Adók, transzferek és a munkapiac – mit mondanak a modellek és regressziók a szakpolitikusoknak...
Download
1 / 14

Adók, transzferek és a munkapiac – mit mondanak a modellek és regressziók a szakpolitikusoknak? - PowerPoint PPT Presentation


  • 74 Views
  • Uploaded on

Adók, transzferek és a munkapiac – mit mondanak a modellek és regressziók a szakpolitikusoknak? Munkaerőpiaci Tükör 2012, Közelkép I. Benczúr Péter, MNB és CEU. 2013 Február 19. Miről szól, kik írták ezt a Közelképet?. Témája az adók és transzferek munkapiaci hatása

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Adók, transzferek és a munkapiac – mit mondanak a modellek és regressziók a szakpolitikusoknak?' - kiefer


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

Adók, transzferek és a munkapiac – mit mondanak a modellek és regressziók a szakpolitikusoknak?

Munkaerőpiaci Tükör 2012, Közelkép I

Benczúr Péter, MNB és CEU

2013 Február 19.


Mir l sz l kik rt k ezt a k zelk pet
Miről szól, kik írták ezt a Közelképet? modellek és regressziók a szakpolitikusoknak?

  • Témája az adók és transzferek munkapiaci hatása

  • Bár elsődleges céljuk a forrásteremtés illetve újraelosztás, munkapiaci ösztönző hatásuk is központi jelentőségű: veszélyeztetheti a célok elérését, a rendszer fenntarthatóságát!

  • A témával kapcsolatban folyó hazai kutatások – a magyarországi munkagazdasági kutatások gazdag hagyományaira támaszkodva – a közelmúltban számos új eredményt, nézőpontot hoztak, izgalmas vitákat váltottak ki

  • Fontos fejlemény: egyre több kísérletet láthattunk az eredmények lefordítására a gazdaságpolitika nyelvére

  • Közreműködők: MNB, KTI, CEU, Corvinus, BI, ELTE, Harvard, IMF, Southampton


Kiindul pont a munkakereslet s k n lat befoly sol sa

bér modellek és regressziók a szakpolitikusoknak?

bér

kereslet

kereslet

B1

B1

w1bruttó

w1bruttó

kínálat

kínálat

adó

adó

w0

A

w0

A

w1nettó

w1nettó

B2

B2

L0

munkaórák

munkaórák

L1

L1

L0

Kiindulópont: a munkakereslet és kínálat befolyásolása

Rugalmaskereslet: a munka(órák) kereslete érzékeny a munkabérre

Rugalmatlan kereslet: a munka(órák) kereslete kevésbé érzékeny a munkabérre

Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac


Az ad k viselked si hat sai a p ld ban
Az adók viselkedési hatásai a példában modellek és regressziók a szakpolitikusoknak?

  • A bevételek alakulása: TxL1<TxL0

  • A társadalmi veszteség alakulása:

    • A fogyasztói többlet, a termelői többlet és az adóbevétel összegének változása

    • Az ábrákon a zöld háromszögnek megfelelő terület

    • 1/2xTx(L1-L0)‏

  • Ki viseli ténylegesen az adóterheket (incidencia): hogyan alakul a bruttó és a nettó bér?

    • A bruttó bér növekszik, a nettó bér csökken

    • Az adó (járulék) teljes összege a kereslet és kínálat relatív meredekségétől függően oszlik meg

  • Mindhárom kérdés a keresleti, illetve kínálati rugalmasságokon múlik

  • A lényeg tulajdonképpen ezeknek a számszerűsítése, illetve a kép árnyalása

Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac


H rom konkr t p lda gazdas g szakpolitikai alkalmaz sokra k vetkeztet sekre
Három konkrét példa gazdaság/szakpolitikai alkalmazásokra, következtetésekre

  • Mekkora a bevételmaximalizáló felső adókulcs Magyarországon?

    (2. fejezet)

  • Mennyivel élénkíti a gazdaságot egy adócsökkentés?

    (4. fejezet)

  • Mekkora lehet a jövedelemeltitkolás Magyarországon?

    (6. fejezet)

Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac


A bev telmaximaliz l fels ad kulcs

Kettő plusz egy összetevő: alkalmazásokra, következtetésekre

Az adóköteles jövedelem rugalmassága (e)

A hazai eredmények alapján de jelentős lehet a jövedelemhatás is!

A jövedelemeloszlás felső részének az „alakja”

Optimális kulcsnál: a felső sávba tartozók jóléti súlya (g)

Intuíció: csökkenő adóalap nagyobb hányada lesz az adóbevétel

Eredmények:

A bevételmaximalizáló felső adókulcs

Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac


A bev telmaximaliz l s a t nyleges fels kulcs
A alkalmazásokra, következtetésekrebevételmaximalizáló és a tényleges felső kulcs

Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac


Az ad s transzferrendszer v ltoz sainak elemz se viselked si mikroszimul ci s modell seg ts g vel
Az adó- és transzferrendszer változásainak elemzése alkalmazásokra, következtetésekreviselkedési mikroszimulációs modell segítségével

  • A munkakínálatot a mikroszimuláció írja le – mennyire éri meg az embereknek dolgozni?

    • Kiszámoljuk a reform előtt és után elérhető nettó bérjövedelmet illetve transzfereket

    • Megbecsüljük - reform előtt és után - az egyének aktivitási valószínűségét és „munkaintenzitását”/ órák számát

    • Ezeket összeadva kapjuk az aggregált munkakínálati sokkot

  • Ez inputként kerül egy kis makromodellbe (eltoljuk a munkakínálati görbét)

    • Megragadja az általános-egyensúlyi hatásokat (tényezőárak, tőke)

    • A munka- és a tőkekereslet egy becsült/kalibrált CES termelési függvényből jön

    • „Nagyon rugalmas” tőkekínálat: kis nyitott gazdaság

Benczúr Péter; Adóreformok hatásainak számszerűsítése


2008 10 s 2010 13
2008-10 és 2010-13 alkalmazásokra, következtetésekre

Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac


Sz rke foglalkoztat s mennyien s kik csalnak
Szürke foglalkoztatás: mennyien és kik csalnak? alkalmazásokra, következtetésekre

  • A minimálbéresek száma – 1 000 000?

    • Krekó-Kiss: SZJA adatok alapján 2005-ben 25-27%

    • Elek és szerzőtársai korrekciók: nem teljes idejű munka, bérként adózó transzferek

    • ONYF alapján 2004-ben 17%

    • ONYF kapcsolt adatbázis: 10-15%

    • A tetőponton ez tehát kb. 3-500 000 embert jelenthetett

  • Kik csalnak?

    • Elek és szerzőtársai: a valóságos bért akkor látjuk, ha a vizsgált személy termelékenysége a minimálbér felett van és nem csal

    • Megbecsülhető a csalás valószínűsége és a „valódi kereset”

    • Az álminimálbéresek aránya az alkalmazottak 5-11%-a

    • Heterogenitás: takarítóknál 15%, építkezésen dolgozóknál 50-60%, diplomások, vezetők esetén közel 100%

Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac


Sz rke foglalkozat s mennyit csalnak 2006
Szürke foglalkozatás: mennyit csalnak (2006)? alkalmazásokra, következtetésekre

Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac


Sz rke foglalkozat s mennyit csalnak 20061
Szürke foglalkozatás: mennyit csalnak (2006)? alkalmazásokra, következtetésekre

Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac


Az ad elker l s elleni harc tanuls gok s ad politikai lehet s gek
Az adóelkerülés elleni harc – tanulságok és adópolitikai lehetőségek?

  • Egy teljes és költségmentes „foglalkoztatás-fehérítés” költségvetési hozama különböző becslések szerint a GDP mintegy 0,6-1,3%-a (2% már felső becslésnek tekinthető)

    • Ez sokkal kisebb, mint a vállalkozói adó, illetve az ÁFA esetén!

  • Jó eszköz-e a minimálbér emelése?

    • Nincs közvetlen költsége

    • Számos káros mellékhatás: munkakereslet csökkentése, tényleg alacsony termelékenységűek kiárazása

    • Ugyanakkor csak kis mértékben csökkenti az adózásból kivont jövedelemtömeget!

  • Differenciált minimálbér – elvárt jövedelem szerinti adóztatás?

    • Bonyolultan, a vállalkozások jellemzői szerint is kellene

    • A végzettség szerinti differenciálás azonban jól célzott lehet

Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac


Sszefoglal helyett modellek s regresszi k a gazdas gpolitik ban
Összefoglaló helyett: modellek és regressziók a gazdaságpolitikában?

  • Kvantifikálás, hatáselemzés

  • A közgazdasági elemzés egy további kulcsszerepe: a véleménykülönbségek okának azonosítása

    • A lehetséges következmények nem teljes körű felmérése (mellékhatások, általános egyensúlyi hatások)

    • A gazdaság „helyes modellje” – verseny mértéke, aggregálás, „egyensúlytalanság”

    • Paraméterek bizonytalansága (pl. intenzív munkakínálat)

    • A (társadalmi) célfüggvény léte, mibenléte

  • A szakértő szerepe

    • Ne azt mondja meg, hogy mit kell csinálni, hanem csak azt, hogy bizonyos intézkedéseknek milyen hatásai várhatók

    • A célfüggvény a döntéshozó („politika”) választása, a szakértő annak a minél hatékonyabb elérését hivatott segíteni (minél kevesebb „káros mellékhatás” legyen)

Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac


ad