1 / 16

A kultúra szerepe a vidék változásában

A kultúra szerepe a vidék változásában. G.Fekete Éva CsC MTA Regionális Kutatások Központja, Miskolc. Gazdaság és kultúra. a kultúra irreleváns a gazdasági folyamatok alakulásában, kulturális relativitás (Bentham, Marx ) a kultúra gazdasági erőforrás

keziah
Download Presentation

A kultúra szerepe a vidék változásában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A kultúra szerepe a vidék változásában G.Fekete Éva CsC MTA Regionális Kutatások Központja, Miskolc

  2. Gazdaság és kultúra • a kultúra irreleváns a gazdasági folyamatok alakulásában, kulturális relativitás (Bentham, Marx ) • a kultúra gazdasági erőforrás • globalizáció folyamatok ► kultúrák összeolvadása, multikulturalizmus ►lokális elemek felértékelődése, diverzitás értékként való megjelenése (Schumacher, Laki-Biro, Benko, Appadurai, Harvey ► a kultúra, mint helyi tudás • az indusztriális társadalomból a tudás társadalmába való átlépés + élménygazdaság ► a megtermelt GDP-ből egyre nagyobb mértékben részesedik a kulturális gazdaság és a kreatív ipar ► a területi fejlődés új motorjai (Tamás) ► kulturális termékek és szolgáltatások • az ember, mint cselekvő aktor, egyéni döntéseivel a saját maga és környezete sorsát alakító közösségi lény elfogadásának általánossá válása ► a részvétel, a bevonás, a közösségek erejének felértékelődése ► a kultúra mint közösségformáló erő

  3. Vidékfejlesztés és kultúra • A kultúrára alapozott vidékfejlesztés a globalizáció és ezen belül a vidéki térségek átalakulási folyamataiból egyenesen következő új megközelítési mód. • A mögötte álló, a lokális erőforrásokat felértékelő szemlélet általános érvényesülése új esélyt adhat a klasszikus modernizációs folyamatokból kiszorult vidéki térségeknek. • A kulturális gazdaság nem csupán egy új divat, de a vidékfejlesztés paradigma váltásának fontos része.

  4. Kultúra-gazdaság Értelmezése: • A kultúra-gazdaság nem egyéb, mint olyan stratégiák összessége, melyek a lokális tudás átalakításával új forrásokat teremtenek az adott térség aktorai számára, azaz a lokális tudás felismerése, konstruálása és értékesítése. (Csite) Területei • a kulturális termékek (könyv, film, zenei alkotás, képző- és iparművészeti alkotások, helyi tudásra alapozott kézműves termékek) előállítása, • az ehhez szükséges nyersanyagok, eszközök termelése, • a kapcsolódó marketing és oktatás • az oktatáshoz tágabban kapcsolódó szolgáltatások, • a kulturális értékekre alapozott, a térségnek sajátos imázst teremtő turizmus Példái: filmgyártásra szakosodott városok, nyári kulturális fesztiválra felfűzött helyi gazdaság (Kapolcsi-medence) Vonzereje : • „csak” a helyi adottságok feltárását és a külső értékrendnek megfeleltető kreatív hasznosítását igényli • legfontosabb szükséges erőforrás az ember, az emberi kreativitás. a kohézió eszköze

  5. A kultúra-gazdaság megjelenési szintjei (vidéki) térségekben (Ray) • Az adott helyhez, térséghez kötődő kulturális erőforrások közvetlenül valamilyen termékbe vagy szolgáltatásba, illetve a térség marketingjébe való beépítése ►helyi tudásra alapozott termékek • Külső kulturális elemek bevitelével konstruált térségi identitás térségen kívülieknek eladandó térségi termékekbe való beépítése ►adaptáción alapuló kulturális és kreatív ipar helyi megjelenése • A kultúra tartalmú termékek térségen belülieknek való eladását, a helyi piacot bővítő és egyben a belső térségi identitást tovább erősítő kezdeményezések ►helyi piacbővítő kezdeményezések • A helyi kultúrának innovatív, a domináns fejlesztési gyakorlatoktól különböző helyi fejlesztési utak kidolgozásában való hasznosítása ► sajátos, egyedi stratégiák

  6. A kutatás dimenziói • dimenzió: A kultúra hasznosulása a vidék fejlődésében • A helyi meglévő kultúrát tartalmazó piaci termékek földrajzi megjelenése • az Agrármarketing Centrum által nyilvántartott termékek • a falusi turisztikai kínálatban és a térségi marketingben megjelenő, a helyi kulturális elemeket felhasználó fesztiválok • a vidéki turizmus fogadóhelyeinek programkínálata • népi kézművesség. • Adaptáción alapuló kulturális és kreatív ipar vidéki jelenléte. • a kreatív ipar kategóriájába sorol gazdasági tevékenységet első helyen megjelölt vállalkozások előfordulása. • Kultúra tartalmú termékek helyi piacát bővítő közösségi programok. • A domináns fejlesztési utaktól különböző, a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozására és érvényesítésére, a vidékfejlesztés innovációinak adaptációjára és konstruálására alkalmassá tévő kultúra sajátosságai. • Dimenzió: A kultúraközvetítés helyzete a vidéki térségekben • A kultúra-befogadó és -teremtő humán környezet • A kultúraközvetítés intézményhálózatának kiépítettsége

  7. Kistáji kultúra-tartalmú helyi termékek • Kiemelkedő néprajzi örökség • Tájházak • Kézművesek • Fesztiválok • Tájtermékek • A valamilyen jellegzetes helyi termékkel bíró és azt kifelé tudatosan meg is jelenítő vidéki települések száma meghaladja a 200-at, ennél lényegesen több lehet a kulturális erőforrásait használó, de az „információs sztrádától” még távol maradó települések száma. Magyarország kistérségeiben a települések átlagos kulturális helyi termék előállítási aktivitása

  8. Vidéki fesztiválok(az 5 legnagyobb internetes portálról) • A helyi kulturális örökség turisztikai és fesztivál jellegű imázsteremtési célú hasznosítására egyre több falu, vidékies kistérség törekszik. • Az autentikus és a bár valós elemekben gyökerező, de a helytől idegen, kreált megoldások egyaránt megtalálhatók. • Nehéz ma már újabb, még nem „foglalt” helyi termékszimbólumot találni. • Az események kistáji szinten történő összehangolására csak elvétve van példa. • A hagyomány felelevenítését nem követi a fókuszba állított termék valós előállítása és értékesítése. Így a hagyomány az év egyetlen napjára szorul és nem válik belőle helyi gazdaságélénkítő eszköz.

  9. Vidéki turisztikai aktivitás • Szállásférőhelyek • Vendégforgalom • Vendégforgalom 2000 és 2005 közötti változása • Nem regisztrált falusi vendégfogadás Magyarország kistérségeiben a települések átlagos turisztikai aktivitása

  10. Kreatív ipar vidéken könyvet, hanglemezt, ipari formatervezést, építészeti, belsőépítészeti terveket, képzőművészeti alkotásokat, grafikai terveket, szórakoztató szoftvereket elállító vállalkozások • A kreatív iparhoz kapcsolódó vállalkozások vidéki megjelenésére a gazdasági centrumokhoz való kötődés, ebből következően erős Budapest, ill. nagyváros centrikusság jellemző. • az országosan közel 40 ezer vállalkozás közel fele Budapesten és csak mintegy 2500 működik vidékies térségekben, • a vidékies kistérségek közül a Bajai, a Csepregi, a Mosonmagyaróvári kistérségek emelkednek ki 100 feletti kreatív vállalkozással, • a kistérségi átlagos megjelenés alapján a vidékies kistérségek közül a Hódmezővásárhelyi és a Karcagi kistérségek emelhetők ki. Magyarország kistérségeiben a kreatív ipar átlagos települési aktivitása

  11. A kultúra-befogadó és -teremtő humán környezet • életkor szerinti összetétel, • iskolai végzettség, • foglalkoztatottság • az urbánus kistérségeknek lényegesen jobbak az esélyei a kulturális vidékfejlesztésre. Magyarország kistérségei a kultúra gazdasági hasznosításának humán feltételei szerint

  12. Helyi kulturális fogyasztás iránti kereslet + • Anyagi helyzet • Könyvtári forgalom • a kisebb népsűrűségből adódó kisebb kereslet a vidéki népesség demográfiai összetétele, alacsonyabb képzettségi szintje miatti korlátozott kultúrafogyasztással párosul. Magyarország kistérségei a kultúra fogyasztása iránti valószínűsített igény szerint

  13. A kultúraközvetítés intézményei • Általános iskola • Művelődési ház • Könyvtár • A kultúraközvetítés hagyományos intézményei visszavonulnak a vidéki térből. • Az egyensúly megtartása, a vidék kulturális potenciáljának növelése ilyen feltételek mellett az új formák megjelenését és elterjedését, vagy a gazdasági hatékonyság egyeduralmával szakító kulturális politika megerősödését feltételezi. • A helyi kultúra megerősítése történhet: • Önálló intézményben. • Egyszerre több funkciót is ellátó intézményben. • Elektronikus információs pontokon és közösségi Internet szolgáltatáson keresztül. • Mobil szolgáltatásokkal. • Központi szolgáltató településeken. Magyarország kistérségei a kultúraközvetítés intézményeinek jelenléte szerint

  14. A kultúra, a kreativitás megjelenése a fejlesztési stratégiákban • Magyarországon a kultúra és a területi fejlődés közötti összefüggés felismerése, regionális politikákba való beépítése még nem jellemző. • A vidékies régiók fejlesztési stratégiáiban a kultúra gazdaságra konkrét utalás nincs. • Az országos vidékfejlesztési tervben bár az ezt erősítő intézkedések szerepelnek, maga a koncepció, a lehetőség tudatosítása hiányzik.

  15. Javaslatok A kultúrára alapozott fejlesztés hangsúlyosabb megjelenítéséhez a magyar vidékpolitikában szükséges: • a kultúraközvetítés minden települést elérő intézményeinek rekonstrukciója, • átfogó, a vidéki népesség kompetenciának és kreativitásának javítását célzó program, • a helyi kulturális értékek feltárását, dokumentálását, bemutathatóvá tételét támogató program, • a helyi termékek kataszterének létrehozása, az abban szereplő termékek marketingjének támogatása, • a helyi és a konstruált kultúra elemeinek megkülönböztetése, a giccsel, értéktelennel, hiteltelennel szembeni védekezés, • a kreatív ipar vidékre településének ösztönzése, • a helyi termékek, a turizmus kínálatának legalább kistérségi összehangolása, • a kulturális szempontból nagyon lemaradó térségekben animátorok, kulturális-közösségi szervezők munkájának ösztönzése, • a kultúra-alapú kistérségi, ill. vidékstratégiák kidolgozásához példák, módszertani segítség nyújtása.

  16. Köszönöm a figyelmet!

More Related