Fenyeget s s zsarol s az zleti kapcsolatokban
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 30

Fenyegetés és zsarolás az üzleti kapcsolatokban PowerPoint PPT Presentation


  • 46 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Fenyegetés és zsarolás az üzleti kapcsolatokban. Hámori Balázs egyetemi tanár Corvinus Egyetem. A csere mint az agresszió alternatívája. Soha senki sem látott még kutyát, amint megfontoltan és méltányosan csontot cserélt volna egy másik kutyával” (A. Smith ).

Download Presentation

Fenyegetés és zsarolás az üzleti kapcsolatokban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Fenyeget s s zsarol s az zleti kapcsolatokban

Fenyegetés és zsarolás az üzleti kapcsolatokban

Hámori Balázs

egyetemi tanár

Corvinus Egyetem


A csere mint az agresszi alternat v ja

A csere mint az agresszió alternatívája

  • Soha senki sem látott még kutyát, amint megfontoltan és méltányosan csontot cserélt volna egy másik kutyával” (A. Smith)


Agresszi s zsarol s mint a norm lis csere r sze

Agresszió és zsarolás mint a „normális” csere része

  • „Az emberek erőfeszítései … irányulhatnak egyfelől a gazdasági javak előállítására vagy átalakítására, másfelől a mások által termelt javak megszerzésére, kisajátítására.”

    (V. Pareto)

  • Az embert a cserére (és mögötte a munkamegosztásra) való hajlandósága kiemeli ugyan a környezetéből, ám ez nem jelenti azt, hogy az agresszió, a fenyegetés vagy a zsarolás, ne lenne a normális csereügyletnek is gyakori eleme


Almav s r

Almavásár

  • Az almák normális ára napközben 6 dollár volt, és a kofa 5 dollárért ajánlja fel őket a kései vevőnek.

  • A vevő ellenajánlata ezzel szemben 1 dollár.

  • Ha az eladónak sikerül ráerőszakolnia az általa javasolt árat a vevőre, akkor 5 dollárt nyer (a 0-hoz képest, hiszen a szemétbe dobná az almákat), míg a vevő csak 1-et, hisz a napi árnál csupán 1 egységgel kapja olcsóbban az árut.

  • Ha ellenben a vevő bizonyul erőszako-sabbnak, és 1 dollárért megszerzi, akkor ő nyer 5-öt, és az eladó csak 1-et a 0-hoz képest.


Mindenki j l j r

Mindenki jól jár

  • Van egy harmadik lehetőség is: az alku, vagyis hogy mindketten engednek az eredeti ajánlatukból, s a hármas árban egyeznek meg. Ez mindkettőjuk számára 3-as kifizetéssel jár. A vevő 3-mal olcsóbban jut almához, s az eladó az egyébként szemétbe dobandó almát háromért adja el.


Hat sos fenyeget s

Hatásos fenyegetés

  • Az eladó: inkább szemétbe dobja, de nem adja olcsóbban

  • A vevő: inkább lemond az alkalmi vételről, de nem ad az áruért többet

  • Mindkettőnek azt kell elhitetnie, hogy képes a végsőkig elmenni, és magának is kárt okozni


A los angelesi tin dzserek j t ka

A los angelesi tinédzserek játéka

  • E „szelíd” és szimpla” adásvételi aktusban – meglepő módon – játékelméleti értelemben pontosan ugyanarról a játékról van szó, amit Chicken-nek ( magyarul gyáva nyúlnak) hívnak, s amit az atomháborúval fenyegető kubai rakétaválság modellezésére használtak 1962-ben.


A hidak fel get se

A hidak felégetése

  • Engedményt kell tennem, mert ő nem fog. Nem fog engedni, mert azt hiszi, hogy én azt hiszem, hogy ő azt hiszi… az alkuban a gyengeség gyakran erő,a szabadság a megadás szabadsága lehet, és a hidak felégetése magunk mögött elegendő lehet az ellenfél legyőzéséhez

    Thomas Schelling


Zsarol s minden norm lis alkuban jelen van

Zsarolás minden normális alkuban jelen van

  • Az adás-vételi ügyletek - természetüknél fogva tükrözik a piaci szereplők agresszivitásának bizonyos aspektusait.

  • Az átmeneti gazdaságokban az intézmények, értékek, a piaci szereplők erkölcsi attitűdjei különböznek a fejlett piacgazdaságokban szokásosaktól. Gyakran duális jellegűek.


Ludas matyi 21 sz i verzi

Ludas Matyi – 21. sz-i verzió

  • Z-nek libatelepe van Tatárszentgyörgy közelében. A libák egy részét bérben neveli, és pénzt pedig tojásaikért kapja, amiket tulajdonosuk Dr. B elszállít. Egy idő után Dr. B nem fizetett, mert rossz éve volt.

  • Z beszélt ügyvédjével, aki azt mondta, hogy a szerződés szerint a tartozás fejében joga van zálogban tartani a libákat, de gyakorlatban „azé a liba, aki erősebb”.


Dr b mint d br gi

Dr. B mint Döbrögi

  • Másnap Dr. B két kamionnal, két autónyi emberrel és három jól megtermett, bivalynyakú verőlegénnyel érkezett. Z nem engedte be a kapun őket. Dr. B pedig beparancsolta az embereit. A verőlegények nem kezdeményeznek erőszakot, inkább provokálják a másikat, hogy ő veszítse el a fejét elsőként

  • Ment a küzdelem, közben Z vaskos fenyegetéseket kapott, ‘baja eshet a családjának, baleset érheti az autót, felgyulladhat a telep’.

  • Hát ennyi a történet. Úgy gondolom, hogy jellemző magyar történet a nemfizető és aztán másokat a tönkremenésen túl, még meg is fenyegető vállalkozóról, „akinek többet szabad” (úgy hiszi).


Tipikus blanketta szerz d sek

Tipikus blanketta-szerződések

  • Közüzemi szolgáltatások

  • Az utóbbi években a többszörösére emelkedtek a szolgáltatások díjai, és vélhetően sok olyan költséget is tartalmaznak, melynek áthárítása a fogyasztóra indokolatlan.

  • A szolgáltatások díjainak emelkedése nem jár együtt a szolgáltatások színvonalának emelkedésével

  • A fogyasztóknak nincs is lehetősége sem a szolgáltatások színvonalának, sem pedig azok díjának ellenőrzésére vagy befolyásolására.

  • A közüzemi szolgáltatók és a fogyasztók közötti kapcsolat a piacgazdasági viszonyok között egyenrangú, polgári jogi szerződésen alapuló kapcsolat kellene, hogy legyen. Sajnos a tapasztalatunk az, hogy a fogyasztók ezt nem érzékelik.


Hi nyzik a paici viszony alapvet eleme az egyenl s g

Hiányzik a paici viszony alapvető eleme: az egyenlőség

  • A 90-es évek elejétől kezdődően ezek a szerződéseket hosszú éveken keresztül nem kötötték meg.

  • Ma un. blankettaszerződéseket kötnek, melyben a fogyasztó a számára kedvezőtlen feltételeket is kénytelen elfogadni.

  • A másik probléma az, hogy ezekben a szerződésekben a szolgáltató nem hívja fel a fogyasztó figyelmét kellőképen azokra a pontokra melyek a szolgáltató részére a későbbiekben egyoldalú előnyöket biztosítanak


Cserepartner mint hat s g

Cserepartner mint hatóság

  • Ez kizárólag annak jó, aki kínálja. Rendkívüli módon leegyszerűsití az életét. Persze ettől még lehetne akár korrekt is, de mivel a blankettaszerződés szövegét egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül fogalmazza meg, nem szokott érvényesülni a felek jogi egyenrangúságának elve.

  • Ennek ellenére részben a szolgáltatók gazdasági fölénye miatt, részben mert rendkívül hivatalos látszatot kerítenek egy magánjogi megállapodásnak, az emberek nagy tömege nem is meri megfogalmazni ellenvetéseit, hanem kényszeredetten aláírja a blankettát akkor is, ha nem tetszik neki.

  • Ily módon az erősebb fél számítása bejön.


A munkaviszony v llalkoz i szerz d ssel val leplez se

A munkaviszony vállalkozói szerződéssel való leplezése

  • A dolgozók többnyire nem önszántukból, hanem kényszerűségből vállalják, hogy vállalkozási vagy megbízási szerződést kössenek, s ennek alapján végezzék a munkájukat.

  • Ez számukra hátrányos, hiszen így kikerülnek a Munka Törvénykönyve és adott esetben a kollektív szerződés hatálya alól, és elesnek az azokban foglalt jogoktól és kedvezményektől.

  • A szerződéssel alkalmazott munkavállalók nem számíthatnak felmondási időre, végkielégítésre, és kedvezőtlen helyzetbe kerülnek a táppénz és a nyugdíj kiszámításánál is.


U taz si szerz d sek

Utazási szerződések

  • Bár a polgári jog szabályai szerint köttetnek, de az egyik fél, nevezetesen az utas lényegesen kiszolgáltatottabb helyzetben van mint a szolgáltató. Az utazási vállalkozó piaci ismeretei szakemberei, információi, kommunikációs csatornái révén erőfölényben van


Mediline

Mediline

  • „2003. szeptember 8-án a Mediline Nemzetközi Kereskedelmi Kft-től 2 darab védőhálós vákuum matracot rendeltem meg, 199.990,- forintért. Szeptember 10-én felkerestem a Mediline Kft. központját és a megrendelést visszavontam. Szeptember 15-én kaptam az I. számú levelet, s a közölt kötbért, 55.000,- forintot másnap feladtam. Méltánytalannak tartom, hogy egy szerződési nyomtatvány kitöltéséért 55.000 forintot fizessek ki.”(fogyasztó)

  • Acég a vele szerződéses jogviszonyra lépő fogyasztók részére nem biztosít egy, a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott fogyasztóvédelmi garanciát, az elállási jogot.

  • Afogyasztó a szerződéskötéstől számított nyolc munkanapon belül indoklás és kártérítési kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől.

  • A FOGYASZTÓ ERRŐL A JOGÁRÓL ÉRVÉNYESEN BLANKETTA-SZERZŐDÉBAN NEM MONDHAT LE


Vakodj a kisbet t l avagy a szerz d ses er szak

Óvakodj a kisbetűtől! –avagy a szerződéses erőszak

  • A szerződés tehát gyakran nem egyenrangú felek megállapodása, hanem a partnerre rákényszerített, egyoldalúan az egyik félnek kedvező, általa összeállított dokumentum

  • Blanketta-szerződések

  • Félrevezető vagy eljelentéktelenített feltételek (gyakran szemben a joggal)


A l ncok a termel kre h r tj k a verseny terheit minim lis rr s

belistázási díj,

polcpénz,

„merchandising díj”,

„marketing hozzájárulás”,

a forgalmazott mennyiség után fizetendő jutalék,

bónuszok,

listán tartási díj,

központi

ügyintézési jutalék.

akciós árak: egy-egy akció során 10-12%- árengedményt kérnek a beszállítóktól,

promóciós hozzájárulás

(például hűtőgondolák bérlésének, vagy éppen a kóstoltatás költségeinek a fedezését is elvárják.)

A láncok a termelőkre hárítják a verseny terheit- minimális árrés


Francia p lda

Francia példa

  • Öt nagy lánc (Auchan, Casino, Carrefour, Lucie, és az Inter) uralja a paic 86 %-át

  • A tömegfogyasztási cikkek beszállítóinak 96%-a KKV, amelyeknek a termékei csak 19%-át teszik ki a nagy láncok bevételeinek

  • A láncok ún. felfaló árazást alkalmaznak a kicsikkel szemben, a beszállítók kizsigerelésére alapozva


Vil gjelens g

Világjelenség

  • A termelők, beszállítók és szövetségeik félnek, hogy termékeiket egyre kevesebben, koncentráltabban vásárolják majd.Különösképpen tartanak az új marketing éskereskedelmi eszközök, a mennyiségi rabatt, a belistázási díj széleskörűelterjedésétől..

    (US Census Bureau [2000])


Az er szak kartelljei

Az erőszak kartelljei

Élvezeti-cikk kereskedelem.

Milliárdos magyar cég a privatizáció után monopolizálta a kereskedelmet

Öt nagy termelő multi kérése: darabolja fel a cégét öt részre, és vegye be őket

Nem tette

Felfaló árazás

Bukás

Bosszú: hatalmas mennyiséget rendelt,

nem fizette ki: „lelépési díj”


Er szak kelet k z p eur p ban

Erőszak Kelet-Közép Európában

  • Mivel magyarázható, hogy közép-kelet európai, még kialakulóban lévő, fejlődő piacokon rohamosan nőnek az erőszakos, zsarolás-jellegű, sőt maffia-szellemet idéző gazdasági cselekmények,

    noha

    a picagazdaság alapja – per definitionem – a szereplők kölcsönössége, egyenlősége, korrekt és kiszámítható magatartása?


Tentat v v lasz

Tentatív válasz

  • Az első lehetséges válasz az, hogy a piaci tevékenység genetikailag eleve magában rejti a szereplők erőszakos magatartásának és fellépésének a lehetőségét

    és

  • amennyiben ez a lehetőség összekapcsolódik a kialakulóban lévő piaci intézmények instabilitásával, a helyzetből adódóan fokozódhat a szereplők agresszivitása


Az er szak terjed s nek okai 1

Az erőszak terjedésének okai (1)

  • Az egyenlőtlen vásárló-eladó viszony szocializmusból származó öröksége.

  • A szervesen kifejlődött piaci intézmények hiánya: mesterséges, nem általánosan elfogadott megoldások.

  • Meghatározatlan tulajdonjogok, a mások tulajdona iránti tisztelet hiánya.

  • Erkölcsi bizonytalanság a gyökeres változások következtében.


Az er szak terjed s nek okai 2

Az erőszak terjedésének okai (2)

  • Állami tehetetlenség, az állami tekintély megkérdőjelezése. Nincs erő, amely képes lenne betartatni a szabályokat.

  • Csekély a bűnözők elítélésének statisztikai esélye.

  • A büntetések nem igazán visszatartó erejűek.

  • A kiélezett globális verseny hat erőszak növekedésére


Az er szak hat rai

Az erőszak határai

  • Elszedni, elvenni, kisajátítani csak azt a gazdagságot lehet, amit valakik létrehoznak.

  • Ha az erőszak módszeres alkalmazói teljesen ellehetetlenítik partnereiket, akkor végül már nem lesz kitől elvenni a javakat.

  • A sarcolásnak és a termelésnek minden körülmények között egyensúlyban kell maradnia.

  • Ha egy gazdaságban a kutyavilág játékszabályai hatalmasodnak el, a szóban forgó gazdaság „leül”.

  • Ezért minden egyes konkrét esetben jól definiálható határai vannak a gazdasági erőszaknak


K vetkeztet s

Következtetés

  • A volt szocialista országok közvéleménye és az elit sem voltak felkészülve a piacgazdaság Janus-arcúságára, így nem rendelkeznek a folyamatok befolyásolására és a szereplők motiválására alkalmas eszközökkel.


  • Login