a tan t s s tanul s konstruktivista felfog s r l
Download
Skip this Video
Download Presentation
A tanítás és tanulás konstruktivista felfogásáról

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 16

A tanítás és tanulás konstruktivista felfogásáról - PowerPoint PPT Presentation


  • 78 Views
  • Uploaded on

A tanítás és tanulás konstruktivista felfogásáról. Nahalka István ELTE PPK Neveléstudományi Intézet [email protected] Az alapok. A tudás nem közvetítéssel keletkezik, hanem önálló, aktív konstruálás eredménye. A tanuló nem pusztán a befogadója a számára „átadott” tudásnak.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' A tanítás és tanulás konstruktivista felfogásáról' - karif


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a tan t s s tanul s konstruktivista felfog s r l

A tanítás és tanulás konstruktivista felfogásáról

Nahalka István

ELTE PPK Neveléstudományi Intézet

[email protected]

az alapok
Az alapok
  • A tudás nem közvetítéssel keletkezik, hanem önálló, aktív konstruálás eredménye. A tanuló nem pusztán a befogadója a számára „átadott” tudásnak.
  • A tanítás nem a tudás átadása, hanem a tudáskonstrukcióhoz megfelelő körülmények, tanulási környezet létrehozása.
a tud s konstrukci ja
A tudás konstrukciója
  • A már meglévő tudásunk átrendeződik, átalakul egy belső folyamat eredményeként.
  • A világ körülöttünk lejátszódó jelenségeire mintegy „rátelepszik” az előzetes tudásunk, tapasztalataink értelmezés eredményei.
  • A tudás a tanulási folyamatban gazdagodik és/vagy alapvetően átalakul. Ez utóbbi a FOGALMI VÁLTÁS.
  • A „mindig mindent tudunk” hipotézis.
n h ny p lda a p lya sz l r l
Néhány példa a „pálya széléről”
  • Az olvasás megtanulásának óriási vitákat kiváltó kérdései.
  • Az irodalmi művek egyéni interpretálása, a jelentésadás folyamata.
  • Chomsky nyelvelmélete.
  • Mi a valóságos a TV-ben a gyerekek számára?
s csak egyetlen p lda m shonnan
És csak egyetlen példa máshonnan

Mit mond egy 9 éves kisfiú arra a kérdésre, hogy a könnyebb vagy a nehezebb golyó esik-e le hamarabb, ha ugyanolyan magasról elengedjük őket:

„A nehezebb, mert nagyobb széláramot csinál. Olyan, mint a meteor. Ahogy gyorsul, úgy csinál maga elé gyorsítókört. A kisebb kő kisebbet csinál. Mindig a nagyobb esik le előbb. Ha azonos súlyúak, de különböző nagyságúak, akkor is a nagyobb esik le előbb.”

a tapasztalat tr nfoszt sa
A tapasztalat trónfosztása
  • A konstruktivizmus szerint nem a tapasztalat a tudás forrása.
  • A belső struktúráknak, az előzetes tudásnak van meghatározó szerepe.
  • A tapasztalat már egy értelmezés, feldolgozás eredménye.
  • Ez egy lényeges pont a konstruktivista és a reformpedagógiai ihletésű tanítási-tanulási elképzelések megkülönböztetésében.
  • Sőt, itt egy értelmezésbeli probléma is van: gyakran azonosítják a konstruktivizmust a minden tudás létrehozását a tapasztalatra alapozó (pl. Piaget gondolkodásmódját is jellemző) elképzeléssel.
a megismer s ir nya
A megismerés „iránya”
  • Ma egy pedagógusnak nehéz elképzelni mást, mint hogy a megismerési, a tanulási folyamatok „alulról-felfelé” szerveződnek.
  • A konstruktivisták (többnyire) ezt másképpen gondolják.
  • A hipotézis: átfogó tudásstruktúrák válnak egyre kidolgozottabbá, egyre gazdagabbá, egyre differenciáltabbá, illetve a tudásrendszereink fogalmi váltással változhatnak.
egy izzadts gszag p lda
Egy „izzadtságszagú” példa

A „Whole Language” olvasástanítási rendszer a szöveg általános megértéséből indul ki. Az olvasás során nem a betűk azonosításából, az egyes szavak értelmezéséből formálódik a szöveg megértése, hanem épp fordítva. A szöveggel kapcsolatos elvárásoknak (Guessing Game) a valóságosan leírtakkal való egyeztetése az olvasás (Kenneth Goodman).

egy k t p lda amelyekben jobban otthon vagyok
Egy-két példa, amelyekben jobban „otthon vagyok”
  • Hogyan tanulják meg a gyerekek a természet megismerése során alapvető, mértékeket kifejező fogalmakat?
  • A hierarchizált fogalomrendszerek tanulása.
  • Matematikai eljárások, például a százalékszámítás tanulása.
s mi van a kompetenci kkal
És mi van a kompetenciákkal?
  • A kompetencia fogalma kiérleletlen a pedagógiában és a pszichológiában is.
  • Egymásnak merőben ellentmondó értelmezések léteznek.
  • A fogalom magvában az ALKALMAZHATÓ TUDÁS áll.
  • Vagyis az alapvető kérdés, hogy amikor a tudásunk hasznosul, akkor vajon milyen belső struktúrák határozzák meg a cselekvéseink eredményességét, hatékonyságát.
k t l nyegesen elt r szeml letm d
Két lényegesen eltérő szemléletmód
  • A procedurális tudáselemek elsőbbsége
  • A tudás szerveződésében a világról, annak részeiről alkotott modellek elsőbbsége.
hozzunk p ld kat az j nat b l
Hozzunk példákat az új NAT-ból!
  • „A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük.”
  • „Saját vélemény megfogalmazása és megvédése egy-egy érv említésével a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően.”
  • „Különféle ábrák, illusztrációk értelmezése.”
mit mondhatunk konstruktivist n
Mit mondhatunk „konstruktivistán”?
  • A képességek (kompetenciák?) tartalom- és kontextusfüggők.
  • A feltételezett átfogó, általános, teljes mértékben tartalomfüggetlen képességek nem léteznek (problémamegoldás, kommunikáció, tanulás, stb.).
  • Az emberi tevékenység kognitív feltételei a világról, annak részeiről alkotott modelljeink. Vagyis a tudásunk erősen ismeret-alapú.
  • Az ismereteink egy nagy részükben implicit jellegűek, nehezen verbalizálhatók, és nem faktuális természetűek.
  • A lényeg, hogy az ALKALMAZHATÓ TUDÁS a világról alkotott modelleken alapszik, és nem valamifajta feltételezett, az agyunkban lakozó gépeken.
  • Léteznek olyan ismereteink, amelyeknek a „hatóköre” rendkívül széles, bizonyos értelemben általános ismereteknek nevezhetjük őket (pl. a verselemzés „technikájának” ismerete, heurisztikus problémamegoldási „ötletek” birtoklása, stb.).
  • A dolog ennél is bonyolultabb (pl. Mike Anderson). Ma még csak túl keveset magyarázó modellekkel rendelkezünk, még várat magára a „nagy áttörés”.
ad