1 / 21

Szemantika és megfigyelés

Szemantika és megfigyelés. Az interpretációtól a nyelvi jelentésig. Simonffy Zsuzsa PTE, Francia Tanszék. Bevezetés. M ódszertani kérdés: Hogyan jutunk el az interpretációtól a nyelvi jelentésig? Kiindulópont: A z interpretáció gyakorlata

kalil
Download Presentation

Szemantika és megfigyelés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szemantika és megfigyelés Az interpretációtól a nyelvi jelentésig Simonffy Zsuzsa PTE, Francia Tanszék

  2. Bevezetés Módszertani kérdés: Hogyan jutunk el az interpretációtól a nyelvi jelentésig? Kiindulópont: Az interpretáció gyakorlata Nyelvi koncepció: számot kell tudni vetni az interpretáció szituáció függőségével + a nyelvi jelentés szituáció függetlenségével.  A szemantika helye a jelentés konstruálásában.

  3. I. Az interpretáció kivédhetetlenségéről Interpretáció: Egyéni, szubjektív, privát, intuitív, nem hozzáférhető,  Nem megfigyelhető  nincs adat, nincs tárgy  Interpretáció ≠ jelentés

  4. II. Jelentés (sens) és megnyilatkozás (énoncé-type) Megfigyelhető: A megnyilatkozás (énoncé-occurrence) + a szituáció  Hogyan? Közvetlenül: hangsor + kiváltott reakció  nem ez idézi elő a jelentést ezt indirekt módon idézi elő a megnyilatkozás  kiváltott reakció ≠ jelentés  énoncé-type ≈ jelentés (sens)  Lsd. a non-matérialité és a non-immédiateté hipotéziseket (Raccah: 2004).

  5. Argumentáció  A nyelvi jelentés argumentatív természetű Anscombre–Ducrot (1983), Raccah (1991) Megjegyzés: Mivel a megnyilatkozás a szituációtól függ, minden megnyilatkozás nem lesz szükségszerűen argumentáció. Minden mondat használható egy adott szituációban olyan megnyilatkozásként, mely argumentáció.

  6. Ellenvetés: Adekvát-e valamennyi szemantikai jelenség leírására az argumentáció?  Válasz: A szemantikai jelenségek maguk is elméleti koncepciótól függenek. Az interpretáció kivédhetetlenségének következménye az adatra nézve: igazolt megnyilatkozások, regisztrált társalgások, telefonbeszélgetések, szövegkorpuszok, kitalált mondatok ─ egyaránt szolgáltathatnak adatot. Korollárium

  7. Egyikben sem megfigyelhető jobban a jelentés mint a másikban. Adatnak tekinthetőség feltétele: valamely szemantikai jelenség vagy probléma megragadásához közelíteni. Korollárium

  8. Argumentációért felelős elemek I. Tagoló elemek Tagoló elemek: • János tengerész, de tisztességes. • A beszélő sajátos világlátása erről a foglalkozásról olyan nézőpont, amit el kell fogadni a jelentés konstruálásához. • Ade instrukciói: ellentétes orientáció + a második tag a meghatározó. • Második tag : euforikus melléknév • Első tag : csak negatív lehet

  9. Argumentációért felelős elemek II. Szavak Tagoló elemek nélküli megnyilatkozások: (2) Péter fecsegő alkat. (3) Ő extrovertált/kifelé forduló/kommunikatív. • Toposzok :úgy jelennek meg mint általános és közösségileg elfogadott graduális elvek vagy szabályok a diskurzusban. • (+P,+Q;-P,-Q; +P, -Q; -P+Q;) • Hipotézis1: Ha a nézőpont nyelvi jelenség, akkor nemcsak a megnyilatkozás jellemzője, hanem a nyelvi jelentésnek (signification) is.

  10. III. Jelentés (signification) és mondat (phrase) • Modell: Nézőpont szemantika (Raccah: 2002, 2006) • Megnyilatkozás (énoncé) : nemcsak a szituáció, de a mondat is ugyanúgy meghatározza. • A mondat jelentése (signification): azoknak a megszorításoknak az összessége, mellyel a nyelv nyomást gyakorol a jelentés konstruálására.

  11.  Megszorítások • Megszorítás n°1: A tagoló elemek az argumentáció formájára gyakorolnak hatást. • Megszorítás n°2: Lexikalizált nézőpontok   Euforikus-diszfórikus Aforikus    tisztességes, gyáva az adott nézőpont értéke további nézőpontoktól függ gazdag

  12.  A nézőpont specifikus fogalma (Raccah: 1990, Bruxelles et al.:1995) • Topikus mező: <KONCEPTUALIS MEZŐ, értékelő elv> • Elemi topikus mező: <KONCEPTUALIS MEZŐ, értékelés> • Összetett topikus mező: <KONCEPTUALIS MEZŐ, topikus mező> • Vegyünk egy összetett topikus mezőt: <KM, TM> • Van egy olyan topos, // <KM, TM>,TM //, mely reprezentálja a topikus mezőhöz kapcsolódó kanonikus szabályt.

  13.  Egy lexikalizált toposz (Bruxelles et al.: 1993) • Gazdag • Konceptuális mező: VAGYON • Értékelő elv: hatalom • Topikus mező: <VAGYON, hatalom> • Ehhez kapcsolodó topos: // <VAGYON, hatalom>, hatalom//, • // +vagyon +hatalom //  Kísérlet a dédale, labyrinthe, vengeance, szavak szemantikai leírására (Simonffy: 2002, 2006).

  14. IV. Konklúzió helyett: a szemantikai kísérletezés felé Az intuíció kizárásának lehetősége • A produkált ismereteket szembesíteni kellene a valósággal és ellenőrizni a leírásokat összevetve őket a nyelvhasználattal? • Empirikus tárgy: a megnyilatkozás • Teoretikus tárgy:a mondat. Leírásához használjuk fel a megnyilatkozást  Nem lehet követelmény, hogy a megszorítás definíciója valósuljon meg.

  15. A nyelvi leírás eredménye még nem evidencia értékű. A hipotézisek tesztelése kísérleti eszközökkel Új ismeret vs tévedés Az empirikus, megfigyelhető tárgytól a teoretikus tárgy leírásáig: abdukció  Korrolárium

  16.  Milyen legyen egy teszt? • Tisztességes minden szituációban pozitív. Tegyünk kísérletet ennek megcáfolására. • Rendelkezésünkre álló teszt a trop (túlságosan) szó leírásán alapul (Raccah:2005) • Nyelvi teszt n°1: Egy adott M pozitív nézőpontot tartalmazó melléknév egy R-el azonosítható szférán belül akkor eufórikus, ha a « túlságosan M, R számára » szemantikai anomáliához vezet. • (4) ?? Túlságosan tisztességes ahhoz, hogy megbízzunk benne.

  17. Nyelvi teszt n°2 a trop(túlságosan) szóval: • Acourageux (bátor) melléknév szemantikai leírása tartalmazza a veszélytmint lexikalizált nézőpontot. Próbáljuk megcáfolni. • Vegyük a c melléknevet, melyről szeretnénk megtudni, hogy v lesz-e a topikus mezője és azt az R nyelvi elemet, mely a v mezőn valamely értéket kijelöl. Akkor lesz v lexikális, ha « túlságosan C, R számára » szemantikai anomáliához vezet.

  18. Melléknév: bátor • Topikus mező: veszély • Kijelölt érték: halálugrás • (5) ??Túlságosan bátor a halálugráshoz. Pécs, 2007. nov. 16. MTA Elméleti Nyelvészet Kutatócsoport Adat és evidencia szimpózium

  19. Bibliográfia • ANSCOMBRE, J.-CL. et DUCROT, O. (1983). L’argumentation dans la langue, Bruxelles, Mardaga. • BRUXELLES, S., DUCROT, O. et RACCAH, P.-Y. (1993). „Argumentation et champs topiques lexicaux”, Cahiers de praxématique, 21, 88-104. • BRUXELLES, S., DUCROT, O. et RACCAH, P.-Y. (1995). "Argumentation and the lexical topical fields"; Journal ofPragmatics, 24, 1-2, 99-114. • RACCAH, P.-Y. (1990).« Signification, sens et connaissance: une approche topique », Cahiers de linguistique française, 11, 179-198. • RACCAH, P.-Y. (1991). «Modelling argumentation and modelling with argumentation», Argumentation, 4, 447-483.

  20. RACCAH, P.-Y. (2002). « Lexique et idéologie : les points de vue qui s’expriment avant qu’on ait parlé ». In Carel,(dir.), Les Facettes du dire. Hommages à Oswald Ducrot, Paris, Éditions Kimé, 241-269. • RACCAH, P.-Y. (2004). « What is an empirical theory of linguistic meaning a theory of? » In Zygmunt FRAJZYNGIER etal. (ed.). Diversity and Language Theory Studies in Language, Companion Series, John Benjamins. • RACCAH, P.-Y. (2005). « Une description de l’excessivité en sémantique des points de vue », in MÉRILLOU Catherine (dir.) Intensité, compraraison, degré 2, Travaux linguistiques du Cerlico, PUR, 171-190.

  21. RACCAH, P.-Y. (2006). « Polyphonie et argumentation : des discours à la langue (et retour...) » in SIMONFFY, Zs. (dir.), L’un et le multiple, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 120-152. • SIMONFFY, ZS. (2002). « Pour une poétique du dédale », Central European Journal of Canadian Studies, 2, 95-109. • SIMONFFY, ZS. (2006). « Y a-t-il des topoi lexicaux attachés au mot vengeance ? » in MARILLAUD, P. et GAUTHIER, R. (dir.), Vengeance et ses discours, CALS/CPST, 39-51.

More Related