Népszerű kultúra és magaskultúra

1. Népszerű kultúra és magaskultúra

2. Gans, Herbert J. (1998) "Népszerű kultúra és magaskultúra" in Wessely Anna (szerk.) A kultúra szociológiája, Budapest: Osiris - Láthatatlan Kollégium.

3. tömegkultúra-kritika „…tárgya a jó élet természete, tehát általában az élet, különös tekintettel a munkavégzési szerepeken kívüli élet célja.” „… a társadalmat milyen kultúra, kinek a kultúrája uralja, illetve képviselje társadalmi vagy nemzeti kultúraként…”

4. szabadidős viselkedés „a tömegkultúra fokozódó használata unalomhoz, elégedetlenséghez, sőt talán társadalmi zűrzavarhoz vezet” • XIX.sz és a XX: század eleje: orfeumok, kocsmák, bordélyok: alkohol, tiltott szerelem • 1920-as – 1950-es évek: a filmek, képregények, rádió, látványsportok: passzivitás, értékromlás • 1960-as évek: televíziózás, kertvárosi élet • 1960-as évek vége: a tömeg kultúra helyett az ifjúsági kultúrák kerülnek fókuszba

5. Gans a tömegkultúra-kritika jövőjéről „…hamarosan újra feléledhet. Felerősödése ugyanis nem annyira a magas vagy a népszerű kultúrában végbement változásokon múlik, mint inkább az értelmiség – különösen a ténylegesen vagy szívük szerint a „rendszerhez” tartozó értelmiségiek – társadalmi helyzetén; az idők során ez a kritika mindig akkor jelent meg, amikor az értelmiség elvesztette hatalmát és a hatalommal járó rangját, majd szinte elnémult, valahányszor hatalma és rangja megerősödött. ”

6. Ízléskultúrák „értékekből, az értékeket kifejező kulturális formákból (zene, képzőművészet, iparművészet, irodalom, dráma, vígjáték, költészet, kritika, hírek) és hordozóikból (könyvek, folyóiratok, újságok, hanglemezek, filmek, televíziós műsorok, festmények, szobrok és építészet), továbbá az esztétikai értékeket és funkciókat ugyancsak megjelenítő közönséges fogyasztási javakból (lakberendezés, ruhák, háztartási gépek, gépkocsi) tevődnek össze.” „politikai értékeket is hordoznak, amelyeket nyíltan ritkán fejeznek ki, inkább csak kimondatlanul sejtetnek, vagy ha úgy sem, akkor is vannak politikai következményeik.”

7. A kritika • A népszerű kultúra alkotásai negatív jellegűek • A népszerű kultúra negatív hatást gyakarol a magaskultúrára • A népszerű kultúra negatív hatást gyakorol közönségére • A népszerű kultúra negatív hatást gyakorol a társadalomra.

8. Bourdieu és a kulturális tőke elmélete . Pierre Bourdieu úgy látja, hogy az egyes műfajokat, szerzőket és műveket leíró esztétikai kategóriák, illetve az azokat hierarchizáló értékítéletek hátterében az egyes műalkotásokat fogyasztó társadalmi csoportok alsóbb- és felsőbbrendűségére vonatkozó előfeltevések állnak. „A művészet és kultúra fogyasztása ezért alkalmas arra, hogy – tudatosan és szándékoltan, vagy sem – társadalmi különbséget legitimáló társadalmi funkciót töltsön be”

9. György Péter (1998) "Dáridó avagy a szocializmus vége" in Digitális Éden, Budapest: Magvető