A Föld energiaszerkezetének átalakulása napjainkig

1. A Föld energiaszerkezetének átalakulása napjainkig

2. Az energiahordozók rendszere Kétféle felosztás: • Átalakítás szerint: • Primer energiaforrás • Primer energiahordozó • Szekunder energiahordozó • Megújulás időtartama: • Kimerülők • Megújulók

3. Primer energiaforrások • Energiaforrás: • a természet anyagi rendszere, • melyből adott társadalmi-gazdasági körülmények között gazdaságosan, • és technikailag hasznosítható módon • energia nyerhető.

4. Primer energiaforrások • napsugárzás • szél • árapály • hullámzás • tengeráramlatok • víz körforgása • biomassza • geotermikus energia

5. Primer energiahordozók • Fogalom: átalakítás, kezelés nélkül felhasznált energiahordozó. • Fajtái: • uránérc • hidrogén • kőszén • kőolaj • földgáz

6. Szekunder energiahordozók • Fogalom: kémiai (vagy fizikai) átalakításon átesett primer energiahordozó. • Fajtái: • kőszén > koksz, városi gáz • kőolaj > benzin, gázolaj • földgáz > LNG (cseppfolyós földgáz) • uránérc > fűtőelem • víz > gőz, meleg víz • villamos energia (tercier energia?)

7. Az energiastruktúra változása, 1860-1999

8. A nyersolaj hordónkénti árának változása, 1861-2004

9. Az első kőolajár-robbanás, 1973 1971-73: • A II. vh. után energiaextenzív növekedés (1964-73 között duplázódott). • A kőolaj részesedése 44%. • Kereskedelem: • Kőolaj 51%-a világpiacra kerül • OPEC részesedése ebből 86% • Nyugat-Európa: 96,5% import • A fejlett országok olajfüggők

10. Az első kőolajár-robbanás, 1973 • jom kippur-háború: 1973. október • Az olajárak egy hónap alatt a négyszeresükre emelkednek. • Öngerjesztő folyamat: áremelkedés > felvásárlás > áremelkedés.

11. A második kőolajár-robbanás, 1979 • Iráni forradalom: Khomeini ajatollah, 1979 • Irak-iráni háború: 1980-1988 • Kőolajár duplájára emelkedik • 1972-82: 8-9-szörösére nőtt az ár • 1991: harmadik kőolajár-robbanás. • Azóta nagy áringadozások (ma 60-70 USD)

12. Az olajválság energiapolitikai hatásai • Jelentős kőolajtartalékokkal rendelkezők növelik a kitermelést: • tengeralatti kitermelés (Északi-t., Guineai-ö., Mexikói-ö.) • hideg területek (Alaszka, Szibéria) • Importőrök másra állnak át: • atomerőművek (USA, Kanada, Franciao.): 2x épít. költs. • kőszén (USA, Kína, Ausztrália) • földgáz (Hollandia) • vízenergia (fejlődők) • fogyasztás évi 5%-al csökken (1979-1982)

13. Az olajválság hatásai • Takarékosság: • gyárak energiafelhasználásának racionalizálása • elektrotechnika virágzása (Japán) • Országok differenciálódása • Szegényedtek: • Importőrök • KGST-tagok (bukaresti árelv) • szegény országok (adósságcsapda: fejlesztésre nem jut) • Gazdagodtak: • exportőrök • fejlett országok (egymás közti munkamegosztás)

14. Kőolaj- és földgázkitermelés a Mexikói-öbölben, 1961 és 2001

15. A világ energiafelhasználásának szerkezete, 1999

16. A földrészek energiafelhasználásának szerkezete, 1999 (kimerülők)

17. A földrészek energiafelhasználásának szerkezete, 1999 (megújulók)

18. A világ országainak energiafogyasztása, 2004 (1 főre, toe)

19. A földrészek összes energiafelhasználása, 1999

20. A földrészek összes energiatermelése, 1999

21. A földrészek energiaegyenlege, 1999

22. A kőolaj A világgazdaság fókuszában

23. A kőolaj Definíció: • Elhalt növényi és állati szervezetek • levegőtől elzárt bomlásából keletkezett • folyékony • energiahordozó Összetétele: • 84-87% C, • 11-14% H, • 0,01-5% S, N, O, fémek

24. A kőolaj keletkezése Keletkezése: • Óidőben és középidőben keletkezett • Keletkezési helyéről felszín felé migrál • Olajcsapdában megreked: • Porózus v. réteges tárolókőzet (homok, mészkő, dolomit): 25-45% rés, repedés • Felette zárókőzet • 15 km alatt mélységben elbomlik a nyomástól és a hőtől.

25. A kőolaj típusai • konzisztencia/viszkozitás: könnyen folyótól (könnyűolaj) csaknem szilárd anyagig (nehézolaj) Összetétel szerint (kulcsfrakció): • paraffinos (legjobb) • intermedier • nafténes • aszfaltbázisú (legrosszabb)

26. Kitermelési költségek A világ kútjainak 6,4%-a „magától” ad olajat • Irán, Kuvait Szaúd-Arábia: 93-100% • EAE, Katar: 65-74% • Afrika: 64-76% • Indonézia: 15% • Venezuela: 4%

27. Néhány olajforrás önköltségének becsült aránya (US$/hordó) • Perzsa-öböl, Észak-Afrika 1 • Nigéria 3 • Venezuela 6 • Egyesült Államok 9 • Alaszka, Északi-tenger, Szibéria 12 • olajpala, bitumenes homok 24 • szén cseppfolyósítása 36

28. Egy hordó olaj árának összetevői, 2003, dollár

29. A kőolajtermelés története Ókor: kenőanyag, lámpaolaj XIX. sz.: cetolaj helyett petróleum 1859: Titusville, Pennsylvania (Drake, sókút) 1900-ig: szabadverseny, USA és Oroszo. 1914-ig: benzin iránti kereslet, politikai tényező lesz (I. vh.: közel-keleti olajmezők) 1945-ig: gyors motorizáció, olajipar kiteljesedik 1973-ig: gyors motorizáció és iparosodás

30. Kőolaj-termelés, 1965-2004 (mió t)

31. Főbb termelők, 1973-2004 (mió t)

32. Kőolaj-fogyasztás 93% energiatermelést szolgál: • Hőerőművek (fűtőolaj, pakura) • Közlekedés (benzin, gázolaj, pakura) • Lakossági és kommunális fűtés (fűtőolaj) 7% vegyipari célokat szolgál: • Petrolkémia • Legfontosabb vegyipari alapanyag

33. Kőolajfogyasztás, 1965-2003 (mió t)

34. Főbb kőolaj-fogyasztók, 1965-2003

35. Kőolajfogyasztás, 2004 (1 főre, t)

36. A nagyrégiók kőolaj-mérlege, 2004

37. Egyes országok kőolaj-mérlege, 2003

38. Kőolaj-kereskedelem, 2004 • 2 400 milliárd tonna: legnagyobb tömegű árucikk a világkereskedelemben • 1973: 51% > 1987: 41% > 2004: 62% • 62% kerül a világkereskedelembe • 78% feldolgozatlan állapotban

39. Exportőrök és importőrök, 2004

40. A Föld kőolajkészletei, 1980-2004

41. A legnagyobb kőolaj-készletekkel rendelkező országok, 1980-2004

42. A legnagyobb olajcégek, 2003