok: számok és műveleti szimbólumok olvasása nem megy

30. Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar Tünetek: • Motorium/hiperaktivitás: megállás nélkül futkározik, nem tud egyhelyben ülni, ülve is mozog, alvás közben is mozog, „fel van húzva” • Impulzivitás: gondolkodás előtt cselekszik, gyorsan és sokszor vált cselekvést, cselekvéseit nem tudja megszervezni, életkorához képest túl sok ellenőrzést kíván, játékban, csoportban nem tudja kivárni a sorát • Figyelem: nem fejezi be, amit elkezdett, nem figyel oda, könnyen elterelhető a figyelme, nem tud koncentrálni, nincs tartós játék

31. Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar • Első évben jelentkezhet, de 1.5 év előtt nem diagnosztizálható • 2-3 év: inkább hiperaktivitás, nem lehet őket magukra hagyni, nem hallgatnak a szülői utasításra, veszélyhelyzetbe kerülhetnek, alvási és evési nehézségek • Óvodás gyerek: túlmozgás és engedetlenség, nehezen jönnek ki a többiekkel, nem igazán együttműködők, indulatkitörések, verbális és fizikai agresszivitás, túlérzékenység különböző modalitású ingerekre • Iskolás gyerek: felkészítésnél tűnik fel leggyakrabban a zavar, figyelme elkalandozik, teljesítményhelyzetből kivonja magát, zavarja az órát, nem tudja végigülni, a sorozatos kudarcok miatt a társas kapcsolatai, énképe romlik, bohóckodással, nagyzolással, vakmerőséggel kompenzál • Serdülő: hiperaktivitás csökken, de szétszórtság, figyelemhiány megmarad, negatív énkép, nagy a deviancia esélye • Felnőtt: tünetek csökkennek, de az iskolai és szociális hátrányok miatt a munkahelyi esélyek csökkennek

32. Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar • Szituatív: háttérben szülői, nevelői intolerancia, nem diagnosztikus • Valódi • Okok: • központi idegrendszeri elváltozások, csökkent aktivitás • Szervezet általános készenléti szintje alacsonyabb a kelleténél → ingeréhség • Neurotranszmitterek (dopamin, noradrenalin) problémája → családi halmozódás

33. Dadogás • Beszédfolyamatosság sérül, belső blokk miatt ismétlés • Tónusos ismétlés: egy-egy szótag • Klónusos: egy-egy hang • Átlagos vagy magas IQ, elsőszülöttek, 4x annyi fiú, 2-7 év között kezdődik, 11 év fölött már nem jelentkezik, énekléskor, suttogáskor nincs, stresszes helyzetben fokozódik • Pszichoanalitikus elmélet: kóros védekezés, a nyelv elakadása, félelem attól, hogy agresszív, közönséges szavakat mond ki, a beszédre tolja át a partner iránt érzett agresszióját • Bloodstein: anticipációs küzdelem a gyereknél, elővételezi a kudarcot, szorongás • Viselkedés-lélektan: konfliktusos szülő-gyerek kapcsolat • Tanulási- visszacsatolási modell: saját hangját késve hallja

34. Elektív mutizmus • Helyzethez kötött hallónémaság, főleg lányokat érint • Intim családi körben beszél • Izolálódik a csoportban • Félénkek, bátortalanok, otthon lehetnek indulatkitörések • Szorongás elleni védekezés

35. Szorongás • Élettani tünetek: légzésszám, szívverés, stb. a test figyelmeztetése és felkészítése a veszélyre, aktivált állapot • A szorongás irracionális, túl erős formája nehezíti, lehetetlenné teszi az alkalmazkodást

36. Szeparációs szorongás • 4 éves kor felett a szorongás jeleit mutatja, ha az anyától, megszokott környezetétől el kell válnia • Óvoda: nehéz a beszoktatás, sír, visszahúzódik, nem kommunikál, de beszoktatás után el kell múlnia • Tünetek: • nehezen szakad el a szüleitől • Reggel rosszkedvű • Gyakran fáj a feje, a hasa • Sokat kell noszogatni induláskor • Húzódozik minden szülő nélküli programtól • Nehezített elalvás • Szeretett rokon, háziállat halála felerősítheti

37. Szeparációs szorongás • A szeparációtól való félelem a szülőhöz kapcsolja a gyereket, fokozza a dependenciát • Okok: • Anya bizonytalan a szerepében, ellenérzéseit túlzott ragaszkodásba fordítja • A házassági konfliktus, válás miatt az anya van szeparációs helyzetben • A szülő azt akarja, hogy a gyerek mindig vele legyen, csak vele érezze jól magát, de ez a kölcsönös függés lehet teher, fezsültség is

38. Teljesítményszorongás • Teljesítményre való fokozott törekvés, szomatizálási hajlam • Teljesítményzavar: szorongás miatt IQ-ja alatt vagy felett teljesít, érdeklődése beszűkül • Háttér: a tanulás motiválása a jutalmazás/büntetés, emiatt a cél az osztályzat • A kötelességteljesítést a szorongás motiválja, ezért megakadályozza a kifelé forduló érdeklődést • Kudarc orientáció

39. Generalizált szorongás • Nem helyzethez kötött szorongás, nem köthető konkrét tárgyhoz, szabadon lebegő szorongás • Állandó aggodalmaskodás, saját képességekben való kételkedés • Rendszeres fizikai tünetek: fejfájás, hasfájás, hányinger, szájszárazság, körömrágás, tenyérizzadás • Teljesítményt nem befolyásolja, de rontja a társas készségeket • Valószínű a szeretetmegvonásos nevelési stílus a háttérben

40. Pánikbetegség • Gyerekeknél ritka, hirtelen jelentkezi, testi tünetekkel • Tünetek: rémület, a gyerek sír, kiabál, halálfélelme van, arról panaszkodik, nem kap levegőt, túl gyorsan ver a szíve, stb. • Általában néhány perc alatt lezajlik a roham • Pszichoanalízis: elhárító mechanizmusok összeomlanak, a szorongás áttör • Viselkedés-lélektan: félelem a félelemtől, első rohamot kísérő ingerek (testi tünetek) feltételes ingerekké válnak, a tünetek megjelenésekor félni kezd a rohamtól, ami felerősíti a fiziológiai reakciókat • Kognitív elmélet: vannak az ingerekre érzékenyebb emberek, belső jelzések hibás értelmezése

41. Kóros védekezési módok - fóbia • Félelem tárgyaktól, helyzetektől, és a fóbiás törekvése a félelemkeltő ingerek elkerülésére • Az inger lehet ártalmatlan tárgy, de mutathat logikailag némi kapcsolatot a veszéllyel • Egyszerű fóbia: egy jól körülírt ingertől való túlzott és állandó félelem, pl.:repülő, pók, agorafóbia, klausztrofóbia • Gyerekeknél az állatfóbia a leggyakoribb, az elkerülés a szülői befolyás miatt ritkább • Szociális fóbia: intenzív szorongás olyan helyzetektől, ahol mások megfigyelésének a tárgya, teljes bénultságig mehet a szorongás, félelem a kudarctól, megszégyenüléstől

42. Iskolafóbia • I.típusú iskolafóbia: leginkább óvodáskorban fordul elő, 4-8 év között • Háttere a szeparációs szorongás • A gyerek a beszoktatási időn túl sem tud megmaradni az intézményben • II. típusú iskolafóbia: 10 éves kor felett jellemző • Háttere a társaktól, kudarctól, megszégyenüléstől való félelem

43. Kényszer • Kényszergondolatok: énidegenek, tolakodóak, nagy szorongással járnak • Kényszercselekvések: gyakran a kényszergondolatokra adott válaszreakciók, szorongáscsökkentő funkciója van, rituálék kialakítása, pl.: tisztasági, ellenőrzési rítusok, tudja, hogy irracionális • Kényszeres személyiség: nincsenek olyan rítusai, melyektől szenved, kényszere enyhébb, de az élet minden területére kiterjed, örömtelenül, gépiesen él • Gyerekek: kényszeres karaktervonások (konvencionalizmus, túlzott tisztaság- és rendszeretet) háttere, hogy fél a váratlan dolgoktól, mindent előre megtervez • Kényszerneurotikus gyerekek: hirtelen jelentkezik a kényszer, feltűnően romlik az iskolai teljesítmény

44. Depresszió tünetei • Depresszív hangulat • Halál, öngyilkosság visszatérő gondolatai • Érdeklődés elvesztése, beszűkülés • Étvágy és alvás zavara • Pszichomotoros lelassulás • Energiahiány • Értéktelenség érzése • Ingerlékenység • Döntési és koncentrációs képességek zavara

45. Gyerekkori depresszió • Ingerlékenység • Agitáltság • Koncentrációs zavarok • Figyelemzavar (nem képes egy kedvelt filmet végignézni) • Súlyváltozás • Teljesítmény változása • Életforma változása (nappal alszik, éjjel van fent) • Iskolai passzivitás • Érdektelenség

46. Depresszió – viselkedés-lélektan • Gyerek tanult viselkedéselemekkel fejezi ki a szeretetét anyja iránt, ha ezekre nincs válasz, kioltódik, a gyerek visszahúzódik • A kedvelt tevékenységekkel kimozdítható, melyek örömet okoznak • Az alapproblémát nem oldja meg, dolgozza fel

47. Depresszió – kognitív elméletek Negatív én-séma modell: ha a gyereket szocializációja során gyakran ér megaláztatás, ha a környezetében lévő felnőttek állandóan azt hangoztatják, hogy nem jó semmire, minden rossznak ő az oka, , elfogadja ezeket az állításokat, beépíti az énjébe. Magát a negatív én-sémának megfelelően kezdi látni

48. Depresszió – anaklitikus elmélet • Korai tárgyvesztés • Spitz: hospitalizmus 6 hó után anya elvesztése: apátia, közöny, étvágytalanság, felnőttek közeledésére félelemmel reagál – anaklitikus depresszió • Bowlby: korai szeparáció (6 hó – 6 év) súlyos depresszióhoz vezet: fázisok: tiltakozás, kétségbeesés, közöny