Sz lelm let 2007 2008 i f l v
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 50

Szálelmélet 2007/2008 I.félév PowerPoint PPT Presentation


  • 51 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Szálelmélet 2007/2008 I.félév. Gyárfás András Diamont cég SZTÁV anyaga alapján. Geometriai optika Fénytörés. A Snellius-Descartes törési törvény: Ha n 1 = n vákum =1, akkor n 2 / n 1 = n 2 = n

Download Presentation

Szálelmélet 2007/2008 I.félév

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Sz lelm let 2007 2008 i f l v

Szálelmélet2007/2008 I.félév

Gyárfás András

Diamont cég SZTÁV anyaga alapján

Szálelmélet


Geometriai optika f nyt r s

Geometriai optika Fénytörés

  • A Snellius-Descartes törési törvény:

  • Ha n1 = nvákum=1, akkor n2 / n1 = n2 = n

  • A törésmutató (n) egy viszonyszám, a fényvezető közeg vákumhoz viszonyított törésmutatója.

  • Azt mutatja, hogy az adott közeg a vákuumhoz képest mennyivel “sűrűbb”, mint a vákuum

  • A képletből is látható, hogy a sűrűbb optikai közegbe lépő fény (n2>n1) törési szöge lesz a kisebb.

Szálelmélet


Geometriai optika f nyt r s snellius descartes t rv ny

Geometriai optika Fénytörés. Snellius-Descartes törvény

Szálelmélet


Geometriai optika f nysebess g

Geometriai optika Fénysebesség

  • Optikai közegben a fény sebessége mindig kisebb a vákuumban mért c sebességnél :

    v=c/n

    ahol c = 299792.5 km/s a fény sebessége vákuumban,

    v fordítottan arányos a törésmutatóval

  • A fény a különböző törésmutatójú közegben különböző sebességgel halad, és a sebességek fordítva arányosak a törésmutatókkal:

    v1/v2=n2/n1

  • Ha optikailag sűrűbb közegből érkezik a fény ritkább anyag felé, akkor a törési szög lesz a nagyobb.

Szálelmélet


Geometriai optika f nyt r s1

Geometriai optikaFénytörés

Határesetben a1 = ah (B=90º) a fény a két közeg határán halad :

ahol a1 = ah.

Tovább növelve a beesés szögét az anyagból már nem fog a fény távozni, hanem teljes egészében visszaverődik (teljes visszaverődés ill. totál reflexió). Ez a jelenség fel használható FV szálak gyártására.

Szálelmélet


Geometriai optika f nyvezet s

Geometriai optikaFényvezetés

Szálelmélet


Geometriai optika f nyvezet s1

Geometriai optika Fényvezetés

  • Egy üveg rúd egyik végén becsatolt fény a másik végén megjelenik. Feltételek:

    • a beesési szög dh határszögnél nagyobb legyen,

    • az üveg rudat körülvevő közeg törésmutatója kisebb legyen, mint az üvegrúdé.

  • Veszteséget csak az üveg “szennyezettsége” okoz.

Szálelmélet


Geometriai optika sz lj ellemz k

Geometriai optika Száljellemzők

A FV szál elején d beesési szöggel érkező fénysugár g törési szöggel indul el a szálban. A fénytörés szerint:

Ha nlevegő = 1,

akkor :sin d = n1 sin g

Mivel :g = 90o - a,

így :sin g = sin (90-a) = cos a,

ezért :sin d = n1 cos a= n1(1 - sin2a )1/2

A mag héj átmenetre:sin ah/sin 90º= n1/n2

Szálelmélet


Geometriai optika sz lj ellemz k numerikus apertura

Geometriai optika Száljellemzők. Numerikus apertura

Behelyettesítve a cos2a = 1 - sin2a összefüggést, valamint

sin = n1/n2 –et a következő összefüggést kapjuk:

sin =

  • Azt a legnagyobb dh szöget, amelyen belül belépő fénysugarat a szál még kilépés nélkül továbbvezeti, akceptanciaszögnek nevezik.

    A sindh a numerikus apertúra, jele: NA.

  • Ha tehát a belépési szögnél (akceptanciaszögnél) nagyobb szög alatt érkezik a fénysugár, akkor kilép a szálból.

Szálelmélet


Geometriai optika megt rt s visszavert sug r

Geometriai optika Megtört és visszavert sugár

  • Az optikai adók fénykilépési szöge a sugárzó-szál illesztésnél fontos

  • n függ a fény színétől (l-tól), így a dh is különböző az egyes színek esetén. Pl: a prizma esetén a kék fény törik meg legjobban, a vörös a legkevésbé.

  • A visszavert sugárban nincs ilyen felbomlás, mert a visszavert sugár szöge azonos a beesési szögével, függetlenül a törésmutatótól és a fény színétől.

  • A fénytörésen alapuló eszközöket (például a lencséket) színre korrigálni kell, a fényvisszaverődésen alapulókat pedig nem.

Szálelmélet


Geometriai optika fresnel reflexi

Geometriai optika Fresnel reflexió

  • Egy másik határeset, mikor a fény merőlegesen esik a felületre. A beeső fény egy kis része visszaverődik. Fresnel (frenel) reflexió, értéke:

Szálelmélet


Geometriai optika sz lak t pusai

Geometriai optika Szálak típusai

  • Az ábrán az optikai szál három alaptípusa látható

    az n eloszlás és a módusok száma szerint.

  • A módus az optikai szálban haladó egyes fényhullámok “útvonalát” írják le.

  • A többmódusú szálakban több úton terjed a fény,

    míg az egymódusúban csak egyetlen módon

    (itt csak egyetlen diszkrét megoldása létezik a hullámegyenletnek).

Szálelmélet


Optikai sz lak sz lak t pusai

Optikai szálak Szálak típusai

Szálelmélet


Optikai sz lak multim dus si sz lak

Optikai szálak Multimódusú SI szálak

  • Lépcsős törésmutatójú, multimódusú (SIMM) szálak (első generációs szálak).

    • A fény a magban egyenes vonalban terjed a szál mentén a mag/héj határfelületről visszaverődve.

    • Az érkezés szögétől függően, több különböző módusban terjedhet a fény a magban. Mintegy 4000 módus lehetséges.

    • Nagy magátmérő (100 mm) és alig valamivel nagyobb (140mm) héjátmérő jellemzi a szálat

    • Ma mar alig használják.

Szálelmélet


Optikai mm gi sz lak

Optikai MM GI szálak

  • Gradiens indexű, multimódusú (GIMM) szálakat még ma is alkalmaznak. Az n a mag közepe felé fokozatosan nő, innen kapta a nevét.

  • Az egyes módusok a belépéstől függően különböző utakat futnak be. A kisebb magátmérő és a gradiens index miatt már jóval kevesebb módus található (néhány 100)

  • Mag/héj átmérője 50/125mm, de gyártják 62,5/125mm méretben is.

  • Átviteli tulajdonságai sokkal jobbak az előzőnél, rövidtávú összeköttetésekre alkalmazzák.

Szálelmélet


Optikai sz lak sm sz l

Optikai szálakSM szál

  • Egymódusú (lépcsős törésmutatójú) szálakban annyira lecsökkentették a mag átmérőjét, hogy csak egyetlen egy módus tud kialakulni,

  • Jobb átviteli tulajdonságokkal rendelkezik.

  • A mag átmérője 9-10mm.

  • Nagytávolságú összeköttetéseknél alkalmazzák.

Szálelmélet


Optikai sz lak a f ny hull mterm szete

Optikai szálak A fény hullámtermészete

  • Huygens: a fényt hullámmozgás.Interferencia, polarizáció jelenségek magyarázhatók , (a geometriai optika nem tudta).

  • Bár a hullámoptika módszereivel nehezen magyarázhatók azok a jelenségek, amelyeket a geometriai optika egyszerű módon tárgyalt, de mint határeset ez is megoldható ilyen úton.

  • A hullámoptika a fénykibocsátás és fényelnyelés mechanizmusát nem tudja megmagyarázni, erre már csak a kvantummechanika képes.

Szálelmélet


Optikai sz lak a f ny hull mterm szete1

Optikai szálak A fény hullámtermészete

  • Az elektromágneses (EM) rezgések és a fény közötti kapcsolatot Faraday mutatja ki, majd Maxwell egyenletekben rögzíti.

  • Az EM hullámnak jellemzői a frekvencia ( f ) ill. a hullámhossz ( l ).

  • Az ábrán láthatjuk az elektromágneses (EM) hullámok felosztását, külön kiemelve a fénytávközlés céljára szolgáló részt.

  • A látható fény 360-760 nm-ig terjed, a fénytávközlés az infravörös tartományt használja, (itt kisebb a közvetítő közeg, a kvarcüveg csillapítása).

Szálelmélet


Optikai sz lak a f ny hull mterm szete2

Optikai szálak A fény hullámtermészete

Szálelmélet


Optikai sz lak a f ny hull mterm szete3

Optikai szálak A fény hullámtermészete

  • Az f és a l közti kapcsolat: l* f = c

  • Er ( relatív ) dielektromos állandó és n törésmutatóazonos fogalmak, a kettő között az összefüggés:

Az elméletből az is következett, hogy az elektromágneses hullámok és a fény terjedése azonos:

Szálelmélet


Optikai sz lak a f ny hull mterm szete4

Optikai szálak A fény hullámtermészete

  • ahol E0 = 8,8543*10-12 (As/Vm) vákuum dielektromos állandója

  • µ0 = 1,2567*10-6 (As/Vm) vákuum permeabilitása

  • A fenti egyenletet felírva dielektrikumban, azaz pl. egy optikailag sűrűbb közegben:

Szálelmélet


Optikai sz lak a f ny hull mterm szete5

Optikai szálak A fény hullámtermészete

  • A c ill. v a fázissebesség, amellyel egy színusz hullámnak egy kiválasztott pontja (fázisa) halad.

  • Er és így n illetve v is erősen fázisfüggő. A frekvenciafüggés oka, hogy az EM hullám (fény) periodikus erőtere az anyag elektronjait rezgésre kényszeríti.

  • A rezgő elektronok által keltett erőtér az eredeti erőtérre szuperponálódik és az eredő erőtér más sebességgel halad.

Szálelmélet


Optikai sz lak a f ny hull mterm szete6

Optikai szálak A fény hullámtermészete

  • Az elektronok és a nagy tömegű atommagok mechanikai kölcsönhatásban vannak egymással, ezek frekvencia függő rendszert alkotnak.

  • Egy rezgő rendszernek fontos jellemzője a rezonancia frekvencia.

  • Egy atom vagy molekula összetett rezgő rendszert is alkothat, így többszörös rezonancia is felléphet, több rezonancia-frekvenciával.

  • A fény hatására bekövetkező elektron rezgések amplitúdója mindössze 10-17 m nagyságrendű,

    mégis ez a kis amplitúdójú rezgés okozza, hogy n = 1

    és közvetve ez az oka a fénytörés és a reflexió jelenségének is.

Szálelmélet


Optikai sz lak tviteli param terek

Optikai szálak Átviteli paraméterek

  • Csillapítás a (dB). Az amplitúdónak (intenzitásnak) csökkenése.

  • Diszperzió. Szó szerint szóródást jelent. Optikában a fényvezető szálakban terjedő elemi fénymomentumok futásidő különbségéből eredő jeltorzulást, időbeni szóródását értjük alatta.

Szálelmélet


Optikai sz lak tviteli param terek1

Optikai szálak Átviteli paraméterek

  • A levágási hullámhossz megmutatja, hogy a szál milyen l-tól kezdve működik SM-ként.

  • Felrajzoltuk a hőmérséklet függvényében az optikai szál fajlagos csillapítását normalizálva.

  • Ez azt jelenti, hogy kiindulásnak (egységnyinek) nevezzük a normál szobahőmérsékleten felvett csillapítás értéket.

Szálelmélet


Optikai sz lak tviteli param terek2

Optikai szálak Átviteli paraméterek

Szálelmélet


Optikai sz lak tviteli param terek3

Optikai szálak Átviteli paraméterek

  • Látható, hogy magas hőmérsékleten (70°C fölött) illetve alacsony hőmérsékleten (-20°C alatt) megnövekszik a szál fajlagos csillapítása.

  • Pl. légvezetékek esetén a téli nagy hidegek hatására megnő a csillapítás, ezért a tervezésnél nagyobb maximális csillapítás értékkel kell számolni.

  • Az ábrán lévő függvényt alakja miatt kádgörbének is nevezik.

    • T-n kívül két paramétertől függ az üveg csillapítása:

    • az üveg tisztaságától és a

    • hullámhossztól.

Szálelmélet


Optikai sz lak tviteli param terek4

Optikai szálak Átviteli paraméterek

  • Ha szennyező anyag kerül a szál mag részébe, az n- ek különbsége miatt megtörik vagy visszaverődik a fény egy része.

  • Így kevesebb fény jut át a szálon, megnő a csillapítása is.

  • Tipikus szennyező anyagok a fémionok, illetve az OH- ionok.

  • a fény mint EM hullám az anyagon való áthaladáskor az atomok (ill. molekulák) elektronját rezgésbe hozza (hisz negatív töltése van).

  • Vannak olyan hullámhosszak, melyeknél ez a rezgés felerősödik, úgynevezett rezonanciafrekvenciája van, és ez gátolja a fény áthaladását, ezzel csillapítást okozva.

Szálelmélet


Optikai sz lak tviteli param terek5

Optikai szálak Átviteli paraméterek

  • Rezonanciafrekvenciával rendelkezik maga a kvarcüveg is.

  • Két ilyen nagy rezonancia helye van,

    • az egyik az UV (ultraviola)

    • a másik az IR (Infra Red = infravörös) tartományban 1800 nm fölött.

  • Rayleigh szórás. Az üveg kristályhibák miatt a fény egy része szóródik, "kitörik" az anyagból.

  • A Rayleigh szórásból adódó csillapítás értéket folytonos, monoton csökkenő vonallal ábrázoltuk.

Szálelmélet


Optikai sz lak a csillap t s hull mhosszf gg se

Optikai szálak A csillapítás hullámhosszfüggése

Szálelmélet


Optikai sz lak a csillap t s hull mhosszf gg se1

Optikai szálak A csillapítás hullámhosszfüggése

  • A csillapítás görbe helyi minimumhelyei, az átviteli ablakok.

  • Az I. az un. első generációs ablaknál (850 nm) a = 2,5 - 3 dB/km. Ennél a l-nál adót már elő tudtak olcsón állítani.

  • A II. ablak az 1300 nm-nél lévő, un. minimális diszperziójú ablak. Itt a = 0.36 dB/km (az áthidalható kábelszakasz 10 km-ről 70-80 km-re nőtt).

  • A III. a minimális csillapítású ablak, l =1550 nm környezetében van, a=0.24 dB/km, itt viszont a diszperzió értéke nagyon nagy.

Szálelmélet


Optikai sz lak diszperzi

Optikai szálak Diszperzió

  • A diszperziót (jelszóródás) a FV szálak esetében az optikai jel komponenseinek, módusainak vagy különböző frekvenciájú spektrum összetevőinek eltérő futásideje okozza.

  • A gyakorlatban ez a jel kiszélesedéséhez, ellaposodásához vezet.

  • Három fajta diszperziót különböztetünk meg: módus-, anyagi-, és a hullámvezető diszperziót.

  • A módusdiszperziót a különböző módusok egymástól eltérő futásidő különbség okozza.

    A MM szálak esetében az ebből eredő jelromlás nagyobb, mint az anyagi diszperzióé.

Szálelmélet


Optikai sz lak diszperzi1

Optikai szálak Diszperzió

  • A SIMM szálaknál a különböző módusok különböző szögben érkeznek a szálba és más útvonalakon haladnak, amelyeknek hosszai különbözők.

  • Mivel a fény mindenütt azonos sebességű, a futási idő különbözni fog.

  • A szál végén a különböző utakat megtevő módusok összegződnek, a visszanyert jel impulzus szélessége nagyobb, intenzitása pedig kisebb lesz.

Szálelmélet


Optikai sz lak diszperzi2

Optikai szálak Diszperzió

  • A GIMM szálnál is a módusok különböző utakat futnak be (diszperziós hatás). Értéke kisebb, mint SIMM szálnál:

  • a kisebb magátmérő és a szál szerkezete miatt nem tud olyan sok módus kialakulni.

  • a GI eloszlású n miatt a fény sebessége nem állandó a mag belsejében. Ez a hatás valamelyest kompenzál, így nem lesznek akkora futásidő különbségek.

Szálelmélet


Optikai sz lak diszperzi3

Optikai szálak Diszperzió

  • Az SM szálban csak egyetlen egy módus terjed, így nincs futásidő különbség.

  • Az anyagi (M) - és a hullámvezető (G) diszperzió azonban frekvenciafüggő (együttesen kromatikus diszperzió:D).

  • Amíg M a kvarcüveg az anyagi tulajdonságaiból adódik,

  • addig a G a fény magban való terjedési egyenetlenségeinek a következménye.

  • G függ a mag átmérőjétől valamint n profiljának kialakításától.

Szálelmélet


Optikai sz lak kromatikus diszperzi

Optikai szálak Kromatikus diszperzió

Szálelmélet


Optikai sz lak kromatikus diszperzi1

Optikai szálak Kromatikus diszperzió

  • Az 1. görbe egy normál SM kvarcüveg szál D-ját mutatja.

    A l =1300 nm-nél, D= 0.

    A negatív D érték annyit jelent, hogy diszperziós jel siet a jel csoportfutási idejéhez képest,

    míg a pozitív D értéknél késik. (1300 nm-en ezzel a hatással nem kell számolni).

  • a legkedvezőbb csillapítása l= 1550 nm-en van. Itt a csillapítás kétharmada a második ablakénak, a diszperzió viszont 18 - 20 ps/nm kilométerenként.

Szálelmélet


Optikai sz lak k l nleges diszperzi j sz lak

Optikai szálak Különleges diszperziójú szálak

  • A törésmutató profil megfelelő megválasztásával elérhető, hogy az a (dB) minimum és a D minimum, azonos ablakba essenek.

  • Erre mutat két példát a 2 és a 3 görbe. Ezeket eltolt diszperziójú szálaknak nevezik.

  • A jobb sarokban a különböző törésmutató profilok láthatók. Kialakításuk megnöveli a kábel előállítási költségeit.

Szálelmélet


Optikai sz lak diszperzi4

Optikai szálak Diszperzió

  • Mint láttuk a = f(l) és n = f(l) tehát nem lesz azonos a futásidejük (diszperzió).

  • Sajnos az adók által kibocsátott fénynek a spektruma nem dirac-delta, hanem véges szélessége van.

Szálelmélet


Optikai sz lak diszperzi5

Optikai szálak Diszperzió

  • Az adók által kibocsátott fénynek jellemzője a félérték szélessége (Dl) a fél teljesítménynél mért spektrum-szélesség.

    • lézerek esetében tipikus érték a 2 - 5 nm,

    • LED-eknél ez a 30 - 40 nm-t is eléri.

  • Minél nagyobb Dl, annál több l összetevőjű fényt tartalmaz a szálba becsatolt impulzus és annál nagyobb lesz ezáltal a diszperziója is.

  • Ezért nagy távolságoknál már csak lézert alkalmaznak adóként.

Szálelmélet


Optikai sz lak lev g si hull mhossz

Optikai szálak Levágási hullámhossz

  • Az SM szálaknál a magátmérő, összemérhető l-val, ekkor csak egyetlen módus, az un. alapmódus terjed.

  • Minél kisebb l, annál kisebb magátmérőjű optikai szálra van szükségünk.

  • Megfordítva, egy adott magátmérőjű szál csak egy bizonyos l-tól, a levágási hullámhossztól (lc) lesz egymódusú, amelynél összemérhetővé válik l a keresztmetszettel (kb 1:10 szorzó).

  • Egy 10 mikron magátmérőjű optikai szálnál lc=1280 nm. Ez azt jelenti, hogy a II. és a III. ablak hullámhosszaira nézve SM a szál, míg l = 850 nm -nél MM-sú.

Szálelmélet


Optikai sz lak egy b sz ljellemz k

Optikai szálak Egyéb száljellemzők

  • A FV-ők hajlításakor veszteség keletkezik, amely a hajlítási sugár csökkenésével exponenciálisan nő.

    A gyakorlatban 5-8 cm átmérőnél a veszteség már olyan kicsi, hogy nem mérhető. (Ezt nevezik makrohajlatnak.)

  • A veszteségek egy másik csoportját alkotják az úgynevezett mikrohajlat veszteségek.

    Ez a szál tengelyvonalának kismértékű, véletlenszerű elmozdulása, hullámzása.

    Ezek a FV szálak kábelezésekor fellépő feszültségek hatására keletkeznek, és jelentős veszteségeket okozhatnak.

Szálelmélet


Optikai sz lak egy b sz ljellemz k1

Optikai szálak Egyéb száljellemzők

  • A FV-k alapját képező kvarc törékeny és nagy a húzószilárdsága (1.6· 104 N/mm2).

  • Ez erősen csökken a gyártás során keletkező felületi hibák és repedések miatt, melyek az idővel, a különböző igénybevételek hatására megnövekednek, csökkentve ezzel a kábelek élettartamát.

  • A mechanikai igénybevételen túl az öregedést elősegíti még az üvegszálba diffundáló különböző anyagok káros hatása is, különösen a hidrogéngáz. Ennek kiküszöbölésére az üvegszálat egy műanyag védelemmel látják el.

Szálelmélet


Optikai sz lak egy b vesztes gek

Optikai szálak Egyéb veszteségek

  • A csatolási veszteségek szintén hibát (illetve csillapítást) okoznak a rendszerben.

  • Ha két különböző magátmérőjű szálat illesztünk össze, akkor az átvitt jel csillapítása megnövekedhet.

  • Ha kisebb átmérőjűből megy a fény a nagyobb felé, nem okoz csillapítást, míg fordított esetben a fény egy része reflektálódik, így kevesebb jut át a közegen.

  • Ez azt eredményezi, hogy egy kábelszakaszon a két irányban mért csillapítás érték sohasem egyezik meg.

  • Ezért mindig minden átviteli utat, melyen kötés van, két irányból meg kell mérni

Szálelmélet


Optikai sz lak egy b vesztes gek1

Optikai szálak Egyéb veszteségek

Szálelmélet


Optikai sz lak egy b vesztes gek2

Optikai szálak Egyéb veszteségek

  • Magátmérő különbség lehetséges a különböző típusú szálak esetén is.

  • Ilyen például, amikor egy 9 mm -os és egy 10 mm-os kerül szembe egymással.

  • Ennél még durvább az eset, mikor egy SM szálat egy MM-hoz kívánunk illeszteni, melynek 50 m a magátmérője.

  • Koncentricitási (központositási) hiba esetén a két héj átmérője megegyezik, de a két mag nem középen helyezkedik el, illesztésnél nem fedik le pontosan egymást,

    így az átviendő fény egy része reflektálódik, szintén csillapítást viszünk be a rendszerbe.

Szálelmélet


Optikai sz lak egy b vesztes gek3

Optikai szálak Egyéb veszteségek

  • A harmadik gyártási hiba a köralak hiba.

    Ekkor a mag keresztmetszete nem kör alakú, szintén nem hozható a másik szállal fedésbe, azaz csillapítást okoz.

  • Még egy hibafajta van, mely a gyártási folyamat közben előfordul, az n eloszlás a szál mentén nem egyenletes.

    Ilyen törésmutató különbség szintén csillapítást eredményez.

    Előidézhetünk azonban mi is ilyen hibát, mégpedig amikor két különböző n-ű szálat illesztenek össze (főleg két fajta kábel összekötésénél).

Szálelmélet


Optikai sz lak egy b vesztes gek4

Optikai szálak Egyéb veszteségek

Szálelmélet


Optikai sz lak egy b vesztes gek5

Optikai szálak Egyéb veszteségek

  • A legsúlyosabb a két csatlakozó esetében a két mag koncentricitási hibája.

    5 mm eltérésnél már a fénynek 60%-a elveszik,

    10 mm fölött pedig már semmi fény nem jut a másik szálba.

  • A második görbe a szögeltérést mutatja.

    Ez elég gyakori hiba lehet, ha a csatlakozókat rosszul dugjuk be a helyére.

    Ennek határa az akceptancia szög, melynél nagyobb eltérés esetén már csak pár %-nyi fény jut át a rendszeren.

Szálelmélet


Optikai sz lak egy b vesztes gek6

Optikai szálak Egyéb veszteségek

  • A harmadik esetben a kilépő fény nyílásszöge okoz gondot.

  • Ha párhuzamosan lépne ki az anyagból a fény, akkor elméletileg csak a ki és belépés veszteségével kellene számolni.

  • A numerikus apertúra miatt ez az érték a távolság növelésével arányosan nő.

    Ez a leggyakrabban előforduló hiba, a rosszul illesztett csatlakozó nem fekszik fel rendesen és így nem lehet szorosan illeszteni őket.

Szálelmélet


  • Login