A f ld energiaszerkezet nek talakul sa napjainkig
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 42

A Föld energiaszerkezetének átalakulása napjainkig PowerPoint PPT Presentation


  • 86 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A Föld energiaszerkezetének átalakulása napjainkig. Az energiahordozók rendszere. Kétféle felosztás: Átalakítás szerint: Primer energiaforrás Primer energiahordozó Szekunder energiahordozó Megújulás időtartama: Kimerülők Megújulók. Primer energiaforrások. Energiaforrás:

Download Presentation

A Föld energiaszerkezetének átalakulása napjainkig

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A f ld energiaszerkezet nek talakul sa napjainkig

A Föld energiaszerkezetének átalakulása napjainkig


Az energiahordoz k rendszere

Az energiahordozók rendszere

Kétféle felosztás:

  • Átalakítás szerint:

    • Primer energiaforrás

    • Primer energiahordozó

    • Szekunder energiahordozó

  • Megújulás időtartama:

    • Kimerülők

    • Megújulók


Primer energiaforr sok

Primer energiaforrások

  • Energiaforrás:

    • a természet anyagi rendszere,

    • melyből adott társadalmi-gazdasági körülmények között gazdaságosan,

    • és technikailag hasznosítható módon

    • energia nyerhető.


Primer energiaforr sok1

Primer energiaforrások

  • napsugárzás

  • szél

  • árapály

  • hullámzás

  • tengeráramlatok

  • víz körforgása

  • biomassza

  • geotermikus energia


Primer energiahordoz k

Primer energiahordozók

  • Fogalom: átalakítás, kezelés nélkül felhasznált energiahordozó.

  • Fajtái:

    • uránérc

    • hidrogén

    • kőszén

    • kőolaj

    • földgáz


Szekunder energiahordoz k

Szekunder energiahordozók

  • Fogalom: kémiai (vagy fizikai) átalakításon átesett primer energiahordozó.

  • Fajtái:

    • kőszén > koksz, városi gáz

    • kőolaj > benzin, gázolaj

    • földgáz > LNG (cseppfolyós földgáz)

    • uránérc > fűtőelem

    • víz > gőz, meleg víz

    • villamos energia (tercier energia?)


Az energiastrukt ra v ltoz sa 1860 1999

Az energiastruktúra változása, 1860-1999


A nyersolaj hord nk nti r nak v ltoz sa 1861 2004

A nyersolaj hordónkénti árának változása, 1861-2004


Az els k olaj r robban s 1973

Az első kőolajár-robbanás, 1973

1971-73:

  • A II. vh. után energiaextenzív növekedés (1964-73 között duplázódott).

  • A kőolaj részesedése 44%.

  • Kereskedelem:

    • Kőolaj 51%-a világpiacra kerül

    • OPEC részesedése ebből 86%

    • Nyugat-Európa: 96,5% import

    • A fejlett országok olajfüggők


Az els k olaj r robban s 19731

Az első kőolajár-robbanás, 1973

  • jom kippur-háború: 1973. október

  • Az olajárak egy hónap alatt a négyszeresükre emelkednek.

  • Öngerjesztő folyamat: áremelkedés > felvásárlás > áremelkedés.


A m sodik k olaj r robban s 1979

A második kőolajár-robbanás, 1979

  • Iráni forradalom: Khomeini ajatollah, 1979

  • Irak-iráni háború: 1980-1988

  • Kőolajár duplájára emelkedik

  • 1972-82: 8-9-szörösére nőtt az ár

  • 1991: harmadik kőolajár-robbanás.

  • Azóta nagy áringadozások (ma 60-70 USD)


Az olajv ls g energiapolitikai hat sai

Az olajválság energiapolitikai hatásai

  • Jelentős kőolajtartalékokkal rendelkezők növelik a kitermelést:

    • tengeralatti kitermelés (Északi-t., Guineai-ö., Mexikói-ö.)

    • hideg területek (Alaszka, Szibéria)

  • Importőrök másra állnak át:

    • atomerőművek (USA, Kanada, Franciao.): 2x épít. költs.

    • kőszén (USA, Kína, Ausztrália)

    • földgáz (Hollandia)

    • vízenergia (fejlődők)

    • fogyasztás évi 5%-al csökken (1979-1982)


Az olajv ls g hat sai

Az olajválság hatásai

  • Takarékosság:

    • gyárak energiafelhasználásának racionalizálása

    • elektrotechnika virágzása (Japán)

  • Országok differenciálódása

    • Szegényedtek:

      • Importőrök

      • KGST-tagok (bukaresti árelv)

      • szegény országok (adósságcsapda: fejlesztésre nem jut)

    • Gazdagodtak:

      • exportőrök

      • fejlett országok (egymás közti munkamegosztás)


K olaj s f ldg zkitermel s a mexik i b lben 1961 s 2001

Kőolaj- és földgázkitermelés a Mexikói-öbölben, 1961 és 2001


A vil g energiafelhaszn l s nak szerkezete 1999

A világ energiafelhasználásának szerkezete, 1999


A f ldr szek energiafelhaszn l s nak szerkezete 1999 kimer l k

A földrészek energiafelhasználásának szerkezete, 1999 (kimerülők)


A f ldr szek energiafelhaszn l s nak szerkezete 1999 meg jul k

A földrészek energiafelhasználásának szerkezete, 1999 (megújulók)


A vil g orsz gainak energiafogyaszt sa 2004 1 f re toe

A világ országainak energiafogyasztása, 2004 (1 főre, toe)


A f ldr szek sszes energiafelhaszn l sa 1999

A földrészek összes energiafelhasználása, 1999


A f ldr szek sszes energiatermel se 1999

A földrészek összes energiatermelése, 1999


A f ldr szek energiaegyenlege 1999

A földrészek energiaegyenlege, 1999


A k olaj

A kőolaj

A világgazdaság fókuszában


A k olaj1

A kőolaj

Definíció:

  • Elhalt növényi és állati szervezetek

  • levegőtől elzárt bomlásából keletkezett

  • folyékony

  • energiahordozó

    Összetétele:

  • 84-87% C,

  • 11-14% H,

  • 0,01-5% S, N, O, fémek


A k olaj keletkez se

A kőolaj keletkezése

Keletkezése:

  • Óidőben és középidőben keletkezett

  • Keletkezési helyéről felszín felé migrál

  • Olajcsapdában megreked:

    • Porózus v. réteges tárolókőzet (homok, mészkő, dolomit): 25-45% rés, repedés

    • Felette zárókőzet

  • 15 km alatt mélységben elbomlik a nyomástól és a hőtől.


A k olaj t pusai

A kőolaj típusai

  • konzisztencia/viszkozitás: könnyen folyótól (könnyűolaj) csaknem szilárd anyagig (nehézolaj)

    Összetétel szerint (kulcsfrakció):

  • paraffinos (legjobb)

  • intermedier

  • nafténes

  • aszfaltbázisú (legrosszabb)


Kitermel si k lts gek

Kitermelési költségek

A világ kútjainak 6,4%-a „magától” ad olajat

  • Irán, Kuvait Szaúd-Arábia: 93-100%

  • EAE, Katar: 65-74%

  • Afrika: 64-76%

  • Indonézia: 15%

  • Venezuela: 4%


N h ny olajforr s nk lts g nek becs lt ar nya us hord

Néhány olajforrás önköltségének becsült aránya (US$/hordó)

  • Perzsa-öböl, Észak-Afrika 1

  • Nigéria 3

  • Venezuela 6

  • Egyesült Államok 9

  • Alaszka, Északi-tenger, Szibéria12

  • olajpala, bitumenes homok24

  • szén cseppfolyósítása36


Egy hord olaj r nak sszetev i 2003 doll r

Egy hordó olaj árának összetevői, 2003, dollár


A k olajtermel s t rt nete

A kőolajtermelés története

Ókor: kenőanyag, lámpaolaj

XIX. sz.: cetolaj helyett petróleum

1859: Titusville, Pennsylvania (Drake, sókút)

1900-ig: szabadverseny, USA és Oroszo.

1914-ig: benzin iránti kereslet, politikai tényező lesz (I. vh.: közel-keleti olajmezők)

1945-ig: gyors motorizáció, olajipar kiteljesedik

1973-ig: gyors motorizáció és iparosodás


K olaj termel s 1965 2004 mi t

Kőolaj-termelés, 1965-2004 (mió t)


F bb termel k 1973 2004 mi t

Főbb termelők, 1973-2004 (mió t)


K olaj fogyaszt s

Kőolaj-fogyasztás

93% energiatermelést szolgál:

  • Hőerőművek (fűtőolaj, pakura)

  • Közlekedés (benzin, gázolaj, pakura)

  • Lakossági és kommunális fűtés (fűtőolaj)

    7% vegyipari célokat szolgál:

  • Petrolkémia

  • Legfontosabb vegyipari alapanyag


K olajfogyaszt s 1965 2003 mi t

Kőolajfogyasztás, 1965-2003 (mió t)


F bb k olaj fogyaszt k 1965 2003

Főbb kőolaj-fogyasztók, 1965-2003


K olajfogyaszt s 2004 1 f re t

Kőolajfogyasztás, 2004 (1 főre, t)


A nagyr gi k k olaj m rlege 2004

A nagyrégiók kőolaj-mérlege, 2004


Egyes orsz gok k olaj m rlege 2003

Egyes országok kőolaj-mérlege, 2003


K olaj kereskedelem 2004

Kőolaj-kereskedelem, 2004

  • 2 400 milliárd tonna: legnagyobb tömegű árucikk a világkereskedelemben

  • 1973: 51% > 1987: 41% > 2004: 62%

  • 62% kerül a világkereskedelembe

  • 78% feldolgozatlan állapotban


Export r k s import r k 2004

Exportőrök és importőrök, 2004


A f ld k olajk szletei 1980 2004

A Föld kőolajkészletei, 1980-2004


A legnagyobb k olaj k szletekkel rendelkez orsz gok 1980 2004

A legnagyobb kőolaj-készletekkel rendelkező országok, 1980-2004


A legnagyobb olajc gek 2003

A legnagyobb olajcégek, 2003


  • Login