Grafomotoros fejlesztés

1. Grafomotoros fejlesztés Szulman Ildikó 2006. November

2. Mi a grafomotoros fejlesztés? Grafomotorium: írásmozgás - minden finommozgás-koordinációt igénylő tevékenységre használják - rajz- és íráskészséggel kapcsolatos mozgások összefoglaló neve Grafomotoros fejlesztés: - A finommozgások koordinációjának, rajz – és íráskészségnek a fejlesztése

3. Íráskészség fejletlensége… • Más tanulási nehézségek kísérője ill. okozója: • Pöszeség, diszfázia: hangok megkülönböztetése pontatlan (akusztikailag hasonló hangok, zöngés-zöngétlen) • Diszlexia veszélyeztetettség: - téri tájékozódás bizonytalan - betűformák felismerése - szavak betűkre bontása (szintézise ill. analízise is) bizonytalan - sorrendiség, szerialitás kialakulatlan vagy bizonytalan • Diszkalkulia: - irányok differenciálása bizonytalan - szerialitás gyengesége • Gyenge verbális és szeriális emlékezet

4. Első osztályos gyermekeink… • Gyakran nem rendelkeznek az íráshoz szükséges érettséggel; • - nagymozgás összerendezetlen, kéz- lábmozgásuk ügyetlen - rosszul fogják a ceruzát, görcsösen • - látottakat rosszul elemzik, ábrázolás gyenge • Térben-síkban bizonytalanul tájékozódnak, • Képrendezésnél, soralkotásnál jobbról balra ill. lentről felfelé kezdenek el kirakni v. ábrázolni • nem tudnak, nem szeretnek gyöngyöt fűzni, rajzolni stb. • Tükör előtt, nyelvmozgások kivitelezésében bizonytalanok • Kézfej, ujjak beszédszervek irányítása terén finommozgásuk nehezített

5. Íráskészség kialakulásának feltételei 1. környezeti 2. élettani 3. Pszichés (motiváltság) Észlelés és grafikai ábrázolás csatornái:

6. A szem vezeti a kéz motoros tevékenységét. • (A látás pontatlanságai a képességek kialakulásának időszakában kevésbé hátráltatják az olvasást, mint az írást. A grafikus jelek felismerése, megkülönböztetése könnyebb, mint a grafikus jelek optikus vezérléssel történő mozgásos kialakítása.) • 1. fénytöréses hibák • 2. binokuláris (két szemmel együtt látás) hibái, kancsalság

7. Szemhéjak gyulladása - Szem könnyezése - Rossz ülési pozíció, megfeszítve tartja testét - Gyakori pislogás - Gyakran dörzsöli a szemét - Bandzsít, ráncolja homlokát - Fej előre hajtása ill. félre fordítása - Olvasás alatt egyik szem becsukása v. elfedése - Írásban vonalvezetés nem kielégítő - Kerüli a szemközeli munkát Összekeveri az a-o; e-c; és n-m betűket - Figyelmetlen a munkájában - Hibásan másol tábláról v. könyvből - Átugrik sorokat, szavakat - Nem tud sokáig egy pontra nézni - Gyakran nem tudja hol tart az olvasásban - A könyv ill. füzet távolságát váltogatja olvasás ill. írás közben - Gyorsan elfárad az olvasásban és írásban A látás zavaraira utaló tünetek:

8. A vizuális percepció (észlelés) területei • Frostig: • Szem-kéz koordinációja • Alak-háttér kiemelése • Alak-konstancia megléte (Formaállandóság) • Térbeli helyzet felismerése • Térbeli viszonylagosság felismerése 3-7,5 év között fejlődnek ezen területek a leggyorsabban, majd fejlődésük kevés haladást mutat. (Vizsgálata: Frostig, Bender-B, Goodenought)

9. Hallási megkülönböztető képesség olvasás-írás feltétele. • Hallászavarokra utalhat: • - figyelés közben forgatja a fejét • erősen nézi a beszélőt • gyakran visszakérdez • tölcsért formál a kezéből • arckifejezése értetlenséget jelez • túl hangosan hallgatja a Tv-t, rádiót, magnót stb. • fülcsengésre, zümmögésre panaszkodik a gyermek.

10. ● Írásmozgás kivitelezéséhez: • Csontrendszer fejlődése: • csontmagvak megjelenése, • csöves csontok ízületi végeinek záródása. • Idegrendszer fejlődése • idegpályák myelinizációja Tág életkori határok. Kéz funkciói egész gyerekkor alatt fejlődik. Írásmozgás kivitelezésére 5-7. életév között válik alkalmassá.

12. Vizuomotoros koordináció kialakulása • Látás-tapintás-mozgásérzet együttszabályozása, melyben a látás vezérli a tapintószervet, majd • a mozgás visszahat a látásra. • Gyakorlás révén a kéz egyre pontosabb mozgásra képes. • Életkorral és szellemi fejlődéssel is összefügg.

13. Íráshoz szükséges agyi tevékenységek: • Írás bonyolult, összetett agyi tevékenység • Látás, (hallás), beszédhangok megkülönböztetése, analizálás-szintetizális, finommozgás • Rövid- és hosszútávú emlékezet agykérgi területei működnek

14. Háromlebeny vidéke: külvilági ingerek feldolgozása,inger felismerése, olvasás, írás, számolás, differenciált mozgások kivitelezése,tárgyak felismerése tapintás útján, ujjak felismerése, ép testvázlat megélése, testséma, bal-jobb differenciálás

15. Lurija – diktált írás folyamatakor történő pszichikus tevékenység a következő: • 1. A hangfolyamatot összetevőire, beszédhangokra kell bontani, ki kell emelni a fonémákat • 2. A pontosan meghatározott hangokat át kell alakítani betűvé. ( A graféma megvalósításához térbeli sémák megléte, térbeli tájékozódás is szükséges.) • 3. A betűket meghatározott sorrendben kell leírni, s ezt a sorrendet tudatunkban kell tartani. (Szeriális emlékezet) • 4. Szükséges a finom, állandóan változó mozgások tervezése, melyek az írást, mint folyamatot biztosítják. • 5. Írásunk gondolatok közlése, így döntő szerepe van a szándék folytonosságának, ugyanúgy, mint a végrehajtott cselekvés kontrolljának. Folyó íráshoz szükségesek a percepciós csatornák, a megtartó emlékezet és az állandó visszajelzés.

16. A gyermeki íráskészség fejlődése (Renate Valtin 1993) • 0. szakasz: Kriksz-krakszok (ákom-bákom szakasz) • 2-2,5 éves kor • Gyerekek utánozzák a felnőttek írását, de nincsenek tisztában a kommunikatív jellegével Pl. receptet ír a papának (Később igen: ír pl. a Mikulásnak) • Elkülönül a rajztól • Nincs szó- és fonématudatosságuk • 1. szakasz: Betűsorok szándékos ábrázolása • Akaratlagos írás, nem igazi szavak, hangzástól függetlenül

17. 2. szakasz: Prefonetikus írás • Felismerte hangok vezérelte írásmód • Visszaadnak egyes hangokat, de még csak a szó egészében • Szavak nem különülnek el • 3. szakasz: Félig fonetikus ( vázszerű) írás • Fontosabb hangok megjelennek • A szavakat csak kevesen választják el szóközzel • Magánhangzót legalább egy betű jelöli • pl. VOG – Vogel (madár), GAS – Gans (liba)

18. 4. szakasz: Fonetikus írás Kiejtést tükröző írás, minden hallható hang leképezése pl. fijú, dijó, mondja –mongya • 5. szakasz: Fonetikus átírás • Ortografikus minták első szóhasználata • Túláltalánosítás – kiejtés irányítja az átírást • Helytelenül alkalmazza a helyesírási szabályt ott is, ahol nem kellene pl. higyjed • 6. szakasz: Áttérés kifejlett helyesírásra • Több stratégiát alkalmaz

19. A garfomotoros zavarok okai • Szomatikus (testi): görcsös v. tónustalan kézizmok, rövid, nehezen mozgó ujjpercek, érzékszervek zavara, agyi mozgásvezérlés zavara stb. • Mentális (értelmi): organikus agyi sérülés, átmeneti kémiai zavar, keresztmodalitások (látási, hallási észlelés) zavara stb. • Pszichés (lelki): szorongás, trauma, kisebbségi érzés, túlzott megfelelési vágy, túlzott követelményszint stb. • Szociális (társadalmi): ingerszegény környezet, nem megfelelő minta követése stb.

20. A grafomotoros fejlesztés tartalma • Az iskola első osztályaiban (Később ha probléma fenn áll: nem ismeri a betűket ill. cseréli, nem tudja ill. sok hibával írja le a szavakat, mondatokat – diszgráfiáról beszélünk.) Mivel a betűelsajátításhoz igen sok készség szükséges: A fejlesztés komplex, több területre kiterjedő. Terápia állandó részét képezik a kézmozgás, finommozgás fejlesztésén kívül: téri tájékozódás, vizuális és taktilis észlelés fejlesztése (Akusztikus észlelést elsősorban pösze ill. diszfázia terápiákon fejlesztjük. A nagymozgás fejlesztése a testnev. órákon, a gyógytornán ill. az Ayres-terápián kívül a diszlexia prevenciós terápiákon valósul meg.)

21. A fejlesztés célja: • A funkciógyakorlás révén serkentsük az idegrendszer érését. • A gyakorlatokkal lehetővé tegyük a megfelelő gyorsaságú és erősségű, kontrolált célirányos mozgást; • Az ujjak differenciált, összehangolt működését, • Folyamatos vonalvezetést, • Pontos vonalkapcsolásokat, • Jó formaalakításokat különböző méretben. • Helyes ceruzafogás és ceruzahasználat elsajátításának elősegítése. • Az íráshoz szükséges készségeket fejlesztjük és gyakoroltatjuk.

22. A terápia menete • Terápiánkban a fokozatosság elvét követjük: • 1. nagy alakzatokról, felületekről a kisebb behatárolt területig (csomagolópapírtól a hármas vonalközig) haladunk; • 2. a nagy lendületű mozgásoktól a finomabb, célirányosabb mozgások felé (levegőben, csuklóból, táblai rajzon, újságpapíron, írólapon, vonalközben, feladatlapon. • Az osztályban folyó írástanuláshoz hasonlóan három szakaszban zajlik: • 1. Az íráselemek rövid előkészítő szakaszában játékos íráselemeket dolgozunk fel. Cél ceruzafogás, laza vonalvezetés megtanítása, kedvet ébresztve, önbizalmat adva a későbbi írástanuláshoz. Többféle feladatlapot használunk. Pl. Adorján Katalin: Szebben akarok írni I.

23. Ebben a szakaszban a diszlexia terápiával párhuzamosan: testséma, téri- és síkbeli tájékozódás és kézügyesség fejlesztése (alapja a vonalrendszerben való tájékozódásnak) A fejlesztés sorrendje ill. területei: 1. Téri tájékozódás fejlesztése, névutók gyakorlása térben (alatt, fölött, mellett, előtt, mögött;) Hol? - Hová? – Honnan?

24. 2. A lefelé-felfelé irányok megkülönböztetése (térben: lenn-fenn; síkban is) • 3. Az eleje, közepe, vége fogalmának kialakítása és megerősítése • 4. A fenn, középen és lenn fogalmának kialakítása, megerősítése, bevezetés a hármas vonalközbe • 5. A bal- jobb irány kialakítása és megkülönböztetése (bemutatkozós kéz, szív felöli kéz) • 6. A balról jobbra haladás irányának kialakítása és fejlesztése • 7. Sor és oszlop fogalma • 8. Névutók gyakorlása síkban, feladatlapon

25. 9. Komplex iránydifferenciálás kialakítása (Nyilak) • II. Betűelemek írása • Hármas vonalköz differenciálása előzi meg,színes papírcsíkok ragasztásával; • nagy formától a kicsi felé; zsírkrétával majd ceruzával gyakorolnak a gyerekek • A betűelemek elsajátításának sorrendje: • Álló, fekvő, ferde egyenes; • „kapuvonal”, dupla kapuvonal; • „bögrevonal”, dupla bögrevonal; hullámvonal; ll; „cica”-vonal; kör; „esernyővonal”; „fecskevonal”, fordított fecske vonal; • III. Betűk gyakorlása, differenciálása – Kiegészítve az osztályban folyó betűelsajátítást, követve a hasonló betűk egymástól távol tanításának elvét (Meixner Ildikó tanterv)

26. Az órák felépítése • 1.Ujjtorna – célja az ujjak bemelegítése • Lazító, feszesítő, ügyességet fejlesztő gyakorlatokat végeztetünk. Ezeket utánzó mozgással egészítjük ki (pl. zongorázás,integetés, csipegetés) Népszerű, mikor az ökölbe szorított kéz ujjait egyenként nyitjuk ki Pl. Hüvelykujjam almafa… • 2. Kézügyességet fejlesztő játékok – stabil cél elérése, pozitív megerősítés, kontroll • Pl. színezés, másolás, csipeszelés, válogatás, gyurmázás, fölfűzés, vágás, ragasztás, hajtogatás, csavarozás, illesztés, forgatás, tépés, varrás, festés, galacsin készítés stb.

29. 3. Tapintási érzékelés fejlesztése – ujjak tapintási érzékenységének fokozása

30. 4. Fixációs gyakorlat – szemmozgás fejlesztése, a sorkövetés kialakításához-tárgyak megfigyeléseletapogató szemmozgással, (azonosság-különbség)-mozgó tárgyak tekintettelkövetése pl. labda-egy maghatározott pont fixálása • 5. Vizuális percepció fejlesztése – finommotorika, megfigyelőképesség fejlesztése (a látási figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, az akaratlagos és szelektív figyelmi funkciók kialakítása) • - szem-kéz koordináció • - alakállandóság fejlesztése • - alak-háttér felfogás fejlesztése • -téri irányok kialakítása • - téri elhelyezkedés érzékelésének kialakítása

31. 6. Betűelemek elsajátítása – akiválasztott betűelem írásmódjának elsajátítása (ill. betűk differenciálása) • -betűelem vonalának követése földön (járással, labdával, autóval stb. Eközben megállapítjuk a betűelem kezdésének, befejezésének helyét, vonalvezetés irányát). • -betűelem létrehozása mozgással (Álló egyenes-álló gyerek; Fekvő egyenes – fekvő gyerek; kör-összegömbölyödés; Kapu- álló helyzetből lehajlás; Bögre- hason fekvésben bokafogás;) • Beszéddel kötjük össze a mozgást. • -betűelem levegőbe rajzolása • -betűelem átírása (táblán, csomagolópapíron) • -íráselem érzékelése (gyurmából, zsinórból, fonalból Vésike stb.) • -átírás csak egy vonallal (sokszor, de több ábrát használva; vastag ceruzával) • -hármas vonalközbe helyezés – másolási feladatok

33. 7. Kinesztetikus észlelés (mozgás észlelés) fejlesztése –testérzés felerősítése-az automatizálódott betűelem írása bekötött szemmel A fejlesztés hatása • 5-7 éves kor ugrásszerű fejlődés, mert ekkor zajlik a kézizmok, kézközép-csontok fejlődése, az idegpályák myelinizációja, finommozgás koordinációjáért felelős agyi struktúrák kiépülése • Később: gyakorlások során gondolat-viselkedés-mozgáskombinációk alakulnak, melyek a tanulás során fokozatosan megerősödnek • Grafomotoros fejlesztés során finommotorikus fejlődés visszahat az agy egyéb területeinek fejlődésére is. Pl. logikai- és kombinációs készség, tájékozódó képesség, kreativitás, fantázia stb. • „Ügyes kezek”-re mindig szükség van!

34. Felhasznált irodalom: • Lőrik József tanár úr előadása • Hámori József: Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal… • Rosta Katalin - File Edit - Arany Ildikó: Színezd ki... és rajzolj te is! Íráskészséget fejlesztő feladatlapgyűjtemény 4-7 éves gyermekeknek; Göncöl Kiadó, Bp. • Bittera Tiborné: A grafomotoros fejlesztés in: Pálhegyi Ferenc (szerk.): BGGYTF 10. évkönyv 378-382 old. • Diszlexia – diszgráfia; Fejlesztő Pedagógia 1992/1-2.

35. Köszönöm a figyelmet!