Demokratákat nevelni

1. Demokratákat nevelni Készítette: Paár Ádám történész-politológus, elemző, (Méltányosság Politikaelemző Központ) A december 9-i konferencia előadásának kibővített prezentációja

2. Miről fogok beszélni? • Mi az állampolgári nevelés, és mi a haszna? • Állampolgári nevelés morális alapja és összefüggése az erkölcsi neveléssel • A brit minta (Big Society) • A magyar helyzet

3. Mi az állampolgári nevelés? • Minden olyan tudásanyag, készség az állampolgári nevelés területébe tartozik, amelyik segíti az egyént abban, hogy az adott társadalom sikeres polgára legyen • Új irányok: „passzív” állampolgár helyett a „kritikus vagy aktív” állampolgárság kialakítása

4. Állampolgári nevelés és politika • Az állampolgári nevelés mint igény megfogalmazása a közoktatás felé – maga is politika! • Azzal is politizálunk, hogy milyen értékhierarchiát állítunk fel az állampolgári nevelés keretében • Az állampolgári nevelés is belpolitikai összefüggésrendszerben értelmezhető

5. Állampolgári tudat formálói • Család • Vallás/egyház • Iskola • Kormányzat (állami és önkormányzat) • Baráti közösség • Egyesületi élet (klubok, szervezetek) • Tömegmédia • Virtuális tér • Intézetek, agytrösztök

6. Amerikai állampolgári nevelés • Európa: intézményközpontú, USA: cselekvés- vagy folyamatközpontú állampolgári nevelés • USA: civiceducation: azokra a gyakorlati eljárásokra irányul, amelyek révén az állampolgárok a politikában való közvetlen részvételt gyakorolják • Alapja: pragmatista filozófia

7. Pragmatizmus hívószava: a cselekvés egyenlő a tanulással (John Dewey) Vagyis: a demokráciára nevelés leginkább a demokrácián keresztül, a demokrácia működtetésével valósítható meg

8. Állampolgári nevelés a gyakorlaton keresztül „Két népgyűlés azt jelenti a szabadság számára, mint az általános iskola a tudomány számára; ezek elérhetővé teszik az embereknek, megtanítják nekik, hogyan használják, és élvezzék őket” (Alexis de Tocqueville)

9. Az állampolgári nevelés új célja és tartalma • Laura Johnson-Paul Morris (2010): • Új elemekre kell reflektálnia az állampolgári nevelésnek: • Szupranacionális állampolgárság (ENSZ, EU) • Multikulturalizmus

10. Kritikus gondolkodás • Morális tényezőn alapul: az emberségesebb és igazságosabb világ felé való törekvés • Az érvelés szubjektivitásának tudatosítása: „Minél árnyaltabb a kritikus gondolkodás, annál inkább tudatában vagyunk annak, hogy az érvelés szubjektív” (Kuhn-Moon) • Az igazság objektív, az érvelésünk viszont szubjektív

11. Az állampolgári nevelés típusai Davies-Issit: • Információk a formális közintézményekről • Társadalmilag hasznos tudásanyag elsajátítása • Kritikus gondolkodás fejlődése (kapcsolódva más iskolai tantárgyakhoz, pl. történelem, irodalom)

12. Egy példa: Nagy-Britannia • A Crick-bizottság javaslata (1998) • Elő kell segíteni a diákok számára a társadalmi vitákban való aktív részvételt • Az erkölcsi érzékenység forrása: a politikai tájékozottság • Az erkölcsi apátia következménye: a politikai apátia • Javaslatok: közösségi részvétel ösztönzése, projekt alapú oktatás

13. Hatások • 2002: állampolgári ismeretek bevezetése (lehet önálló, kapcsolódhat más tantárgyakhoz) • 2010: Cameron meghirdeti a Big Society célját (morális nevelés hangsúlyozása) • 2011: National Citizenship Service

14. National Citizenship Service • Közösségi részvétel erősítése • Kéthónapos bentlakásos kurzus 16 éves fiataloknak, önkéntes munkával egybekötve • Megcélzottak: különböző társadalmi hátterű fiatalok

15. Hatások • Kimutatható hatás: a fiatalok választási részvételi arányának növekedése (2010) – De: még mindig elmarad más rétegektől! • Az Egyesült Királyságban a média mellett a pártokat tartják a legkorruptabb szervezeteknek

16. És Magyarországon? • Kötelezően választható: erkölcstan/hittan • Fogalmak: lelki tulajdonság, • befogadás, elfogadás, • lelkiismeret, szándék, döntés, • rokonszenv, ellenszenv, tisztelet, konfliktus • Tanulói tevékenység: vita, önkifejező alkotás, szerepjáték, iskolai hagyományok ápolása • Forrás: 5. évfolyamosok számára készült Erkölcstan tankönyv

17. És Magyarországon? • Gimnázium valamennyi szintje és a szakközépiskola: történelem, az állampolgári, társadalmi ismeretek, erkölcstan • Gimnázium: filozófia (fakultatív tantárgy) • Szakiskola: Társadalomismeret és osztályközösség-építés

18. És Magyarországon? • 2012: Új Nemzedék jövőjéért program • A politika nyelvének „fiatalítása” • Új technikai eszközök bevonása (okostelefon, közösségi oldalak)

19. Demokrácia játék • 2012 – 1. demokrácia játék az Országgyűlésben • Cél: Az országgyűlési képviselők munkájának megismerése • vitakultúra kialakítása • Hasonló példa: Mini-Ting gyermekparlament (Norvégia)

20. Köszönöm a figyelmet!