Eur pai k zjog s politika jog sz szak nappali levelez k pz s 2006 2007 i f l v
Download
1 / 28

Európai közjog és politika Jogász szak ( nappali/levelező képzés ) 2006/2007./I. félév - PowerPoint PPT Presentation


  • 50 Views
  • Uploaded on

Európai közjog és politika Jogász szak ( nappali/levelező képzés ) 2006/2007./I. félév. Széchenyi István Egyetem (Győr). Európai közjog és politika. I. Történeti alapok. 1. Az európai egységgondolat fejlődése 2. Az integráció kezdeti formái 1945-1958 3. Az integráció kibővülése

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Európai közjog és politika Jogász szak ( nappali/levelező képzés ) 2006/2007./I. félév' - kaden-hood


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Eur pai k zjog s politika jog sz szak nappali levelez k pz s 2006 2007 i f l v

Európai közjog és politikaJogász szak (nappali/levelező képzés) 2006/2007./I. félév

Széchenyi István Egyetem (Győr)


I t rt neti alapok

Európai közjog és politika

I. Történeti alapok

1. Az európai egységgondolat fejlődése

2. Az integráció kezdeti formái 1945-1958

3. Az integráció kibővülése

4. Az integráció mélyülési folyamata


1 az eur pai egys ggondolat fejl d se

Európai közjog és politika

1. Integrációtörténeti bevezetés

1. Az európai egységgondolat fejlődése

  • XX. század előtti időszak (mintegy 350 szerző/gondolkodó, pl. Pierre Dubois, Podjebrad György, William Penn, Abbé de Saint Pierre stb.)

  • Az egységgondolat a XX. században

  • Gr. Richard Nikolaus Coudenhove-Kalergi (1923. Paneuropa)

  • Aristide Briand (1929, 1930)


2 az integr ci kezdeti form i 1945 1958

Európai közjog és politika

1. Integrációtörténeti bevezetés

2. Az integráció kezdeti formái1945-1958

  • OEEC (Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet)

  • WEU (Nyugat-Európai Unió)

  • CoE (Európa Tanács, 1949.05.05.)


2 az integr ci kezdeti form i 1945 19581

Európai közjog és politika

1. Integrációtörténeti bevezetés

2. Az integráció kezdeti formái1945-1958

d) ECCS (Montanunió – Európai Szén- és Acélközösség)

  • 1950. május 9.: Schumann-nyilatkozat (Monnet-terv)

  • 1951. április 18. Párizsi szerződés (ESzAK-szerződés, hatálybalép: 1952. július 23.)


2 az integr ci kezdeti form i 1945 19582

Európai közjog és politika

1. Integrációtörténeti bevezetés

2. Az integráció kezdeti formái1945-1958

  • e) ECD (Európai Védelmi közösség – nem valósul meg)

  • EPC (Európai Politikai Közösség – nem valósul meg)


2 az integr ci kezdeti form i 1945 19583

Európai közjog és politika

1. Integrációtörténeti bevezetés

2. Az integráció kezdeti formái1945-1958

g) EEC és EURATOM (Európai Gazdasági Közösség, Európai Atomenergia-közösség

  • 1955.: Messinai konferencia

  • 1956.: Spaak-jelentés

  • 1957. március 25. Róma: Az EGK- és az Euratom-szerződés aláírása

    („Ceterum censeo, Europam esse construendam!”)

  • 1958.: „Hatok Közössége” – az alapszerződések hatálybalépése


3 az integr ci kib v l se

Európai közjog és politika

1. Integrációtörténeti bevezetés

3. Az integráció kibővülése

  • 1961-1962: csatlakozási kérelmek benyújtása (NBr., Íro., Dánia, Norvégia)

  • 1963. De Gaulle vétója

  • 1967. NBr. második csatlakozási kérelme

  • 1969. Állam- és kormányfői konferencia Hágában

  • 1972. csatlakozási szerződések aláírása – elutasító népszavazás Norvégiában


3 az integr ci kib v l se1

Európai közjog és politika

1. Integrációtörténeti bevezetés

3. Az integráció kibővülése

  • „Kilencek”

  • 1973. január 1.: csatlakozási szerződések hatálybalépése NBr.-val, Íro.-gal és Dániával

  • II) „Tizek”

    • 1981. január 1.: Bővítés déli irányba: Görögország felvétele


3 az integr ci kib v l se2

Európai közjog és politika

1. Integrációtörténeti bevezetés

3. Az integráció kibővülése

  • 1982.: Népszavazás Grönland speciális státuszáról

  • 1984. március: Grönland kivételt képez az EGK területi hatálya alól

  • III) „Tizenkettek”

  • 1986. január 1.: A déli bővítés második hulláma: a csatlakozási szerződések hatálybalépése Spanyolországgal és Portugáliával


3 az integr ci kib v l se3

Európai közjog és politika

1. Integrációtörténeti bevezetés

3. Az integráció kibővülése

  • 1990. október 3.: német egység: az egykori NDK-hoz tartozó öt tartománnyal és az egykori Kelet-Berlinnel bővülnek a Közösségek

  • IV) „Tizenötök”

  • 1994. április 12.: Korfu szigetén aláírják a csatlakozási szerződéseket Ausztriával, Finnországgal, Svédországgal – Norvégia másodszorra utasítja el népszavazáson a csatlakozást


3 az integr ci kib v l se4

Európai közjog és politika

1. Integrációtörténeti bevezetés

3. Az integráció kibővülése

V) Kelet-európai és mediterrán bővítés

  • „Koppenhágától Koppenhágáig”

  • 1993. Koppenhágai EiT-ülés

  • Csatlakozási kérelmek:

  • 1987 Törökország

  • 1990 Málta, Ciprus

  • 1994 Magyarország, Lengyelország

  • 1995 Románia, Szlovákia, Lettország, Észtország, Litvánia, Bulgária

  • 1996 Cseh Köztársaság, Szlovénia


3 az integr ci kib v l se5

Európai közjog és politika

1. Integrációtörténeti bevezetés

3. Az integráció kibővülése

  • „egyenlő elbánás” vagy „differenciálás”?

  • A)Luxemburg-csoport

  • 1997. december: Luxemburgi EiT-ülés (döntés arról, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdik Ciprussal, Cseh.o.-gal, Észto.-gal, Lengyelo.-gal, Magyaro.-gal és Szolvéniával)

  • 1998. március 31.: Az ún. „bővítési folyamat” és a csatlakozási tárgyalások megkezdése


3 az integr ci kib v l se6

Európai közjog és politika

1. Integrációtörténeti bevezetés

3. Az integráció kibővülése

  • B) Helsinki-csoport

  • 1999. december: Helsinki EiT-ülés (döntés arról, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdik Bulgáriával, Letto.-gal, Litvániával, Máltával, Romániával és Szlovákiával)

  • Törökország „virtuális tagjelöltsége”?


3 az integr ci kib v l se7

Európai közjog és politika

1. Integrációtörténeti bevezetés

3. Az integráció kibővülése

  • 2001. június 16: EiT-ülés Göteborgban

  • 2002. október: az EB közzéteszi a 12 tagjelöltre vonatkozó országjelentéseket

  • 2002. december: megállapodás a csatlakozási szerződésekről 10 tagjelölttel a koppenhágai EiT-ülésen

  • 2003. április 12.: népszavazás erősíti meg Magyarországon az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat

  • 2003. április 16.: A csatlakozási szerződések ünnepélyes aláírása Athénben


3 az integr ci kib v l se8

Európai közjog és politika

1. Integrációtörténeti bevezetés

3. Az integráció kibővülése

  • 2004. május 1.: Hatályba lépnek a csatlakozási szerződések a 10 új tagállam vonatkozásában


3 az integr ci kib v l se9

Európai közjog és politika

1. Integrációtörténeti bevezetés

3. Az integráció kibővülése

  • A jövő

  • 2007.01.01 : Bulgária és Románia csatlakozása

  • Csatlakozási tárgyalások:

  • Törökország (kérelem: 1987, kezdés: 2005)

  • Horvátország (kérelem: 2003, kezdés: 2005)

  • Eddig benyújtott, de „el nem bírált” csatlakozási kérelem:

  • 2004 FYR Macedonia (2005: hivatalos tagjelölt)


4 az integr ci m ly l si folyamata 1958 1986

Európai közjog és politika

2. Integrációtörténeti bevezetés

4. Az integráció mélyülési folyamata 1958-1986

  • Kiindulópont: a gazdasági integráció céljai

  • Vámunió 1968-ig

  • Egységes kereskedelempolitika 1970-től

  • Közös piac megteremtése

  • Továbbmélyítési törekvések:

  • 1961: Fouchet-terv

  • 1969: hágai csúcstalálkozó

  • 1974: párizsi csúcstalálkozó


4 az integr ci m ly l si folyamata 1958 19861

Európai közjog és politika

2. Integrációtörténeti bevezetés

4. Az integráció mélyülési folyamata 1958-1986

Továbbmélyítési törekvések:

1976: Tindemans-jelentés (Leo Tindemans, belga kormányfő)

1978-1979: EMS/ECU hatálybalépése

1979: közvetlen EP-választás

az alapszerződések felülvizsgálata


4 az integr ci m ly l si folyamata 1986

Európai közjog és politika

2. Integrációtörténeti bevezetés

4. Az integráció mélyülési folyamata (1986)

  • 1983. június 18.: Ünnepélyes nyilatkozat az Európai Unióról

  • 1985. január 1.: Jacques Delors a Bizottság elnöke

  • 1985. június Kormányközi Konferencia (Intergovernmental Conference - IGC)

  • Single European Act - SEA

  • aláírás 1986, életbe lép 1987-ben

  • célja az egységes belső piac megteremtése

  • Az Európai Bíróság intézményi reformja

  • nő az Európai Parlament szerepe


4 az integr ci m ly l si folyamata 1991 1993

Európai közjog és politika

2. Integrációtörténeti bevezetés

4. Az integráció mélyülési folyamata (1991-1993)

  • 1990. december: római csúcs

  • 1991. december 9-10. Maastricht (1992.02.07.:aláírás, 1993.11.01.:hatálybalépés)

  • Franciaországban és Dániában népszavazást tartottak+a német BVerfG döntés

    Szerződés az Európai Unióról

    (módosítás+új alapszerződés)


4 az integr ci m ly l si folyamata 1991 19931

Európai közjog és politika

2. Integrációtörténeti bevezetés

4. Az integráció mélyülési folyamata (1991-1993)

Szerződés az Európai Unióról

(módosítás+új alapszerződés)

  • létrejön az Európai Unió

  • a gazdasági együttműködés mellett politikai integráció indul

  • középtávú cél a Gazdasági és Pénzügyi Unió megvalósítása

  • „Hárompilléres struktúra”


4 az integr ci m ly l si folyamata 1991 19932

Európai közjog és politika

2. Integrációtörténeti bevezetés

EURÓPAI UNIÓ

I. pillér

EK

EURATOM

ESZAK

II. pillér

Közös

Kül- és

bizt. polit.

III. pillér

Bel- és

Igazságügyi

Együttműk.

4. Az integráció mélyülési folyamata (1991-1993)


4 az integr ci m ly l si folyamata 1996 1999

Európai közjog és politika

2. Integrációtörténeti bevezetés

4. Az integráció mélyülési folyamata (1996-1999)

  • 1996. március Torino

  • 1997. június 16. Amszterdamban módosítják az alapszerződéseket

  • 1999. május 1. hatályba lép a módosítás

    • az EP helyzetének erősítése

    • alapjogvédelem

    • új III. pillér (rendőri és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben)

    • megerősített együttműködés

    • szervezeti jegyzőkönyv


4 az integr ci m ly l si folyamata 2000 2003

Európai közjog és politika

2. Integrációtörténeti bevezetés

4. Az integráció mélyülési folyamata (2000-2003)

  • 2000. december Nizza

  • 2003. február 1.: hatálybalépés

    • szervezeti reform

    • alapjogvédelem

    • Technikai módosítások

    • Európa Jövőjéről szóló nyilatkozat

      Az EU alkalmassá válik a bővítésre


4 az integr ci m ly l si folyamata alkotm nyoz s

Európai közjog és politika

2. Integrációtörténeti bevezetés

4. Az integráció mélyülési folyamata - Alkotmányozás

?


4 az integr ci m ly l si folyamata alkotm nyoz s1

Európai közjog és politika

2. Integrációtörténeti bevezetés

4. Az integráció mélyülési folyamata - Alkotmányozás

  • EGYETLEN SZERZŐDÉS

  • JOGI SZEMÉLYISÉG AZ EURÓPAI UNIÓ SZÁMÁRA KISEBB SZÁMÚ JOGALKOTÁSI ESZKÖZ

  • A HATÁSKÖRÖK EGYÉRTELMŰVÉ TÉTELE

  • AZ UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJÁT IMPLEMENTÁLJÁK AZ ASZ-BE

  • NAGYOBB SZEREP A NEMZETI PARLAMENTEKNEK

  • AZ ELUTASÍTÁST KÖVETŐ MEGOLDÁSI ALTERNATÍVÁK


A t m hoz kapcsol d tananyag tkv 39 93 o

A témához kapcsolódó tananyag: TKV 39-93. o.

Széchenyi István Egyetem (Győr)


ad