A települések csoportosítása: 1. Funkció, jelleg szerint ( városi, nem városi jellegű)

1. A települések csoportosítása:1. Funkció, jelleg szerint ( városi, nem városi jellegű) • - nem városi jellegű település -helyi lokális funkció, kis lakosság szám, egyszerű településszerkezet, mg. termelés, alacsony igazgatás, ELSŐDLEGES (alap) szükségletek, magános szállások egymás mellé telepítése (tanyák, szerek, falvak, községek) • - város központi funkciók (általános városi központi hely) • vagyspeciális funkciók (régión túlnyúló) - gyógyászat, tudomány,nagy lakosság szám, bonyolult szerkezet, elsősorban ipari termelés magasfokú igények központi szerepkör- környezet ellátás. A városnak ősi vallási, közigazgatási és kereskedelmi szerepe van.

2. A települések csoportosítása:1. Jelleg szerint: A. Városokra, amelyek lehetnek kis, - közép, - nagy, - és világvárosok (metropoliszok) továbbá B. Nem városi jellegűtelepülésekre, amelyek lehetnek: Településszórványok, Falvak (községek), kis és nagyközségek.

3. Zala Megye Területrendezési Terve Településrendszer Javaslata

4. Városok. A városok központi funkciót töltenek be. Intézményeik révén szolgáltatásokatbiztosítanak nem csupán a saját lakosságuk, hanem a környezetük, vonzáskörzetük részére is. A városok megjelenésetöbb tényező eredménye: A védelem, más emberi közösségek támadásától. A kereskedelem, a társadalmi munkamegosztás iránti igény. Kiszakadás, illetve menekülés a korábbi zárt közösségből. A városok és a városkörnyék. Az agglomerációk kialakulása. A különböző karakterű alvóvárosok. A várossá nyilvánítás kritériumai. A városok szerepe a magyar településhálózatban. Magyarországon 1998 január 1-én 2913 község, 195 város és 23 megyei jogú város (ideértve a fővárost is), összesen 3131 település volt. Avárosban több lehetőség van: többféle munkahely, képzettségbeli különbségek, vallási társadalmi kötődések különböző közösségek alakulnak.

5. Városok: Pécs.

6. Nem városi jellegű települések Nem városi jellegű települések: • Településszórványok, • Falvak (községek), kis és nagyközségek Településszórványok, • tanyák, • szerek • tanyaközpontok, A tanya, ahova a falusi ember kiköltözik ideiglenesen, vagy állandóan, hogy a földjét megművelhesse. A tanyarendszer kialakulása.

7. Falvak (községek), kis és nagyközségek A falu tulajdonviszonyai: a lakosság nagy része rendelkezik saját tulajdonú lakóházzal, sokan rendelkeznek gazdasági épületekkel és földtulajdonnal, munkaeszközökkel, állatokkal. A falunak vannak közös tulajdonú területei, pl. legelők, közbirtokosság, hegyközségek, esetleg szövetkezetek. Falun élők között voltak/vannak a szegényebb, ”zsellér” rétegek is, akik bérmunkából éltek. A nagybirtokok szerepe. A kollektivizálódás, a Tsz-ek a ”közös” és a háztáji.

8. Falvak: Fertőszéplak.

9. Panoráma Milejszeg felé a „szegek” vidékén

11. Falvak: Noszvaj.

12. Mezőgazdasági település: Lókút.

13. A települések csoportosítása: 2. Rendeltetés szerint: • Lakó – állandó lakófunkció • Üzemi – valamely ágazat és kiszolgálása (pl. kőolajtermelés – Algyő, Gellénháza) • Üdülő – állandó vagy szezonális (pl. Zalakaros, Siófok) • Különleges – egyetemi, tudományos • Komplex – több rendeltetésnél

14. 3. Morfológia szerint: Magányos- tanya, erdész, gátőrház Csoportos – falu, város 4. Demográfia, foglalkozás demográfia szerint: Népesség nagysága – magasabb, összetettebb igények Foglalkoztatottság minősége – magasabb szintű foglalkoztatottság és igények A települések csoportosítása:

15. A települések csoportosítása: 5. Jog és ellátottság szempontjából megkülönböztethetőek: • Községek (község és nagyközség), alapfokú intézmény ellátás, • Városok, középfokú intézmény ellátás, • Megyei jogú városok, közép és felsőfokú intézmény ellátás (50 ezer fő felett) • Főváros országos jelentőségű intézmények

16. A települések csoportosítása:6. A települések nagyságát tekintve beszélhetünk: törpefalvakról (50-nél kevesebb lakos) aprófaluról (50-500 lakos) faluról (1000-5000 lakos) kisvárosról (10 000- 20 000 lakos) középvárosról (30 000- 80 000 lakos) nagyvárosról (100 000-200 000 lakos) a főváros lakossága folyamatosan csökken, a 2001-es népszámlálás szerint 1 775 203 fő.

17. A települések csoportosítása: 7. A települések a bennük folytatott domináló gazdasági vagy szolgáltató tevékenységek alapján: • Primer - Mezőgazdasági- növénytermesztés, állattenyésztés, erdő és vadgazdálkodás - Bányászat – szén, kőolaj, földgáz, érc, ásvány • Szekunder - Ipar-kohászat, nehézipar, vegyipar, építőipar, építőanyag ipar, energiaipar - iparpolitika • Tercier - Szolgáltatás - infrastruktúra szolgáltatás – közlekedés, szállítás, logisztika, távközlés, kereskedelem, idegenforgalom, pénzforgalom, bankok stb. - társadalmi szolgáltatás – oktatás, egészségügy, közigazgatás, (egyetemi város, körjegyzőség stb) • Quaterner - Automatizált (globalizáció: a nemzetközi együttműködést szolgáló infrastruktúra és intézményei)

18. Egyetemi városok: Révkomárom

19. Ipari település: Pét.

20. Üdülőfalu: Balatonszepezd.

21. A települések csoportosítása:8. Az etnikai összetétel szempontjából : Magyarországon ritkák a túlnyomó többségben, vagy tisztán nemzetiségi falvak, inkább egyes településrészekre jellemző az etnikai kisebbségek tömörülése. Számos kisebb település lakosságának aránya változott meg az utóbbi évtizedekben. • német, (sváb) • szlovák, • horvát, • szerb (rác), • roma (cigány) településekről

22. Etnikai hagyományok: Hőgyész (német).

23. Fityeház Kisebbségi Horvát Önkormányzatú község

24. A települések csoportosítása: 9. Egyéb szempontok szerinti osztályozás: Igy például a település támogatása szempontjából a központi tervezés megkülönböztetett településeket, amelyek sorsára ez az osztályozás máig kihat. • Sorvadó tanya ill. falu (a fejlesztését tiltották) • Hanyatló falu (mellékfalu, a faluegyesítések vesztese) • Stagnáló falu (az infrastruktúra működését igen, a fejlesztését nem támogatták. • Fejlődő falu • Gyorsan fejlődő falu (városiasodó) • Város I. (szerényen támogatott) • Város II. (a fejlesztés prioritásai között szereplő)

25. Egyéb településre vonatkozó fogalmak és osztályozások • Agglomeráció - egy vagy több városi mag körül – község, város tömörülés - monocetrikus (egyközpont) - policentrikus (több központ) • Metropolisz - elővárosok egyesítése a beszorultvárosmag(ok)kal • Ennek TEHERMENTESÍTÉSE történhet a városmag körül • - alvóvárosok - nincs munkahely • - bolygóvárosok - van munkahely és szolgáltatás • - szatellitvárosok - mesterséges, önálló de anyavároshoz kapcsolodó • Konurbáció - központi mag körül de attól elszakadva település (Észak-Rajna-Ruhr vidék, Holland konurbáció, a Radstadt, Doxiadis:Ecistics) • Megalopolisz - több település nagy területet lefed (összefolyó város)

26. A különböző területi fejlődési fokok és szerkezetük: • preindusztruális - primitív mezőgazdaság, nagy városhiányos területek, elmaradott falu, város ipari, kereskedelmi vonzása, PIAC • extenzív - gyáripar, primitív gépesítés, bányászat KONCENTRÁLT VASÚT • intenzív - fejlettségi különbségek feloldása, gyáripar, urbanizált falu KÖZLEKEDÉS DECENTRALIZÁLÁSA • Automatizált - robottechnika miatt több szabadidő, HÁLÓS KÖZLEKEDÉS VÁROSODÁS - mennyiségi - városlakó népesség számának, és arányának növekedése VÁROSIASODÁS- minőségi - infrastruktúra, műszaki- kommunális intézményhálózat fejlődése

27. Településszórványok: tanyák.

28. TELEPÜLÉSSZERKEZET • Fogalma: A település különböző funkcióinak térbeli elrendezése, a különböző szerepkörű területrészek elhelyezkedése, a közlekedési hálózat működőképes elemei között a természeti adottságokra figyelemmel. • A területi elemeket hálózati elemek kötik össze.

29. Szerkezetét befolyásolja: • 1. Természeti környezet (ember által nem alakított környezet) - domborzat - hegy, domb, völgy, síkság, lejtések - talajviszonyok - építésre alkalmas, alkalmatlan (csúszásveszély, állékonyság stb. feltételek) - vízrajzi v. - tavak, mocsarak, folyószakaszok - éghajlat - mediterrán vagy sarkvidéki stb. - élővilág • 2. Művi környezet (ember által épített) - vonalas infrastruktúra - vasút, országos főutak, víz,szennyvíz, csapadékvíz, energia, gerincvezetékek - települési funkciók (lakó, üdülő, ipari, kereskedelmi stb.) építményei • 3. Hálózati elemek - területek (funkcionális területek, zöldterület, intézmény- terület) • 4. Történeti környezet - kronológia, társadalmi háttér, életmód, foglalkozási rétegek, etnikai örökség, kulturális tradiciók

32. Településszerkezet mint rendszer • Területi rendszer - kül-, és belterülete • Hálózati rendszer - vonalas hálózatok - közművek, - közlekedés - területi hálózatok - mezőgazdasági és zöldterületek - intézmények – (igazgatás, oktatás) • Alaprajzi rendszer - a település vízszintes vetülete (falusias – magános, városias – csoportos) • Morfológiai rendszer - helyének természeti, táji adottságai - területének felhasználása - beépítés jellege, karaktere

33. 1. Területi rendszer alapja a történeti fejlődés • igazgatási határ - más településtől választja el, ezen belül van: - belterület - jellemzően beépített, beépítésre szánt, építésre alkalmas terület (lakó, üdülő, ipari, gazdasági, közlekedési, zöldterület, különleges pl. temető) - külterület - jellemzően beépítésre nem szánt mezőgazdasági (szántó, zártkert) erdő, vízgazdálkodási, különleges (bánya) közlekedési és közműterület (repülőtér, szennyvíztisztító, vízmű, gázfogadó stb.)

34. 2. Hálózati rendszere Hálózat = vonalas elemek - HIERARCHIKUS Vonalas - közművek - közlekedés - mindkettőre érvényes alaprajzi , magassági vonalvezetés, kereszmetszeti kailakítás, csomópontok • Közlekedési hálózat - Közúthálózat rendszere - forgalmi jellegű - átmenő, főforgalmi, forgalmi, gyűjtőút - nem forgalmi jellegű - célforgalom, lakó, zsákutca, vegyes Hierarchikus rend: - bekötési és keresztezési pontok távolsága nő az útkategória növekedésével. - magassági vonalvezetés csökken az útkategória növekedésével - Gyalogúthálózat rendszere - hagyományos - járda - elválasztott - közúttól független - vegyesforgalmú - szegélykő nélküli lakóutcák - Tömegközlekedés rendszere - kötött pályás - villamos, troli, elővárosi gyors vasút, metro - szabad pályás - autóbusz útvonal lehet - magas - felszíni - földalatti - kéregvasút, mélyvasút

38. 2. Közmű hálózat Hálózat lehet : térszín alatt, felett - Vízi közművek - Vízellátás - víznyerés, fővezeték, tápvezeték főnyomócső, gerincvezeték, elosztó, összekötő vezeték - hálózat - ágas, összekapcsolt, körvezetékes nyomás alatti - Szennyvízcsatorna hálózat - elválasztott vagy egyesített rendszerű - főgyűjtő, mellékgyűjtő, mellék-, bekötőcsatorna, - hálózat domborzattól függ - gravitációs, de lehet nyomás alatti is. - Csapadékvíz csatorna hálózat - nyílt árkos, fedett árkos, zárt - hálózat domborzattól függ - gravitációs - Energia - villamos - távvezeték, elosztóhálózat, térszín alatt, felett földkábel, vagy légvezeték - hálózat - sugaras, körvezetékes, párhuzamos - gázellátás - nagynyomású nyomócső, (lakóterületen nem vezethető) - közép, és kisnyomású elosztóhálózat, nyomáscsökkentők - hőenergia - forróvíz (magas, kéreg alatti védőcsatorna, mélyvezetéső védőcsatorna - Hírközlő - légvezetékes - földalatti kábeles - adóval sugárzó

39. 3. Alaprajzi rendszer Település szerkezet vízszintes vetülete - Falusias - magános - szórványtelepülés - több magános szállás egyesítése - tanya - csoportos - vonalas - tömbszerű - szabályos, szabálytalan - szalagtelkes - egyutcás - párhuzamos utcás - Városias - csoportos - gyűrűs-sugaras - nőtt városi típus - legyezőszerű - vonalas - nyílt rendszer - sugaras halmaz - tervezett város - szalagváros - nyílt rendszer - csápos rendszer, többközpontú - átmenő forgalom városon kívül elkerülhető

40. 3. Morfológiai rendszere - helyének természeti, táji adottságai, domborzat, vízrajz, növénytakaró - település területének felhasználása, a vonalas hálózatok térbeli felosztása - beépítés jellege (magasság, tömörség) kiemelkedő létesítmények elhelyezése, alakja tudatos várostervezéssel befolyásolható. Várossziluetta település morfológiájának a távlatból jelentkező szemlélt vagy ábrázolt síkbeli képe - karakterisztikus (pl. Párizs Eiffel torony) - domináló (pl. Szentendre templomtornyok)

41. Düsseldorf

42. Velence a Canale Grande jellegzetes hídja a Rialto

43. Velencei háztetők és a lagúnák

44. Felhőkarcolók

45. Irodalom Nemes Nagy József: A tér a társadalomkutatásban. Budapest, 1998. Tóth Zoltán: A települések világa. Ponte Press kiadó, Pécs. 1997