A tan t s s tanul s konstruktivista felfog s r l
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 16

A tanítás és tanulás konstruktivista felfogásáról PowerPoint PPT Presentation


  • 46 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A tanítás és tanulás konstruktivista felfogásáról. Nahalka István ELTE PPK Neveléstudományi Intézet [email protected] Az alapok. A tudás nem közvetítéssel keletkezik, hanem önálló, aktív konstruálás eredménye. A tanuló nem pusztán a befogadója a számára „átadott” tudásnak.

Download Presentation

A tanítás és tanulás konstruktivista felfogásáról

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A tan t s s tanul s konstruktivista felfog s r l

A tanítás és tanulás konstruktivista felfogásáról

Nahalka István

ELTE PPK Neveléstudományi Intézet

[email protected]


Az alapok

Az alapok

  • A tudás nem közvetítéssel keletkezik, hanem önálló, aktív konstruálás eredménye. A tanuló nem pusztán a befogadója a számára „átadott” tudásnak.

  • A tanítás nem a tudás átadása, hanem a tudáskonstrukcióhoz megfelelő körülmények, tanulási környezet létrehozása.


A tud s konstrukci ja

A tudás konstrukciója

  • A már meglévő tudásunk átrendeződik, átalakul egy belső folyamat eredményeként.

  • A világ körülöttünk lejátszódó jelenségeire mintegy „rátelepszik” az előzetes tudásunk, tapasztalataink értelmezés eredményei.

  • A tudás a tanulási folyamatban gazdagodik és/vagy alapvetően átalakul. Ez utóbbi a FOGALMI VÁLTÁS.

  • A „mindig mindent tudunk” hipotézis.


N h ny p lda a p lya sz l r l

Néhány példa a „pálya széléről”

  • Az olvasás megtanulásának óriási vitákat kiváltó kérdései.

  • Az irodalmi művek egyéni interpretálása, a jelentésadás folyamata.

  • Chomsky nyelvelmélete.

  • Mi a valóságos a TV-ben a gyerekek számára?


Egy kutat s tanuls gai

Egy kutatás tanulságai


S csak egyetlen p lda m shonnan

És csak egyetlen példa máshonnan

Mit mond egy 9 éves kisfiú arra a kérdésre, hogy a könnyebb vagy a nehezebb golyó esik-e le hamarabb, ha ugyanolyan magasról elengedjük őket:

„A nehezebb, mert nagyobb széláramot csinál. Olyan, mint a meteor. Ahogy gyorsul, úgy csinál maga elé gyorsítókört. A kisebb kő kisebbet csinál. Mindig a nagyobb esik le előbb. Ha azonos súlyúak, de különböző nagyságúak, akkor is a nagyobb esik le előbb.”


A tapasztalat tr nfoszt sa

A tapasztalat trónfosztása

  • A konstruktivizmus szerint nem a tapasztalat a tudás forrása.

  • A belső struktúráknak, az előzetes tudásnak van meghatározó szerepe.

  • A tapasztalat már egy értelmezés, feldolgozás eredménye.

  • Ez egy lényeges pont a konstruktivista és a reformpedagógiai ihletésű tanítási-tanulási elképzelések megkülönböztetésében.

  • Sőt, itt egy értelmezésbeli probléma is van: gyakran azonosítják a konstruktivizmust a minden tudás létrehozását a tapasztalatra alapozó (pl. Piaget gondolkodásmódját is jellemző) elképzeléssel.


A megismer s ir nya

A megismerés „iránya”

  • Ma egy pedagógusnak nehéz elképzelni mást, mint hogy a megismerési, a tanulási folyamatok „alulról-felfelé” szerveződnek.

  • A konstruktivisták (többnyire) ezt másképpen gondolják.

  • A hipotézis: átfogó tudásstruktúrák válnak egyre kidolgozottabbá, egyre gazdagabbá, egyre differenciáltabbá, illetve a tudásrendszereink fogalmi váltással változhatnak.


Egy izzadts gszag p lda

Egy „izzadtságszagú” példa

A „Whole Language” olvasástanítási rendszer a szöveg általános megértéséből indul ki. Az olvasás során nem a betűk azonosításából, az egyes szavak értelmezéséből formálódik a szöveg megértése, hanem épp fordítva. A szöveggel kapcsolatos elvárásoknak (Guessing Game) a valóságosan leírtakkal való egyeztetése az olvasás (Kenneth Goodman).


Egy k t p lda amelyekben jobban otthon vagyok

Egy-két példa, amelyekben jobban „otthon vagyok”

  • Hogyan tanulják meg a gyerekek a természet megismerése során alapvető, mértékeket kifejező fogalmakat?

  • A hierarchizált fogalomrendszerek tanulása.

  • Matematikai eljárások, például a százalékszámítás tanulása.


S mi van a kompetenci kkal

És mi van a kompetenciákkal?

  • A kompetencia fogalma kiérleletlen a pedagógiában és a pszichológiában is.

  • Egymásnak merőben ellentmondó értelmezések léteznek.

  • A fogalom magvában az ALKALMAZHATÓ TUDÁS áll.

  • Vagyis az alapvető kérdés, hogy amikor a tudásunk hasznosul, akkor vajon milyen belső struktúrák határozzák meg a cselekvéseink eredményességét, hatékonyságát.


K t l nyegesen elt r szeml letm d

Két lényegesen eltérő szemléletmód

  • A procedurális tudáselemek elsőbbsége

  • A tudás szerveződésében a világról, annak részeiről alkotott modellek elsőbbsége.


Hozzunk p ld kat az j nat b l

Hozzunk példákat az új NAT-ból!

  • „A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük.”

  • „Saját vélemény megfogalmazása és megvédése egy-egy érv említésével a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően.”

  • „Különféle ábrák, illusztrációk értelmezése.”


Mit mondhatunk konstruktivist n

Mit mondhatunk „konstruktivistán”?

  • A képességek (kompetenciák?) tartalom- és kontextusfüggők.

  • A feltételezett átfogó, általános, teljes mértékben tartalomfüggetlen képességek nem léteznek (problémamegoldás, kommunikáció, tanulás, stb.).

  • Az emberi tevékenység kognitív feltételei a világról, annak részeiről alkotott modelljeink. Vagyis a tudásunk erősen ismeret-alapú.

  • Az ismereteink egy nagy részükben implicit jellegűek, nehezen verbalizálhatók, és nem faktuális természetűek.

  • A lényeg, hogy az ALKALMAZHATÓ TUDÁS a világról alkotott modelleken alapszik, és nem valamifajta feltételezett, az agyunkban lakozó gépeken.

  • Léteznek olyan ismereteink, amelyeknek a „hatóköre” rendkívül széles, bizonyos értelemben általános ismereteknek nevezhetjük őket (pl. a verselemzés „technikájának” ismerete, heurisztikus problémamegoldási „ötletek” birtoklása, stb.).

  • A dolog ennél is bonyolultabb (pl. Mike Anderson). Ma még csak túl keveset magyarázó modellekkel rendelkezünk, még várat magára a „nagy áttörés”.


  • Login