Fenyeget s s zsarol s az zleti kapcsolatokban
Download
1 / 30

Fenyegetés és zsarolás az üzleti kapcsolatokban - PowerPoint PPT Presentation


  • 66 Views
  • Uploaded on

Fenyegetés és zsarolás az üzleti kapcsolatokban. Hámori Balázs egyetemi tanár Corvinus Egyetem. A csere mint az agresszió alternatívája. Soha senki sem látott még kutyát, amint megfontoltan és méltányosan csontot cserélt volna egy másik kutyával” (A. Smith ).

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Fenyegetés és zsarolás az üzleti kapcsolatokban' - kaia


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Fenyeget s s zsarol s az zleti kapcsolatokban

Fenyegetés és zsarolás az üzleti kapcsolatokban

Hámori Balázs

egyetemi tanár

Corvinus Egyetem


A csere mint az agresszi alternat v ja
A csere mint az agresszió alternatívája

  • Soha senki sem látott még kutyát, amint megfontoltan és méltányosan csontot cserélt volna egy másik kutyával” (A. Smith)


Agresszi s zsarol s mint a norm lis csere r sze
Agresszió és zsarolás mint a „normális” csere része

  • „Az emberek erőfeszítései … irányulhatnak egyfelől a gazdasági javak előállítására vagy átalakítására, másfelől a mások által termelt javak megszerzésére, kisajátítására.”

    (V. Pareto)

  • Az embert a cserére (és mögötte a munkamegosztásra) való hajlandósága kiemeli ugyan a környezetéből, ám ez nem jelenti azt, hogy az agresszió, a fenyegetés vagy a zsarolás, ne lenne a normális csereügyletnek is gyakori eleme


Almav s r
Almavásár

  • Az almák normális ára napközben 6 dollár volt, és a kofa 5 dollárért ajánlja fel őket a kései vevőnek.

  • A vevő ellenajánlata ezzel szemben 1 dollár.

  • Ha az eladónak sikerül ráerőszakolnia az általa javasolt árat a vevőre, akkor 5 dollárt nyer (a 0-hoz képest, hiszen a szemétbe dobná az almákat), míg a vevő csak 1-et, hisz a napi árnál csupán 1 egységgel kapja olcsóbban az árut.

  • Ha ellenben a vevő bizonyul erőszako-sabbnak, és 1 dollárért megszerzi, akkor ő nyer 5-öt, és az eladó csak 1-et a 0-hoz képest.


Mindenki j l j r
Mindenki jól jár

  • Van egy harmadik lehetőség is: az alku, vagyis hogy mindketten engednek az eredeti ajánlatukból, s a hármas árban egyeznek meg. Ez mindkettőjuk számára 3-as kifizetéssel jár. A vevő 3-mal olcsóbban jut almához, s az eladó az egyébként szemétbe dobandó almát háromért adja el.


Hat sos fenyeget s
Hatásos fenyegetés

  • Az eladó: inkább szemétbe dobja, de nem adja olcsóbban

  • A vevő: inkább lemond az alkalmi vételről, de nem ad az áruért többet

  • Mindkettőnek azt kell elhitetnie, hogy képes a végsőkig elmenni, és magának is kárt okozni


A los angelesi tin dzserek j t ka
A los angelesi tinédzserek játéka

  • E „szelíd” és szimpla” adásvételi aktusban – meglepő módon – játékelméleti értelemben pontosan ugyanarról a játékról van szó, amit Chicken-nek ( magyarul gyáva nyúlnak) hívnak, s amit az atomháborúval fenyegető kubai rakétaválság modellezésére használtak 1962-ben.


A hidak fel get se
A hidak felégetése

  • Engedményt kell tennem, mert ő nem fog. Nem fog engedni, mert azt hiszi, hogy én azt hiszem, hogy ő azt hiszi… az alkuban a gyengeség gyakran erő,a szabadság a megadás szabadsága lehet, és a hidak felégetése magunk mögött elegendő lehet az ellenfél legyőzéséhez

    Thomas Schelling


Zsarol s minden norm lis alkuban jelen van
Zsarolás minden normális alkuban jelen van

  • Az adás-vételi ügyletek - természetüknél fogva tükrözik a piaci szereplők agresszivitásának bizonyos aspektusait.

  • Az átmeneti gazdaságokban az intézmények, értékek, a piaci szereplők erkölcsi attitűdjei különböznek a fejlett piacgazdaságokban szokásosaktól. Gyakran duális jellegűek.


Ludas matyi 21 sz i verzi
Ludas Matyi – 21. sz-i verzió

  • Z-nek libatelepe van Tatárszentgyörgy közelében. A libák egy részét bérben neveli, és pénzt pedig tojásaikért kapja, amiket tulajdonosuk Dr. B elszállít. Egy idő után Dr. B nem fizetett, mert rossz éve volt.

  • Z beszélt ügyvédjével, aki azt mondta, hogy a szerződés szerint a tartozás fejében joga van zálogban tartani a libákat, de gyakorlatban „azé a liba, aki erősebb”.


Dr b mint d br gi
Dr. B mint Döbrögi

  • Másnap Dr. B két kamionnal, két autónyi emberrel és három jól megtermett, bivalynyakú verőlegénnyel érkezett. Z nem engedte be a kapun őket. Dr. B pedig beparancsolta az embereit. A verőlegények nem kezdeményeznek erőszakot, inkább provokálják a másikat, hogy ő veszítse el a fejét elsőként

  • Ment a küzdelem, közben Z vaskos fenyegetéseket kapott, ‘baja eshet a családjának, baleset érheti az autót, felgyulladhat a telep’.

  • Hát ennyi a történet. Úgy gondolom, hogy jellemző magyar történet a nemfizető és aztán másokat a tönkremenésen túl, még meg is fenyegető vállalkozóról, „akinek többet szabad” (úgy hiszi).


Tipikus blanketta szerz d sek
Tipikus blanketta-szerződések

  • Közüzemi szolgáltatások

  • Az utóbbi években a többszörösére emelkedtek a szolgáltatások díjai, és vélhetően sok olyan költséget is tartalmaznak, melynek áthárítása a fogyasztóra indokolatlan.

  • A szolgáltatások díjainak emelkedése nem jár együtt a szolgáltatások színvonalának emelkedésével

  • A fogyasztóknak nincs is lehetősége sem a szolgáltatások színvonalának, sem pedig azok díjának ellenőrzésére vagy befolyásolására.

  • A közüzemi szolgáltatók és a fogyasztók közötti kapcsolat a piacgazdasági viszonyok között egyenrangú, polgári jogi szerződésen alapuló kapcsolat kellene, hogy legyen. Sajnos a tapasztalatunk az, hogy a fogyasztók ezt nem érzékelik.


Hi nyzik a paici viszony alapvet eleme az egyenl s g
Hiányzik a paici viszony alapvető eleme: az egyenlőség

  • A 90-es évek elejétől kezdődően ezek a szerződéseket hosszú éveken keresztül nem kötötték meg.

  • Ma un. blankettaszerződéseket kötnek, melyben a fogyasztó a számára kedvezőtlen feltételeket is kénytelen elfogadni.

  • A másik probléma az, hogy ezekben a szerződésekben a szolgáltató nem hívja fel a fogyasztó figyelmét kellőképen azokra a pontokra melyek a szolgáltató részére a későbbiekben egyoldalú előnyöket biztosítanak


Cserepartner mint hat s g
Cserepartner mint hatóság

  • Ez kizárólag annak jó, aki kínálja. Rendkívüli módon leegyszerűsití az életét. Persze ettől még lehetne akár korrekt is, de mivel a blankettaszerződés szövegét egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül fogalmazza meg, nem szokott érvényesülni a felek jogi egyenrangúságának elve.

  • Ennek ellenére részben a szolgáltatók gazdasági fölénye miatt, részben mert rendkívül hivatalos látszatot kerítenek egy magánjogi megállapodásnak, az emberek nagy tömege nem is meri megfogalmazni ellenvetéseit, hanem kényszeredetten aláírja a blankettát akkor is, ha nem tetszik neki.

  • Ily módon az erősebb fél számítása bejön.


A munkaviszony v llalkoz i szerz d ssel val leplez se
A munkaviszony vállalkozói szerződéssel való leplezése

  • A dolgozók többnyire nem önszántukból, hanem kényszerűségből vállalják, hogy vállalkozási vagy megbízási szerződést kössenek, s ennek alapján végezzék a munkájukat.

  • Ez számukra hátrányos, hiszen így kikerülnek a Munka Törvénykönyve és adott esetben a kollektív szerződés hatálya alól, és elesnek az azokban foglalt jogoktól és kedvezményektől.

  • A szerződéssel alkalmazott munkavállalók nem számíthatnak felmondási időre, végkielégítésre, és kedvezőtlen helyzetbe kerülnek a táppénz és a nyugdíj kiszámításánál is.


U taz si szerz d sek
Utazási szerződések

  • Bár a polgári jog szabályai szerint köttetnek, de az egyik fél, nevezetesen az utas lényegesen kiszolgáltatottabb helyzetben van mint a szolgáltató. Az utazási vállalkozó piaci ismeretei szakemberei, információi, kommunikációs csatornái révén erőfölényben van


Mediline
Mediline

  • „2003. szeptember 8-án a Mediline Nemzetközi Kereskedelmi Kft-től 2 darab védőhálós vákuum matracot rendeltem meg, 199.990,- forintért. Szeptember 10-én felkerestem a Mediline Kft. központját és a megrendelést visszavontam. Szeptember 15-én kaptam az I. számú levelet, s a közölt kötbért, 55.000,- forintot másnap feladtam. Méltánytalannak tartom, hogy egy szerződési nyomtatvány kitöltéséért 55.000 forintot fizessek ki.”(fogyasztó)

  • Acég a vele szerződéses jogviszonyra lépő fogyasztók részére nem biztosít egy, a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott fogyasztóvédelmi garanciát, az elállási jogot.

  • Afogyasztó a szerződéskötéstől számított nyolc munkanapon belül indoklás és kártérítési kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől.

  • A FOGYASZTÓ ERRŐL A JOGÁRÓL ÉRVÉNYESEN BLANKETTA-SZERZŐDÉBAN NEM MONDHAT LE


Vakodj a kisbet t l avagy a szerz d ses er szak
Óvakodj a kisbetűtől! –avagy a szerződéses erőszak

  • A szerződés tehát gyakran nem egyenrangú felek megállapodása, hanem a partnerre rákényszerített, egyoldalúan az egyik félnek kedvező, általa összeállított dokumentum

  • Blanketta-szerződések

  • Félrevezető vagy eljelentéktelenített feltételek (gyakran szemben a joggal)


A l ncok a termel kre h r tj k a verseny terheit minim lis rr s

belistázási díj,

polcpénz,

„merchandising díj”,

„marketing hozzájárulás”,

a forgalmazott mennyiség után fizetendő jutalék,

bónuszok,

listán tartási díj,

központi

ügyintézési jutalék.

akciós árak: egy-egy akció során 10-12%- árengedményt kérnek a beszállítóktól,

promóciós hozzájárulás

(például hűtőgondolák bérlésének, vagy éppen a kóstoltatás költségeinek a fedezését is elvárják.)

A láncok a termelőkre hárítják a verseny terheit- minimális árrés


Francia p lda
Francia példa

  • Öt nagy lánc (Auchan, Casino, Carrefour, Lucie, és az Inter) uralja a paic 86 %-át

  • A tömegfogyasztási cikkek beszállítóinak 96%-a KKV, amelyeknek a termékei csak 19%-át teszik ki a nagy láncok bevételeinek

  • A láncok ún. felfaló árazást alkalmaznak a kicsikkel szemben, a beszállítók kizsigerelésére alapozva


Vil gjelens g
Világjelenség

  • A termelők, beszállítók és szövetségeik félnek, hogy termékeiket egyre kevesebben, koncentráltabban vásárolják majd.Különösképpen tartanak az új marketing éskereskedelmi eszközök, a mennyiségi rabatt, a belistázási díj széleskörűelterjedésétől..

    (US Census Bureau [2000])


Az er szak kartelljei
Az erőszak kartelljei

Élvezeti-cikk kereskedelem.

Milliárdos magyar cég a privatizáció után monopolizálta a kereskedelmet

Öt nagy termelő multi kérése: darabolja fel a cégét öt részre, és vegye be őket

Nem tette

Felfaló árazás

Bukás

Bosszú: hatalmas mennyiséget rendelt,

nem fizette ki: „lelépési díj”


Er szak kelet k z p eur p ban
Erőszak Kelet-Közép Európában

  • Mivel magyarázható, hogy közép-kelet európai, még kialakulóban lévő, fejlődő piacokon rohamosan nőnek az erőszakos, zsarolás-jellegű, sőt maffia-szellemet idéző gazdasági cselekmények,

    noha

    a picagazdaság alapja – per definitionem – a szereplők kölcsönössége, egyenlősége, korrekt és kiszámítható magatartása?


Tentat v v lasz
Tentatív válasz

  • Az első lehetséges válasz az, hogy a piaci tevékenység genetikailag eleve magában rejti a szereplők erőszakos magatartásának és fellépésének a lehetőségét

    és

  • amennyiben ez a lehetőség összekapcsolódik a kialakulóban lévő piaci intézmények instabilitásával, a helyzetből adódóan fokozódhat a szereplők agresszivitása


Az er szak terjed s nek okai 1
Az erőszak terjedésének okai (1)

  • Az egyenlőtlen vásárló-eladó viszony szocializmusból származó öröksége.

  • A szervesen kifejlődött piaci intézmények hiánya: mesterséges, nem általánosan elfogadott megoldások.

  • Meghatározatlan tulajdonjogok, a mások tulajdona iránti tisztelet hiánya.

  • Erkölcsi bizonytalanság a gyökeres változások következtében.


Az er szak terjed s nek okai 2
Az erőszak terjedésének okai (2)

  • Állami tehetetlenség, az állami tekintély megkérdőjelezése. Nincs erő, amely képes lenne betartatni a szabályokat.

  • Csekély a bűnözők elítélésének statisztikai esélye.

  • A büntetések nem igazán visszatartó erejűek.

  • A kiélezett globális verseny hat erőszak növekedésére


Az er szak hat rai
Az erőszak határai

  • Elszedni, elvenni, kisajátítani csak azt a gazdagságot lehet, amit valakik létrehoznak.

  • Ha az erőszak módszeres alkalmazói teljesen ellehetetlenítik partnereiket, akkor végül már nem lesz kitől elvenni a javakat.

  • A sarcolásnak és a termelésnek minden körülmények között egyensúlyban kell maradnia.

  • Ha egy gazdaságban a kutyavilág játékszabályai hatalmasodnak el, a szóban forgó gazdaság „leül”.

  • Ezért minden egyes konkrét esetben jól definiálható határai vannak a gazdasági erőszaknak


K vetkeztet s
Következtetés

  • A volt szocialista országok közvéleménye és az elit sem voltak felkészülve a piacgazdaság Janus-arcúságára, így nem rendelkeznek a folyamatok befolyásolására és a szereplők motiválására alkalmas eszközökkel.


ad