Munkav gz s komplex felt telei
Download
1 / 257

Munkavégzés komplex feltételei - PowerPoint PPT Presentation


  • 42 Views
  • Uploaded on

Munkavégzés komplex feltételei. 1 tétel. Az ergonómia fogalma.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Munkavégzés komplex feltételei' - justina-day


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

Az ergon mia fogalma
Az ergonómia fogalma

  • Az ergonómia feltárja és alkalmazza mindazokat az ismereteket az emberi viselkedésről, képességekről korlátokról és ,ás emberi jellemzőkről, amelyeket figyelembe kell venni az eszközök,gépek,rendszerek a munkafeladat a munkakör és a környezet tervezése során


A munkav delem c lja
A munkavédelem célja

  • A munkát végző dolgozó ember testi épségének egészségének megóvása, munkatevékenységének, alkotóerejének megőrzése, védelme.


Munkav delem fogalma
Munkavédelem fogalma

  • A szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.


A munkav delem r szter letei
A munkavédelem részterületei

  • Munkabiztonság

  • Munkaegészségügy

  • Munkakörnyezet védelme


Munkabiztons g
Munkabiztonság

  • Az egészségez nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés műszaki biztonsági, megelőzést célzó követelményrendszere. Személyi tárgyi feltételeket határoz meg


Munkaeg szs g gy
Munkaegészségügy

  • Feladata: a munkát végző ember egészségének védelme a munkahelyen, ill. a munkavégzés során fellépő ártalmakkal szemben.


Munkak rnyezet v delme
Munkakörnyezet védelme

  • Célja: Az optimális munkakörnyezet kialakítása

    • Megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet, öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőség biztosítása

    • A veszély jellegének és a munkavállalók létszámának megfelelő jelző- és riasztórendszer kialakítása

    • A biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástér biztosítása

    • Az anyagok eszközök biztonságos tárolása

    • Természetes és mesterséges megvilágítás, villamos biztonsági követelmények kialakítása


Kock zat rt kel s
Kockázatértékelés

  • Kockázat: A veszély megvalósulásának, a káros hatások bekövetkezésének valószínűsége

  • A munkáltató köteles minőségileg, mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat.


Kock zat rt kel s elk sz t s nek m dja
Kockázatértékelés elkészítésének módja

  • Kockázatértékelést kell végezni a munkáltatónak a tevékenység elkezdésekor 1 éven belül.

  • A kapott eredményeket évente felül kell vizsgálni.

  • Indokolt esetben újra kell végezni a kockázatértékelést:

    • Megváltoznak a kockázatok (veszélyes anyagok, munkaeszköz stb.)

    • Új technológia bevezetésekor

    • Ha az új kockázatok veszélyekkel járnak.


Kock zat rt kel si dokument ci tartalmi elemei
Kockázatértékelési dokumentáció tartalmi elemei

  • A kockázatértékelés időpontja, helye, ideje, tárgya, az értékelést végző azonosító adatai

  • A veszélyek azonosítása

  • A veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma

  • A kockázatot súlyosbító tényezők

  • A szükséges megelőző intézkedések, a határidő, felelősök megjelölése

  • A tervezett felülvizsgálat időpontja

  • Az előző kockázatértékelés ideje

  • A dokumentumokat 5 évig köteles megőrizni a munkáltató!!!


Int zked si terv
Intézkedési terv

  • Tűzvédelmi szabályzat készítése ebben tűzriadó terv készítése, tartalmazza:

    • A tűzjelzések és az épület kiürítésének módját, a riasztás rendjét

    • Az elvégzendő teendőket

    • Megnevezi a veszélyforrásokat és a felelős személyeket

  • Munkavédelmi szabályzat készítése



Az llam munkav delmi c l feladata
Az állam munkavédelmi célú feladata

  • A munkavédelem országos programjának kialakítása

  • Az egészséget nem veszélyeztető egészséges és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek, il. Az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek a meghatározása

  • A munkavédelmi előírások végrehajtásának ellenőrzése

  • A nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének


A munkav delmi f fel gyel jogai
A munkavédelmi főfelügyelő jogai

  • Valamennyi munkahelyen ellenőrzést tartani.

  • szükség esetén a veszélyes üzemrészekben, üzemekben folyó munkavégzést felfüggeszteni

  • Az ellenőrzésük során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedni és felelősségre vonni ( munkavédelmi bírság: 50000-10 Mft-ig)


A munkav delmi k pvisel k feladatai jogosults ga
A munkavédelmi képviselők feladatai,jogosultsága

  • Jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget és biztonságot nem veszélyeztető munkakörülmények követelményeinek érvényesüléséről tájékozódni:

    • A munkahelyek, védőeszközök egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról

    • Az egészség megóvására,a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedésekről, oktatásról


K pvisel k v laszt sa
Képviselők választása

  • A munkavállalók jogosultak munkavédelmi képviselőt választani amennyiben a foglalkoztatottak létszáma az 50 főt meghaladja.

  • Ha a munkavédelmi képviselők száma eléri a 3-at munkahelyi bizottságot hozhatnak létre.

  • A munkaáltatónak és a bizottság tagjainak a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során együtt kell működni.



A munk ltat k teless gei
A munkáltató kötelességei

  • A munkavállaló egészséges és biztonságos munkafeltételeit megteremteni

  • A munkavállalókat időben tájékoztatni, utasítani

  • Munkaeszközöket, védőfelszerelést és azok utánpótlását biztosítani

  • Új gépek és berendezések használata előtt ill. évente egyszer munka- és tűzvédelmi oktatásban részesíteni az alkalmazottakat

  • A munka- és foglalkozási megbetegedéseket bejelenteni és nyilvántartani


A munkav llal k k telezetts gei
A munkavállalók kötelezettségei

  • A munkavállaló köteles munkaképes állapotban megjelenni és a legjobb szakmai tudásának megfelelően elvégeznie a rá bízott feladatot

  • Köteles a védőfelszereléseket rendeltetésszerűen használni, a védőruházatot hordani

  • A munkaterületen rendet, tisztaságot tartani

  • Az előírt orvosi vizsgálatokon részt venni

  • A veszélyt jelentő rendellenességeket jelenteni


A munkav llal k jogai
A munkavállalók jogai

  • Az egészséges és biztonságos munkafeltételekhez

  • Az egészség védelmére és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó ismeretek rendelkezésre bocsátására

  • A munkavégzéshez szükséges védőfelszerelésekhez, védőitalhoz, tisztálkodó szerekhez


Munkav delmi oktat s
Munkavédelmi oktatás

  • Előzetes - új munkavállaló munkába állása előtt

  • Ismétlődő - évente egyszeri

  • Rendkívüli - új gépek, berendezések, technológiák, munkaeszközök, munkamódszerek bevezetésekor



L tes t s zembe helyez s
Létesítés, üzembe helyezés

  • A létesítés az a folyamat melynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy meglévőt felújítják, bővítik, átalakítják, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő célra használják.


L tes t s zembe helyez s1
Létesítés, üzembe helyezés

  • Munkavédelmi üzembe helyezés az a munkavédelmi eljárás, amikor az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott veszélyes létesítmény, munkahely,munkaeszköz, technológia a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését írásban elrendeli.


Munkaeszk z
Munkaeszköz

  • Minden gép ,készülék, szerszám vagy berendezés amelyet munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak.


Vesz lyesnek min s l munkaeszk z k
veszélyesnek minősülő munkaeszközök

  • 1993. évi XCIII Törvény 87. § 11. Veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.


Vesz lyes munkaeszk z k
Veszélyes munkaeszközök

  • Marógépek

  • Faipari gyalugépek

  • Szalagfűrészek

  • csapmarógépek

  • láncfűrészgépek

  • Körfűrészek


A ce jel l s jelent se
A CE-jelölésjelentése

  • • Mi a CE-jelölés?

    • A terméken elhelyezett CE-jelölés az egyetlen olyan megfelelőségi jelölés, amely azt jelzi, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó közösségi szabályozásnak

  • Mi a CE-jelölés „haszna”?

    A terméken elhelyezett CE-jelölés azt jelzi, hogy a termék és/vagy a gyártó átment a onatkozó,

    valamennyi szükséges vizsgálaton és megfelel a

    vonatkozó közösségi szabályozás követelményeinek



Vesz lyforr s
Veszélyforrás

  • a munkavégzés során (vagy azzal összefüggésben) jelentkező minden olyan dolog, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében (környezetében) tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet.


Vesz lyforr sok csoportos t sa
Veszélyforrások csoportosítása

  • Fizikai veszélyforrások

  • Biológiai veszélyforrások

  • Veszélyes anyagok

  • Fiziológiai veszélyforrások


Fizikai vesz lyforr sok
Fizikai veszélyforrások

  • Munkaeszközök, szállítóeszközök rezgése, mozgása

  • Csúszós felületek

  • Tárgyak hőmérséklete

  • Éles felületek,sarkok

  • Zaj, rezgés, por

  • Elektromágneses sugárzás, tér


Biol giai vesz lyforr sok
Biológiai veszélyforrások

  • Mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok)

  • Növények

  • állatok


Vesz lyes anyagok
Veszélyes anyagok

  • Robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró anyagok

  • Rákkeltő, fertőző, egyéb egészségkárosodást okozó anyagok


Foglalkoz si rtalmak
Foglalkozási ártalmak

  • A munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható káros hatás, amelyet az ember maradandó egészségkárosodás nélkül el tud viselni. A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejű hatása miatt a foglalkozással összefüggésbe hozható betegség alakul ki.



Vesz lyes anyagok1
Veszélyes anyagok

  • Minden olyan készítmény, amely fizikai,kémiai,vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet.

  • Pl.robbanó,oxidáló,gyúlékony,sugárzó,mérgező,maró,ingerlő,rákkeltő stb. anyagok


Biztons gi adatlap tartalma legfontosabb elemei
Biztonsági adatlap tartalma, legfontosabb elemei

  • Biztonsági adatlap: a veszélyes anyag ill. készítmény azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, hulladékkezelésére, valamint egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum.


A biztons gi adatlap tartalmi elemei
A biztonsági adatlap tartalmi elemei

1. AZ ANYAG/ KEVERÉK ÉS A TÁRSASÁG/- VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA

2. A VESZÉLY AZONOSÍTÁSA

3. ÖSSZETÉTEL/AZ ALKOTÓRÉSZEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ

4. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

5. TŰZVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

6. INTÉZKEDÉSEK BALESET ESETÉN

7. KEZELÉS ÉS TÁROLÁS

8. AZ EXPOZÍCIÓ ELLENŐRZÉSE/EGYÉNI VÉDELEM

9. FIZIKAI ÉS KÉMIAI TULAJDONSÁGOK

10. STABILITÁS ÉS REAKCIÓKÉPESSÉG

11. TOXIKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK

12. ÖKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK

13. ÁRTALMATLANÍTÁSI SZEMPONTOK

14. SZÁLLÍTÁSI INFORMÁCIÓK

15. SZABÁLYOZÁSI INFORMÁCIÓK

16. EGYÉB INFORMÁCIÓK


R s s mondatok
R- és S-mondatok

  • A veszélyes anyagokat,  a veszélyes keverékeket és azon keverékeket, amelyek legalább egy veszélyes anyagot tartalmaznak, a 2000. évi XXV.törvény és a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint kell osztályozni, csomagolni és feliratozni (címkézni).

  • R mondat és R szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma

  • S mondat és S szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma.


A vesz lyes anyagok vesz lyeire kock zataira utal r mondatok
A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R-mondatok:

  • R 1 – Száraz állapotban robbanásveszélyesR 2 – Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhatR 3 – Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívül mértékben növeli a robbanásveszélytR 4 – Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületeket képezR 5 – Hő hatására robbanhatR 6 – Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyesR 7 – Tűzet okozhatR 8 – Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhatR 9 – Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes


A vesz lyes anyagok biztons gos haszn lat ra utal s mondatok
A veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló S-mondatok:

  • S 1 – Elzárva tartandóS 1/2 – Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandóS 2 – Gyermekek kezébe nem kerülhetS 3 – Hűvös helyen tartandóS 3/7 – Az edényzet jól lezárva, hűvös helyen tartandóS 3/14 – Hűvös helyen, ...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg]S 3/9/14 – Hűvös, jól szellőztethető helyen, ...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg]S 3/9/49 – Hűvös, jól szellőztethető helyen, csak az eredeti edényben tárolható


6 t tel

6. tétel S-mondatok


Szem lyi alkalmass g
Személyi alkalmasság S-mondatok

  • Egészségügyi alkalmassági vizsgálat fajtái:

    • Munkaköri alkalmassági vizsgálat

    • Szakmai alkalmassági vizsgálat

    • Személyi higiénés vizsgálat


Munkak ri alkalmass gi vizsg lat
Munkaköri alkalmassági S-mondatokvizsgálat

  • Azt kell megállapítani,hogy a munkavállaló a munkavégzés következtében fellépő igénybevételnek, a munkakörnyezet által okozott hatásoknak milyen mértékben képes megfelelni

  • Orvosi vizsgálatot kell végezni a következő esetekben:

    • A munkavállalónak a munkakezdést megelőzően

    • A munkavállalónak a munkakör megváltoztatása előtt


Szakmai alkalmass gi vizsg lat
Szakmai alkalmassági vizsgálat S-mondatok

  • A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos munkaköri ill. szakmai alkalmassági vizsgálaton kötelesek részt venni, ezeknek a gyakoriságát rendeletekben határozzák meg.


Munk ra k pes munkak pes llapot
Munkára képes, munkaképes állapot S-mondatok

  • A munkavállaló általában akkor tekinthető alkalmasnak a munkavégzésre, ha:

    • Rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel és képzettséggel

    • A foglalkozás-egészségügyi orvos - munkaköri alkalmassági vizsgálat, személyi higiénés alkalmassági vizsgálat - alapján alkalmasnak minősítette az adott munkafeladatra

    • Munkaköréhez/munkájához szükséges munkavédelmi oktatásban részesült és a szükséges munkavédelmi ismereteket elsajátította

    • Munkaköréhez és/vagy tevékenységéhez előírt egyéni védőeszközöket a munkavégzéshez használja,

    • Kipihent és nem áll alkohol vagy más olyan pszichotróp szer hatása alatt, amely a munkavégzés biztonságát befolyásolná


Munkav delmi ismeretek
Munkavédelmi ismeretek S-mondatok

  • A célja,hogy a munkát végző személy megismerje a szakmájához tartozó munkavédelmi, biztonságtechnikai előírásokat, a munkahelyére, munkakörére vonatkozó szabályokat, utasításokat, követelményeket.


Egy ni v d eszk z kkel kapcsolatos el r sok
Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos előírások S-mondatok

  • Minden olyan új készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelyet egy személy azért visel, vagy használ,hogy megvédje őt az egészségét, valamint biztonságát fenyegető egy vagy több kockázattól.


Egy ni v d eszk z k csoportos t sa
Egyéni védőeszközök csoportosítása S-mondatok

  • EVE kategóriái védelmi szintjük alapján 3 kategóriába sorolandók:

    • Az 1. kategóriába kizárólag azok a védőeszközök tartoznak, amelyek az alábbi hatások ellen biztosítanak védelmet:

    • a) felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (pl. kertészkesztyű, ujjvédő);

    • b) gyengén agresszív hatású tisztító-, illetőleg karbantartószerek (pl. hígított tisztítószer-oldatok);

    • c) az 50 °C-t nem meghaladó felületi hőmérsékletű tárgyak kezelése;

    • d) veszélyes ütéssel együtt nem járó tárgyak kezelése (pl. kesztyű, kötény);

    • e) nem szélsőséges vagy kivételes időjárási körülmények (pl. fejvédelem, időjárás elleni ruházat)


3 kateg ria
3. kategória S-mondatok

  • Ide tartoznak a komplex tervezésű védőeszközök, amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni.

    • a) a szűrőtípusú légzésvédő eszközök, amelyek a szilárd anyagok, illetve folyékony aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező, illetve radiotoxikus hatású gázok ellen védenek;

    • b) a légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédő eszközök, beleértve a búvárkészülékeket is;

    • c) kémiai hatások, illetőleg ionizáló sugárzások ellen korlátozott idejű védelmet biztosítanak;

    • d) hő hatásának kitett környezetben, ahol a környezeti levegő értéke eléri, meghaladja a 100 °C-ot,

    • e) a hideg környezeti hatás ellen védőeszközök, ha a környezeti hőmérséklet -50 °C alatt van,

    • f) a magasból történő leesés, zuhanás ellen védenek;


2 kateg ria
2.Kategória S-mondatok

  • Ide tartoznak azok a védőeszközök, amelyek nem tartoznak az 1. illetve a 3. kategóriába.


7. S-mondatokTételMelyek az elsősegélynyújtás szabályai? Foglalja össze az elsősegélynyújtás lépéseitkülönböző sérüléseknél!


Els seg lyny jt s
Elsősegélynyújtás S-mondatok

  • Olyan első, azonnali beavatkozás, amelyben a sérültet részesítjük hirtelen egészségkárosodás,rosszullét esetén az orvos vagy a mentők megérkezéséig.


Szab lyok az els seg lyny jt s sor n
Szabályok az elsősegélynyújtás során S-mondatok

  • Elsősegélynyújtó tevékenységünk legyen gyors, határozott, megnyugtató

  • Reálisan mérjük fel a helyzetet , pontosan tájékozódjunk arról ami történt

  • Soha ne kockáztassuk a balesetes testi épségét vagy a sajátunkat

  • Biztosítsunk friss levegőt, a sérültet fektessük le.

  • Használjuk a mentőládát, csak a legszükségesebb beavatkozásokat végezzük el.

  • Értesítsük a mentőket vagy hívjunk orvost

  • A baleset helyszínét ne változtassuk meg

  • Maradjunk a sérülttel amíg a szakszerű ellátás megérkezik


S r l s
Sérülés S-mondatok

  • Egyszeri külső hatás miatt bekövetkező károsodás, amely erőhatás, hőterhelés,kémiai hatás, sugárzás hatására stb. jöhet létre. A szervezet károsodik:seb, zúzódás, horzsolás,vágás,törés,égési sérülés, külső-belső vérzés stb. keletkezhet.


Els seg lyny jt feladatok kisebb s r l s eset n
Elsősegélynyújtó feladatok kisebb sérülés esetén S-mondatok

  • A bőrfelület folytonossági hiányát sebnek nevezzük.

  • Sebek fajtái:

    • Vágott seb

    • Roncsolt seb

    • Horzsolás

    • Zúzódás

    • Szúrt seb

    • A seb kötése ne legyen se szoros se laza, a sebbe közvetlenül vattát és sebfertőtlenítőt ne tegyünk!


V rz s r l skor v rz sek fajt i
Vérző sérüléskor- vérzések fajtái S-mondatok

  • Hajszáleres vérzés- vérszivárgás

  • Vénás vérzés – sötétpiros

  • Artériás ( ütőeres) vérzés – világos spriccelő vérzés

  • Orr vérzés


Csontt r s eset n
Csonttörés esetén S-mondatok

  • Csonttörés esetén a legfontosabb teendőnk, hogy a sérült testrészt vagy végtagot nyugalomba helyezzük úgy, hogy a sérültnek minél kisebb fájdalmai legyenek.

  • Csonttörések fajtái:

    • Nyílt-

    • Zárt mechanikai sérülések


Eszm letveszt skor
Eszméletvesztéskor S-mondatok

  • Az eszméletvesztés az az állapot, amely az agy közvetlen sérülése, vérellátásának zavara, a vér kémiai összetételének megváltozása,mérgezés, alkoholos és kábítószeres állapot, agyvérzés vagy szívroham miatt következhet be.

  • Elsősegélynyújtás lépései:

    • Felső légút megtekintése,tisztítása

    • A légzőmozgások ellenőrzése

    • Nem lélegző beteg lélegeztetése

    • Légző betegnél a szabad légutak folyamatos ellenőrzése


M rgez s eset n
Mérgezés esetén S-mondatok

  • A mérgezés az egész szervezetre kiterjedő kóros állapot, amely tartósan vagy múlóan megzavarjaa szervezet normális biológiai működését.

  • Mérgezések fajtái:

    • Külső- bőrre kerülő

    • Belső- szembe, tüdőbe,légutakba jutó

    • Elsősegélynyújtás mérgezés esetén:

      • A szennyezett ruházatot vegyük le, szappanos meleg vízzel mossuk le a bőrt

      • Bő vízzel vagy tejjel itassuk

      • Ne hánytassuk!

      • Vigyük friss levegőre


Elektromos ram okozta s r l s eset n
Elektromos áram okozta sérülés esetén S-mondatok

  • Ha az emberi test villamos áramkörbe kapcsolódik, áramütéses baleset következik be. Az áramütés súlyosságát az emberi testen átfolyó áram erőssége a behatás időtartama, az áram útja,neme,frekvenciája, az emberi test ellenállása és az áthidalt feszültség határozza meg.


Els seg lyny jt s ram t s eset n
Elsősegélynyújtás áramütés esetén S-mondatok

  • Elsősegélynyújtás áramütés esetén AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÖTELESSÉG! Ha valaki balesetet szenved, a cél az, hogy a beteg minél előbb szakszerű (orvosi vagy kórházi) ellátásban részesüljön.

  • A teendők elvi sorrendje

    • Kiszabadítás az áramkörből.

    • Elsősegélynyújtás.

    • Az orvos vagy a mentők értesítése.

    • A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges).

    • A munkahelyi vezetők értesítése.


  • Menteni csak 1000 V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek iséletveszélyes

  • 1. Az áramütöttnek semmilyen panasza nincs, sőt elutasítja a segítségnyújtást. Ekkor is segítenünk kell, mert néhány perc múlva kamrai fibrilláció léphet fel, ami a halálához vezethet. Ne engedjük dolgozni, se mozogni, fektessük vagy ültessük le és gondoskodjunk a minél előbbi szakszerű ellátásról. Ételt, italt és gyógyszert NE adjunk a betegnek!

  • 2. Eszméletét vesztette, de lélegzik. Ruháját lazítsuk meg, száját tegyük szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg. Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot! Amíg magához nem tér itatni tilos! Minél előbb kerüljön orvoshoz.


  • 3. nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek isLégzése nincs, de pulzusa van. Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, melynek több módszere is van!

  • Az egyik ilyen módszer szerint a balesetest bal oldalára fektetjük úgy, hogy arca félig a föld felé kerüljön. Bal lábát kinyújtjuk és testét a felhúzott jobb lábával megtámasztjuk. Ekkor nyelve automatikusan előre csúszik, és a légutak szabaddá válnak. Lábaink a balesetes mellett térdeplő helyzetben legyenek, és a szabadon maradt jobbkarját magasra felhúzzuk (belégzés), majd erősen a mellkasához nyomjuk (kilégzés).Percenként 17-18 légzés szükséges. A lélegeztetést addig kell folytatni, míg meg nem indul a légzés vagy be nem áll a halál.


  • 4. nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek isNincs vérkeringés, szíve megállt. Ez a klinikai halál állapota. A klinikai halálállapota nem tarthat tovább néhány percnél, különben az agy maradandó károsodást szenved.

  • Az újraélesztés szívmasszázsból és mesterséges lélegeztetésből áll. 8 szívmasszázs után2 lélegeztetést kell végezni úgy, mintha percenként 18 légzés és 72 szívverés lenne.


8 t tel

8. tétel nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is


Baleset munkabaleset ti baleset
Baleset,munkabaleset, úti baleset nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is

  • Baleset: Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást ill.halált okoz.


  • Munkabaleset: nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek isaz a baleset amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben a munkához kapcsolódó közlekedés, anyagmozgatás stb. során éri.

  • Úti baleset: üzemi baleset munkába menet vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri a munkavállalót.


Teend k baleset bejelent s n l
Teendők baleset bejelentésénél nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is


A munkabaleset nyilv ntart sa
A munkabaleset nyilvántartása nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is

  • Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet legalább 5 évig meg kell őrizni.

  • A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei:

    • A munkabaleset sorszáma

    • A sérült személyes adatai

    • A sérült munkaköre

    • A sérülés időpontja, helyszíne

    • A sérült ellátására tett intézkedés

    • A sérült folytatta-e a munkát


A munkabaleset nyilv ntart sa1
A munkabaleset nyilvántartása nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is

A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezető szervezeténél kell vezetni.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet beolvadásával létrejött a Nemzeti Munkaügyi Hivatal.

Feladata:

Munkaügyi szabályok betartásának ellenőrzése,

munkabalesetek kivizsgálása,

Helyszíni ellenőrzések, szükség esetén büntetések kiszabása


A munkabalesetek kivizsg l sa sor n meg kell llap tani
A munkabalesetek kivizsgálása során meg kell állapítani:

  • A létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, biztonsági állapotát, a vonatkozó előírások meglétét és azt, hogy a sérült ill. a baleset okozója ismerte-e ezeket.

  • A védőeszközök meglétét, a használatunkra vonatkozó előírások ismeretét és betartását

  • A környezeti tényezők hatását ( világítás, tisztaság stb.)

  • A balesetet kiváltó okokat

  • Hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet


A kivizsg l s ut ni teend k
A kivizsgálás utáni teendők állapítani:

  • A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet:

    • A sérültnek, vagy halála esetén a hozzátartozójának

    • A Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes szervének ha a munkabaleset halált vagy 3 napot meghaladó keresőképtelenséget okozott.


S lyos munkabalesetnek tekinthet ami
Súlyos munkabalesetnek tekinthető ami: állapítani:

  • A sérült halálát, magzata, vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta.

  • Valamely érzékszerv elvesztését, vagy jelentős mértékű károsodását okozta.

  • Életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott

  • Súlyos csonkulást (kéz,láb elvesztése)

  • Torzulást, bénulást, elmezavart okozott.


Teend k s lyos munkabaleset eset n
Teendők súlyos munkabaleset esetén állapítani:

  • A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak - telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen - haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak.


Biztons gi sz n s alakjelek
Biztonsági szín és alakjelek : állapítani:

  • A munkahelyen elhelyezett biztonsági szín és alakjelek a balesetek lehetőségére, a veszélyekre figyelmeztetnek.


A biztons gi jelz seket a k vetkez k szerint csoportos thatjuk
A biztonsági jelzéseket a következők szerint csoportosíthatjuk:

  • - Állandó jelzések: tiltó, figyelmeztető, rendelkező, elsősegély vagy menekülési, tűzvédelmi tájékoztató jelek.

  • - Időszakos jelzések: világító jel, hangjel, kézjel


A biztons gi jel s jelz st ad t bl k k vetkez ek lehetnek
A biztonsági jel és jelzést adó táblák következőek lehetnek:

  • - a tiltó jel alakja kör, fekete piktogram fehér alapon, vörös szegéllyel

  • - figyelmeztető jel: alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon fekete szegéllyel

  • - elsősegély vagy menekülési jel: kör alakú fehér jel kék alapon

  • - tűzvédelmi tájékoztató jel: alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram vörös alapon.


9. Tétel lehetnek:Jellemezze a segédeszköz nélküli, valamint az egyszerűbb segédeszközzel végzett kézianyagmozgatási folyamatokat munkavédelmi vonatkozásban! Fejtse ki a tűz- és robbanásveszélyes anyagok és a mérgező anyagok tárolásának munkavédelmi szabályait!


K zi anyagmozgat s
Kézi anyagmozgatás lehetnek:

  • A kézi anyagmozgatást végző ember szervezete a mozgatott teher tömegétől függően jelentős fizikai igénybevételnek van kitéve és a tartós túlterhelés következtében maradandó egészségi ártalmakat szenvedhet.

    • Hát és deréktáji fájdalmakat, gerincsérvet kaphatunk a teher helytelen emelésétől




A terhek emel s nek s k zi anyagmozgat s nak legfontosabb szab lyai a h ts r l sek megel z s re
A terhek emelésének és kézi anyagmozgatásának legfontosabb szabályai a hátsérülések megelőzésére:

  • A nagy tömegű terheket csak egyenes háttal, hajlított térddel, lassú egyenletes felemelkedéssel szabad megemelni.

  • A terhet mindig biztonságosan azaz egész tenyérrel megmarkolva kell megfogni.

  • Nagy tömegű terjedelmes terheket nem a test előtt hanem a vállon vagy háton kell szállítani.


  • A legfontosabb szabályai a hátsérülések megelőzésére:teher letevése előtt mindig meg kell győződni arról,hogy az adott helyre biztonságosan letehető e.

  • Csoportos anyagmozgatás esetén a munkát végzők létszámát úgy kell meghatározni,hogy a munkavállalók terhelése a megengedett határon belül legyen, ugyanakkor a munkában egymást ne akadályozzák.


A k zi anyagmozgat s sor n gyakoriak
A kézi anyagmozgatás során gyakoriak: legfontosabb szabályai a hátsérülések megelőzésére:

  • a teher leejtése, lecsúszása, billenése miatt bekövetkezett kéz és lábsérülések.

  • álló vagy mozgó tárgyakkal való ütközések

  • veszélyes géprészek villamos berendezések érintése


Egyszer bb seg deszk z kkel v gzett k zi anyagmozgat s
Egyszerűbb segédeszközökkel végzett kézi anyagmozgatás

  • - Mechanikai elven működő

  • - Kézi szállítóeszközök

  • - Kézi működtetésű mechanikai és hidraulikus elven működő emelőeszközök


Egyszer bb seg deszk z k kialak t s nak szempontjai
Egyszerűbb segédeszközök kialakításának szempontjai anyagmozgatás

  • A tömegük kicsi legyen használatuk ne fárassza ki a munkavállalót

  • A kézsérülések elkerülésére követelmény a fogantyúk, nyelvek megfelelő megmunkálása, szilárdsága, műszaki állapota

  • A sérült, hiányos eszközt TILOS használni!


K zi anyagmozgat s seg deszk zei
Kézi anyagmozgatás segédeszközei: anyagmozgatás

  • Kézihorgok

  • Kézitargonca (lsd.kép)

  • Kézi tapadókorongok

  • Fogószerkezetek

  • Görgők

  • Emelőrúd

  • Talicska

  • Zsáktargonca

  • Speciális targoncák

  • kézikocsik


T z s robban svesz lyes anyagok sz ll t sa
Tűz- és robbanásveszélyes anyagok szállítása anyagmozgatás

  • Nagyon mérgező és mérgező hatású anyagokat csak olyan csomagolóanyagban szabad szállítani,amelyből a szállítás közben szét nem szóródhatnak, ki nem ömölhetnek és el nem párologhatnak.

  • A szállítmányt kísérő személy köteles gondoskodni arról, hogy szállítás közben az anyag ne párologjon, ki ne szóródjon és illetéktelenek kezébe ne juthasson.

  • Ha a szállítás során mégis bekövetkezne rongálódás, azt a szállítónak kötelessége megszüntetni.


A vesz lyes anyagok jelz se
A veszélyes anyagok jelzése: anyagmozgatás

  • A szállítóeszközön és a csomagoló burkolaton el nem távolítható módon szimbólumokkal és felirattal jelezni kell a mérgező hatást és a veszélyességet.

  • Ártalmas hatású veszélyes anyagoknál meg kell akadályozni a kigőzölgésüket, porzásukat, csepegésüket.


A vesz lyes anyagok sz ll t sa sor n betartand szab lyok
A veszélyes anyagok szállítása során betartandó szabályok:

  • A szállítás előtt ellenőrizzük a veszélyes anyag csomagolását

  • Gondoskodjunk a személyi védőfelszerelésekről, mivel szállítás közben előfordulhat sérülés

  • A munkavállalókat ki kell oktatni

  • A szállítóeszközön az elmozdulás ellen biztosítani kell veszélyes anyagot.

  • A szállítóeszközön tűzoltó berendezést kell elhelyezni


Vesz lyes anyagok rakt roz s val kapcsolatos legfontosabb tudnival k
Veszélyes anyagok raktározásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

  • Vegyi anyagok raktározása esetén szemöblítő palack is ajánlatos.

  • A raktár távolabbi pontjain ki kell írni, hogy hol található a legközelebbi elsősegély doboz (szekrény), illetve segélykérő telefon.

  • minden egyes tároló edényzeten fel kell tüntetni a pontos megnevezést, szükség esetén a mennyiséget.

  • Ha indokolt, akkor a tároló edényzeten a legfontosabb elsősegélynyújtó és tűzoltási intézkedéseknek is rajta kell lennie. Magyar nyelven.


  • A raktár kiszolgálása során legfontosabb tudnivalókspeciális egyéni védő eszközökre lehet szükség

  • Mindig legyen kéznél olyan szer, amelynek használata a vegyszer kiömlése során szükséges, illetve takarító szerszámok, melyek törés, kiszóródás esetén kellhetnek.

  • Nagyon gondosan be kell tartani azokat az előírásokat, melyek az egymás közelében valótárolás tilalmára, a megszabott tárolási hőmérsékletre, a szellőzés követelményeire és az esetleges különleges ártalmak (pl. fröccsenés vagy sérülés) megelőzésére szolgálnak.


M rgez anyagok t rol sa
Mérgező anyagok tárolása legfontosabb tudnivalók

  • Csak kulccsal biztonságosan zárható méregraktárban vagy méregszekrényben kell tárolni.

  • A mérgek kezelését és kiadását csak méregkezelői vizsgával rendelkező személy végezheti.


M rgez anyagok tfejt s nek v d eszk zei
Mérgező anyagok átfejtésének védőeszközei legfontosabb tudnivalók

  • Gázálarc

  • Friss levegős készülék

  • Vegyvédelmi ruha

  • Vegyvédelmi kesztyű

  • Gumicsizma

  • Védőszemüveg


Jelz si k telezetts g
Jelzési kötelezettség legfontosabb tudnivalók


Veszélyes anyag tárolás legfontosabb tudnivalók

Biztonsági szekrény

Felfogó tálca

Ártalmatlanító tartály


10. Tétel legfontosabb tudnivalókBeszéljen a gépi anyagmozgatás főbb berendezéseiről munkavédelmi szempontból! Mik a gépek biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos munkavédelmi előírások, követelmények?


G pi anyagmozgat s

  • Anyagmozgatógépek lehetnek: legfontosabb tudnivalók

    • Szállítógépek

      • Pályához kötött (pl. szállítószalag, serleges felvonó, szállítócsiga,

        rázóvályú, konvejor, csille, vagon)

      • Pályához nem kötött (pl., teherautó, kamion, mezőgazdasági pótkocsi)

    • Rakodógépek

      • Targonca

      • Homlok és forgógémes rakodó

      • Daru

Gépi anyagmozgatás

Konvejor szállítószalag szállítócsiga


Targoncák osztályozása legfontosabb tudnivalók

  • Hajtás erőforrása:

    • Gépi/kézi működtetés,

    • Villamos motoros (akkumulátoros), robbanómotoros

    • Kombinált működtetés: emelés hidraulikus, vízszintes mozgás kézi

  • Vezérlés és kormányzás módja:

    • Gyalogkíséretű,

    • Vezetőállásos,

    • Vezetőüléses,

    • Vezető nélküli

  • Rendeltetés szerint:

    • Szállító,

    • Vontató,

    • Emelőtargonca



Zembe helyez si elj r s
Üzembe helyezési eljárás előírások

  • Emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki

    • 18. életévét betöltötte vagy szakmunkás,

    • a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos

      munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas,

    • rendelkezik az emelőgépekre előírt képesítéssel és a helyváltoztatásra is

      képes emelőgép esetében, ha azt maga vezeti az ahhoz szükséges jogosítvánnyal.


Zembe helyez s
Üzembe helyezés előírások

  • Az üzembe helyezést megelőző vizsgálatok – munkavédelmi üzembe helyezés

  • Időszakos vizsgálatok – legalább ötévenként

  • A biztonsági felülvizsgálatokról jegyzőkönyvet kell készíteni!


  • Az zemeltet sre vonatkoz biztons gi el r sok
    Az üzemeltetésre vonatkozó biztonsági előírások: előírások

    • A gépi hajtású emelőgéphez naplót kell rendszeresíteni.

    • Az emelőgépre felmenni vagy arról lejönni csak a gép álló állapotában lehet.

    • Emelőgéppel személyeket emelni csak erre a célra tervezett és tanúsított kiegészítő felszereléssel lehet.

    • Az emelőgép tervezett állékonyságát pótlólagos ellensúllyal növelni TILOS!

    • Ha a teher kötözésével (rakodásával) egynél több személyt bíznak meg, az egyiket közülük meg kell bízni az emelőgép kezelő irányításával.


    • Ha a kezelő a kezelőhelyről a teher mozgatását nem képes követni, akkor

      irányítót kell biztosítani.

    • Amennyiben megemelt terhen vagy alatta munkát kell végezni, csak akkor

      szabad ha a teher tartását biztonságos alátámasztás vagy egyéb szerkezeti

      megoldás biztosítja.

    • Ha bárki olyan rendellenességet, veszélyes helyzetet észlel, amely az élet- vagy

      vagyonbiztonságot veszélyezteti, akkor köteles a kezelőnek "Vigyázz! Azonnal

      állj„ jelzést adni.


    Biztons gi fel lvizsg latok
    Biztonsági felülvizsgálatok képes követni, akkor

    • Fajtái:

      • Ellenőrző felülvizsgálat

      • Időszakos ellenőrző felülvizsgálat


    Ellen rz fel lvizsg lat
    Ellenőrző felülvizsgálat képes követni, akkor

    • Veszélyesnek nem minősülő munkaeszköznek a szerelés utáni, ill. az üzemeltetés vagy az új munkahelyen történő felállítás előtti vizsgálata.

    • A vizsgálat azt ellenőrzi, hogy a munkaeszköz az egészséget nem veszélyezteti és biztonságos.


    Id szakos ellen rz fel lvizsg lat
    Időszakos ellenőrző felülvizsgálat képes követni, akkor

    • A munkaeszközök a használat során bekövetkező elhasználódás vagy egyéb ok miatt a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztethetik.


    Emel g p napl
    Emelőgép napló képes követni, akkor

    Az üzemben tartó neve és címe:......................................................…………………………………....

    ...........................................................................................................................................................

    Az emelőgép üzemeltetési helye:........................................................................................................

    ............................................................................................................................................................

    Az emelőgép

    fajtája:.................................................................................................................................................

    típusa:...............................................................................................................................................

    gyártási száma:.................................................................................................................................

    leltári száma:....................................................................................................................................

    teherbírása:.......................................................................................................................................

    üzemi csoportszáma:........................................................................................................................

    üzembe helyezés időpontja:..............................................................................................................

    kezelő(k) neve:.................................................................................................................................

    Az emelőgép ügyintéző neve, telefonja:..........................................................................................

    A napló kiállításának kelte:....................................200......év..............................hó..........nap

    .......................................................

    kiállító neve, beosztása


    G pekhez sz ks ges jogos tv ny
    Gépekhez szükséges jogosítvány képes követni, akkor

    • 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet

      • 2. § (1) Emelő- és rakodógépet az kezelhet, aki az adott gépcsoportra hatályos gépkezelői képesítéssel rendelkezik.


    Emel g pek sz ks ges felszerel sei eszk zei berendez sei m k d s k haszn latuk szempontj b l
    Emelőgépek szükséges felszerelései, eszközei, berendezései, működésük,használatuk szempontjából


    Emel g pek kezel se
    Emelőgépek kezelése berendezései, működésük,

    • Az emelőgépek üzemeltetésének /szabályait a 47/1999 (VII.4.) GM rendelet melléklete, az Emelőgépek biztonsági szabályzata tartalmazza


    Emel g pet n ll an az kezelhet aki
    Emelőgépet önállóan az kezelhet aki: berendezései, működésük,

    • 18. életévét betöltötte

    • A feladat elvégzésére orvosi alkalmassági vizsgálat alapján alkalmas

    • Rendelkezik a gép működtetéséhez szükséges szakképesítéssel, vezetői engedéllyel


    Emel g pek kezel se1
    Emelőgépek kezelése berendezései, működésük,

    • Az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni:

      • a munkába állása előtt,

      • legalább hat hónapos távollét után.

    • Ismétlődő, illetőleg rendkívüli munkavédelmi oktatásban kell részesíteni:

      • az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót évente legalább egy alkalommal,

      • az emelőgép kezelőt, a más - általa korábban még nem kezelt – emelőgép típus kezelése előtt.


    Az emel g p karbantart ja k teles
    Az emelőgép karbantartója köteles berendezései, működésük,:

    • Az emelőgép eredeti (dokumentáció szerinti) vagy azzal egyenértékű biztonsági állapotát fenntartani.

    • Vita esetén az egyenértékű biztonság megítélésére emelőgép szakértő jogosult.


    A karbantart si tev kenys get megfelel en bizonylatolni kell k l n sen
    A karbantartási tevékenységet megfelelően berendezései, működésük,bizonylatolni kell, különösen:

    • az elvégzett munkákat,

    • a munkák időpontját,

    • a felhasznált anyagokat,

    • a munkát végző(k) nevét,

    • az ellenőrzést végző(k) nevét


    Emel g p vizsg latok
    Emelőgép vizsgálatok: berendezései, működésük,

    • Az emelőgép vizsgálatokat az üzembe helyezés előtt és az időszakos vizsgálatok idején kell végezni az előírásoknak megfelelően.


    Az zemeltet sre vonatkoz szab lyok
    Az üzemeltetésre vonatkozó szabályok berendezései, működésük,:

    • Általános előírások:

    • Az emelőgépet csak a használati utasításban meghatározott módon és célra szabad használni.

    • Az emelőgéppel csak függőleges irányú erőhatást szabad közvetlenül kifejteni, kivéve, ha azt más, ettől eltérő üzemmódra a gyártó alkalmassá tette.

    • Az emelőgép tervezett állékonyságát pótlólagos ellensúllyal növelni TILOS!


    • A kezelőnek és az irányítónak a terhet, illetve a kezelőnek az irányító jelzéseit a tehermozgatás egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie.

    • A véghelyzetek határán minden mozgást úgy kell vezérelni (a sebességet csökkenteni), hogy a biztonsági véghelyzet határoló kapcsoló működtetésére ne legyen szükség.

    • Amennyiben a kezelő a kezelőhelyről a teher mozgatását nem képes követni, akkor annyi irányítót kell biztosítani, amennyi az emelés biztonságos végrehajtásához szükséges.


    11. kezelőnek az irányító jelzéseit a tehermozgatás egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie.TételFoglalja össze a kézi eszközök (vésők, ráspolyok, reszelők stb.) és gépi eszközök(fűrészgép, gyalugép, fúrógépek stb.) munkavédelmi előírásait! Mire kell fokozottan figyelnimunkavédelmi szempontból a munkafolyamat során?


    K zi eszk z k munkav delmi el r sai
    Kézi eszközök munkavédelmi előírásai kezelőnek az irányító jelzéseit a tehermozgatás egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie.

    • Mindegyik eszköz elhelyezésénél/működtetésénél figyelni kell a szükséges és biztonságos helyigény meglétére. A veszélyes zónát le kell határolni. Egyértelmű és könnyen felismerhető figyelmeztetéseket és jelzéseket kell alkalmazni.

    • A gépek stabilitását, eldőlés, elcsúszás, megbillenés elleni védelmét használat előtt ellenőrizni kell.

    • A gép csak az erre a célra kialakított kezelőelem szándékos működtetésével indítható.


    K zi eszk z k munkav delmi el r sai1
    Kézi eszközök munkavédelmi előírásai kezelőnek az irányító jelzéseit a tehermozgatás egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie.

    • Az ellátó energiarendszerben bekövetkező változások hatására nem indulhat el véletlenül a gép, és ezek a változások nem akadályozhatják a kézi leállítást.

    • A leeső, kirepülő tárgyak veszélyével járó munkaeszközt védőfelszereléssel kell ellátni.

    • A munkatér általános megvilágítása mellett szükség esetén kiegészítő fényforrást kell elhelyezni. A fényforrás nem vibrálhat, nem vethet zavaró árnyékot!

    • A nagyméretű munkadarabokkal óvatosan és figyelmesen kell mozogni.


    A v s k r spolyok reszel k gyaluk balesetv delme
    A vésők, ráspolyok, reszelők, gyaluk balesetvédelme kezelőnek az irányító jelzéseit a tehermozgatás egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie.

    • Nyél nélkül nem használható

    • A nyél ne legyen szálkás,repedt, és szilárdan legyen felerősítve, hogy munka közben a szerszám ne csússzon ki belőle


    A k zi f r szel s munkav delmi el r sai
    A kézi fűrészelés munkavédelmi előírásai kezelőnek az irányító jelzéseit a tehermozgatás egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie.

    • Nyele legyen stabil, kézbe illő, biztonságos

    • A fűrész fogazata az anyaghoz való, megfelelő kialakítású, hibátlan, éles legyen


    F r g pek munkav delmi el r sai
    Fúrógépek munkavédelmi kezelőnek az irányító jelzéseit a tehermozgatás egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie.előírásai

    • A szerszámokat feszültségmentes állapotban cseréljük

    • A fúrót biztonságos hosszon kell befogni, tengelyirányban nem csúszkálhat

    • A szár szorosan központosan legyen befogva

    • A munkadarabot elforgás ellen rögzíteni kell

    • A befogószerkezetnek tisztának, jó felfekvésűnek kell lennie

    • Az átszakadásra, kifutásra ügyelni kell


    Gyalug pek munkav delmi el r sai
    Gyalugépek munkavédelmi előírásai kezelőnek az irányító jelzéseit a tehermozgatás egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie.

    • Az egyengető és él gyalugép késtengelyét olyan védőburkolattal kell ellátni, mely biztosítja a késtengely érintés elleni védelmét.

    • A vastagsági gyalugép egyik legfontosabb védőberendezése az adagoló oldalon levő visszavágás gátló szerkezet.

    • A gyalugépen a megmunkálást többnyire két munkavállaló végzi. Üzemelési hiba esetén fontos, hogy az etető és a leszedő oldalon is azonnal meg lehessen szüntetni a gép működést.

    • A szabvány reteszelt vészleállító gomb felszerelését írja elő mindkét oldalon


    F r szg pek munkav delmi el r sai
    Fűrészgépek munkavédelmi kezelőnek az irányító jelzéseit a tehermozgatás egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie.előírásai

    • Csövet mindig forgatva vágunk körbe

    • Ügyeljünk a befogásra és a megfogásra mert ezek különösen balesetveszélyes munkálatok

    • A fűrészgép könyvét a berendezés használata előtt tanulmányozzuk

    • A különböző vágandó anyagokhoz ajánlott fűrészlapok és tárcsák típusát mindig figyelembe kell venni!

    • A felmelegedett tárcsával a vágás hatékonysága csökken- fel kell függeszteni a műveletet

    • Vágás közben a fém felforrósodik- égési sérülés veszély!


    V d eszk z k v d berendez sek az eszk z k g pek haszn lata sor n
    Védőeszközök, védőberendezések az eszközök, gépek használata során

    • Biztonsági berendezések csoportjai:

    • Védőburkolatok

    • Védőberendezések

      • Megakasztó

      • Túlfutás gátló

      • Kétkezes vezérlő

    • Távolságtartó berendezések


    12. használata soránTételHatározza meg, hogy milyen esetekben kötelező a leesés elleni védekezés! Milyen módonlehet leesés ellen védekezni? Milyen egyéni védőeszközök segítik a leesés elleni védekezést?


    Milyen esetekben k telez a lees s elleni int zked sek t tele
    Milyen esetekben kötelező a leesés elleni intézkedések tétele?

    • A padlón vagy talajon lévő nyílások (bevezetőnyílások, világító kupolanyílások, aknák, árkok, stb.) esetében,

    • 1 m-nél nagyobb zuhanási magasságú lépcsők és falnyílások esetében,




    Int zked s lees s ellen
    Intézkedés leesés ellen és közlekedőúton.

    • Elsődleges leesés elleni védelem

    • a munkások és tárgyak lezuhanásának megakadályozásra:

      • a nyílások teherbíró és elmozdíthatatlan fedővel való lefedése


    • lezárás 1– és közlekedőúton.1,2 m magas mellkorláttal, loggiák és erkélyek esetében azok bejáratához, egyébként a peremtől kb. 2 m-es távolságban kell felállítani.


    M sodlagos lees s elleni v delem
    Másodlagos leesés elleni védelem és közlekedőúton.

    • Ha az elsődleges leesés elleni védelem technikai okokból nem alkalmazható, másodlagos leesés elleni védelmi eszközöket kell alkalmazni, a lezuhanó munkások és tárgyak felfogására.


    M sodlagos lees s elleni v delem1
    Másodlagos leesés elleni védelem és közlekedőúton.

    • Fogóállvány

    • kiképzése lehet kidugóállvány, konzolállvány, vagy össze lehet kötve egy homlokzati állvánnyal,


    • Védőháló és közlekedőúton.leginkább csarnokok építésénél használatos,

    • Függőállvány,

    • Védőszegély.


    Egy ni v d felszerel s biztos t k t s
    Egyéni védőfelszerelés (biztosítókötés) és közlekedőúton.

    • Az első- és másodfokú leesés elleni védelmi berendezések felszerelése is elmaradhat, ha ennek költsége aránytalanul magas az elvégzendő munka költségéhez képest

      • (tetőn végzett munka esetében elegendő az egyéni védőfelszerelés kisebb munkáknál, mint javítás vagy festés, és, amennyiben 20°-nál nagyobb lejtésű tetőről van szó, a peremen és az oromzaton végzett munkák).


    Egy ni v d eszk zei
    Egyéni védőeszközei és közlekedőúton.

    • Védőfelszerelés biztonsági, vagy a becsapódás erejét csökkentő berendezésekkel (biztosítókötél, a kötelet lerövidítő és a zuhanást tompító eszközök).

    • Biztonsági heveder csak felfüggesztésként (pl. oszlopon végzett munkánál) vagy a lecsúszás elleni védelemként (pl. meredek tetőkön, ahol kizárt az ereszen való átbukás) használható.

    • A védőfelszereléseket és a biztonsági hevedereket is évente szakembernek kell ellenőriznie.


    13. Tétel és közlekedőúton.Mikor kell állványokat alkalmazni? Mire kell az állvány felállításánál figyelni? Mik azállvány használatának alapvető szabályai? Mutassa be a főbb létra- és állványtípusokat!


    Llv ny alkalmaz s nak szab lyai
    Állvány alkalmazásának szabályai és közlekedőúton.

    • Munkaállványok: magas helyen végzendő munka esetén, pl. homlokzati állványok (fémállványok, létraállványok), mozgatható állványok, bakállványok, függőállványok. Hogy melyik a megfelelő állványtípus, az az elvégzendő munkától függ.

    • Fogóállványok: Ha személyeket kell megvédeni a nagyobb zuhanástól, pl. konzolállványok, kidugóállványok


    Llv nyok fel ll t s nak szab lyai
    Állványok felállításának szabályai és közlekedőúton.

    • Az állványokat csak azok a munkavállalók állíthatják fel, alakíthatják át lényegesen vagy bonthatják le, akik erre megbízást kaptak

      • (más munkavállalók csak ellenőrzés alatt dolgozhatnak velük, ha előtte külön tájékoztatást kaptak),

    • minden felhasználásra kerülő állványelemet szakértőnek kell ellenőriznie, nincsenek-e rajta nyilvánvaló hiányosságok, állvány felállításánál be kell tartani a gyártó utasításait,


    • Az állványt nem szabad hiányosan felépíteni, vagy részlegesen lebontani, a földön álló állványokat teherbíró és mozdíthatatlan alapra (láblemezre, élfára, pallóra) kell állítani, téglát, ládákat, raklapot, és hasonlókat alapként használni tilos, elegendő az állványt – (átlós) kitámasztással, vagy keretszerkezettel – rögzíteni.

    • Ezeket a rögzítéseket – valamint a kikötéseket – csak az állvány lebontása során, azzal összhangban szabad eltávolítani,


    • A homlokzati állványt vagy részlegesen lebontani, stabilan kell felállítani (pl. mobil állványok, bakállványok), vagy a felállványzandó objektumhoz biztosan (nyomás- és húzásállóan) rögzíteni (pl. létraállványok, fémállványok). Ekkor az állvány hálóval, ponyvával vagy védőfallal való beborításánál figyelembe kell venni a szél általi fokozott terhelést.


    Az llv nyzatnak
    Az állványzatnak: részlegesen lebontani,

    • az épület teljes szélességét szorosan le kell fednie, és úgy kell felrakni, hogy ne tudjon leesni, kifordulni, elmozdulni vagy erősen elhajlani,

    • legalább 40 cm szélesnek kell lennie; fal-, beton-, kőfaragó-, mozgatási vagy összekapcsolási munkák esetén legalább 60 cm-nek,

    • 2 m-es zuhanási magasság felett mell-, közép- és lábkorláttal kell rendelkeznie a lezuhanás ellen.

    • Munkaállványon az állványzat és az épület közötti távolság

      • - alapesetben legfeljebb 30 cm,

      • - erősen tagolt homlokzat, előfalazás és hasonlók esetében

      • legfeljebb 40 cm lehet.


    • Minden állványnak részlegesen lebontani, biztosan járható feljáraton vagy folyosón veszélytelenül megközelíthetőnek és elhagyhatónak kell lennie, pl. létrán, lépcsőtornyon, külső lépcsőn vagy függőleges, szorosan az állványhoz rögzített létrán, melynek hossza legalább 5 m; ebből legalább 3 m hátsó védelemmel,

    • A közlekedéési úton vagy mellett lévő állványokat figyelem felhívó jelzéssel kell ellátni. (vészvilágítás)

    • Szükséges lehet az ütközésvédelem kialakítása. A Közlekedési Felügyelet előírásai kötelezőek


    Llv nyt pusok
    Állványtípusok részlegesen lebontani,

    • Homlokzati állványok (fémállványok, létraállványok)

    • Mobil állványok

    • Bakállványok



    14. Tétel részlegesen lebontani, Milyen villamos balesetet szenvedhet egy elektromos áramot használó munkavállaló?Fejtse ki az áramütéses baleset során szükséges teendőket! Mi az érintésvédelem, és melyek akialakításának elvei?


    Villamos baleset
    Villamos baleset részlegesen lebontani,

    Az áramütés tünetei:

    • Az áramütés az idegközpontok zavarát, bénulását, az izmok görcsös összehúzódását okozhatja, amelynek eredménye eszméletlenség, kedvezőtlen körülmények esetén halál is lehet.

    • A sérülés lehet izom- és ínsérülés, bőrsérülés, csont- és ízületi sérülés, ritkábban idegrendszeri, hallószervi vagy szemkárosodás.

    • A sokk, a váratlan esemény következményeként lép fel.


    Villamos s r l sek
    Villamos sérülések részlegesen lebontani,

    • Villamos áramütés a leggyakrabban olyankor fordul elő, ha azonos áramkör két vezetékét vagy a földpotenciál és egy feszültség alatt álló pontot megérintünk. A villamos áram vegyi, hő, mágneses és élettani hatása révén fejti ki káros hatását.

    • A villamos áram vegyi hatása (a testnedvek elektrolitikus bomlása) nyomán az emberi szervezetben gázképződés jön létre, amely embóliához vezet.

    • A villamos áram égési sérüléseket okoz, amelyet előidézhet a testen átfolyó áram által kifejtett és az ellenállás mértékétől függő hőhatás (Joule-hő), valamint a villamos ívet kísérő hőmérséklet.

    • A villamos áram élettani hatása a váratlan áramütés eredménye, és ez nagymértékben függ az egyén egészségétől.


    Ment s s els seg lyny jt s
    Mentés és elsősegélynyújtás részlegesen lebontani,


    Els seg lyny jt s ram t s eset n1
    Elsősegélynyújtás áramütés részlegesen lebontani, esetén

    • AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÖTELESSÉG! Ha valaki balesetet szenved, a cél az, hogy a beteg minél előbb szakszerű (orvosi vagy kórházi) ellátásban részesüljön.

      A teendők elvi sorrendje

    • Kiszabadítás az áramkörből.

    • Elsősegélynyújtás.

    • Az orvos vagy a mentők értesítése.

    • A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges).

    • A munkahelyi vezetők értesítése.

    • A sorrend az adott szituációtól függően változhat! (pl.: Ha az áramütést szenvedett egyént meg sem lehet közelíteni, akkor először a tűzoltókat kell értesíteni!)


    Kiszabad t s az ramk rb l
    Kiszabadítás az részlegesen lebontani, áramkörből

    • Általában az áramütött személy izomgörcs miatt nem tud kiszabadulni az áramkörből, ezért a lehető leggyorsabban ki kell onnan szabadítani, de úgy, hogy a segélynyújtó saját testi épségét ne veszélyeztesse!

    • A legegyszerűbb mód, ha lekapcsoljuk az áramkör főkapcsolóját, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor valamilyen szigetelő anyaggal kell elhúzni, vagy eltolni az áramkörből (pl.: száraz fa, többrétegű ruha, műanyag anyagok, papír).


    • Menteni csak 1000 V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek iséletveszélyes .

    • Jó, ha mentés megkezdése előtt a segélynyújtó segítséget kér vagy valamilyen módon felhívja magára a figyelmet!


    1 az ram t ttnek semmilyen panasza nincs
    1. nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek isAz áramütöttnek semmilyen panasza nincs,…

    • …sőt elutasítja a segítségnyújtást. Ekkor is segítenünk kell, mert néhány perc múlva kamrai fibrilláció léphet fel, ami a halálához vezethet. Ne engedjük dolgozni, se mozogni, fektessük vagy ültessük le és gondoskodjunk a minél előbbi szakszerű ellátásról.

    • Ételt, italt és gyógyszert NE adjunk a betegnek!


    2 eszm let t vesztette de l legzik
    2. nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek isEszméletét vesztette, de lélegzik.

    • Ruháját lazítsuk meg, száját tegyük szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg.

    • Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot!

    • Amíg magához nem tér itatni tilos! Minél előbb kerüljön orvoshoz.


    3 l gz se nincs de pulzusa van
    3. Légzése nincs, de pulzusa nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek isvan

    • Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, melynek több módszere is van!

    • A beteg fejét hátrahajtom, majd kanalazó mozdulattal eltávolítom a szájából az idegen testet ha van.

    • A beteg felé hajolok! (érzem,látom, hallom)

    • Megkezdem a mellkasi kompressziót.

    • Lépései:

      • 2 befúvás az orrba

      • 30 mellkasi kompresszió

      • Újabb légzésvizsgálat

      • Addig folytatom amíg a beteg magához nem tér, ki nem érnek a mentők vagy ha a beteg meghal!


    4 nincs v rkering s sz ve meg llt ez a klinikai hal l llapota
    4. nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek isNincs vérkeringés, szíve megállt. Ez a klinikai halál állapota.

    • A klinikai halálállapota nem tarthat tovább néhány percnél, különben az agy maradandó károsodást szenved.

    • Az újraélesztés szívmasszázsból és mesterséges lélegeztetésből áll. 8 szívmasszázs után 2 lélegeztetést kell végezni úgy, mintha percenként 18 légzés és 72 szívverés lenne.

    • A szívmasszázskor a hanyatt fekvő balesetes mellé kell térdelni. Egyik kezünket helyezzük a szegycsont alsó harmadára úgy, hogy tenyerünk a mellkas bal oldalán legyen, ujjaink pedig a fej irányába mutassanak, és tegyük a másik kezünket erre keresztbe. Erőteljesen és periodikusan a szívritmus ütemében nyomkodjuk a mellkast, de ügyeljünk arra, hogy a szegycsont- vagy bordatörést ne okozzunk.


    Rint sv delem fogalma c lja
    Érintésvédelem fogalma,célja nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is

    • Az érintésvédelem azon műszaki intézkedések és védelmi módszerek összessége, amelyeknek célja, hogy elhárítsa azokat a veszélyeket, amelyek a villamos gépek, készülékek és berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás folytán feszültség alá kerülő villamos vezető részeinek érintéséből erednek (MSZ 172).


    A szabvány a villamos gépeket, készülékeket az alkalmazható érintésvédelem szempontjából négy érintésvédelmi osztályba sorolja:

    • A 0. érintésvédelmi osztályú gyártmányoknál az áramütés elleni védelem az üzemi szigetelésen alapul. A gyártmány testrészén védővezető csatlakoztatása nem lehetséges. Az üzemi szigetelés meghibásodása esetén a védelem a környezetre hárul.

    • Az I. érintésvédelmi osztályú gyártmányok esetén az üzemi szigetelésen kívül más védőintézkedések is léteznek. Így még az üzemi szigetelés meghibásodása esetén a megérintett vezető részek sem kerülnek veszélyes feszültség alá. Ilyenek a nullázás és a védőföldelés.


    • A alkalmazható érintésvédelem szempontjából négy érintésvédelmi osztályba sorolja:II. érintésvédelmi osztályú gyártmányoknál az üzemi szigetelés mellett kettős szigetelést, vagy megerősített szigetelést alkalmaznak. A védelem független a villamos hálózattól.

    • A III. érintésvédelmi osztályú gyártmányoknál az áramütés elleni védelmet törpefeszültséggel (törpefeszültségű hálózat) biztosítják.


    Fogalmak magyar zata
    Fogalmak magyarázata alkalmazható érintésvédelem szempontjából négy érintésvédelmi osztályba sorolja:

    • A nullázás(TN-rendszer, ahol T a latin terro = föld szóból ered) olyan érintésvédelmi mód, amelynél a tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője van, és ezt kötik az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testére védővezetőként.

    • A védőföldelésnek két módja van:

      • Védőföldelés közvetlenül földelt rendszerben (TT – rendszer). A tápláló rendszernek közvetlenül földelt pontja van, és az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek teste a tápláló rendszerrel össze nem kapcsolt földeléshez van kötve.

      • Védőföldelés földeletlen és közvetve földelt rendszerben (IT – rendszer). A tápláló rendszerek nincs közvetlenül földelt pontja, és az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek teste védőföldeléshez van kötve.


    15. Tétel alkalmazható érintésvédelem szempontjából négy érintésvédelmi osztályba sorolja: Fejtse ki, hogy miért van szükség az építkezés koordinációjára! Milyen feladatai vannak az építtetőnek, a tervezési koordinátornak, és mi a biztonsági koordinátor szerepe azépítkezési tevékenységben?


    Az p tkez si koordin ci sz ks gess ge
    Az építkezési koordináció szükségessége alkalmazható érintésvédelem szempontjából négy érintésvédelmi osztályba sorolja:

    • Egy az Európai Unió megbízásából készült tanulmány kimutatta, hogy az építkezési balesetek kétharmada a tervezés hibájára, az építkezés hiányos megszervezésre, illetve a különböző vállalatok munkájának hibás koordinálására vezethető vissza; olyan hibákra, amiknek oka a még az építkezés megkezdése előtt meghozott döntésekben keresendő.


    Munk sv delmi reformt rv ny bevezet se r gt nz s helyett szervez s s koordin ci
    Munkásvédelmi alkalmazható érintésvédelem szempontjából négy érintésvédelmi osztályba sorolja:Reformtörvény bevezetése: Rögtönzés helyett szervezés és koordináció

    • Az építtetőnek ügyelnie kell arra, hogy az építési terv előkészítési szakaszának a többivel egyenrangú része legyen a munkavédelem, illetve, hogy a munkavédelmi alapelvek is szerepeljenek a tervben, és érvényesüljenek az építési szerződésben is.


    Mik az p ttet teend i
    Mik az építtető teendői? alkalmazható érintésvédelem szempontjából négy érintésvédelmi osztályba sorolja:

    • Az építtető felelős azért, hogy:

      • a tervrajz és a kivitelezési terv készítése,

      • az építési projekt előkészítése és

      • a munka várható idejének felbecslése

    • a veszélymegelőzés minden szempontjának figyelembevételével történjen.


    Mik az p ttet teend i1
    Mik az építtető teendői? alkalmazható érintésvédelem szempontjából négy érintésvédelmi osztályba sorolja:

    • Az építtető bízza meg a tervezőt, hogy a tervrajz és a kivitelezési terv készítésekor, illetve az építési projekt előkészítésekor alkalmazza a veszély-megelőzési alapelveket,

    • előzetes értesítést küld a munkavédelmi felügyelőségnek az építési terv lényeges adatainak feltüntetésével (kivéve: kisépítkezések),


    Mik az p ttet teend i2
    Mik az építtető teendői? alkalmazható érintésvédelem szempontjából négy érintésvédelmi osztályba sorolja:

    • megbíz egy-egy gyakorlott építési szakembert mint biztonsági és egészségvédelmi koordinátort a tervezési fázisban (tervezési koordinátor), és a kivitelezési fázisban (biztonsági koordinátor) aki elkészíti a biztonsági és egészségvédelmi tervet

    • felelős azért, hogy az építést végző vállalatok a biztonsági és egészség védelmi tervet valamint a dokumentációt betartsák

    • ha a biztonsági koordinátor a munkások veszélyeztetettségére figyelmezteti, intézkedik, hogy az építést végző vállalatok hárítsák el a veszélyt.


    Mik a tervez si koordin tor teend i
    Mik a tervezési koordinátor teendői? alkalmazható érintésvédelem szempontjából négy érintésvédelmi osztályba sorolja:

    • A tervezési koordinátor feladata, hogy a tervezőn keresztül irányítsa a veszélymegelőzés követelményeinek teljesítését

    • kidolgoz egy biztonsági és egészségvédelmi tervet, és összeállítja a későbbi munkákhoz szükséges dokumentációt,

    • ügyel arra, hogy az építtető, ill. projektvezető a biztonsági és egészségvédelmi tervet figyelembe vegye, és feltüntesse a tervpályázatban


    Mi a biztons gi s eg szs gv delmi terv
    Mi a biztonsági és egészségvédelmi terv? alkalmazható érintésvédelem szempontjából négy érintésvédelmi osztályba sorolja:

    • A tervnek tartalmaznia kell:

      • az építési terület és az építkezés környezetének fontosabb adatait, pl. berendezések, az elvégzendő munkák listáját időrendi sorrendben, azaz az építkezés lefolyási tervét az adott építkezésre vonatkozó speciális szabályokat, pl. az építési gödörnek egy közvetlen közelben vezető utca miatt szükséges biztosításáról szóló intézkedéseket,


    Mi a biztons gi s eg szs gv delmi terv1
    Mi a biztonsági és egészségvédelmi terv? alkalmazható érintésvédelem szempontjából négy érintésvédelmi osztályba sorolja:

    • az előírt intézkedéseket és rendelkezéseket kölcsönös veszélyeztetés esetére, azaz amikor a munkásokat más munkások veszélyeztethetik, pl. egymás fölött dolgozók esetében, a közös, több vállalatot is érintő rendelkezéseket, olyan védelmi rendelkezéseket és intézkedéseket, mint pl. leesés elleni védelem gyanánt függőállvány biztosítása minden tetőn dolgozó vállalatnak, vagy közös egészségügyi intézményről való gondoskodás az építkezésen dolgozó összes munkás számára,

    • annak megállapítását, hogy a fenti intézkedéseket melyik vállalatnak kell végrehajtania.


    Int zked seket s rendelkez seket tartalmaz dokument ci
    Intézkedéseket alkalmazható érintésvédelem szempontjából négy érintésvédelmi osztályba sorolja:és rendelkezéseket tartalmazó dokumentáció

    • a rendelkezésre álló felfüggesztési pontokról (pl. az ablaktisztítók kampói, a tetőn lévő biztonsági kampók),

    • a felhasznált építőanyagokról, amelyek az épületen végzett későbbi munkák során veszélyt jelenthetnek a biztonságra és egészségre,

    • a felhasznált előre gyártott elemek összekapcsolásáról és szétválasztásáról,

    • a karbantartási munkákról, pl. az üvegtető megtisztításáról,

    • a kitett munkahelyek elérési útjáról,

    • az elektromos és gázvezetékek helyzetéről.


    Mik a biztons gi koordin tor teend i
    Mik a biztonsági koordinátor teendői? alkalmazható érintésvédelem szempontjából négy érintésvédelmi osztályba sorolja:

    biztonsági koordinátor feladata :

    • a veszély-megelőzési elvek és az építkezés számára hozott biztonsági és egészségvédelmi határozatok betartása, valamint a munkálatok előírásszerű elvégzésének ellenőrzéseaz építkezést végző vállalatokon keresztül,

    • a gyakorlati változásokhoz igazítja a biztonsági és egészségvédelmi tervet és a dokumentációt,

    • ügyel arra, hogy az építkezést végző vállalatok betartsák a veszélymegelőzési alapelveket és a biztonsági és egészségvédelmi tervet, és előírásszerűen teljesítsék a későbbi munkákhoz készített dokumentációban szereplő rendelkezéseket,


    • megszervezi az építkezést végző vállalatok együttműködését és a tevékenységek koordinálását, valamint a vállalatok közötti kölcsönös tájékoztatást,

    • köteles továbbá megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az építkezés területére csak az arra jogosultak léphessenek be,

    • a biztonsági koordinátor állapítja meg, hogy mi veszélyezteti a munkavállalók biztonságát és egészségét, és erről haladéktalanul tájékoztatja az építtetőt, ill. projektvezetőt, valamint az érintett vállalatokat. Ha a felszólításra nem szüntetik meg ezeket a veszélyforrásokat, jogában áll a munkavédelmi felügyelőséghez fordulni.


    16. együttműködését TételAz egyes építési tevékenységek során is betartandó az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása. Mutassa be az építőipari tevékenységek és a környezetvédelemkapcsolatát!


    Term szetv delem
    Természetvédelem együttműködését

    • A természet által megtermett élő és élettelen értékek védelme, megőrzése érdekében tett céltudatos, szervezett tevékenység.

    • Kiterjed:

      • A vadon élő élővilág egyedeire és élőhelyükre

      • A tájak természetes állapotának megóvásának védelmére

      • A földtani természeti értékek megóvására és védelmére


    Az erd k v delme
    Az erdők védelme együttműködését

    • Az erdő a szárazföld legösszetettebb ökológiai rendszere, környezetre gyakorolt hatásaiból eredően az emberi lét egyik alapfeltétele.

    • Az erdő az élőlények élettere, befolyásolja a légkör oxigén és szén-dioxid koncentrációját.

    • Nyersanyagot nyújt a faiparnak, építőiparnak.


    A k rnyezetv delem fogalma
    A környezetvédelem fogalma együttműködését

    • A természetes és művi környezetünk káros, elsősorban emberi eredetű hatásoktól való megóvása, fenntartása.

    • Célja: a megfelelő életkörülmények révén biztosítsa az ember egészségét, fennmaradását, továbbá védje anyagi és szellemi javait.


    K rnyezeti elemek
    Környezeti elemek együttműködését

    • Mikrokörnyezet: közvetlen, azonnali környezeti hatás érhető el. (pl: egy helyiség)

    • Mezokörnyezet: a környezeti hatás kissé késleltetett tompított (pl: egy épület vagy település)

    • Makrokörnyezet: a környezeti hatás jelentősen tompított (pl: országok, földrészek)


    Az p tett k rnyezet alak t sa v delme
    Az épített környezet alakítása, védelme együttműködését

    • 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

    • Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700078.TV


    Ltal nos k vetelm nyek
    Általános követelmények együttműködését

    • 3. § (1) Az épített környezet alakítását és védelmét:

    • a)43a jogszabályokkal összhangban álló településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, településrendezési eszközök és építészeti-műszaki dokumentáció alapján,

    • b)a jogszabályokban előírt építészeti, műszaki, biztonsági, egészségügyi, rendeltetési és használati, továbbá környezet- és természetvédelmi követelményekkel összhangban,

    • c) a humánus környezetre és az esztétikus kialakításra tekintettel, valamint

    • d)44a résztvevők együttműködésével kell megvalósítani.


    Ltal nos k vetelm nyek1
    Általános követelmények együttműködését

    • 2)45Az épített környezet alakítása és védelme során a közérdekű intézkedéseket és döntéseket megelőzően, illetőleg azok végrehajtása során biztosítani kell a nyilvánosságot és a közösségi ellenőrzés lehetőségét az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott módon.

    • Gondoskodni kell az érdekelt természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek megfelelő tájékoztatásáról, és lehetőséget kell adni részükre véleménynyilvánításra és javaslattételre.


    A k rnyezetv delmet szolg l tev kenys gek llami szervei feladatai
    A környezetvédelmet szolgáló tevékenységek állami szervei, feladatai

    • Országgyűlés

    • Kormány

    • A környezetvédelemért felelős miniszter

    • Országos Környezetvédelmi Tanács

    • Helyi önkormányzatok


    Az p t s gy ir ny t sa
    Az építésügy irányítása szervei, feladatai

    • A Kormány az építésügy központi irányítását, összehangolását - ideértve a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében az összehangoló feladatokat is az építésügyért felelős miniszter útján gyakorolja.


    Llami szervek k rnyezetv delmi feladatai llam feladatai
    Állami szervek környezetvédelmi feladatai – Állam feladatai

    • 4. § (1) Az építésügy központi irányítása összehangolása és ellenőrzése az állam feladata.

    • Gondoskodik jogszabályok megállapításáról, továbbá azok folyamatos korszerűsítéséről,

    • b)47az állami főépítészi, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer működtetéséről,

    • c) a nemzetközi egyezményekből adódó állami feladatok ellátásáról,


    Llami szervek k rnyezetv delmi feladatai
    Állami szervek környezetvédelmi feladatai feladatai

    • Az építésügyi hatóság az építményekkel kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre. 


    A miniszter feladata
    A miniszter feladata feladatai

    • A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében összehangolja az érintett közigazgatási szervek tevékenységét,

    • ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok, valamint az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezet építésügyi igazgatási feladatainak szakmai irányítását, ennek keretében rendszeresen gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének helyszíni ellenőrzéséről,


    A helyi nkorm nyzatok p t s gyi feladatai
    A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai feladatai

    • (1) A települési önkormányzat az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében e törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el.


    Zaj fogalma
    Zaj fogalma feladatai

    • Zajnak tekintünk minden olyan hangot amely nemkívánatos fiziológiai, vagy pszichológiai hatással van egyes emberekre vagy embercsoportokra.

    • Az öt legjelentősebb zajforrás:

      • Közúti közlekedés

      • Légi közlekedés

      • Vasúti közlekedés

      • ipari eredetű zajok

      • Szabadidős tevékenységek


    Munkahelyek zaj s rezg s elleni v delme
    Munkahelyek zaj és rezgés elleni védelme feladatai

    • Zaj- és rezgésforrások

    • A gépek, berendezések zajkibocsátása mechanikai eredetű (csapágyazások, kopott alkatrészek) munka során áthat a dolgozóra (rezgés: kézre és lábra elsősorban)

      • Élettani hatása:

        • pszichés terhelés

        • beszédérthetőség romlása

        • halláskárosodás

        • vegetatív idegrendszer változása


    Zajv delem
    Zajvédelem feladatai

    • A zajforrástól a halló felé, a hangátvitel csillapítására tett intézkedéseket jelenti.

    • Zajvédelem megvalósítása:

      • gépek védőburkolattal való ellátásával

      • gépek megfelelő alapozásával(gumibetét alkalmazása)

      • anyagok helyes megválasztásával

      • zajszint ne lépje túl a megengedett határt

      • Műszaki és munkaszervezési intézkedésekkel


    A zaj k rnyezetk ros t hat sa
    A zaj környezetkárosító hatása: feladatai

    • motorizáció, háztartások gépesítése hat a környezetre

    • állatok hallása sokkal kifinomultabb nagyobb mértékben reagálnak a zajokra viselkedés megváltozik

    • megoldások: zajforrás és a települések között védőfal


    A zajv delem v d felszerel sei v d eszk zei
    A zajvédelem védőfelszerelései, védőeszközei feladatai

    • Speciális vattából készített füldugó

    • Fejre illeszthető hangszigetelő fültok

    • Sisak

    • Zajvédő ruházat (145 db esetén)


    17. Tétel feladataiHogyan osztályozza az építési és bontási tevékenység során keletkezett hulladékokat? Mitjelent a hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás? Mit ért a hulladékkezelés szabályozása alatt?Milyen hulladékkezelési megoldásokat ismer?


    A hullad k fogalma
    A feladataihulladék fogalma

    • Olyan feleslegessé vált,a keletkezés helyén fel nem használható, különböző mennyiségű és minőségű anyag melynek kezeléséről gondoskodni kell.

    • Hulladékgazdálkodás:

      A hulladék káros hatásai ellen védekező intézkedések összessége


    Hullad kok csoportos t sa
    Hulladékok csoportosítása feladatai

    • Települési vagy kommunális hulladék

    • Ipari,mezőgazdasági hulladék

      • Veszélyes,

      • nem veszélyes hulladék.

      • Különleges kezelést igénylő hulladékok

    • Lehet szilárd,cseppfolyós,iszap és gáz halmazállapotú.


    Ewc k d
    EWC kód feladatai

    • (European Waste Catalogue and Hazardous Waste List) Európai hulladék katalógus és veszélyeshulladék lista.

    • A hulladékok csoportosítása, besorolása EWC kódok alapján történik

      • Pl: 01 Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok02 Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok03 Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok04 Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok05 Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok



    Az p t si s bont si hullad kok anyagi min s g szerinti csoportjai
    Az építési és bontási hulladékok anyagi minőség szerinti csoportjai

    • Amennyiben a hulladék anyagi minősége szerinti csoportban keletkező építési vagy bontási hulladék mennyisége meghaladja a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott mennyiségi küszöbértéket, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot - a hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében - a többi csoporthoz tartozó hulladéktól elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja.

    • http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/45_2004_VII26_BM-KvVM.htm


    ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK szerinti

    CSOPORTOSÍTÁSA


    Hullad kkezel s hullad khasznos t s
    Hulladékkezelés, szerinti hulladékhasznosítás

    • Ahulladékkezelés a hulladék veszélyeztető hatásának csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy fogyasztásba történő visszavezetésre irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is.

    • A 2000. évi XLIII. törvény (Hulladékgazdálkodási törvény) szerint hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása is.


    Hullad khasznos t s form i
    Hulladékhasznosítás, formái szerinti

    • A szelektív hulladékgyűjtés egyik fő célja, hogy a hulladékokat minél nagyobb arányban hasznosítsuk, ezzel értékes másodnyersanyagokhoz, energiához jutunk és elkerüljük a környezet felesleges terhelését (hulladéklerakók, új nyersanyagok előállításának környezeti hatásai).

    • A hulladéknak vagy valamely összetevőjének a felhasználását - az iparban vagy a szolgáltatásba -hasznosításnak nevezzük.

    • A hulladékhasznosítás csak akkor lehetséges, ha a hulladékot más anyagoktól és/vagy hulladékoktól elkülönítve gyűjtötték


    A hullad k jrahasznos t s form i
    A hulladék újrahasznosítás formái: szerinti

    • (1) nem veszélyes hulladékokból (háztartási, ipari hulladékok) az újrahasznosítható anyagok kiválogatása és osztályozása;

    • (2) az újrahasznosítható, de összekevert anyagok, mint pl. papír, műanyag, használt palackok, fémek szétválogatása


    A hullad kkezel s szab lyoz sa
    A hulladékkezelés szerinti szabályozása

    • Építési, bontási hulladék-tervlapok

    • Az építési, illetve bontási tevékenység megkezdése előtt az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során keletkező hulladékról építési hulladék tervlapot, és azt az építési, illetve bontási engedély iránti kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak benyújtani.



    P t si bont si hullad k nyilv ntart lapok
    Építési, bontási hulladék-nyilvántartó szerinti lapok

    • Az építési, illetve bontási tevékenység megkezdése előtt az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során keletkező hulladékról bontási hulladék tervlapot, és azt az építési, illetve bontási engedély iránti kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak benyújtani.

    • Ennek hiányában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során az építési, illetve bontási engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás nem adható.


    Hullad kot kezel tv teli igazol s
    Hulladékot kezelő átvételi szerinti igazolás

    • A bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak benyújtani.

    • Ennek hiányában a környezetvédelmi hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet, valamint az adott területre új építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott szakhatósági hozzájárulást nem adhat.


    A vesz lyes hullad kok kezel se
    A veszélyes hulladékok kezelése szerinti

    • 98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendelet

    • 5. § (1) Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék

      • a) mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen,

      • b) hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő,

      • c) keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen,

      • d) kezelése a munka-egészségügyi és munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartásával történjen.


    • A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet.

    • 6. § A háztartások kivételével a veszélyes hulladék termelője köteles:

      • a) minden veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről anyagmérleget készíteni - melynek tartalmaznia kell az adott termelési technológiába bemenő anyagok mennyiségét és összetételét, a keletkező termékek mennyiségét és összetételét, valamint a veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét -,

      • b) a veszélyes hulladék tárolására és kezelésére használt létesítményei és berendezései üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni, továbbá

      • c) nyilvántartást vezetni és adatot szolgáltatni

      • a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről szóló külön jogszabály előírásai szerint.


    Egy ni s csoportos v d ruh k v d felszerel sek a hullad k kezel se mozgat sa sor n
    Egyéni és csoportos védőruhák, védőfelszerelések a hulladék kezelése, mozgatása során

    • A munkáltató kötelessége a veszélyes anyagokkal dolgozók egészségének és biztonsgának megőrzése érdekében egyéni védőeszközt juttatni.

    • A szükséges védőeszköz meghatározás a megbízott külső munkavédelmi szakember feladata.


    Egy ni s csoportos v d ruh k v d felszerel sek a hullad k kezel se mozgat sa sor n1
    Egyéni és csoportos védőruhák, védőfelszerelések a hulladék kezelése, mozgatása során

    • Szem-, arc-, légzésvédő

    • Védőruha

    • Kéz-, lábvédő


    18. hulladék kezelése, mozgatása soránTételSorolja fel a tűz elleni védekezés résztvevőit! Határozza meg, hogy milyen körülményekközött kötelező tűzvédelmi szabályzatot készíteni! Melyek a munkáltató tűzvédelemmelkapcsolatos teendői? Nevezze meg a tűzveszélyességi osztályokat példával! Melyek alegelterjedtebb kézi tűzoltókészülék-típusok?


    A t z elleni v dekez s r sztvev i s feladataik
    A tűz elleni védekezés résztvevői és hulladék kezelése, mozgatása soránfeladataik

    • Hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság

    • Tűzoltó egyesület

    • Önkéntes tűzoltóság

    • Létesítményi tűzoltóság

    • Feladatuk:

      • A tűzoltóságok a vonatkozó jogszabályok alapján látnak el tűzoltási és műszaki mentési feladatokat.

      • A lakosság tűzvédelmi ismereteinek kiszélesítésének érdekében propaganda tevékenységet végeznek

      • Engedélyeztetési eljárásokban vesznek részt


    T zv delmi szab lyzat k sz t s nek k telezetts gei
    Tűzvédelmi szabályzat készítésének hulladék kezelése, mozgatása soránkötelezettségei

    • A tűzvédelemről szóló törvény előírja, hogy az 5 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknek tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.

    • A tűzvédelmi szabályzat témakörei:

      • A tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek teendői és kötelezettségei

      • A létesítmények tűzvédelmi osztályokba való besorolás

      • Tűzveszélyes tevékenységek engedélyezése

      • Munkaadó és munkavállaló tűzvédelmi feladatai Tűzjelzéssel, mentéssel kapcsolatos feladataik


    A munk ltat t zv delmi k telezetts gei
    A munkáltató tűzvédelmi kötelezettségei hulladék kezelése, mozgatása során

    1. Tűzvédelmi szabályzat készítése amely tartalmazza a tűzriadó tervet amelynek elemei:

    • a tűzjelzések és épületek kiürítésének módját, a riasztás rendjét.

    • Az elvégzendő teendőket,

    • megnevezi a veszélyforrásokat, és a felelős személyeket.

    • Tartalmazza a helyszín rajzot, vízvételi helyet, tűzoltó anyagok, és főkapcsolók helyeit.


    A munk ltat t zv delmi k telezetts gei1
    A munkáltató tűzvédelmi hulladék kezelése, mozgatása soránkötelezettségei

    2. A munkáltatónak gondoskodnia kell a munkahelyek, szalonok, irodák létesítése során a helyiség tűzvédelmére vonatkozó előírások betartásáról, ellenőrzésekről, felülvizsgálatáról

    3. Tűzvédelmi dokumentációkat kell készíttetnie tűz- és munkavédelmi szaktevékenység végzésére jogosult szakemberrel

    4. tűzvédelmi oktatás megtartása


    T zvesz lyess gi oszt lyok megnevez se
    Tűzveszélyességi osztályok hulladék kezelése, mozgatása soránmegnevezése

    • A : Fokozottan tűz és robbanásveszélyes

    • B: Tűz és robbanásveszélyes

    • C: Tűzveszélyes

    • D: Mérsékelten tűzveszélyes

    • E: Nem tűzveszélyes


    T zolt k sz l kek
    Tűzoltó készülékek hulladék kezelése, mozgatása során

    • Olyan eszközök amelyekből az üzemeltetés megkezdésekor oltóanyag juttatható az égő anyagra, tűzre.

    • A tűzoltó készülékek alapszíne általában tűzvörös,a hajtóanyagot tartalmazó palack színe a gáztöltet jelzőszínével megegyező.


    Olt anyagok
    Oltóanyagok hulladék kezelése, mozgatása során

    • Víz –vízzel reakcióba lépő anyagoknál és elektromos tűznél nem használjuk

    • Oltógázok (halogéngázok, CO2) – nagy feszültségű elektromos berendezéseket, nagy mennyiséggel kiáramló gázokat (metán,acetilén PB) lehet vele oltani

    • Oltóhabok – égő folyadék oltására

    • Oltóporok – elektromos berendezések, kapcsolók, kábelek, égő gázok oltására


    19. hulladék kezelése, mozgatása soránTételMutassa be a tűzoltó kézi készülékeket oltási mechanizmusuk, működtetésük,sajátosságaik szempontjából! Milyen időközönként kell a tűzoltó készülékeket ellenőriztetni?Milyen egyszerű tűzoltási módokat ismer?


    T zolt k sz l kek csoportjai
    Tűzoltó készülékek csoportjai hulladék kezelése, mozgatása során

    • MSZ 1040-es készülékek (pontosan meghatározva: az 1995. február 18-ig gyártási engedélyt kapott magyar tűzoltó készülékek)

    • a tűzoltó készülékek jövőbe mutató új generációja, melyet európai normának megfelelő, vagy EN-es névvel illetünk.


    Tkf t pus k sz l k
    TKF típusú készülék hulladék kezelése, mozgatása során

    • Hagyományos tűzoltó készülék

    • Ahajtóanyag is az oltóanyagtartályban található. „belenyomott gázos”

    • 2014. december 31. után az MSZ EN 3 szabványsorozatnak nem megfelelő hordozható tűzoltó készülékek – a szén-dioxiddal oltók kivételével – nem tarthatók készenlétben.


    Abc porral olt k sz l k
    ABC porral oltó készülék hulladék kezelése, mozgatása során

    • Felhasználhatók elektromos berendezések, kapcsolók, kábelek, égő gázok kis területen égő folyadékok és szilárd anyagok tüzeinek oltására használhatjuk!


    Co2 g zzal olt k sz l k
    CO2-gázzal oltó készülék hulladék kezelése, mozgatása során

    • Az égés közvetlen környezetébe juttatott gáz kiszorítja az oxigént ill. keveredik az égéskor keletkező gázokkal és éghetetlenné teszik azokat.

    • Az oltógázzal csak a lánggal való égést tudjuk megszüntetni!

    • Elektromos és egyéb gépi berendezéseket, szilárd és cseppfolyós anyagokat nagy nyomással kiáramló gázokat olthatunk vele!


    Habbal olt k sz l k
    Habbal oltó készülék hulladék kezelése, mozgatása során

    • Az oltóhabok úgy fejtik ki hatásukat, hogy letakarják az égő felületet és elvonják az oxigént annak környezetéből ill. megakadályozzák az éghető anyagok távozását, hűtőhatást is kifejtenek.

    • Éghető folyadékok oltására alkalmasak!


    A t zolt k sz l kek ellen rz se
    A tűzoltó készülékek hulladék kezelése, mozgatása soránellenőrzése

    • A tűzoltó készülékeket időszakonként az előírásoknak megfelelően kell ellenőrizni.

    • Az utolsó és a következő ellenőrzés idejét a készüléken fel kell tüntetni.

    • Ha elmarad az időszakos ellenőrzés az eszköz nem tekinthető működőképesnek.


    A t zolt s m djai
    A tűzoltás módjai hulladék kezelése, mozgatása során

    • Az éghető anyag eltávolításán alapuló mód

    • Az oxigén elvonásán alapuló mód

    • Az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló módszer


    T zolt k sz l kek elhelyez s nek k vetelm nyei
    Tűzoltó készülékek elhelyezésének követelményei hulladék kezelése, mozgatása során


    20. hulladék kezelése, mozgatása során TételMit jelentenek a következő fogalmak: hegesztés, telepített és nem telepített munkahely,nyílt láng? Sorolja fel a hegesztési munkák (nyílt lánggal végzett munka) legfontosabbelőírásait! Mik a gázhegesztés és a lángvágás szabályai? Hogyan lehet alkalomszerűtűzveszélyes tevékenységet végezni?


    Fogalom meghat roz sok
    Fogalom meghatározások hulladék kezelése, mozgatása során

    • Hegesztés: A hegesztés során a munkadarabokat hővel, nyomással vagy mindkettővel egyesítjük oly módon, hogy a munkadarabok között nem oldható, az anyagok természetének megfelelő fémes (kohéziós) kapcsolat jön létre


    Telep tett s nem telep tett munkahely
    Telepített és nem telepített munkahely hulladék kezelése, mozgatása során

    • Telepített munkahely

      • Meghatározott munkavégzés céljára létesített, helyhez kötött, általában zárt (műhely jellegű) munkahely.

    • Nem telepített munkahely

      • Meghatározott munkavégzés céljára ideiglenesen kialakított munkahely


    Ny lt l ng
    Nyílt láng hulladék kezelése, mozgatása során

    • Fogalma: Szabad légtérben végbemenő égési folyamat melynek során hő és fényhatás keletkezik.


    Szem lyi k vetelm nyek
    Személyi követelmények hulladék kezelése, mozgatása során

    • Hegesztést önállóan végezhet, aki:

    • betöltötte a 18. életévét, és

    • a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgákat alapján alkalmas, és

    • államilag elismert hegesztői képesítéssel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik.


    Szem lyi k vetelm nyek1
    Személyi követelmények hulladék kezelése, mozgatása során

    • A hegesztő köteles az általános és a helyi munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi követelményeket, valamint a hegesztő-berendezésre vonatkozó gyártói használati utasításban foglaltakat megtartani.

    • A hegesztő köteles a munkahelyet, a munkaeszközöket, az egyéni védőeszközöket (ezek állapotát, használhatóságát) munkakezdés előtt - és szükség szerint közben is ellenőrizni.

    • közvetlen baleseti veszély észlelése esetén a munkát azonnal abba kell hagyni, meg kell kísérelni a veszély elhárítását, és erről a munkahelyi felelős vezetőt értesíteni kell, a munkát csak a baleseti veszély ellenőrzött megszüntetése után szabad folytatni.


    Egy ni v d eszk z k
    Egyéni védőeszközök hulladék kezelése, mozgatása során

    • Védőruházat, védőcipő, hegesztőkesztyű,

    • Vállvédő, tarkó védő, lábszárvédő, kötény (bőrböl),

    • Védőpajzs, védőszemüveg,

    • Légzésvédő,

    • Zajvédő eszköz

    • Leesés elleni védelem

    • Lángálló védőruha túlnyomás alatti térben


    Kollekt v v d eszk z k
    Kollektív védőeszközök hulladék kezelése, mozgatása során

    • Paravánok,

    • Elszívó szerkezetek,

    • Zajvédő/csökkentő szerkezetek,


    A munkahely kialakítása és hulladék kezelése, mozgatása soránvizsgálata 143/2004. (XII. 22.) GKM rendeleta Hegesztési Biztonsági Szabályzat 

    • villamos ívhegesztő berendezések hálózati csatlakoztatását olyan módon kell kialakítani, hogy az biztosítsa a hegesztőgép érintésvédelmi rendszerének működését.

    • A hegesztőmunkahely kialakításánál az ergonómiai elveket is figyelembe kell venni.


    • Az 1,0-nél nagyobb relatív sűrűségű éghető gázt felhasználó hegesztőmunkahelyet a környező talajszint alatt (gödör, árok, alagsor, pince stb.) tilos létesíteni!

    • 5.1.6. Hegesztőmunkahelyként olyan helyiség vagy szabadtér, ahol padlószint alatt cső-, kábel-, nyitott szennyvízcsatorna, gyűjtőzsomp van, csak akkor használható, ha gázérzékelővel folyamatosan ellenőrzik a gázmentességet.

    • A hegesztőmunkahelyek mesterséges megvilágításának erőssége feleljen meg a végzett munka minőségéhez szükségesnek, de legalább 300 lux legyen.


    • A nyíltívű hegesztőmunkahelyet a káros fénysugárzást át nem eresztő és azt elnyelő, nem éghető, illetve égéskésleltető anyagú, rögzíthető térelválasztóval kell elhatárolni a környezettől úgy, hogy az ott tartózkodó személyeket káros fénysugárzás ne érje.

    • A térelválasztó alsó éle és a padozat között legalább 150 mm-es légrés, a térelválasztó magassága a padló szinttől számítva legalább 1800 mm legyen.

    • A szellőztető rendszer az üzem zajszintjét a megengedett érték fölé nem növelheti, a szellőztetés huzatmentes legyen.


    G zhegeszt s s l ngv g s
    Gázhegesztés és lángvágás át nem eresztő és azt elnyelő, nem éghető, illetve égéskésleltető anyagú, rögzíthető térelválasztóval kell elhatárolni a környezettől úgy, hogy az ott tartózkodó személyeket káros fénysugárzás ne érje.

    • Gázhegesztés

    • A gázhegesztéskor az alapfém és a hegesztőpálca anyaga egybeolvad az égőfej szájnyílásánál kialakított szúróláng hatására. A megömlött lemezszél és a hegesztőpálca anyaga egy közös hegfürdőben összekeveredik, amely megdermedés után folyamatos varratot képez.

    • Lángvágás

      • Az eljárás lényege, hogy egy anyagot (fémet) hőhatás segítségével szétválasztják, úgy, hogy a gyulladási hőmérsékletre hevített fémet a meggyújtott gáz-oxigén keverék elégeti, az égésterméket pedig a vágási résből kifújja.


    G zhegeszt s biztons gtechnik ja
    Gázhegesztés biztonságtechnikája át nem eresztő és azt elnyelő, nem éghető, illetve égéskésleltető anyagú, rögzíthető térelválasztóval kell elhatárolni a környezettől úgy, hogy az ott tartózkodó személyeket káros fénysugárzás ne érje.

    • Csak szabályos és kifogástalan, üzembiztos berendezéssel szabad dolgozni. Szivárgó tömlővel,bizonytalan csatlakozású szerelvénnyel nem szabad munkát végezni!

    • A palackszelepet 5 percnél hosszabb munkaszünetben mindig el kell zárni!

    • A berendezést ill. annak minden elemét negyedévente ellenőrizni kell és erről jegyzőkönyvet kell felvenni!


    Alkalomszer t zvesz lyes tev kenys g
    Alkalomszerű tűzveszélyes át nem eresztő és azt elnyelő, nem éghető, illetve égéskésleltető anyagú, rögzíthető térelválasztóval kell elhatárolni a környezettől úgy, hogy az ott tartózkodó személyeket káros fénysugárzás ne érje.tevékenység

    • Fogalma: minden tűzveszélyes technológia, ha nem az erre a célra létesített és érvényes üzemeltetési engedéllyel rendelkező munkahelyen kerül alkalmazásra

    • Ennek következtében fokozottan veszélyezteti a környezetét. A legtipikusabb és talán leggyakoribb példája a hegesztés.


    Alkalomszer t zvesz lyes tev kenys g szab lyai
    Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályai át nem eresztő és azt elnyelő, nem éghető, illetve égéskésleltető anyagú, rögzíthető térelválasztóval kell elhatárolni a környezettől úgy, hogy az ott tartózkodó személyeket káros fénysugárzás ne érje.

    • Nem elég, ha a tevékenység végzésének szabályait, feltételeit előzetesen meghatározzuk, azt – a jogi, kártérítési felelősség miatt – írásban kell rögzítenünk abban az esetben, ha nem a saját tulajdonú létesítményben, épületben, szabadtéren végzünk ilyen munkát.

    • A szabályok, feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata.

    • A munkát végző a tevékenység helye szerinti illetékessel köteles egyeztetni

    • Az illetékes az engedélyben foglaltakat kiegészítheti.

    • Ha a végzett tevékenység tűzvédelmi szakvizsgához kötött, akkor az érvényes tűzvédelmi szakvizsgát is be kell mutatni.


    ad