finnugor n prajz
Download
Skip this Video
Download Presentation
Finnugor néprajz

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 30

Finnugor néprajz - PowerPoint PPT Presentation


  • 67 Views
  • Uploaded on

Finnugor néprajz. 4. óra 2010.03.11. Prológ. nyelvrokonság ≠ genetikai rokonság kulturális vonásokban vannak olyan hasonlóságok, melyek alapján beszélhetünk fgr. néprajzról, de ez nem feltétlenül egy történeti kontinuum történelmi, földrajzi tényezők

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Finnugor néprajz' - keitaro-rin


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
finnugor n prajz

Finnugor néprajz

4. óra

2010.03.11.

prol g
Prológ
  • nyelvrokonság ≠ genetikai rokonság
  • kulturális vonásokban vannak olyan hasonlóságok, melyek alapján beszélhetünk fgr. néprajzról, de ez nem feltétlenül egy történeti kontinuum
  • történelmi, földrajzi tényezők
  • 3 nagy csoport: balti finn népek, Uráltól nyugatra élő, földműveléssel foglalkozó népek és szibériai félig nomadizáló népek
  • a fiatal írásbeliség kedvezett a folklór kutatóinak
  • a mítoszok, hiedelemvilág – évezredes távolság
  • agrárkultusz
  • áldozóhelyek
  • ünnepek
  • halottkultusz
finnek
Finnek
  • 12. szd-tól svéd befolyás, kereszténység, de pogány rítusok is
  • de: Ny-K határán
  • földművelés nagy hagyományai (égetés, csapolás)
  • vadászat (erdei madarak, vadrén, jávor, prémes állatok, fóka); rovásjelek
  • halászat (rekesztékes, szigonyos, zsákhálós)
  • kétnyomásos, tejgazdaságok)
  • 16. szd-tól kátrányégetés (terva), fafeldolgozás
finnek1
Finnek
  • D-Ny: halmazfalvak, tanyák (18. sz.); kétszintes gazdasági épületek, rönkházak, deszkaborítás; hajlított talapzatú bölcső, festett szekrények, szőttesek; növényi orn.
  • K: kis falvak, boronaházak; padok, akasztós bölcső, festetlen, faragott; mértani formák
  • viselet: nők: csíkos szoknya, mellény, főkötő; ff: térdnadrág, mellény, félkabát v kaftán
  • Ny: lyukas kenyér (reikäleipä), sör, hús, sajt; K: puha rozskenyér, aludttej, tea, kvasz, hal; maksalaatikko, mämmi, karjalanpiirakka, karácsonyi sonka
  • Ny: svéd esküvői szertartások, K: archaikusabb, a két törzs (suomi és häme) egyesülését szimbolizálja
  • szauna, füstös (savusauna), virgács, saunahenki
sztek
Észtek
  • skandináv, balti, német és orosz hatás
  • Kr. e. 2. éveredtől földművelés (Kr.e.1. éve. ekés, de konzervativizmus), állattenyésztés, rozs, köles, zab, árpa, len, kender, tejtermelés
  • főként tengeri halászat
  • nyugati és északi csoport – skandináv hatás, keleti és déli – orosz + a szetuk (12. sz. pravoszláv): igen archaikus elemek, önálló nyelvként és etnikumként, legősibb népköltészeti réteg
sztek1
Észtek
  • régen halmaz- és soros falvak, 19. sz. utcás településtípusok, talu – tanya; D-Éo. egyudvaros, elzárt települések
  • faluközösségek
  • rehielamu – csarnokszerű boronaház (évezredes), 19. sz. háromosztatú, riga – gazdasági épület, szetuknál oroszos építkezés
  • női viselet: len/pamuttunika, csíkos szőttes szoknya, szőttes öv, rövid kabát/mellény, homlokpánt, sõlg (melltű), ünnepi kötény, kendő, koszorú, fejdíszek; lányoknál nincs fonat
sztek2
Észtek
  • Ff viselet: ing, hosszú/térdnadrág, félkabát, posztókalap
  • női: 5 főbb típus: É: ujjatlan tunika, hosszú ing, fekete, majd csíkos szoknya
  • D: ua. + térdig érő vállkendő
  • Ny: csíkos és mintás szoknya, kendő nyakon, merevített kendő
  • szigeti: pliszírozott szoknya, Muhu (kb. az észt Kalotaszeg)
  • szetu: szarafán, óriási sõlgök, dísztörölköző
sztek3
Észtek
  • gyapjú – geometrikus minták
  • ötvösművészet (karcolt, kőberakásos)
  • fafaragás, söröskorsók, lófejes díszítés, boróka
  • rozskenyér, mustleib, kása, kama, répa, káposzta, K-en túró, sör, kvasz, véres hurka, kohuke
  • szaunakultúra
  • áldozókövek
  • néptánc és népdal (Daloló Forradalom, Dalos- és Táncosünnepek)
vepsz k
Vepszék
  • sokáig halász (É)-vadász-gyűjtögető; D irtásos-égetéses földművelés, 18. sz. oroszok, fakitermelés, kereskedelem
  • 20 sz-ig faluközösség, nagycsalád
  • lakóház erős finn hatás, borona, kétszintes gazdasági épületek, T alakú, zárt udvar
  • női: szarafán, hímzett blúz v szoknya-blúz szőttes övvel, dísztörölközővel
  • savanyú kenyér, halas tészta, sör, kvasz
  • piros-fehér hímzések, fa, ló, madár, felemelt kezű figurák
  • csónak alakú, ló/madár mintás csanak
v tok
Vótok
  • halászat-vadászat, irtásos-égetéses fm.
  • 18. sz. erdőgazdálkodás
  • erős orosz hatás (ház, mezőgazdasági eszközök)
  • női viselet:
  • lány – ujjatlan fehér szarafán, rövid blúz
  • asszony – ua. csak kék, csúcsos főkötő
  • idős – hosszú ing, kendő; gyöngyhímzés is, bocskor
izs rok
Izsórok
  • NB! sokszor a vótok is izsóroknak nevezik magukat
  • irtásos-égetéses fm, tengeri és folyami halászat
  • kereskedelem, fakitermelés, fafeldolgozás
  • fazekasság
  • anyagi kult. szinte teljesen orosz
  • női: K: fehér, ejtett vállú lening, két téglalapból varrt ruha, kapocs, balról nyitott, ruha aljáig érő kendő
  • Ny: ua. ing, kétoldalt nyitott szoknya, oroszos fejdísz
  • 19. sz. szarafán
l vek
Lívek
  • 10-12. sz. a fénykor, tengeri halászat, földművelés, állattenyésztés, kereskedelem
  • német, dán, svéd, orosz, majd lett befolyás
  • erdei méhészet
  • kurlandi lívek: tengeri halászat, hajózás, fókavadászat, kereskedelem
  • nők gyűjtögettek
  • csak kertgazdálkodás (mocsár miatt)
  • 20 sz.-ig kémény nélküli boronaház
  • női: sötét, csíkos szoknya, világos ing, vállkendő
  • ff: térdnadrág, állógalléros szürke/kék/barna rövid kabát
karjalaiak
Karjalaiak
  • földművelés: rozs, köles, zab, árpa, kender, len, sárgaborsó, hagyma, répa, káposzta; túróeke
  • állattenyésztés: szm, juh, disznó, rén
  • 19. sz. fakitermelés, kereskedelem; bérmunkák
  • hagyományos mesterségek: kovács, takács, bodnár, fazekas, fegyverkészítő, nők: aranyszállal, igazgyönggyel hímeztek
  • nyírkéreg- és famegmunkálás
  • felemelt kezű nő, lovak, madarak, szarvasok
karjalaiak1
Karjalaiak
  • folyómenti települések, 19. sz. utcás falvak
  • kétszintes rönkházak, sok ablak, kétszintes gazdasági épületek, fedéllel összekötve
  • nagycsalád
  • kemence a ház frontális fala felé, asztal utcai oldalon (spec.)
  • tájegységenként változó viselet: K: szarafán és ing, Olonyec környékén: szoknya, Ladogánál: kétoldalt nyitott szoknya
  • ff: nyakravaló kendő, kötött v szőtt öv
  • rántásos halleves, tejes/tejfölös sült hal, savanyú kenyér, halas pirog, köleskása, tea, kvasz, enyhén sózott kávé
sz mik
Számik
  • folyami és tengeri halászat (hálós)
  • réntartás (tulajdonjegyek), nomadizálás (vs erdei), nagy csordák, vezérhím, fejés, ősszel vágás, nyereg (fából)
  • erdei: kis csorda, kis távolság, visszatérés a szálláshelyre
  • réntenyésztés, prémvadászat (tompa nyíl); farkas, medve (verem, kopja)
  • gyalog; sí: lapos, rövid, alul prémes, egy bot
  • szán: teherhordó, személyszállító, szent; csónak forma, régen egy fából, a 2. támlás
sz mik1
Számik
  • szent szán: bálványok, rituális eszközök, nők nem előzhették meg
  • csónak: erdeifenyő deszkákból
  • családok közössége (siida), közös tulajdonú föld, kölcsönös segítségnyújtás, zsákmány elosztása, földterület a család méretétől függött
  • gazdálkodás a siida területén belül
  • választott siidagyűlés, de a sámánok is
  • nyári és téli szállás
  • a rén a rang alapja (párválasztás, örökség)
sz mik2
Számik
  • kerek v négyszögletes kúpsátor, nyáron vászon, télen prém, padlón ágak és prém
  • nyílt tűzhely, bogrács, mögötte a szent „sarok”, hátsó kijárat, nőknek tilos, nők gyerekek bal, ff jobb
  • téli: boronaház; tengermellék: piramisszerű félig földbe ásott, tőzeggel fedett kunyhó
  • lábasházak (lábak zsírozva)
  • ruha: női-ff egyenes ing, piros és sárga dísz, ff széles bőröv+vadászkésszég, ff: posztó/bőrnadrág, ún. négyszélsapka; nők tarka szoknya, állógalléros, bebújós, kifordított bunda
  • rén teljes feldolgozása, erdőn madár, bogyó is
  • munkamegosztás
  • csontmegmunkálás
mordvinok
Mordvinok
  • erzák: europid, atlanto-balti; moksák: átmeneti, szuburáli, mongolid elemek
  • prémes vadászat, méhészet, földművelés (háromnyomásos már 17. sz.), állattenyésztés, legelőző-istállózó
  • faluközösség, falugyűlés, szokásjog, ozksz-atja (főpap) és segédei, rovópálcák
  • kiscsaládok túlsúlya, de nagycs., munkamegosztás
  • közös apai őstől származó nagyobb közösségek
mordvinok1
Mordvinok
  • folyómenti bokros és halmazfalvak, 19. sz. szalagos
  • régen házfront az udvar felé, gazdasági ép. szétszórva, később párhuzamosan v U alakban
  • először föld-, majd félig földkunyhó, rönk, egy majd két- és háromosztatú, D: agyag, vályog
  • oroszos, bejárattal szemben kemence, átellenben szent sarok; padok, szekrény, spec. kanáltartó
  • női: hosszú tunika, bonyolult fejdísz, rengeteg ékszer, hosszú fehér ruha hasítékkal, dúsan hímzett, erza: köpeny, m: kabát, vászonnadrág; közös: farkendő (pulagaj), gyöngyhímzés, kaori kagyló, pénzdísz; dísztörölköző
  • ff: 18 sz. orosz (kiv. mai folkfesztek)
mordvinok2
Mordvinok
  • hímzés: geo, stilizált állat, növény
  • díszes jegyajándékok (pl. guzsaly)
  • ablakdíszek (csipkés)
  • savanyú kenyér, kovásztalan tészta
  • marha-, rituálisan lóhús
  • kása
  • savanyított tej, mézsör, kvasz
marik
Marik
  • hagyományos h-v-gy, Kr.e. 2. kezdet termelőgazdálkodás, vadász (verem, les, hálós, csapda); mókusprém pénz
  • daru, vadlúd, hattyú az istenek madara
  • kerítő- és rekesztőhalászat
  • erdei méhészet; hegyi mariknál kertgazdálkodás is; disznó és kecske tisztátalan
  • patriarchális faluközösség; tyúktojás fizetőeszköz
  • legeltetés
marik1
Marik
  • arányos földosztás, etnikailag nyitott, falutanács, apai ágú rokonok közössége
  • 20 sz. már kiscsalád, asszony is rendelkezik hatalommal
  • szent ligetek
  • nyárfából csónak, tutajok, kézi-, teher-, személy- és ünnepi szán (elöl nagyon felhajló talpfa)
  • folyómenti falvak; vö. mordvin
  • rönkház, nyeregtetős, kudo (szent hely, nyárikonyha); hombár-kamra (nyári lak);fürdőház
marik2
Marik
  • kenyér, lepény, darakása, palacsinta, pirog, sült túrós gombóc, lóhús csak áldozati ünnepen, főtt hús; joghurt, író, tea, házi sör, mézsör, „pálinka”
  • női: hosszú ing, vászonnadrág, 1,5 m öv, kónuszos sisak/kendő/főkötő, szúnyog elleni védősisak, háncsbocskor, bőr/halina csizma
  • ff: ing, öv, dohányzacskó, hosszú nadrág, kaftán
  • népműv: faragás (vízimadár, ló), csanak, ablakkeret, háncs, nyírkéreg
komik
Komik
  • termelő gazd., É: halász-vadász, réntartás
  • prémvadászat: idénymunka, ált. csoportban; izsmai komik:arzénos cigipapírral rókára
  • szigonyos/szákos halászat, de horgászat is
  • istállózó állattartás: szm., ló, juh
  • faluközösség, nagycsalád, jelek (pas)
  • észak-orosz viselet hatása; női: szarfán, ing, kötény, öv, főkötő, gazdag hímzés, homlokpántok
  • ff: nyitott ing, szűk nadrág, kaftán; É: prémes ruhák
  • művészi fafaragás és hímzés, permi állatstílus
  • pelnyany, sajt, hal, zsurló, tea, kvasz, házi sör
udmurtok
Udmurtok
  • két endogám csoport: vatka és kalmez; 70 vorsud (törzsszövetség) de: beszermánoknál nincs nyoma; nagycsalád, faluközösség, falugyűlés (kenes/kenyes)
  • földszintes, egyosztatú ház (korka)-kamra (kenos)-imház (kuala)-fürdőház (muncsó)
  • ekés földművelés (köles, tönköly, zab, árpa, hajdina, lencse, sárgaborsó)
  • legeltető-istállózó állattartás
  • erdei méhészet, később kasos
udmurtok1
Udmurtok
  • női: 3 típus – É: tunika, ing, nyitott kaftán, kötény, melltakaró (karacsi), rengeteg ékszer, D: tatáros, mintás ruha, beszermán: köztes
  • ff: hosszú, jobb oldal vágott ing, sötét nadrág, posztókalap, fonott öv, D: kockás
  • ételek: kása, pelnyany, tabany (kelt tésztás palacsinta), sanga, nyany (kenyér), perepecs, milüm, méz, házisör, tea, kvasz, író, kumiska/arakü
hantik
Hantik
  • 16-17. sz. felbomló ősközösségi társadalom, katonai demokrácia, törzsi szervezetek, vérségi alapú, később területi
  • 20. sz. családok, ill. jurta/sátorközösségek
  • réntartás, piacorientált halászat, vadászat
  • csónak, szán, síléc
  • vázas és boronaház, különféle kúpsátrak, rönkház, lábaskunyhó, változó szállásterületek
  • nyírkéreg és tőzegmoha feldolgozása, fafaragás
  • női: hosszú ruha, nagy vállkendő, kifordított bunda
manysik
Manysik
  • ősi obi-ugorok, két nagy frátria: Por (medve, Numi Tórem) és Mosz (a Világügyelő Férfiú)
  • alapvetően monogám, patrilokális család, kiv: levirátus; munkamegosztás
  • hagyományos életmód: fél nomadizálás (két állandó szállás), de inkább faluközösségek
  • réntartás: nyenyec típusú, de ma kis csordák, pásztorokkal, teljes feldolgozás, füstölés
  • gyűjtögetés (áfonya, hamvas szeder)
  • rekesztéses halászat, prémvadászat
manysik1
Manysik
  • csónak-szán-sí
  • kónuszos sátor (régen kéreg, ill. prém), egyosztatú boronaház, lábasházak
  • bejárattal szemközt a feleség alszik, balra a férfiak és a gyerekek
  • női: állig gombos tunika, geometrikus hímzés, kaftánszerű köpeny, bunda, csizma, csüngős kendő, két fonat, hamis copf
  • ff: csak a malica (rénprém felsőruha) hagyományos
irodalom
Irodalom
  • kötelező:

www.renhirek.blogspot.com – a divat, fürdőház, népművészet, népviselet c. posztokat ismerni, a képeket a vizsgán fel kell tudni ismerni

  • egy nép (lív-vót, vepsze-izsór egynek számít) néprajzi jellemzőinek alapos ismerete: http://mnyfi.elte.hu/finnugor – tananyag menü

Csepregi Márta (szerk.), Finnugor Kalauz, 2. kiad., Bp., Panoráma, 2002.

Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Finnugor Tanszék, 2009.