Jap n helye a vil ggazdas gban
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 23

JAPÁN HELYE A VILÁGGAZDASÁGBAN PowerPoint PPT Presentation


  • 84 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

JAPÁN HELYE A VILÁGGAZDASÁGBAN. TERMÉSZETI, TÁRSADALMI ADOTTSÁGOK. Japán természeti adottságai: Földrajzi és klimatikus adottságok: É-D távolság = Skandinávia-É-Afrika! Négy nagy sziget: Hokkaido, Honshu, Shikoku, Kiushu

Download Presentation

JAPÁN HELYE A VILÁGGAZDASÁGBAN

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Jap n helye a vil ggazdas gban

JAPÁN HELYE A VILÁGGAZDASÁGBAN


Term szeti t rsadalmi adotts gok

TERMÉSZETI, TÁRSADALMI ADOTTSÁGOK

  • Japán természeti adottságai:

  • Földrajzi és klimatikus adottságok:

    • É-D távolság = Skandinávia-É-Afrika!

  • Négy nagy sziget:

    • Hokkaido, Honshu, Shikoku, Kiushu

  • Négy tenger: Csendes-óceán, K-Kínai-tenger, Japán-tenger, Ohotszki-tenger

  • 85%-án vulkanikus hegységek

  • - több mint ötven tűzhányó működik

  • legmagasabb hegycsúcs : Fuji (3776 méter),

    • kénes- és meleg források

  • Klíma: kedvező (Hokkaido zord és hosszú tél),

    • csapadékos, párás időjárás, monszun,viharos tájfun

  • Négy évszak:nyár meleg, nedves - tavasz és ősz enyhe, napsütéses, tél nem túl zord

  • Földfelszín: erdőségek, hegyi tavak, gyors patakok, kopár sziklacsúcsok ,

    • vízesések, sziklavidék - kevés megművelhető föld

  • ásványi nyersanyagok, energiahordozók szűkössége, kedvezőtlen kitermelés

  • szén (kitermelése költséges), vízenergia, atomerőművek

  • változatos éghajlat (hegyvidéki – mérsékelt – szubtrópusi monszun)


Mez gazdas g

Mezőgazdaság:

  • Földhasználat: a terület 1/7 részén van mezőgazdaság

  • lakosság itt tömörül (127 millió fő) – helyhiány, építészet

  • Mezőgazdaság: intenzív teraszos rizstermesztés – kooperáció!

  • Kevés termőföld: 1-2 ha-os kisbirtokok, intenzív gazd. (műtrágya, kisgépek)

    • Mezőgazdasági jövedelmek mellett ipari jövedelemkiegészítés

    • Magas hozamok: 80 %-ban önellátó élelmiszerből (?)

  • Fő termék: rizs, délen zöldség és búza is

    • teacserje, eperfa – selyemhernyó, állattenyésztés (alárendelt)

  • Tengeri halászat – világranglista élmezőnyében, nemzetközi halászflotta

  • öblök mellett szaporítás, ivadék utánpótlás

Adatok, 2000


Jap n helye a vil ggazdas gban

Életmód, hagyományok, kulturális szokások:

Gyakori természeti katasztrófák (földrengés) – takarékosság, újrakezdés

Értékek: fegyelmezettség, tanulás, hierarchia tisztelete

konfuciánus etika – modernizáció felülről

„csoportizmus” – közösségért, vezetőért érzett lojalitás

harmónia, konfliktuskerülés

vallás: sintoizmus, buddhizmus (+ 2% protestáns)

táplálkozási szokások: tengerek + ma jelentős nyugati hatás, import

  • Népesség:

  • Honshu sziget déli részén, tengerparton

    • ipari gócpontok – tengertől elhódított, feltöltött területek, mesters. kikötők

  • Tokió – 25 millió lakos,

  • a világ legnagyobb agglomerációja

  • + Nagoya, Osaka, Kitakyushu =

  • ipari tengely, mammutváros

  • Zsúfoltság: szigorú környezetvédelem

  • Nagy távolságok: 200 km/ó feletti expresszvonatok (Shinkanzen) – Szejkan alagút (54 km, világrekord)


Jap n helye a vil ggazdas gban

VERSENYELŐNYÖK:

  • Oktatási rendszer

    • 12 év közoktatás

  • hat elemi (alsófokú) + 3 év alsó középisk+3 év felső középisk.

  • egyetem, főiskola- túljelentkezés, verseny, presztízs

  • lexikális tudás preferálása, kreativitást nem értékeli

  • magas tandíjak (magániskolák +felkészítők) - takarékoskodás

  • Kutatás-fejlesztés

  • Vállalati ösztönzés szerkezetváltásra, új technológiák, fejlesztések támogatása

  • hasznosíthatóság a cél: termelési folyamatok technológiái

  • kormányzati szervek katalizátorai a fejlesztésnek, kevés közvetlen szerep

  • 1960-ig egyetemek, azóta vállalatok a kutatóhelyek

  • kevés katonai célú fejlesztés, és kevés alapkutatás

  • Gazdaságirányítási rendszer

  • nemzeti vagyon többsége magánkézben

  • erős állami beavatkozás

  • ötéves tervek – a gazdaság és társadalom fejlesztésének irányai – változhat

  • üzleti élet, tudomány és állam konzultál a stratégiáról

  • Gazdaságtervezési tanács (tanácsadó testület) + parlament passzív elfogadó


Jap n helye a vil ggazdas gban

VERSENYELŐNYÖK/2

  • kormányzati intézkedések:

    • gyorsított amortizáció, vállalati adómentes tartalékolás, adókedvezmények, exporthitelek versenyképesség

  • államkötvények: magánmegtak. államhoz:  magáncégek támogatására

  • Japán Bank monetáris eszközei:

    • szokásosak + tanácsadás, ajánlások

  • Japán Fejlesztési Bank: hosszú távú hitelek kulcsiparágakba

  • nagyvállalatok és állam konzultációi, közvetett, informális beavatkozások

  • Földhasználat állami ellenőrzése, magas örökösödési adók, földárak

  • mezőgazdaság védelme külföldi versenytől – állami felvásárlási rendszer

  • importtilalom (rizs), nem vámjellegű akadályok is!

    • De: GATT

  • Nyugdíjrendszer: két pillér- állami alapnyugdíj + kiegészítő nyugdíj

    • lakosság elöregedése (eltartottság aránya nő)


  • Jap n helye a vil ggazdas gban

    Vállalati irányítás, kapcsolatrendszer

    • Zaibatsu-k felbomlása (I. vh-ig vállalatcsoportok)

    • Keiretsu: vállalkozásközi kapcsolatrendszer –

      • alá és fölérendeltség kicsik és nagyok közt

  • main bank: a vállalatok finanszírozását végzi ,

    • gazdasági és személyi döntésekbe beleszól

  • Vállalati részvények: bankok és nagyvállalatok kezében vannak

    • cél: nem profitnövelés, hanem hosszú távú piaci részesedésnövelés

    • részvénymozgás kevés!

    • kereszttulajdonlás! – rossz vezetés esetén sem lehet leváltani

      • Üzleti partnert nem az ajánlat szerint választ

      • partner adott, megállapodás kell

  • Kereskedőházak: export több, mint felét, és import ¾-ét bonyolítják

  • Keiretsu a belkereskedelemben – bonyolult disztribúciós rendszer

  • hipermarketek részesedése kevés kisboltokhoz képest

    • külföldi importőr, beruházó nehezen jut piacra.

  • nagyvállalatok, politikai vezetők, állam: „vasháromszög”

  • szakszervezeti szöv.-ek:

  • vállalaton belüli összetartozás, nem érdekképviselet


  • Jap n helye a vil ggazdas gban

    A japán vállalatvezetés és szervezés sajátosságai

    • életre szóló foglalkoztatási rendszer (1920-as évek óta)

      • de: kis- és középvállalatok gyakorlata eltérhet ettől! – specializált beszállítók

    • termelékenység növelés kényszere (nyersanyag és energiaimport)

    • feldolgozóipar növekedése kell az import ellensúlyozására

    • emberi tényező központi szerepe – „egy család”, összetartozás, jelszavak

      • nem szakképzettség, hanem a személyiségjegyekdöntőek

      • új dolgozó betanítása – vállalaton belüli képzés

      • kevés elbocsátás (utóbbi évtizedben változik)

      • kevés TB juttatás, táppénz nincs! (szabadság!)

      • előléptetés és bérezés életkor szerint

  • TQC, TQM – teljeskörű minőségmenedzsment, részmunkák ellenőrzése is

    • dolgozói öntevékenység, újítások, hibák kiküszöbölése,

    • teljes elkötelezettség

  • JIT (just in time) rendszer, zéró készlet, pontos beszállítás, nincs raktározás

  • Cél: hosszútávú piaci részesedés, nem rövidtávú profitmaximalizálás!


  • Jap n helye a vil ggazdas gban

    TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

    • 1850-ig a világtól elzárt rendszer

      • – sógunátus: erős katonai kormányzás + gyenge császár

  • ellenőrzött hierarchikus társadalom, erős központi államszervezet, agrárgazdaság, erős hagyományokkal homogén nemzeti kultúra

  • 1854: amerikai flotta kierőszakolja a piacnyitást – a sógun lemond

  • 1868: császári hatalom restaurációja, szamurájcsoport uralma.

  • Új korszak: Meidzsi ("Felvilágosult Kormányzás"- 1868-1912) ,

  • 15 éves császára.

  • Hatalmi elit (szamurájcsoport) császár nevében kormányzott

  • "Gazdag ország, erős hadsereg":

    • gazd.-i és állami berend. nyugati mintára

  • Közigazgatási reform (1871):centralizált bürokratikus államberendezkedés régi tartományurakból fizetett állami tisztviselők

  • alkotmány (1889): a császáré a legfőbb hatalom

  • nyugati t. parlamentáris rendszer:

  • kétkamarás országgyûlés, kabinet, miniszterek,

  • miniszterelnök, 1880-as é. pol. pártok, 1890: első választás

  • Oktatási reform, felülről indított modernizáció


  • Jap n helye a vil ggazdas gban

    TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS/2

    • Infrastrukturális fejlesztések, állami ipari beruházások

    • privatizáció az arisztokráciára erőltetett részvényekkel,

    • társadalmi kapcsolatok, hagyományok átmentődése

    • 1890-ig gyors fejlődés, mezőgazd. termelékenység növelése

    • felzárkózás, iparfejlesztés önerőből

    • Talajvesztett szamurájrétegekből erős hadsereg

    • 19. sz. végére hadsereg modernizálása, szomszédos hódítások

      • 1894-95: kínai-japán (Tajvan és Pescadores szgk megszerzése)

      • 1904-05: orosz- japán (Dél-Szahalin)

      • 1910: Korea elfoglalása

      • 1932: Mandzsúria megszállása (II. vh: csendes-óceáni szigetvilág is!)

    • Eredmény:nyersanyagforrások, gyarmatokon korszerű feldolgozóipar

    • + gyarmatok infrastruktúráját, közigazgatását, oktatását fejleszti

    • új nagyhatalom a világpolitikában

    • I. vh. végéig - modern japán aranykor: tartós gazdasági fejlődés, győzelmek


    Jap n helye a vil ggazdas gban

    Japán a II. vh. után

    • II.vh: Japán vesztes – elveszíti gyarmatait, lemond a katonai terjeszkedésről

    • Újjáépítés, lakáskörülmények, éhezés felszámolása, termelőkapacitások

    • munkanélküliség: katonák + gyarmatokról hazatelepülők

    • Három reform:

      • nagy vállalatcsoportok (zaibatsuk) feloszlatása

      • munkavállalói aktivitás korlátozása

      • földosztás, kisparaszti gazdaságok

    • USA szándéka: Japán elmaradott agrár-ország legyen,

      • jóvátételi kötelezettség

  • Fordulópont: 1949 – Kínai Népköztársaság

  • USA Japánt akarja szövetségesének

  • – politikai és gazdasági támogatás

  • 1950-53, USA koreai háborúja, hadimegrendelések Japánnak

  • Exportösztönző gazdaságpolitika, alulértékelt yen

  • Tőke és munkaerő allokáció az export szolgálatában, 1971-ig importkvóták

  • Megtakarítások ösztönzése, termelésbe irányítása, magas beruházási ráta

  • Fegyverkezés nincs, tőke és fejlesztés polgári célokra!


  • Jap n helye a vil ggazdas gban

    A „japán csoda”, 1955-73

    • 1955: LDP, egypárti kormányzással hatalmon 1993-ig!

    • politika, közigazgatási és gazdasági elit összefonódása

    • középtávú gazdasági terv

    • cél: gazdasági függetlenség + teljes foglalkoztatottság

    • max 7%-os növekedés, gyors importbővülés nélkül

    • Fő importcikk: olaj

      • hazai termelés import helyett: foglalkoztatás növelése

      • vállalati beruházások növelése, versenyképesség erősödik

      • bővülő lakossági fogyasztás

    • OECD-tagság (1964): nemzetközi tőkemozgások liberalizálása

      • de: jelentős akadályok külf. múködő tőke bejövetele előtt

  • Japán közvetlen külföldi beruházásai bővülnek

  • 1960-as évek: importhelyettesítés + exportösztönzés

  • új termékek, munkaintenzív termeléstől tőkeintenzív felé


  • Jap n helye a vil ggazdas gban

    A két olajválság

    • Olajexportáló Arab Országok Szervezete (OAPEC), 1973:

      • kitermelés csökkentése, áremelkedés

  • Japán energiaszüks. 90 %-ban olaj (Közel-Kelet), infláció 26 % (1974)

    • olajfelhasználás korlátozása, vegyipar visszaesése, recesszió

  • Energiatakarékossági program

    • – fajlagos energiafelhaszn. felére csökken

  • Olajbeszerzések diverzifikálása – Indonézia

  • Energiaigényes tőkeintenzív iparágak helyett

    • technológiaigényes ágazatok

  • 10 %-os növekedés 5-6 %-ra esett vissza

  • felesleges kapacitások leépítése

  • 1978, ismét növekedés, fogyasztás élénkül

  • De: második olajválság – kevésbé drasztikus hatás

  • magánberuházások még nőnek,

    • lakossági fogyasztás, lakásép. stagnál


  • Jap n helye a vil ggazdas gban

    1980-as évek: nemzetköziesedés, pénzügyi buborék

    • Nemzetközi pénzpiacok: olajországok fejlesztései,szoc. országok jóléti pr.

      •  hitelkereslet növekedése

  • Japán: fölös kapacitások, tőkefelesleg

  • japán bankok külföldi hitelezései, külföldre működő tőke beruházások

    • + japán cégek külföldre telepítik nagy energia, és nyersanyagigényű, környezetszennyező tevékenységeiket

  • oka: jelenlét a külföldi piacon iránya: Délkelet-Ázsia, USA, Európa

  • Japán az USA államkötvények nagy vásárlója is volt

  •  Nyitottság

    • Távol-Kelet fejlődését segíti - nyersanyag, olcsó munkaerő szerint

    • Fontos export és import partnerük

    • vállalatlétesítések: feldolgozóipar, alkalmazott kutatások

    • pénzügy: Hongkong; kutatás: Szingapúr; gyártás: Vietnam, Indonézia

    • térségen belüli kooperáció: APEC

  • Pénzügyi buborék:

    • folyó fiz mérlegtöbblet = tőkebeáramlás, tőkefelesleg

    • Pénzkínálat növekedés, befektetések, részvény, ingatlan vásárlás

    • Áraik jelentős növekedése, spekulációs láz

    • Vállalati optimizmus, beruházások, hitelfelvételek

    • De: túl magas részvényárak, indokolatlan

    • kereslet csökkenni kezd, buborék kipukkad 1990-ben


  • Jap n helye a vil ggazdas gban

    Az 1990-es évek: stagnálás

    • Pénzkínálat csökken, vállalati vagyon értékvesztés

    • hitel-visszafizetési képtelenség, beruházások visszafogása

    • hiba: állam gazdaságösztönző politikája – jelentős külföldi beruházások, a hazai beruházásokat fékezi (cél: jen a Távol-Kelet kulcsvalutája legyen!)

    • Gazdaságpolitikai válaszok

    • központi bank kamatcsökkentései

    • gazdasági ösztönző programok – költségvetési kiadásokkal:

    • szociális infrastruktúra fejlesztés

    • személyi jöv. adó és helyi adó csökkentés

    • foglalkoztatottak leépítésére kényszerülők támogatása

    • ipari szerkezetváltás beruházási adókedvezményekkel

    • vagyonok értékének védelme

    • dereguláció (szabályozás lazítása)


    Jap n helye a vil ggazdas gban

    A stagnálás társadalomszerkezeti háttere:

    • feldolgozóipar külföldre települése

    • élethosszig való foglalkoztatás lehetetlen

    • fiatalok életszemlélete – életkor szerinti előmenetel nem tartható

    • elbocsátások, kapun belüli munkanélküliség, frissdiplomás munkanélküliség

      • részmunkaidő, külföldi munkavállalás

  • „kiüresedés”: vállalatok külföldre települése

    • de: Japánban új szektorok: high-tech, elektronika, számítógépek, telekommunikáció, környezetvédelem

  • Probléma: oktatás nem ösztönzi a kreativitást

  • Elöregedő társadalom  nyugdíjkorhatár nő, TB hozzájárulás emelése

    • Belső igény a gazdaság deregulációjára:

      • külföldi áruk könnyebb bejövetele, olcsóbbak,

      • infláció csökken, de-

      • csökkenne a hazai vállalatok részesedése és

      • a hazai foglalkoztatás is.

  • Politikai átrendeződés:

  • LDP veszít a választásokon (1993) – új parlamenti szerkezet

  • Cél: hatalom decentralizálása, korrupció visszaszorítása


  • Jap n helye a vil ggazdas gban

    Japán külkapcsolatai az 1990 óta

    • Külkereskedelem:

    • Üzemek külföldre telepítése - Hatása:

      • A 80-as évek közepétől:

      • export elősegítése (gépek, alapanyagok, részegységek utánpótlása!)

  • A 90-es években: reimport, importnövekedés (+ nyugati szokások terjedése)

  • Japán exportja

    Export, %1980199020002002

    Ázsia28,131,141,243,2

    Közel-Kelet10,13,42,32,9

    Ny-Európa16,521,917,215,3

    Oroszo., Kelet-Európa2,81,20,51,1

    Észak-Amerika26,033,831,330,6

    Latin-Amerika6,93,64,43,6

    Afrika6,22,01,11,0

    Óceánia3,43,12,12,3

    100100100100

    Külkereskedelmi partnerek:

    Export:

    USA – 30 %

    Kína: gyors részarány növekedés

    DK-ázsiai országok – kis csökkenés (1997-98-as pénzügyi válság)

    Németország súlyának csökkenése


    Jap n helye a vil ggazdas gban

    Import:

    USA – 22-23 %

    Kína előretörése ( exportnál is jobban)

    Közel-Kelet és Indonézia olajimport: részarány csökkenés

    Nyugat-Európa lassú súlyarány vesztése

    DK-Ázsia lassú erősödése

    Verseny: fő versenytárs az USA

    hazai piacon is versenytársak a távol-keleti országok

    Japán importja

    Import %1980199020002002

    Ázsia25,828,841,743,6

    Közel-Kelet31,113,413,012,1

    Ny-Európa7,418,013,614,3

    Oroszo., Kelet-Európa1,51,71,51,4

    Észak-Amerika20,725,921,319,5

    Latin-Amerika4,14,22,92,6

    Afrika3,21,71,31,7

    Óceánia6,06,34,74,8

    100100100100


    Jap n helye a vil ggazdas gban

    Az export áruszerkezete:

    • 70%-ban gépek, szállítóeszközök,

    • 20 % egyéb ipari termékek (műszer, könnyűipar)

    • Változás: híradástechnika és gépjárművek aránya felére csökkent

    • (ok: gyártás- és exportkihelyezés!)

    • nő:számítóg.-k, robottechnika, ipari vezérlő ber. (pl. tud. mérőműsz..)

    •  piaci igényekhez való gyors alkalmazkodóképesség

    • alacsonyabb technológia külföldre, csúcstechnológia hazai gyártása

    • Az export szerkezete


    Jap n helye a vil ggazdas gban

    Az import szerkezete

    Az import áruszerkezete:

    nyersanyagok, fűtőanyagok aránya csökkent (energia- , anyagig. csökken!)

    gépek, szállítóeszközök aránya nőtt – feldolgozóipari reimport!

    (olcsóbb számítógépek, elektronikai eszközök, híradásteechnika)

    visszaesés: textilipar, fémércek, vas-és acéláruk


    Jap n helye a vil ggazdas gban

    Közvetlen külföldi működő tőke befektetések

    • Cél: (90-es évek óta)

      • nem csak piacszerzés, hanem: költségcsökkentés (olcsóbb munkaerő)

  • Nagy cégek: külföldön fogl. számának növelése, hazaiaké nem!

  • Alkatrészgyártás és kutatás-fejlesztés kitelepítése

  • gyártáshoz kapcs. fejlesztésTávol-Keletre

  • alapkutatás: USA-ba, Ny-Európába

  • Helyi piac ellátás mellett vissza, v. harmadik országba szállítás!

  • Ágazat: leginkább közlekedési eszközök, elektronikai ipar terén

  • Ingatlan és kereskedelmi vcélú beruh. visszaesése

  • Beruházások fúziók és cégfelvásárlások felé!

  • Irány: USA (22 %), Ázsia (18 %) – arány vesztés

  • Európa (20 %-ról 40 %-ra!), Kína (5%) - növekedés

  • Japánba irányuló külf. tőke:

    jelentéktelen – de 1999 óta nő!

    Beruházók: USA, ázsiai országok

    Ágazatok: pénzügyi, és egyéb szolgáltatások

    (feldolg. ipar csökkenő)

    ok: tőkepiaci liberalizáció


    Jap n helye a vil ggazdas gban

    Kivitt tőke, 2001

    Bejövő külföldi működő tőke, 2001:


    Jap n helye a vil ggazdas gban

    Japán külpolitikai szerepe

    • Döntő: USA-hoz fűződő szövetségi viszony

    • Katonai védelem – Japán nem fegyverkezik

      • de: Hashimoto miniszterelnöksége: nagyobb önállóság, több teher vállalása

      • ok: kereskedelmi és tőkekiviteli viták

  • Japán erősíti kapcsolatait Ny-Európával, KK-Európával, Ázsiával

  • ENSZ-szerepvállalás – békefenntartásban részvétel (civil egységek)

  • viták: Oroszország (Kuril-szgt), Észak-Korea

  • Nemzetközi szervezeti tagság:

    • OECD, Világbank, IMF, EBRD

    • Ázsiai Fejlesztési Bank (Ázsiai Valuta Alap? sikertelen)

    • APEC


  • Login