1 / 16

Farkas Jenő Zsolt – Kovács A ndrás Donát MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete

A vizsgált szerb-magyar határ menti TÉRSÉG BEMUTATÁSA A STATISZTIKA Tükrében. Farkas Jenő Zsolt – Kovács A ndrás Donát MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály, Kecskemét IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131 WORKSHOP - Jánoshalma 2014. január 23. Vázlat.

kent
Download Presentation

Farkas Jenő Zsolt – Kovács A ndrás Donát MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A vizsgált szerb-magyar határ menti TÉRSÉG BEMUTATÁSA A STATISZTIKA Tükrében Farkas Jenő Zsolt – Kovács András Donát MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály, Kecskemét IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131WORKSHOP - Jánoshalma2014. január 23.

  2. Vázlat • A teljes vizsgálati térség általános bemutatása • Tájhasználat • Településhálózat • A gazdaság fejlődése • A magyar kistérségek általános jellemzése • Demográfiai jellemzők és folyamatok • Gazdasági aktivitás és munkanélküliség • A magyar oldal helyzetének értékelése

  3. A vizsgált határmenti térség Közös történelmi múlt Trianonig Hasonló természetföldrajzi adottságok

  4. Tájhasználat • Jó talajok és kedvező éghajlat miatt alapvetően agrártérség a határ mindkét oldalán. • Mezőgazdasági földhasználat aránya 34 %. • Térségi szinten 20 és 62 % között változik. • Jelentősek az ártéri erdők a Duna mentén, ill. a telepített erdők a jánoshalmi térségben.

  5. Felszínborítás térképen

  6. Településhálózat és népesség Településhálózat történelmileg egy állam keretein belül alakult ki. Két központ: Baja 37 e fő, Zombor 48 e fő. Nagyon fontos funkcióik vannak, hiszen az nagy városi központok távol esnek. 8 város (4-4 mindkét részen). Szerb oldal 33 falu, magyar oldal 28 falu. Népesség a szerb részen: 188.087 fő, magyar térségekben 103.936 fő (2011).

  7. Térség egyéb jellemzői A terület népsűrűsége alacsony (M.: 52,8 fő/km2, Sz.: 77,8 fő/km2). A városi népesség aránya a vizsgálati területre 54 %, térségi-községi szinten 30 és 89 % között változik. Az OECD metodikája szerint a vizsgált terület vidékinek tekinthető.

  8. Korfák és települések

  9. Gazdasági fejlődés • Mezőgazdaságra épülő malom és húsipar Trianon előtt. • 1920-1948 között könnyűipar és élelmiszeripar. • Államszocialista gazdaságszervezés időszaka • Magyarországon a vidék tervszerű iparosítása • Kőolaj/földgáz kitermelésre épülő petrolkémaiés egyéb vegyipar, gépgyártás, élelmiszeripar (hűtő és tartósító ágazat), bútorgyártás. • Szerbia jórészt organikus fejlődés, kevésbé tervszerű • 1990 után válság eltérő okokkal, privatizáció, kis léptékű külföldi működőtőke befektetések. • A helyi gazdaságok gyengélkedése.

  10. A három magyar kistérség A lakónépesség jelentős csökkenése jellemzi őket 10 éves időtávban (6,5-15 % között). Jelentős migrációs veszteség (megyei és országos átlag felett; 17-60 fő/1000 lakos). A magyar átlagnál rosszabb a népesség korösszetétele. A hazai átlagnál kedvezőtlenebbek képzettségi mutatók. A három térségből kettőben a megyei és hazai átlagot is jelentősen meghaladó munkanélküliség.

  11. A problémák számokban

  12. Gazdasági aktivitás és munkanélküliség A hazai és megyei átlag alatti mutatók a területen.

  13. A 2011-es népszámlálás adatai térképekben

  14. Adófizetők és jövedelmek Mind az adófizetők aránya, mind az egy főre jutó jövedelmek elmaradnak a megyei és az országos mutatóktól. A GVK 2013-as becslése szerint viszont a be nem jelentett jövedelmek részesedése a tényleges jövedelemből a kutatási területen jelentősen magasabb az országos átlagnál (Magyarország: 18%; Bajai kistérség: 29,1%; Bácsalmási kistérség: 31%; Jánoshalmi kistérség 31,1%). Az országos értékekhez viszonyítva jelentősen magasabb a lakosság részvétele a feketegazdaságban.

  15. Összegzés • Mindhárom kistérség az európai periferiális fekvésű vidéki terek általános problémáit mutatja, tehát • kedvezőtlen demográfiai folyamatok (elöregedés, elvándorlás), • rossz képzettségi mutatók, • alacsony jövedelmek. • A legális gazdaság gyengélkedik, alacsony munkaerő felvevőképessége. • Feltételezett jelentős szürke- és feketegazdaság.

  16. IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131 Köszönjük megtisztelő figyelmüket Kovács András Donát PhD – Farkas Jenő Zsolt kovacsa@rkk.hu farkasj@rkk.hu Tudományos munkatárs MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály www.rkk.hu LOLAMAR PROJEKT WORKSHOP - Jánoshalma2014. január 23.

More Related