1 / 29

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 2013. évi változásai

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 2013. évi változásai. - 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről - 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (a továbbiakban: Mt.) -2012. július 01-től hatályos, kivéve… -2011. december 13-án fogadta el az Országgyűlés

kiele
Download Presentation

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 2013. évi változásai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 2013. évi változásai

  2. - 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről • - 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (a továbbiakban: Mt.) -2012. július 01-től hatályos, kivéve… -2011. december 13-án fogadta el az Országgyűlés • -2012. évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról (a továbbiakban: Mth.) -2012. június 18-án fogadta el az Országgyűlés -66 jogszabályt módosít, köztük a 2012. évi I. törvényt is 40 helyen!

  3. 2013. január 01-től hatályos: • - A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53. §) • - A szabadság (Mt. 115. § -121. §) • - A szabadság kiadása (Mt. 122. § -125. §) • - Betegszabadság (Mt. 126. §) • - Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság (Mt. 127. § -133 .§) • - A távolléti díj számítása (Mt. 148. § -152 .§)

  4. A MUNKASZERZŐDÉSTŐL ELTÉRŐ FOGLALKOZTATÁS (Mt. 53. §)

  5. A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. • A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. • Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.

  6. A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára - a várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig, - gyermeke 16 éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint - hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha - a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50%-os mértékű egészségkárosodását megállapította. • A munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.

  7. A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK A MUNKASZERZŐDÉSTŐL ELTÉRŐ FOGLALKOZTATÁSSAL KAPCSOLATBAN: • 2013. január 01-től az Mt. nem használja az átirányítás, kiküldetés, kirendelés fogalmakat, de továbbra is lehetséges átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. • A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén a munkavállalót már nem az átlagkeresete, hanem az alapbére illeti meg. • Naptári évenként már nem 110 munkanapot, hanem már „csak” 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát érintően lehetséges a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. • A más munkáltatónál történő foglalkoztatás esetén már nem feltétel, hogy a munkáltatók között valamilyen tulajdonosi kapcsolat legyen. • Az Mt.-ben nem szerepel a helyettesítési díj jogintézménye.

  8. A SZABADSÁG (Mt. 115. § - 121. §)

  9. A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. • A szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül: - a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, - a szabadság, - a szülési szabadság, - a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első 6 hónapjának, - a naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség, - a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés 3 hónapot meg nem haladó tartama.

  10. - a munkavégzés alóli mentesülésnek az alábbi esetei: (Mt. 55. § (1) b)-k)): - a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint- a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá- a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,- a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,- hozzátartozója halálakor két munkanapra,- általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,- önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,- bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,- a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá- munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.

  11. 2011. évi CV. törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról • - módosította az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvét • - a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első éve helyett, már csak az első 6 hónapjára jár szabadság • -2011. augusztus 01-jén lépett hatályba • -2011. július 31. napját követően kezdődött fizetés nélküli szabadság esetén kell alkalmazni, a 2011. augusztus 01. napját megelőzően megkezdett fizetés nélküli szabadság esetében - a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első évére jár szabadság!!!

  12. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. • A munkavállalónak - 25 életévétől 1, - 28 életévétől 2, - 31 életévétől 3, - 33 életévétől 4, - 35 életévétől 5, - 37 életévétől 6, - 39 életévétől 7, - 41 életévétől 8, - 43 életévétől 9, - 45 életévétől 10 munkanap pótszabadság jár.

  13. A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után 2, b) két gyermeke után 4, c) kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. • Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. • A fiatal (a 18. életévét be nem töltött) munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti. • A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

  14. A gyermekek után járó pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. • A munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50%-os mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként 5 munkanap pótszabadság jár. • A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. • A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. • gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek; fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra, (Mt. 294. § (1) c))

  15. Mth. 19/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére, valamint a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat. • 420/2012. (XII.29.) Korm. Rendelet a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről 1. § (2) … munkáltatók munkavállalói részére a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre.

  16. A SZABADSÁG KIADÁSA (Mt. 122. § -125. §)

  17. A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki. • A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött a 7 munkanap szabadság arányos részével rendelkezhet. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. • A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő 14 napot elérjen. • A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell. • A szabadságot – a munkaviszony megszűnését, ill. megszüntetését kivéve - megváltani nem lehet.

  18. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. • A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. • Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot. • A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén - a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, - a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, - kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. •  A munkáltató - a felek megállapodása alapján – az alapszabadság és az életkor alapján járó pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

  19. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. • A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. • Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni. • A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. • A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 136. § (1) bekezdése szerinti, a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság 2012. december 31. napjáig váltható meg.(Mth. 8. § (6))

  20. BETEGSZABADSÁG (Mt. 126. §)

  21. A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. • A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár. • Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. • Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. • Az évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló arányos betegszabadságra való jogosultságát nem érinti, ha az adott évben korábbi munkaviszonyában már vett igénybe betegszabadságot!!!

  22. A betegszabadság kiadásánál a szabadság vonatkozó rendelkezéseket („a beosztással azonos tartamra mentesül …; ….ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani”) kell alkalmazni. • A betegszabadság kiadásánál a szabadságra vonatkozó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni.

  23. A SZÜLÉSI SZABADSÁG, FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁG (Mt. 127. § -132. §)

  24. 2013. január 01-től a munkavállalók az alábbi esetekben jogosultak fizetés nélküli szabadságra: • Azanya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult. • A munkavállaló gyermeke 3. életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. • A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében – a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából járó fizetés nélküli szabadságon túl – fizetés nélküli szabadság jár a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt.

  25. A munkavállalónak hozzátartozója tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadság jár. • A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára. -2012. július 01-től

  26. A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK A FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁGGAL KAPCSOLATBAN: • 2013. január 01-től megszűnik a magánerős építkezéssel kapcsolatos kötelező fizetés nélküli szabadság. A régi Mt. szerint a munkavállalónak - kérelmére - egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kellett engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épített. A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élő házastárs (élettárs) igényelhette. • 2013. január 01-től megszűnik a gyermek betegsége esetén - a gyermek 12. életéve betöltéséig - biztosított fizetés nélküli szabadság az otthoni ápolás érdekében. A munkavállaló ilyen esetben 2013. január 01-től keresőképtelenség jogcímén mentesül a munkavégzési kötelezettség alól és társadalombiztosítási ellátásra jogosult.

  27. A TÁVOLLÉTI DÍJ SZÁMÍTÁSA • (Mt. 148. § -152. §)

  28. A távolléti díjat az esedékességi időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó 6 naptári hónapra( irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembe vételével kell megállapítani. • A műszakpótlék és az éjszakai bérpótlék figyelembe vétele: ha az irányadó időszakban a munkaidő legalább 30%-át erre jogosító időszakban végezte munkáját a munkavállaló. • Ügyelet és készenlét figyelembevétele: Az irányadó időszakban legalább havi 96 órát tejesít a munkavállaló. • Átalány esetén: A kifizetett átalány összegét osztani kell az irányadó időszakban trendes munkaidőben teljesített órák számával. • Ha az irányadó időszakban munkabér kifizetés nem történt az alapbért kell figyelembe venni.

  29. Köszönöm a figyelmet!

More Related