TÉRKÉPSZERKESZTÉS-TERVEZÉS

1. Faragó Imre TÉRKÉPSZERKESZTÉS-TERVEZÉS 9. előadás Névrajz II.

2. TEREK NEVEI A pontszerűen viselkedő felületre vonatkozó nevek csoportjába tartozik a közvetlen terepi tájékozódást segítő térképekhez tartozó várostérképek egyik fontos közterületnév típusa: a terek nevei. A tér olyan közterület, amely e térképek méretarányában felületként jelentkezik, de a névfelvétel szempontjából e felületet pontszerűnek tekintjük. A tér nevét mindig keretvonalakkal párhuzamosan és zártan írjuk meg.

3. JELLEGZETES PONTOK NEVEI A jellegzetes pontok a felszín olyan kiugró pontjai, amelyeket e jellegzetességüknél fogva külön névvel illet az ott élő ember. • Hegycsúcsok és magasságok A jellegzetes domborzati kiemelkedések, hegyek, dombok adott területen legnagyobb tengerszint feletti magasságú pontjaira vonatkozó nevek. Vonatkozási helyük a hegycsúcs, domb pontszerű jele. Ez lehet egy kartográfiai pont, egy kis egyenlőszárú kereszt, egy kis háromszög. A csúcs nevét lehetőség szerint a jel fölé, magasságát alá helyezzük el, mindkettőt általában a jelhez képest középre zárva. Abban az esetben, ha csak a magassági érték szerepel a csúcs jelére vonatkoztatva, érdemes a számot a jel fölé, de szintén középre zárva elhelyezni. Természetesen, ha a középre vonatkoztatás bármilyen okból (más név vagy azonos színű vonal metszésének veszélye) nem lehetséges a hegycsúcs nevét és magasságát a legmegfelelőbbnek ítélt más megoldással kell fölvenni. Ez esetben viszont fontos kitétel, hogy a név vonatkozása a jelre egyértelmű legyen. A csúcsot jelölni kell

4. • Hágó- és szoros nevek A hágó egyik folyóvölgyből a másikba átvezető út, valamely vízválasztó hegység, vonulat gerincének legalacsonyabb pontján át. A szoros közlekedésre alkalmas szűk völgy, folyóvölgy. A hágó és szoros kis méretarány-ban pontszerű jellel kerül ábrázolásra. A jelre vonatkozik a név és a magassági érték. A hágónak (és nyeregnek) nagy- és közepes méretarányban domborzatábrázolást tartalmazó térképen általában nincs külön jele. Ilyenkor a domborzati formára vonatkoztatjuk a nevet.

5. • Foknevek A fok a szárazföldnek a tengerbe nyúló kiszögellése. A foknevek ezeknek, az óceánok és tengerek partvonalának, jellemző kiugrásaira vonatkozó nevek. Pontszerűen viselkedő felületre vonatkozó név. Vonatkozási helye a partvonalnak jellemzően kiugró része, mivel a foknak külön jelábrázolása nincs. A fok neve egyértelműen a partvonal kiugró pontjára vonatkozzon! A fok neve egyértelműen a partvonal kiugró pontjára vonatkozzon!

6. KÖZLEKEDÉSI ELEMEK NEVEI A közlekedési elemek pontra vonatkozó névcsoportja a különböző tömegközlekedési vonalak le- és felszállóhelyeinek nevei. Vonatkozási helyük a közlekedési elem pontszerű jele. Ezen objektumokat mindig külön névrajzi fogalmi csoportként kezeljük, ezért külön betűjellemzőkkel ábrázoljuk. Ide tartoznak: – a vasúti pályaudvarok, állomások, megállóhelyek nevei – a drótkötélpályák és siklók állomásainak nevei – a HÉV állomásainak nevei – a földalatti vasutak állomásainak nevei – a közúti villamos vasutak megállóhelyeinek nevei – a távolsági autóbuszjáratok megállóhelyeinek nevei – a városi autóbusz-viszonylatok megállóhelyeinek nevei – a személyforgalmú folyami és a tavi hajózás kikötőhelyeinek nevei – a repülőterek nevei A felsorolt objektumok neveit a térképen általában egy fogalmi kategóriába sorolhatjuk, tehát azonos betűjellemzőkkel ábrázolhatjuk. Ugyanakkor vannak olyan térképtípusok – ezek a várostérképek és a turistatérképek egyik válfaját képező szabadidőtérképek – amelyeken szükséges a városi tömegközlekedés és a távolsági tömegközlekedés le- és felszállóhelyeinek elkülönítése. Olyan térképtípusokon, ahol a tömegközlekedés a háttértematika részét képezi (pl. igazgatási térképek stb.), e névcsoport besorolható a magyarázónevek közé.

7. MAGYARÁZÓ MEGÍRÁSOK A magyarázó megírások (magyarázónevek) olyan térképi megírások, amelyek pontra vonatkozó, pontszerű, vagy képszerű térképjeleket egészítenek ki információval. A név információs értéke az azonos minőségű jelek között tesz (tehet) különbséget. Bizonyos térképtípusoknál (topográfiai térképek, várostérképek, turistatérképek) nagy mennyiségben fordulnak elő. • Bármilyen térképi jelet kiegészítő információval ellátó név Ebben az esetben azonos jellel ábrázolt fogalmak között tehet a jelre vonatkoztatott magyarázó név árnyalati különbséget. • A képszerű piktogramokkal ábrázolt nevezetességekre vonatkozó nevek  E magyarázónevek a pontszerű jellel ábrázolt objektum konkrét földrajzi megjelölését adják. (múzeum, barlang, templom stb.)

8. Felületre vonatkozó nevek Felületre vonatkozónak (területinek) nevezzük azt az íráselhelyezést, amikor a név vonatkozási helye a térkép méretarányában már akkora területet foglal el, hogy abban a név elhelyezhető. Megjelenítési szabályok: – Ívelt megírás esetén törekedni kell az egyes ív alkalmazására. – Maximálisan kettős ív lehetséges (ha másként nem fér el a név, és ha hegygerinc futását akarjuk kifejezni). – A név teljes egészének, vagy egy részének fejre állását kerülni kell. – Rövid vonulatokat többször írjunk meg. – A betűköz szórt név esetén is egyenlő legyen.

9. A felületi vonatkozású nevek nagy csoportjai • Igazgatási nevek (egyes térképtípusokon vonalra is vonatkozhatnak) – államnevek – közigazgatási egységek nevei – védett területek nevei • Víznevek – tavak és víztárolók nevei – folyónevek (legtöbbször vonalra vonatkozó nevek, de a nagyobb méretarányokban egy részük vagy egészük területre vonatkozik.) – óceánok, tengerek, tengerrészek, átjárók, szorosok nevei • Határnevek • Tájnevek – hegység- és dombságnevek – síkság-, medence- és átmenetitáj-nevek – történeti-földrajzi-, néprajzi tájnevek – sziget- és félszigetnevek – tengerfenék domborzati nevei

10. Felületnév konkrét vonatkozási területtel A név vonatkozási helye térbelileg éles határvonalak mentén végződik, tehát a név vonatkozási területe konkrétan lehatárolható • Ez a névábrázolási megoldás a társadalom által létrehozott mesterséges területegységek (államok, igazgatási egységek stb.) nevének térképi felvételekor következik be. • Fontos e nevek megjelenítésénél, hogy a név felvétele lehet zárt és keretvonallal vagy fokhálózattal párhuzamos, lehet szórt és szintén keretvonallal vagy hálózattal párhuzamos és lehet ívesen elhelyezett szórt név is. • A név induló és végpontja nem közelítheti meg a szórt betűk egymás közötti távolságánál nagyobb mértékben a vonatkozási terület határvonalát. • Abban esetben, amikor a név vonatkozási felülete nem folyamatos vonallal van lehatárolva (pl. igazgatási nevek), és a vonatkozási felület kisebb, minthogy benne a név elhelyezhető lenne, nem a pontszerűen viselkedő felületre vonatkoztatás lép életbe, hanem a határvonalat egy szakaszon megszakítva a nevet befuttatjuk a felületbe úgy, hogy vonatkozása egyértelmű legyen.

11. Vázlatos felületi vonatkozású név (vázlatos területábrázolás) A felületi név vonatkozási helye nem válik el éles határok mentén környezetétől, így a térképen sincs konkrétan, vonallal ábrázolva. Ebben az esetben az egyes felületeket csak a név felvétele adja ki, ha nem vesszük fel az adott területrészlet nevét, a lehatárolás még vázlatosan sem jön létre. Ilyenkor a név legnagyobb kiterjedése, határa mutatja (vázlatosan) a felület határait. A név iránya, hossza ki kell fejezze az adott felület kiterjedését. Konkrét- és vázlatos területábrázolás

12. IGAZGATÁSI NEVEK Az igazgatási nevek a társadalom által létrehozott mesterséges területegységek nevei. E területegységek minden esetben hivatalosan megállapított határral és névvel szerepelnek ezért konkrét területábrázolású, felületre vonatkoztatott nevek. • Államnevek (országnevek) • Közigazgatási egységek nevei • Védett területek nevei • Egyéb igazgatási egységek nevei

13. ÁLLAMNEVEK Önálló, nemzetközileg elismert államalakulatok nevei. A Föld minden államának van magyar, illetve magyarnak tekintett névalakja. • Rövidalakos államnév: a mindennapi kommunikációban használt államnevek. A magyar nyelvben előforduló típusok: – Történelmi kialakulású (magyaros) államnév: jellemzője, hogy a név utótagja legtöbbször az „ország” , ritkábban a „föld” szó, előtagja általában népnév. pl.: Svédország, Lengyelország, Spanyolország, Szváziföld stb. – Újabb alakulású (latinos) államnév: a név a latin névből magyarosodott változat, ez esetben mindig „ia” végződésű. pl.: Szlovákia, Románia, Ausztria, Norvégia stb. – Egyéb, idegen névből alakult államnév: a név idegen névből magyarosodott. pl.: Ukrajna, Egyiptom, Malajzia stb.  A térképeken legtöbbször a rövidalakos államneveket használjuk. pl.: Magyarország, Csehország, Románia, Ausztria, Svédország stb. • Hosszúalakos (hivatalos) államnév: az illető ország hivatalos, az államformára is utaló, több szóból álló neve. pl.: Magyar Köztársaság, Cseh Köztársaság, Osztrák Köztársaság, Svéd Királyság, Izrael Állam stb. Egyes esetekben a hosszúalakos név megegyezhet a rövidalakos névvel. pl.: Románia, Kanada stb. TÉRKÉPEN: AKADÉMIAI HELYESÍRÁS

14. KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEK NEVEI Az egyes államok belső szervezeti, közigazgatási egységeinek nevei. A közigazgatási egységek minden ország esetében hierarchikus rendet követnek. Ha egy térképen több ország területét ábrázoljuk és a belső közigazgatás eltérő, akkor is különbséget kell tennünk a különböző szintű egységek megírásánál, ha egyes szintek egy-egy ország esetében hiányoznak is. • belső autonómia:szövetségi állam, szövetségi tartomány • alacsonyabb fokú önállósággal bíró más adminisztratív egységek:megye, körzet, járás stb. A közigazgatási nevek sokszor azonosak lehetnek történeti-földrajzi tájnevekkel (Alsó-Ausztria, Bajorország, Bihar stb.)

15. • Tartományok nevei Tartományneveken a magyarországi megyéknél nagyobb, sokszor az előbbinél jóval nagyobb hatáskörrel bíró igazgatási egységek neveit értjük. • Az európai tartományok egy részének magyar alakja az államnevekkel egyidőben, velük azonos módon alakult ki, hiszen sokuk a középkorban szuverén fejedelemség, királyság volt. Stájerország (Stíria), Bajorország, Karintia, Türingia, Szászország, Aragónia, Kasztília, Podólia, Galícia (Gácsország), Moldva, Besszarábia, Olténia (Kis-Oláhország), Munténia (Nagy-Oláhország), Montenegró, Koszovó (Rigómező) stb . A középkori eredetű, akkor államisággal rendelkező európai tartományok és történeti-földrajzi tájak nevei nem választhatók el az államnevektől csak a nevek mai vonatkozási állapota és ezáltal kartográfiai besorolása tesz különbséget köztük.

16. • Magyar, illetve lefordított nevek: Ezek főleg égtájakat és viszonyítási elemeket tartalmazó nevek. Észak-, Dél-, Kelet-, Nyugat-, Közép-Csehország, Észak-, Dél-Morvaország,(Csehország) Északi kerület, Déli kerület (Izrael) Északnyugati területek (Kanada) Észak-Dakota, Dél-Dakota, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Új-Mexikó, Kalifornia (Am. Egy. Áll.) Keleti körzet, Felső-Nílus, Egyenlítői körzet (Szudán) Észak-Lunda, Dél-Lunda, Észak-Cuanza, Dél-Cuanza (Angola) Észak-Matabeleföld, Dél-Matabeleföld, Észak-Masoneföld, Dél-Masoneföld, Manikaföld, Középső tartomány (Zimbabwe)

17. • A társországok nevei Társországokon a magyar történelemés igazgatástörténet egyedi volta következtében azokat az igazgatási alakulatokat értjük, amelyek hosszabb-rövidebb időre részben függetlenedtek a Magyar királyságtól, illetve helyzetük a Szent Korona alatt belső autonómiát eredményezett. A legtovább, 1000, illetve 1071 óta Magyarország társországaként működőErdély(Erdélyi fejedelemség) és Horvát-Szlavónországok (Horvát királyság) nevek tartoznak e névcsoportba. E két terület majdnem teljes történelmünk folyamán, Erdély 1848-ig, Horvátország 1920-ig társországként működött a Magyar királyság jogi keretein belül. A Horvát-Szlavónország megjelölés Szlavónia, Horvátország és Dalmácia együttesét jelentette. Végeredményben mindhárom társországként működött és csak 1868 után képezték az „egyesült” Horvát királyságot.

18. • Járások nevei Magyarországon Településnévből (93,7%): Esztergomi (Esztergom) Gölnicbányai (Szepes) Tájnévből: Bodrogközi (Zemplén) Csallóközi (Komárom) Tiszaháti (Bereg) Hegyháti (Baranya) Csereháti (Abaúj-Torna) Sokoróalji (Győr) Völgységi (Tolna) Izavölgyi (Máramaros) Tiszavölgyi (Máramaros) Felvidéki (Bereg) Kézdi (Háromszék) Orbai (Háromszék) Sepsi (Háromszék) Felcsíki (Csík) Jászsági alsó (J.-N.-Sz.) Jászsági felső(J.-N.-Sz.) Nádasmenti (Kolozs) Víznévből: Tiszai alsó (J.-N.-Sz.) Tiszai közép (J.-N.-Sz.) Tiszai felső(J.-N.-Sz.) Marosi alsó (M.-Torda) Marosi felső (M.-Torda) Tiszai (Szabolcs) Megyén belüli korreláció: Központi (Bihar, Hajdú, Temes, Tolna vm.) Tiszáninneni (Csongrád) Tiszántúli (Csongrád) Győr vármegye járásai: Pusztaiő Győri-puszták[településtípus, tájnév] Sokoróaljai ő Sokoróalja[néprajzi tájnév] Tószigetcsilízköziő Tóköz+Szigetköz+Csilizköz[néprajzi tájnevek]

19. A Magyarországgal szomszédos országok közigazgatási egységei és magyar névalakjai – áttekintés –

20. SZLOVÁKIA ő8 kraj• körzet, 79 okres • járás Járások névképzése: okres Nové Zámky = Érsekújvári járás okres Banská Bystrica = Besztercebányai járás

21. ROMÁNIA ő41 judeţ • megye Kárpátokon inneni megyék (16)

22. ROMÁNIA ő41 judeţ • megye Moldvai megyék (8) Dobrudzsai megyék (2)

23. ROMÁNIA ő41 judeţ • megye Havasalföldi megyék (15)

24. HORVÁTORSZÁG ő20 županija • megye

25. UKRAJNA ő24 oblaszty • terület A területek névképzése: 1) Csernyihivszka oblaszty • Csernyihivi terület 2) Zakarpatszka oblaszty • Kárpátontúli terület Volhinszka oblaszty • Volhíniai terület SZERBIAő 2 autonomna pokrajina • autonóm tartomány Vojvodina • Vajdaság Kosovo-Metohija • Koszovó A komunák (okrúg, opscsina) névképzése: Településnevekből képezve.

26. AUSZTRIA ő9 Bundesland • szövetségi tartomány

27. A fontosabb kelet-európai karakterek ascii-kódjai A térképen a mellékjeles betűknek minden esetben az adott nyelv helyesírása szerint kell megjelennie

28. VÉDETT TERÜLETEK NEVEI A védett területeket jogszabályi vagy törvényerejű rendeleti úton hozzák létre. • természetvédelmi célú • katonai célú • egyéb • Természetvédelmi területek A védelem alá tartozó földrészleteket a jogszabály helyrajzi számuk alapján sorolja fel. A védett terület neve egyben a védettség fokára is utal. Duna–Ipoly nemzeti park (víznévből) Gerecsei tájvédelmi körzet (tájnévből) Pitvarosi puszták tájvédelmi körzet (településnévből) Makó–Landori-erdők természetvédelmi terület (településnévből) Kistompai löszpusztarét természetvédelmi terület(településnévből+védettség oka)

29. – Idegen területek védett területeinek nevei magyar írásmóddal –közszói és melléknévi tagok általában fordítandók –tulajdonnévi tagok, ha a névnek magyar alakja van, az épüljön be a névbe Národný park Muránska• Murányi-fennsík n. p. Národný park Slovenský raj • Szlovák paradicsom n. p. Národný park Slovenský kras • Szlovák-karszt n. p. Chránená krajinná oblasť Biele Karpaty • Fehér-Kárpátok tájvédelmi körzet „KONKRÉT FORDÍTÁS” Szlovák-karszt –Gömör–Tornai-karszt

30. • Katonai területek Több országban (pl. Ausztria, Szlovákia, Franciaország stb.) a közigazgatásba is illeszkedő területek. Vojenský obvod Javorina • Javorina katonai terület Truppenübungsplatz Bruckneudorf • Királyhidai gyalogsági gyakorlótér – Egyéb igazgatási egységek nevei • Egyházmegyék nevei • Vízügyi igazgatóságok nevei • egyéb területi szerveződésen alapuló nevek

31. TERÜLETRE VONATKOZÓ VÍZNEVEK A víznevek vízrajzi elemeket jelölő névtípus. A név vonatkozási helye a vízrajzhoz kötődik. Azokat a vízrajzi neveket soroljuk e csoportba, amelyek az adott méretarányban felületként jelentkező vízrajzi elemekre vonatkoznak. Ezek lehetnek tavak és víztárolók nevei, folyónevek, óceánok, tengerek, tengerrészek, átjárók, szorosok nevei. • Területi vonatkozású folyóvíznevek A méretarányban felületként jelentkező folyóvizek esetében, ha a vízfolyás neve elfér a felületen belül, oda helyezzük el, de hagyomány alapján mindig zártan, a folyásirány jelölésével és a partvonallal párhuzamosan írjuk meg. A folyóvizek olyan kiterjedésű felületként, hogy benne a név elhelyezhető legyen, leginkább az 1:30 000-esnél nagyobb méretarányú várostérképek körében jelennek meg. • Állóvizek nevei (tavak, óceánok, tengerek, tengerrészek, átjárók, szorosok) A tavak esetében általában lehatárolt területábrázolásként, a többi név esetében vázlatos területábrázolásként írjuk meg a neveket, mindig úgy, hogy a név íve, iránya és kiterjedése a lehető legjobban kifejezze a vonatkozási területet. Egy térképen belül általában azonos betűtípussal, de eltérő méretben vesszük fel e neveket.