Download
1 / 19
E N D
A biogazdálkodás a világ szinte minden területén jelen van.E gazdálkodási módot sokféle névvel illetik: újabban „ökológiai gazdálkodás” terjedt el, de organikusnak, vagy biológiainak illetve alternatívnak is nevezik.Az ökológiai gazdálkodásnak az a lényege, hogy szigorúan tiltja a géntechnológiát, a szintetikus és környezetkárosító vegyszerek használatát.
Az ökológiai gazdálkodás helyzete világviszonylatban: veszélyes vegyszerek mértéke az ötvenes évektől kezdve rohamosan a hetvenes évekig nőtt. Ekkor egy megtorpanás következett be, mivel az 1973-as olajárrobbanás az energiahordozókkal együtt felhajtotta a belőlük gyártott műtrágyák és növényvédő szerek árát.
Európai Unió országai több mint 3 millió hektár ökológiai gazdasági területtel rendelkezik, ami majdnem 2%-a a teljesnek.Ami egyre csak nő
Az ökogazdálkodás fejlődése Magyarországon:Dinamikus fejlődés, 1991-2002 között az ökogazdálkodással foglalkozó üzemek száma hatszorosáraés az általuk öko módon megművelt területek mérete 7 és félszeresére nőtt.2002-ben a mezőgazdasági területek 0,5%-át teszik kiFontosabb hazai biotermékek:gabonafélék, olajtök, napraforgó, kukorica, zöldség, gyümölcs, gyógy- ill. fűszernövények.
Hazánk mezőgazdaságilag megművelhető szántóterülete mintegy 4,7 millió hektár. Ebből szakértők szerint az EU-hoz csatlakozás után, mintegy 2,5 millió hektár terület lesz „versenyképes” módon művelhető.A további, mintegy 2,2 millió hektárra meg kell találni az alternatív hasznosítási módokat. Az egyik lehetőséges és ígéretes irány a biogazdálkodás.Jelenleg közel 60 ezer hektáron termelnek bioélelmiszert vagy bioélelmiszer alapanyagot Magyarországon. E terület nagyságát 300 ezer hektárra kívánja növelni a kormányzat.
Az ellenőrzött gazdaságok státuszuk szerint: • Teljesen átállt üzemek, azaz ökoüzemek • Átállás alatt lévő üzemek, amelyek az első vagy második évben vannak • Hagyományos gazdálkodást végző, azaz konvencionális üzemek • Vegyes státuszú ökoegység
Területhasznosítás1998-ban az átállás alatt lévő, vagyis átállási területek 51%-át gyep, rét és legelő, 4%-át ültetvények foglalták el, 43%-án szántóföldi kultúrákat termesztettek és 2%-át ugaroltatták.2008-ban a már átállt területek 81%-a szántóföldi kultúra, 10%-a gyep, rét és legelő, 1%-a ugar.
Piaci lehetőségek • Nincs olyan szegmens, amely hasonló módon fejlődne • Legnagyobb felvevő piac: USA, Európa, Japán • Számos cég nyitott cégek felé:
Hazai exportlehetőségek:A hazai ökogazdaságok többsége exportra termel, a biotermékek 90-95 %-a Nyugat-Európába kerül.A hazai ökotermékek állagosan 20-70%-al drágábban kelnek el.Az Eu piacán a biotermékek vám szempontjából azonos elbírálás aláesnek, mint a hagyományos termékek.Tehát érdemes termelni és kihasználni a lehetőségeket.
A biogazdálkodás szabályozása az EU-banMaga az elnevezés országonként változik, azonban ugyanazt jelenti: olyan gazdálkodási rendszereket határoz meg, amelyek tilalmazzák vagy korlátozzák a műtrágya és egyéb vegyszerek használatát.Célul tűzték ki a kiváló minőségű, szermaradványoktól mentes termékek előállítását, továbbá olyan módszerek bevezetését, amelyek vegyi készítmények nélkül is megőrzik, sőt javítják a talaj termelékenységét.Az előírások betartása érdekében ellenőrző szervezeteket hoztak létre a tagországok.
A biogazdálkodás több szempontból eltér a szokványos eljárástól: • Nem szennyezi a talajt és az élővizeket mérgező vegyületekkel. • A biológiai sokrétűség fenntartására törekszik a növény- és állatvilágban egyaránt. • Igyekszik a talajszerkezet és a talajban élő szervezetek egyensúlyának fenntartására. • A szerves-anyag tartalom növekedése révén mérsékli az ásványi tápanyagok kilúgozódását, kimosódását. • A növényvédelemben is erősen támaszkodik az egyensúly megtartására.
Elsősorban a természetes, a helyi és a megújuló energiatartalékok feltárására törekszik. • Az energiatartalékos módszerek alkalmazása révén csökkenti a gazdaság függőségét a külső erőforrásoktól.
A biogazdálkodást sokan bírálják: • Elérhető termésátlagok gyengébbek. • Induló költségek magasak • Bonyodalmak az áru forgalmazása és értékesítése között. • Nehezen gépesíthetők • Drágábbak
A biogazdálkodás támogatása:Támogatást élvez részint a tagállamoktól, részint az Unió forrásaiból. Kiváltképpen Dánia, Hollandia, Németország, Franciaország,Nagy-Britannia segít ennek a gazdálkodásnak.Általában pénzügyi támogatást kapnak (Dánia, Saar-vidék), Hollandiában minta biogazdaságokat is berendeztek, illetve ingyenes tanfolyamot szerveztek.Valamennyi tagországban tanácsadó szolgálatot szerveztek a biotermelés előmozdítására.Kutatásokat 1970 óta végeznek Németországban bio- és szokványos termékek összehasonlítására.A lényeg tehát azon van hogy összhangba kell hozni a mezőgazdasági termelést a környezetvédelemmel és a táj jellegének megőrzésével.
Áttekintés a biogazdaságokban használt szerekről:1.A biogazdaságban engedélyezett tápanyagpótló és talajjavító adalékok: istállótrágya, hígtrágya, tőzeg, szalma, gilisztahumusz, háztartási hulladék 2.Növényvédő szerek: piretrin készítmények természetes alapanyagból, kovaföld, kőliszt, nátrium-szilikát, szódabikarbóna,3.Élelmiszer-adalékok: kálcium-karbonát. Tejsav, citromsav, lecitinÍzesítők:természetes eredetű fűszerek és adalékokVíz, só: ivóvíz, konyhasó
„ A fenntartható fejlődésnek magába kell foglalnia az élelmiszertermelés mellett a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló erőforrások megőrzésétés a természetes környezet védelmét is, azért, hogy a most élők szükségletei anélkül kerüljenek kielégítésre, hogy veszélyeztetnék a szükségletek kielégítését a jövő nemzedékei számára.”
