Információtartalom vázlata Az anyaggazdálkodás jelentése a logisztikában

1. 1. A vállalat működésében Ön anyaggazdálkodással foglalkozik. Elsőrendű feladata az ehhez kapcsolódó folyamatok irányítása és a működési mechanizmus hatékonyságának figyelemmel kísérése a költséggazdálkodás, a számviteli funkciók és a pénzügyi terület mellett. Ön a logisztikának klasszikus szerepét tölti be. Célja az ismeretanyag elsajátítása és a változások folyamatos figyelemmel kísérése. Azt a feladatot kapta, hogy vázolja föl az anyaggazdálkodáshoz kapcsolódó fogalmakat.

2. Információtartalom vázlata • Az anyaggazdálkodás jelentése a logisztikában • Hatékonysági tényezők a működés során • A funkciók megjelenése a készletgazdálkodásban • A változások figyelemmel kísérésének lehetséges módozatai • Az optimális anyaggazdálkodás fogalma

3. Az anyaggazdálkodás jelentése a logisztikában Az anyaggazdálkodás tevékenység, a folyamatos termelés lebonyolítása végett gondoskodik arról, hogy a szükséges anyagok • kellő mennyiségben, • minőségben és • időpontban rendelkezésre álljanak, és felhasználásuk • a korszerű követelményeknek megfelelően,  • gazdaságosan történjen.

4. Az anyaggazdálkodás jellemzői: A raktáron lévő anyagmennyiség két anyagszállítás között fedezi a termelési folyamat anyagszükségletét. Folyó készlet: Az így elfogyó anyagmennyiség. Meghatározása az átlagos utánpótlási idő és a napi anyagfelhasználás összeszorzásával történik. Biztonsági készlet: a mennyisége attól függ, hogy milyen szállítási bizonytalansággal kell számolni. a figyelembe vett késedelmi napok száma és a napi anyagfelhasználás szorzataként határozható meg. A maximális készlet: a folyó készlet és a biztonsági készlet összege. Átlagkészlet: a folyó készlet és a biztonsági készlet összegének felével egyenlő.

5. Anyaggazdálkodás részterületei: - anyagszükséglet tervezés (MRP) - anyagbeszerzés - anyagfelhasználás - raktározás, készletezés

6. Az anyagszükséglet tervezés Az anyagszükséglet ellenőrzése: • a gyártási programok, • termelési tervek, • anyagfelhasználásinormák vizsgálatával kezdik. Vizsgálni kell: • a bruttó anyagfelhasználási normák helyességét, • a nettó normákat, • a hulladék tervezett nagyságának megalapozottságát.

7. Az anyagszükségleti tervek • ágazati, • tevékenységi bontásban, • a technológiai előírások és • az anyagszükségleti normák és • normatívák alapján készülnek. Ehhez kapcsolódik az anyagbeszerzési, ill.anyagellátási terv, amely a szükségletet állítja szembe a készletekkel, a beszerzést (a saját termelésből származó anyagok figyelembevételével ) • anyagféleségenként és • az igényelt időpontban tünteti fel. Az önköltségi tervek készítésénél az anyagfelhasználást közvetlenül ágazatra kell bontani.

8. Az anyagbeszerzés • a gyártási folyamat egyes fázisai között, • a zavartalan(egyben költségminimumra törekvő)termeléshez szükséges • készletezés (raktározás), valamint • a végtermék értékesítésével összefüggő raktározás és • szállítás, mint a fizikai anyagáramlás és • az ennek feltételét képező információs folyamatok együtt alkotják a vállalkozás logisztikai rendszerét.

9. A raktártervezés A raktározás a készletezéssel összefüggő folyamat. A raktártervezéskulcskérdése: • a raktározási feladatnak megfelelő méretű kapacitást hozzanak létre • a működtetésük megfelelő költségszint mellett valósuljon meg. A raktári tárolókapacitás meghatározása: • az áruforgalom lebonyolításához szükséges készlet nagysága alapján. A raktárak nagyságát a tárolandó áru jellemzői határozzák meg. (mit, mennyi, meddig, hol , illetve hogyan kell tárolni)

10. Hatékonysági tényezők a működés során Anyaggazdálkodási költségek: Az anyaggazdálkodás legfontosabb feladata (a termelési költségeket nagymértékben befolyásolja ) • az optimális anyagrendelési mennyiség meghatározása. Nem mindegy pl., hogy egy adott időszakban előállítandó termékmennyiség előállításához szükséges anyagokat HÁNY ALKALOMMAL rendelik meg.

11. Az anyagbeszerzés költségei csökkennek, • ha egyszerre több anyagot rendelnek meg, mert: • a fajlagos megrendelési költségek kisebbek; • nagytételű megrendelés esetén árengedményt lehet elérni.

12. Viszont a nagyobb mennyiség növeli a raktározási költségeket, mert - nagyobb raktárhelyiség és raktári berendezés szükséges; - nagyobbak a bérköltségek; - magasabb a raktárban tárolt anyagban lekötött tőke; - magasabbak a biztosítási költségek; - a hosszú tárolás során az anyagok esetlegesen minőségromlást szenvedhetnek.

13. Az anyaggazdálkodás költségeinek minimalizálása • a beszerzési és • raktározási költségek együttesének minimalizálásával érhető el. Optimálisrendelési mennyiség esetén a beszerzési költségek és a raktározási költségek külön-külön ugyan nem lesznek a legkisebbek, azonban e költségek összege minimum értéken lesz.

14. Funkciók megjelenése az készletgazdálkodásban Funkciók: Biztosítani, hogy a felhasználáshoz szükséges • alapanyag, • alkatrész, • részegység mennyiség rendelkezésre álljon.

15. Optimális készletszint meghatározása és tartása

16. Készlettartási költség: minél nagyobb a készlet annál nagyobb a költség Rendelési költség: Minél nagyobb a rendelési mennyiség, annál kisebb a költség Összköltség: a minimális költség a konkáv görbe minimumánál van, itt felel meg az optimális rendelési mennyiségnek

17. A változások figyelemmel kísérésének lehetséges módozatai Készletezési mechanizmusok: Rögzített időközönként, rögzített tételnagyság, Rögzített időközönként, legnagyobb készletszintre valófeltöltés, Meghatározott készletszint elérésekor, rögzített tételnagyság, Meghatározott készletszint elérésekor legnagyobb készletszintre való feltöltés.

19. Az optimális anyaggazdálkodás fogalma A beszerzés költségei: az anyagokhoz való hozzájutás költségeit tartalmazzák. A készletezés költségei: az anyagbeszerzés és az anyagigény felmerülése közötti térbeli és időbeli eltérés kiegyenlítésének költségei. A hiány költségei: annak a következtében merülnek fel, hogy valamilyen anyagigény nem elégíthető ki megfelelően.

20. A logisztikai rendszernek ezeket a költségtényezőket A beszerzés költségei A készletezés költségei A hiány költségei kell összehangolnia a kiszolgálás színvonalával. A kiszolgálás színvonalának növelése költségnövekedéssel jár.

21. Az optimális megoldásokat: • megfelelő kiszolgálási színvonal • a lehető legalacsonyabb költségráfordítással ma már számos matematikai és számítástechnikai segédeszköz segít megtalálni.

22. K Ö S Z Ö N Ö M A F I G Y E L M E T !