Biztos t st rint ad jogszab lyok 2006 2011 k z tt a v ltoz sok t kr ben k sz tette t th szab anna
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 51

BIZTOSÍTÁST érintő adójogszabályok 2006-2011 között a változások tükrében készítette: Tóth-Szabó Anna PowerPoint PPT Presentation


  • 50 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

BIZTOSÍTÁST érintő adójogszabályok 2006-2011 között a változások tükrében készítette: Tóth-Szabó Anna.

Download Presentation

BIZTOSÍTÁST érintő adójogszabályok 2006-2011 között a változások tükrében készítette: Tóth-Szabó Anna

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Biztos t st rint ad jogszab lyok 2006 2011 k z tt a v ltoz sok t kr ben k sz tette t th szab anna

BIZTOSÍTÁST érintő adójogszabályok 2006-2011 között a változások tükrébenkészítette: Tóth-Szabó Anna


Biztos t st rinto ad jogszab lyok 2006 2011 k z tt a v ltoz sok t kr ben k sz tette t th szab anna

Ptk. 536. § (1) „Biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát.”

„Kockázat” jelentése: az az esemény, mely kiváltja a biztosító szolgáltatását.

Típusok: - életbiztosítás,

- balesetbiztosítás,

- betegségbiztosítás,

- nyugdíjbiztosítás

[Ptk. Szerint lehet: vagyon-, felelősség-, élet- és balesetbiztosítás.]

[A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tv. (Bizt.) 2. melléklete tartalmazza az életbiztosítás csoportosítását kockázati típusonként.]

Üzleti biztosításokat leggyakrabban mely kockázatokra kötik „kifizetők” - magánszemély biztosított (pl. munkavállaló) személyre:


Letbiztos t s t pusai kock zati el r si pl 10 v 15 v stb vegyes

Mely esetekben és mit fizethet a kedvezményezett részére a biztosító?

a) „biztosítói szolgáltatás”

-biztosítás ideje alatt bekövetkezik a kockázati esemény (pl. „kockázati halál estére szóló” biztosított meghal) „határozatlan”

-a biztosítási idő a végére ér [„elérés” az esemény (pl. 10. éves életbiztosítás esetén a biztosítási idő eléri a 10 évet] „határozott”

-„vegyes”: életbiztosítás befektetési elemekkel kombinált

b) biztosítói szolgáltatásnak nem minősülő kifizetések:

-un. „maradékjog”-ból adódó kifizetés,

visszavásárlási, részvisszavásárlási összeg.

Biztosítási kockázatok felosztásának fontossága – eltérő adójogi következmények!

Életbiztosítás típusai: -kockázati-elérési (pl. 10 év, 15 év stb.)-vegyes


Biztos t sok mely ter leten rinthetik rinthett k a szem lyi j vedelemad t rv nyt 1995 vi cxvii

A) díjfizetés időszakában:- adómentes?

- adóköteles?

B) adókedvezmény érvényesítése (megszűnt, de átmeneti szabály van, mely még a 2011-2012-es éveket érintheti),

C) biztosítás kifizetése alkalmával:

- biztosítási esemény bekövetkezése – biztosítási szolgáltatás,

- biztosítási esemény bekövetkezése nélkül (maradékjog)

- visszavásárlás, részvisszavásárlás

Biztosítások mely területen érinthetik, (érinthették) a személyi jövedelemadó törvényt [1995. évi CXVII.]?


Ad kedvezm nyre vonatkoz szab lyok v ltoz sai

2008. december 31-éig Szja tv. 42. § kedvezmény: (20/10 %)

Szankció szabályai: 42.§ (3)-(4) bekezdés

Rendelkezési jog gyakorlásának évéről szóló adóbevallásban 20 %-kal növelt visszafizetési kötelezettség, ha 10 éven belül él a rendelkezési joggal,

Visszafizetési kötelezettség nincs: ha a levonást megalapozó befizetés évének utolsó napjától számított három év elteltével történik a rendelkezési joggyakorlás.

2009. január 1-ei hatállyal változtak az adókedvezményre vonatkozó szabályok („új” 35-38. §-ok) – „összevont kedvezményalap” után 30 %-kal csökkenthető az összevont jövedelemadója, ebbe beletartozott a biztosítás is [35. § (3) bekezdés h)]

Szankció: érvényesített adókedvezmény alapjaként figyelembe vett biztosítási díj 36 %-a visszafizetendő. (Itt is él a 3 év.)

2010. január 1-től megszűnt a biztosítás (és további más) adókedvezménye.

Adókedvezményre vonatkozó szabályok változásai:


Tmeneti rendelkez s az biztos t si ad kedvezm nnyel sszef gg sben 1

2008. évi LXXXI. törvény 257. § (7) bekezdése:

„Az Szja tv. 2009. január 1-je előtt hatályos42. §-a alapján érvényesített biztosítási kedvezmény esetén a § (3)-(4) bekezdését 2008. december 31-ét követően is alkalmazni kell.”

Azaz 2008-ra tekintettel érvényesített kedvezmény esetén, ha felmerül szankció: 20 %-kal növelt kedvezmény visszafizetési kötelezettség.

2009. évi LXXVII. törvény 206. § (8) bekezdés:

„Az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. § (3) bekezdés h) pontja alapján az összevont kedvezmény részeként érvényesített biztosítási kedvezmény esetén az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 38. §-ának (2)-(3) bekezdéseit és az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 7. számú mellékletének rendelkezéseit 2009. december 31-ét követően is alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezés nem érinti a 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat.”

Vagyis a 2009-ben érvényesített kedvezmény szankciója:érvényesített adókedvezmény alapjaként figyelembe vett biztosítási díj 36 %-a.

Átmeneti rendelkezés az biztosítási adókedvezménnyel összefüggésben 1.:


Tmeneti rendelkez s az biztos t si ad kedvezm nnyel sszef gg sben 2

Amennyiben

rendelkezési jogot 2011-ben gyakorolta a magánszemély:

2008-2009 évre szankció: [(2008.) kedvezmény 20 %-kal növelten + (2009.) érvényesített adókedvezmény alapjaként figyelembe vett biztosítási díj 36 %-a],

azaz a két évre vonatkozó sajátos mértékek alkalmazása, s együttes összegük

Amennyiben rendelkezési jogot 2012-ben gyakorolta →2009-re vonatkozó szabályok alkalmazandók,

mert ez az utolsó „3” év,

2010-ben már nem volt biztosítási adókedvezmény. 2013-ban érvényesített rendelkezési jog nem eredményez szankciót ← „utolsó” 3. év: 2010.

Átmeneti rendelkezés az biztosítási adókedvezménnyel összefüggésben 2.:


Biztos t s t pusai egyedi err l r szletesen csoportos

Csoportos életbiztosítás1.- lényege: több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag- a munkakör, - a beosztás, - a munkaviszonyban eltöltött idő, - azéletkor vagy - más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét.

(2010. december 31-éig: Szja tv. 69. § (1) bekezdés k) pont)

2011. január 1-től: Szja tv. 70. § (1) bekezdés c) pont

Jövedelem: ingyenesen, vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás értéke.

Adóalap: jövedelem x 1,19.

Fizetendő közterhek: adóalap után 16 % adó, eho alap után 27 % eho

(adóalap=eho alap)

Közterhek kifizetőt terhelik. Bevallás a 1108-A-01-es lap 4. sora – magánszemélyhez nem köthető szja, 12. sor 27 % eho.

Szja tv. 11. § (3) bekezdés d): magánszemélynek nem kell bevallania azt a bevételt mely után szja megfizetésére a kifizető kötelezett.

Lehet a biztosítás díja adómentes, ha 1. sz. melléklet 6.3. pontja szerinti (pl. kockázat), adóköteles az ebbe be nem sorolhatók. Ha adómentes a biztosítási díj, nincs közteher.

Biztosítás típusai:egyedi (erről részletesen)csoportos.


Csoportos letbiztos t s 2

Lehetőség: egyén kíválására a csoportból – kifizetőre nézve nincs adójogi vonzata, amennyiben egyéni biztosítássá válik → a szerződés módosítás egyénre vonatkozó szabályai lépnek be.

biztosított csere – önmagában a személy megváltozásaa fogalomból következően nem eredményezi a megfizetett díj jellegének megváltozását.

Csoportos életbiztosítás 2.


Egy ni biztos t sok biztos totti konstrukci k szerepl i 1

Biztosító: akivel a szerződés kötése történik,

Szerződő: akit a díj fizetési kötelezettség terhel

lehet: - munkáltató, kifizető (társas vállalkozás, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet pl. önkormányzat)

- magánszemély

Biztosított: akinek a javára kötik a szerződést [Ptk. 561. § (1) szerződés megkötéséhez – ha nem ő köti a szerződést - írásbeli nyilatkozata szükséges; (3) írásbeli nyilatkozatát bármikor visszavonhatja]

(1. pl. adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, adózó vezető tisztségviselője, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja, tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakközépiskolai tanuló – Tao tv. 3. sz. mell. B/8. pontban felsoroltak; - kifizető elismert költsége -)

2. társaság tulajdonosa, aki személyesen nem működik közre; egyéni vállalkozó alkalmazottja, maga az egyéni vállalkozó – e kör nem szerepel a Tao. 3. számú melléklet B csoport alpontjai között – nem elismert költség -);

Egyéni biztosítások Biztosítotti konstrukciók szereplői (1):


Egy ni biztos t sok biztos totti konstrukci k szerepl i 2

Kedvezményezett( a biztosító szolgáltatásában részesülő):

- kockázati életbiztosítás esetén pl. biztosított munkavállaló hozzátartozója;

- de lehet maga szerződő

– társasági adóalany, nem társasági adóalany (pl. önkormányzat),

- egyéni vállalkozó

Egyéni biztosítások Biztosítotti konstrukciók szereplői (2):


D j fizet s nek id szaka 1

Biztosítási díj típusai: - adómentes,

- adóköteles.

Jelentősége lehet a biztosítási díj típusnak :

- díjfizetés időszaka alatt, ha a kifizetőnek minősülő szerződő köti a magánszemély javára;

-szerződés módosításakor,

-határozatlan idejű szerződés határozott idejűvé történő átalakításakor

Díj fizetésének időszaka 1.


Biztos t si d j fizet s nek id szak ban 1

Adómentes a biztosítási díj, ha

1. magánszemély saját maga fizeti a biztosítási díjat ← saját adózottjövedelmét használja fel erre – ehhez kapcsolódott 2009. december 31-éig az érvényesíthető adókedvezmény,

2. magánszemély javára más magánszemély által fizetett díj ← Szja tv. 1. számú melléklet 7.2. alpont: „a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték; nem alkalmazható ….”

Biztosítási díj fizetésének időszakában (1)


Biztos t si d j fizet s nek id szak ban 2

3. Szja tv. 1. számú mellékletének6.3. alpontja szerintibiztosítások díja:

- a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás,

- a balesetbiztosítás,

- a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja,

- kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja;

FONTOS! A 6.3. alpont szerinti biztosításokátalakíthatókhatározott időtartamúvá →megszűnik az adómentességük, adókötelessé válnak ← megszűnik a korábbi szerződés adómentességet biztosító sajátossága!

Biztosítási díj fizetésének időszakában (2)


Biztos t si d j fizet s nek id szak ban 3

Adóköteles biztosítási díj (Szja tv. 3. § 50.):

„a magánszemély, mint biztosított vagy kedvezményezett javára kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét, valamint a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) annál a magánszemélynél, akire tekintettel a díjat fizetik.”

Más személy: NEM magánszemély!! Ha ugyanis az→1. számú melléklet 7.2. alpont alapján adómentes.

Minden - kifizető általmagánszemély javára kötött szerződés alapján, kifizető által fizetett biztosítási díj, mely nem adómentes →ADÓKÖTELES, ha a biztosító szolgáltatására a magánszemély biztosítottként vagy kedvezményezettként válik jogosulttá!

Adóköteles a biztosítási díj: - életbiztosítás (kivéve a kockázati halálra szóló),

- betegségbiztosítás, ha nem teljes és végleges munkaképtelenségre szól.

Azaz: ha nem felelnek meg a 6.3. alpont szerinti feltételeknek!

Biztosítási díj fizetésének időszakában (3):


Biztos t si d j fizet s nek id szak ban biztos t si d j ut n fizetend k zterhek 1

Eltérés a két típus között:

Adómentes→nincs személyi jövedelemadó kötelezettség

-társadalombiztosítás: Tbj. [1997. LXXX. tv.] 4. § k. pont: járulékalapot képező jövedelem: „Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, … tanulószerződésben meghatározott díj, ….”

Mivel nincs adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem →társadalombiztosítási kötelezettség sincs

egészségügyi hozzájárulás:az Eho tv.[1998. évi LXVI. tv.] 3. § (1) bekezdés a)-aa) pontja: szintén a Szja tv. összevont adóalapnál az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem nincs adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem →eho kötelezettség sincs[1998. LXVI. tv.]

-szakképzési hozzájárulás [2003. évi LXXXXVI. tv.]: a szakképzési hozzájárulás alapja a társadalombiztosítási járulékalap → nincs tb. alap → nincs szakképzési hozzájárulási kötelezettség.

Biztosítási díj fizetésének időszakában – biztosítási díj után fizetendő közterhek (1):


Biztos t si d j fizet s nek id szak ban biztos t si d j ut n fizetend k zterhek 2

Amennyiben Szja tv. szerinti adóköteles a biztosítási díj

magánszemély bevételének adókötelezettsége ← jogcíme

Szja tv. 2. § (6) bekezdés ← - felek között fennálló jogviszony,

- szerzés körülményei

Milyen jövedelem típusok jöhetnek szóba?

Nem önálló tevékenységi típusok:

- (szerződő) adózó munkavállalója →24. § (1) bekezdés a),

- társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja →24. § (1) bekezdés c),

- gt. vezető tisztségviselője → 24. § (1) bekezdés d)

- jogszabály alapján választott tisztségviselő →24. § (1) bekezdés e)

[lehet pl. polgármester, alpolgármester←sajátos foglalkoztatási jogviszony, DE társadalmi megbízatású nem, mert az 1994. évi 13. § (3) bekezdés alapján ők nem részesülhetnek „egyéb juttatásban”],

Biztosítási díj fizetésének időszakában - biztosítási díj után fizetendő közterhek (2):


Biztos t si d j fizet s nek id szak ban biztos t si d j ut n fizetend k zterhek 3

Önálló tevékenységi típusok:

gazdasági társaság tagja, aki megbízási jogviszonyban látja el feladatát (nem ügyvezetőit!) →16. § (3) bekezdés,

- önkormányzat képviselő testületének tagjai → 16. § (1) bekezdés

Egyéb jövedelem:

gazdasági társaság tulajdonosa, aki nem ügyvezető és nem működik személyesen közre a társaságban →nincs jogviszony → 28. §

Biztosítási díj fizetésének időszakában – biztosítási díj után fizetendő közterhek (3):


Biztos t si d j fizet s nek id szak ban biztos t si d j ut n fizetend k zterhek 4

Szja tv. magyarázata a jövedelem típusokra:

Nem önálló tevékenységet végzők esetében:

25. § (1) bekezdés: „Nem önálló tevékenységbőlszármazó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel …. a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, …”

ITT FONTOS FIGYELNI ARRA: nem magánszemély által fizetett a biztosítási díj!!! [Ide tartoznak a 24. § alá tartozók]

Önálló tevékenységet végzők esetében:

16. § (3) bekezdés: Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. …” [Ide: 16. § alá tartozók]

Egyéb jövedelem: jogviszony hiánya [jogviszonyban nem álló tulajdonos][28. §]

Biztosítási díj fizetésének időszakában-biztosítási díj után fizetendő közterhek (4):


Ad meg llap t sa az ad k teles j vedelmek ut n 2010 janu r 1 t l hat lyos szab lyok

Adó alapja [Szja tv. 1. § (3) bekezdés]:

„Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, e törvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege.”

Összevont adóalap megállapítása [Szja tv. 29. § (1)-(3) bekezdés]:

Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi

- önálló [16. § (3) bekezdés],

nem önálló tevékenységből [24-25. §] származó, valamint

egyéb bevételből [28. §] megállapított jövedelem, ….. és a (3)-(4) bekezdés szerinti

adóalap-növelő összeg. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.” Itt nem a magánszemélyt terheli a tb. vagy eho →nem 78 %-os szabály

„(3) Az (1) bekezdésben említett adóalap-növelő összeg az (1) bekezdés szerinti jövedelem után 27 százalékkal megállapított összeg (a továbbiakban: adóalap-kiegészítés).”

Adóalap: teljes jövedelem + jövedelem 27 %-a

Adó mértéke [Szja tv. 8 § (1) bekezdés]: 16 %

Adó megállapítása az adóköteles jövedelmek után 2010. január 1-től hatályos szabályok::


Ad el leg meg llap t sa kifizet i k telezetts g

46. § (3) bekezdés: ha a jövedelem kifizetőtől (pl. gt, egyéni vállalkozó is) származik →adóelőleg megállapításárakifizető kötelezett →adóelőleg-megállapítására kötelezett kifizető

(6)akkor is köteles megállapítani, ha adóelőleg levonására nincs lehetőség -

eltérés az adóelőleg levonása tekintetében:

-ha munkáltató[munkaviszony esetén,társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében, illetve rendszeresen ismétlődő bevételszerzés esetén – pl. munkabér, személyes közreműködés ellenértéke, tiszteletdíj, egyéb juttatás] rendszeres a bevétel juttatás→megállapít, megfizet és KÖVETELÉSKÉNT NYILVÁNTARTÁSBA VESZ, majd magánszeméllyel szembeni kötelezettségénél érvényesíti.

Érvényesítés korlátja:

beszámítást követően kifizetendő összeg ≥ minimálbér havi összegének 50 %-a.

-eseti juttatás : adóköteles jövedelemről, megállapított adóelőlegről, le nem vont adóelőlegről IGAZOLÁS (ezt munkáltató is ad) ÉS FELHÍVJA A MAGÁNSZEMÉLY FIGYELMÉT, hogy a le nem vont adóelőleget a magánszemély köteles megfizetni és bevallani!!

Adóelőleg megállapítása -kifizetői kötelezettség


Ad el leg meg llap t sa

LE NEM VONT ADÓELŐLEGRŐL KIFIZETŐ a bevallásában ADATSZOLGÁLTATÁS

1108-as bevalláson 459. sor: levonás elmaradás oka:

„3”= magánszemély bevételének forrása nem pénz,

„6”= munkáltató nem vont adóelőleget a 46. § (7) bekezdés miatt

Magánszemély kötelezettsége le nem vont adóelőleg kapcsán:

(9) bekezdés: adóelőleg megfizetésre köteles negyedévet követő hó 12-ig;

Nem kell mindaddig, míg az adóelőleg e 10 000 Ft-ot nem haladja meg.

(10) Adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában

(NEM KÉRHETI ILYEN ESETBEN AZ EGYSZERŰSÍTETT BEVALLÁST)

negyedéves bontásban, negyedév utolsó hónapja kötelezettségeként bevallja a le nem vont adóelőleget

Adóelőleg megállapítása


Az ad k teles biztos t si d jat terhel tov bbi k zterhek 1

Társadalombiztosítási kötelezettség (1):

Tbj. 4. § k) 1. járulék alap→Szja tv. összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem

Mely személyek esetében jön szóba? →Biztosítottak - Tbj. 5. § (1)-(2)

bek. a) munkaviszony, köztisztviselő (de ide tartozik a főállású polgármester, alpolgármester is),

bek. f) társas vállalkozó (személyesen közreműködő tag),

bek. g) gt. vezető tisztségviselője (járulékalapnál: bevétel 100 %-a), gt. tagja, ha tevékenységét nem mint társas vállalkozó, hanem megbízási szerződés alapján végzi →munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

Feltétel: járulékalapot képező jövedelem≥ minimálbér 30 %-a,

(2)bek.helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), [megjegyzés: a társadalmi megbízatású polgármester e pont alapján válhat biztosítottá, de ilyen juttatásban nem részesülhet!]Feltétel: 30%

Az adóköteles biztosítási díjat terhelő további közterhek (1):


Az ad k teles biztos t si d jat terhel tov bbi k zterhek 2

Tbj. (2) mértékek:

Foglalkoztató(szerződő adózó): tb. járulék 27 % [24 % nyugdíj-biztosítási járulék, 2 % egészségbiztosítási járulék (1,5+0,5) %, 1 % munkaerő-piaci járulék] [Figyelem: 2011. december 1. : nyugdíj-biztosítási járulék helyett 24 % nyugdíj- hozzájárulás]

Biztosított: valamennyi csoport: 10 nyugdíjjárulék [2011. december 1. MP tag – csak 10 % tagdíj, nyugdíjjárulék egyáltalán nem terheli],

valamennyi: 4+2 % egészségbiztosítási [kivéve többes jogviszony],

5. § (1) bekezdés a), f) 1,5 % munkaerő-piaci járulék

DE NEM (1) bekezdés g) és (2) bekezdés [pl. gt. Vezető tisztségviselője]←25/A § alapján

Járulékkötelezettség: foglalkoztató 20 §, egyéni járulékok 24. §; társas vállalkozó 27-28. §, 31. § (4)-(6)]

Megállapítás, bevallás, levonás, befizetés – foglalkoztató – 50. § (1)

Tbj. 50 § (5): 2011. január 1-től: „(5) A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot (tagdíjat)akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges.A megelőlegezett járulékot (tagdíjat) a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.”

Az adóköteles biztosítási díjat terhelő további közterhek (2):


Az ad k teles biztos t si d jat terhel tov bbi k zterhek 3

Egészségügyi hozzájárulási kötelezettség:

Gazdaság társaság tulajdonosa, aki nem ügyvezető és nem működik személyesen közre→nincs jogviszony

- jövedelme: Szja tv. 28. § → nem járulékalap

nem biztosított

eho: 27 % kifizetőt (szerződőt) terheli [Eho tv. 3. § (1) bek. a)-aa);

bevallás, megfizetés:11. § (1) bek]

Szakképzési hozzájárulás:

Alanya: 2. § (1) bek .a) gazdasági társaságok, b) szövetkezetek, d) pl. ügyvédi iroda, e) Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó

Alapja:társadalombiztosítási járulék alapja (2009. január 1-től).[19. § 6. pontja szerint Tbj. 4. § k), 20. §; 27. § (1) és (4) bekezdés, 28. §; 31. § (4)-(6) bekezdések, kivéve a tanulószerződés díja]

Mérték: 1,5 %

Csak - a tulajdonos biztosított után nincs kötelezettség←vele kapcsolatban nem merül fel társadalombiztosítási kötelezettség

- tanulószerződéses diák után nincs ←nem képezi a tb. járulékalap részét a Szakhoz- ban

Az adóköteles biztosítási díjat terhelő további közterhek (3):


Milyen esetben v lhat ad mentes biztos t si d j ad k teless 1

Kifizető – eredeti - szerződő a korábban kockázati életbiztosítást

módosítja határozott idejűvé, s az elérési kedvezményezett pl. a biztosított:

KorábbanSzja tv. 1. számú melléklete 6.3. alpont szerint adómentes

Most: megszűnika) az e pont szerinti adómentessége,

b) valamint eddig is és ezt követően is az eredeti szerződő – azaz nem a biztosított magánszemély vagy más magánszemély - fizeta biztosítás díját

ADÓKÖTELÉSSÉ VÁLIK a biztosítás díja – visszamenőlegesen.

- ha fennáll a jogviszony a szerződő és biztosított között →adókötelezettség 2. § (6)

tevékenység jellege→jogcím (lásd az előzőeket az adóköteles biztosítási díjnál)

- nem áll fenn → nincs jogviszony→ Szja tv. 28. § egyéb jövedelem-adókötelezettség a magánszemélyt terheli,nincs biztosítási jogviszony →Eho. kifizetőt – eredeti szerződő adózót terheli.

Milyen esetben válhat adómentes biztosítási díj adókötelessé (1)?


Milyen esetben v lhat ad mentes biztos t si d j ad k teless 2

Nem keletkezik a szerződés módosítása eredményeképpen szja, járulék, eho és szakképzési hozzájárulás kötelezettség,ha

-kifizető válik kedvezményezetté ←nem a biztosított jut a biztosítási szolgáltatáshoz,

- akkor sem, ha a szerződés módosítása előtt a biztosított magánszemély lép az eredeti szerződő adózó helyébe, s ezt követően már ő - mint nem eredeti szerződő - alakítja lejárati szerződéssé az életbiztosítást, a biztosítási díjat maga fizeti→nem adóköteles!

[Ptk. 562. § „(1) A biztosított a szerződő fél beleegyezésével a szerződésbe bármikor beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. (2) A biztosított, mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerződő fél helyébe léphet.”]

Milyen esetben válhat adómentes biztosítási díj adókötelessé (2)?


Milyen esetben v lhat ad mentes biztos t si d j ad k teless 3

Magának a szerződőváltásnak nincs adójogi következménye!

A szerződésváltást követően a szerződővé vált biztosított fizeti a biztosítás díját ←adózott jövedelméből →nincs adókötelezettség

Akkor sem, ha már eleve az életbiztosítás díja adóköteles volt, azért, mert az eredeti szerződő már határozottá alakította, s egyébként ő fizette a biztosítás díját, de az átalakítást követően visszamenőleg érvényesítette a magánszeméllyel szemben az adókötelezettséget.

Ha az eredeti szerződő helyébe belépő biztosított módosítja határozottá a szerződést – a biztosítás díjának adójogi konzekvenciája nincs ←ő fizeti! Majd a biztosítói kifizetésnél jelentkezik adójogi konzekvencia.

Milyen esetben válhat adómentes biztosítási díj adókötelessé (3)?


Biztos t i kifizet sek

Kifizetések csoportosíthatók: I. Kifizetés kapcsolódik-e biztosítási eseményhez?

II. Kifizetés adóval, egyéb közterhekkel terhelt-e?

I. Kifizetés kapcsolódik-e biztosítási eseményhez biztosítói szolgáltatás?

1) biztosítási esemény bekövetkezésekor

Ptk. 536. § (2) „A biztosítási esemény lehet különösen:

a) a szerződésben megállapított károsító esemény;

b) halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése;

c) testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó baleset.”

- kockázat bekövetkezése „halál eseti”

- elérési biztosítások (pl. életbiztosítás tartama „lejár”)

- „vegyes” (pl. befektetési egységhez kötött életbiztosítás)

2)biztosítási esemény bekövetkezése nélkül

- maradékjog

- visszavásárlás, részvisszavásárlás

II. Kifizetés terhelt-e adóval, s más közterhekkel?

a) adómentes pl. kockázati biztosítás esetén [Megjegyzés- életbiztosítás adókötelezettségére vonatkozó szabályok VÁLTOZTAK!]

b) adóköteles

Biztosítói kifizetések


Biztos t i kifizet sek biztos t si esem nyhez kapcsol d kifizet s 1

Mit ért a Szja tv. biztosító szolgáltatásán [3. § 64.]?

„Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni érték.”

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK csoportjai adójogi konzekvencia szempontjából:

1) a)ADÓMENTESEK (Szja tv. 6.6 és 6.8. alpontjai alapján)

„6.6. a 6.8. alpontban meghatározott biztosító

a) szolgáltatása (kivévea jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet-pótló kártérítést, kivéve továbbá az élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott, a b)-c) pontban nem említett szolgáltatást, valamint az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta),

b) haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatása,

c) nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a szerződéskötés harmadik fordulónapját követően nyújtott nyugdíj-szolgáltatása,

címén megillető bevétel;”

„6.8. a 6.6. pont alkalmazásában biztosító a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott, belföldön székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező biztosító, továbbá az olyan államban székhellyel rendelkező, ezen állam joga szerinti biztosító, amely állammal a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén;

Biztosítói kifizetések - biztosítási eseményhez kapcsolódó kifizetés (1)


Biztos t i kifizet sek biztos t si esem nyhez kapcsol d kifizet s 2 a

1) b) Melyek azok a BIZTOSÍTÓI SZOLGÁLTATÁSOK, melyek ADÓKÖTELESEK?

1.jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet-pótló kártérítést,

Megjegyzés a kártérítéssel kapcsolatosan – vannak adómentes kártérítések

1. számú melléklet 6.1. alpont szerintiek, azok közül kivéve jövedelmet pótló kártalanítás, kárpótlás, kártérítés [6.1. c)]

b)6.1. (kártérítés, stb) és 6.6. (biztosítói szolgáltatások) a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeg,

b) az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki, még akkor sem, ha azok a költségek éppen a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel,

c) a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítő kártérítést is tartalmazó járadék (vagy annak egyösszegű megváltása) esetén a költségtérítő rész;

élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatás (kivéve a 6.6.b) és c) szerinti, azaz haláleseti élet- stb, és 3. fordulónapot követően nyújtott nyugdíjszolgáltatás)

Biztosítói kifizetések - biztosítási eseményhez kapcsolódó kifizetés (2/a)


Biztos t i kifizet sek biztos t si esem nyhez kapcsol d kifizet s 2 b

3. az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta

ki lehet ez?

a) Szja tv. 3. számú melléklet I./8. „a mezőgazdasági őstermelő által a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetettvagyon-, felelősség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, az életbiztosításnál feltéve, hogy a mezőgazdasági őstermelő e címen nem vett igénybe adókedvezményt;

b)Szja tv. 11. számú melléklet: egyéni vállalkozó által igazoltan elszámolható költségek:

„5. az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott, …. Munkáltatói minőség! (Költségelszámolás feltétele: kedvezményezett nem az egyéni vállalkozó)

9. a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, az életbiztosításnál, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e címen nem vett igénybe adókedvezményt; (Egyéni vállalkozó saját magára kötött szerződése – szerződő, biztosított, kedvezményezett saját maga.)

Költségelszámolás feltétele, hogy kizárólag bevétel szerzéssel összefüggésben jelentkezhet a kiadás, s a költség, azaz üzleti tevékenysége indokolja, cél: kockázatmérséklés)

Biztosítói kifizetések - biztosítási eseményhez kapcsolódó kifizetés (2/b)


Biztos t st rinto ad jogszab lyok 2006 2011 k z tt a v ltoz sok t kr ben k sz tette t th szab anna

2009. december 31-ig

számú melléklet MENTES „6.6. a 6.8. alpontban meghatározott biztosító szolgáltatása, kivéve a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás és a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű szolgáltatása címén kifizetett összegből a kamatnak minősülő részt, …”

Vagyis 2009. december 31-éig a 10 évnél hosszabb lejáratú életbiztosítás ADÓMENTES VOLT!

201. 01. 01 . adómentesség MEGSZŰNT - ÁTMENETI szabály: 2009. évi CXVI. tv. 144. §

(17) A 2006. szeptember 1-jétől 2009. december 31-éig megkötött élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott biztosítási szolgáltatás címén megszerzett bevételből a 2010. január 1-jét megelőzően felhalmozott díjtartalék terhére kivont bevételre a magánszemély választhatja az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseinek alkalmazását.→nincs adókötelezettség ----------------------------→

2010. január 1-től

CSAK 1. Számú melléklet 6.6. pont b) szerinti – haláleseti – életbiztosítás ADÓMENTES, egyéb: adóköteles kamatjövedelem: 20 %-2010. :

„ 65. § (1) Kamatjövedelemnek minősülnek …. a következők:

d) a magánszemély

da) biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból,

db)életbiztosítási szerződés alapján, nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatása címén

megszerzett - egyébként nem adómentes - bevételének az a része, amely meghaladja

1. a magánszemély vagy javára más magánszemély által fizetett díj(ak) - kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta -,

2. az adóköteles (adózott) biztosítási díj(ak)

összegéből ….” AZAZ A „HOZAM”

Fontos: Átmeneti szabály (144. §) és 65. § (3) →[50 % mentesség, 100 % mentesség]

Biztosítói kifizetések - biztosítási eseményhez kapcsolódó kifizetés (3)Életbiztosítás sajátosságai – változások a Szja tv-ben


Letbiztos t s eset n biztos t szolg ltat sa

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tv. (Bizt.) 2. számú melléklete „Az életbiztosítási ág ágazatok szerinti kockázati besorolása”

I. Hagyományos életbiztosítások, úgymint

a) határozott tartamú és teljes életre szóló haláleseti biztosítás,

b) elérési és díjvisszatérítéses elérési biztosítás,

c) halálesetre és elérésre szóló vegyes biztosítás,

d) meghatározott tartamra szóló (term fix) biztosítás,

e) halasztott, még meg nem indult járadékbiztosítás,

f)- azonnal induló, illetve már megindult járadékbiztosítás,

g) baleseti és betegségi kiegészítő biztosítások. …..

….. III. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás.

A törvény 3. § „4. befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unitlinked): olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló - eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint;”

Fenti két csoport: 1) adómentes – kockázati (1. számú melléklet 6.6.)

2) adóköteles – elérési – valamely esemény bekövetkezése [pl. d)]

vegyes [pl. c); befektetési egységhez kötött életbiztosítás]

lehet úgy is vegyes, hogy részben: biztosítói szolgáltatás+maradékjog [pl. b)]

Életbiztosítás esetén biztosító szolgáltatása


Letbiztos t s kapcs n t rt n kifizet sek ad jogi konzekvenci k

Kifizetés lehet:

Kizárólag biztosítási szolgáltatás – kockázati→ adómentes (1. sz. m 6.6.)↓

nincs járulékalap (Tbj. 4. § k), nincs eho alap (Eho tv. 3. § (1) bek. a)- aa), nincs Szakhoz. alap

adó- és egyéb közteher mentes

b) Biztosítási szolgáltatás - elérési, vegyes → adóköteles

c) Biztosítási szolgáltatás+maradékjog/visszavásárlás →adóköteles

d) Lehetséges olyan eset, amikor a szerződés élesenelkülöníti a kockázati és egyéb díjtételeket →külön-külön kell az adójogi konzekvenciát megállapítani

Ptk. Lehetőségek az életbiztosítási szerződés kapcsán:

561. § (1) biztosított szerződéshez adott nyilatkozatát bármikor →visszavonással biztosítási idő végével megszűnik, kivéve:, ha biztosított a szerződő hozzájárulásával helyébe lép;

565. § (1) Ha a szerződés bármely okból biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg →biztosító befizetett díjaknak szabályzatban megállapított részét köteles visszafizetni → „visszavásárlási összeg”

(2) díjfizetés elmulasztása esetén szerződés csökkentett biztosítási összeggel fennmarad, , biztosított választhatja megszüntetést→ „visszavásárlási összeg”

Bizt. 3. § 44. „maradékjogok”: az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradás, illetve a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetén fennmaradnak”

Életbiztosítás kapcsán történő kifizetések – adójogi konzekvenciák


Letbiztos t s ad k teles kifizet seire szolg ltat s marad kjog vonatkoz szab lyok

Az adóköteles szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás lényege

1.befektetett tőke←magánszemély által befizetett díjak,

│más - nem magánszemély- által fizetett , de adózott ↓díjak

erejéig nem adóköteleseka biztosítói kifizetések

2.Biztosítás révén elért hozam: adóköteles, de

- meghatározott feltételek

- szerződés időtartama ―→hozam (jövedelem) feleződik

nullára csökken.

Ha a szerződés alapján a kifizetés adóköteles – két lehetőség:

főszabály: kamatjövedelem

egyéb jövedelem

Életbiztosítás adóköteles kifizetéseire (szolgáltatás, maradékjog) vonatkozó szabályok


Biztos t i kifizet s ha nem ad mentes f szab ly kamatj vedelem szja tv 65 1 d da db 1

Kamatjövedelem: biztosítói kifizetés (bevétel) >biztosítási díjak

Különbség: „hozam”

Miből származhat a bevétel?

Magánszemély

da) biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból,

db) életbiztosítási szerződés … alapján biztosító szolgáltatása címén(2010.01.01-től)

megszerzett – egyébként nem adómentes – bevétel.

Mi tekintendő befizetett díjnak?

magánszemély vagy javára más magánszemély által megfizetett biztosítási díj (kivéve, ha azt magánszemély költségként elszámolta→ekkor nem kamatjövedelem keletkezik, lehet pl. egyéni vállalkozói bevétel, feltéve, hogy tevékenységével összefüggésben igazoltan számolta el), (ez adómentes)

magánszemély javára más által befizetett (pl. munkáltató, kifizető) adóköteles (s egyben adózott is) biztosítási díj.

Biztosítói kifizetés, ha nem adómentes→főszabály: kamatjövedelem [Szja tv. 65. § (1)d),da),db)] (1)


Biztos t i kifizet s ha nem ad mentes f szab ly kamatj vedelem szja tv 65 1 d da db 2

Mivel csökkenthető a biztosítói kifizetés a kamatjövedelem megállapítása során?

2010. 01. 01-től: „a kivont díjtartaléknak a kivonás előtti díjtartalékhoz viszonyított arányos részét, de a díjtartalék ismétlődő kivonása esetén nem vehető figyelembe az arányosított díjrésznek az a része, amely a korábban már arányosított díjrészekkel együtt a befizetett díj(ak) együttes összegét meghaladja (figyelembe vehető rész hiányában a viszonyítási alap nulla);”

Kamatjövedelem : biztosítói kifizetés (pénzkivonás)-(kivont díjtartalék/kivonás előtti díjtartalék) x befizetett díjak

Díjtartalék ismétlődő kivonása esetén: ismételt arányosítás a befizetett díjaknak korábbi díjtartalék-kivonásoknál már figyelembe vett, arányosított díjakkal csökkentett részére végzendő el.

∑arányosított díjrészek ≤ ∑befizetett díjak

Már levont díjak még egyszer nem vonhatók le!

(Alkalmazás módszeréről Tájékoztató: APEH/NAV honlap 2010. 02. 10.)

Kamatjövedelem mértéke: 2006. augusztus 31-től, 2010. adóévben is 20 %

Kamatjövedelmet személyi jövedelemadón túl más közteher nem terhel: sem a Tbj. sem az Eho tv. nem tartalmaz rendelkezést a kamatjövedelemre!

Biztosítói kifizetés, ha nem adómentes→főszabály: kamatjövedelem [Szja tv. 65. § (1)d),da),db)] (2)


Biztos t i kifizet s ha nem ad mentes f szab ly kamatj vedelem szja tv 65 1 d da db 3

2011. 01. 01. változás: az előzőben ismertetett rendelkezést kell alkalmazni a befektetési egységekhez kötött „unit-linked” típusú biztosítások esetében is←itt pénzkivonás: biztosítástehcnikai tartalékok terhére történik.

[„bevétel csökkenthető: …. kivont díjtartaléknak (ideértve e törvény alkalmazásában a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások biztosítástechnikai tartalékát is) a kivonás előtti díjtartalékhoz viszonyított arányos részét azzal, ….. hogy a díjtartalék ismétlődő kivonása esetén az ismételt arányosítást a befizetett díjaknak a korábbi díjtartalék-kivonásoknál már figyelembe vett, arányosított díjakkal csökkentett részére kell elvégezni;]

Az arányosítás lényege megegyezik a 2010. évi szabállyal.

Bizt. „117. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a biztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható biztosítási veszteségekre biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.

(2) Biztosítástechnikai tartaléknak minősülnek:

… b) a matematikai tartalékok, ezen belül:

1. az életbiztosítási díjtartalék,

2. a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR); ….

… i) a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka;”

Kamatjövedelmet terhelő adómérték: 16 % [Szja tv. 8. § (1) bek.]

Más közteher nincs!

Átmeneti rendelkezés: Szja tv. 2011. január 1-től Szja tv. 84/G § (lásd később)

Biztosítói kifizetés, ha nem adómentes→főszabály: kamatjövedelem [Szja tv. 65. § (1)d),da),db)] (3)


Kamatj vedelemnek min s l biztos t si hozam kedvezm nye szja tv 65 3 bekezd s 1

Lényege: kamatjövedelemnek minősülő hozam 5 év utánfeleződik,10 év után nem adózik. Hatályos 2010. 01. 01-től.

Feltétel: a) biztosítási szerződés megszűnik, vagy

b) díjtartalék-kivonás kivonást megelőző 5, illetve 10 évnél régebben felhalmozott díjtartalék terhére történik.

a) Szerződés megszűnése esetén:

Kamatjövedelem megállapítására vonatkozó szabályok szerinti „hozam” –

-50 százaléka után fizetendő az adó, ha a szerződés megszűnésével a szerződés megkötésének ötödik fordulónapját követően keletkezik a kamatjövedelem ;

-100 százalékát nem kell jövedelemként figyelembe venni, ha kamatjövedelem a szerződés megszűnésével, a szerződés megkötésének 10. fordulónapját követően keletkezik.

Kamatjövedelemnek minősülő biztosítási hozam kedvezménye [Szja tv. 65. § (3) bekezdés](1)


Kamatj vedelemnek min s l biztos t si hozam kedvezm nye szja tv 65 3 bekezd s 2

b) Szerződés megszűnése nélkül (részvisszavásárlás):

hozam 50 %-a után fizetendő az adó→2011-ben adómérték 8 %

kamatjövedelem a szerződés megkötésének 4. fordulónapját követően keletkezik, feltéve: pénzkivonás kivonást megelőző 4 évnél régebben fizetett díj, s az arra arányosan számított hozam terhére történt (ha nem régebbire – nem csökkenthető a bevétel!)

hozamotnem kell jövedelemként figyelembe venni, ha: szerződés megkötésének 6. fordulónapját követően keletkezik a kamatjövedelem, feltéve: pénzkivonás a kivonást megelőző 6 évnél régebben befizetett díj és arra arányosan számított hozam terhére történt (ha nem vagy bevétel egésze, vagy 50 %-a minősül kamatjövedelemnek – időtől függően)

Egyszeri díjas szerződések után 4/6 év után kivont rész kivonásáig képződött hozam 8/0 százalékú adózású,

Többszöri díjfizetés esetén mindig a 4, illetve 6 évnél régebbi díjfizetéseknek betudható, kivonásig képződött (arányosítással megállapított) hozam lesz 8/0 %.

Kamatjövedelem bevallása

Kamatjövedelmet kifizető köteles megállapítani, levonni, bevallani [Szja tv. 65. § (2) bek. a)]; adatszolgáltatás - magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként – 1108-A-01 lap: 8. sor [Art. 31. § (7)]; magánszemély mentesül e jövedelem bevallása alól Szja tv. 11. § (3) bek. e)]

Kamatjövedelemnek minősülő biztosítási hozam kedvezménye [Szja tv. 65. § (3) bekezdés] (2)


Kamatj vedelemre vonatkoz szja tv beli v ltoz sok tmeneti rendelkez sek 1

2006. augusztus 31-ig kamatjövedelmet terhelő adó mértéke 0 %.

2006. szeptember 1-től20 % [2006. évi LXI. törvény egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 14. §-a alapján]

2009. december 31-éig:

a) 10 év lejáratú életbiztosítás adómentes,

b) – 10 évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás,

- maradékjog

adóköteles: kamatjövedelem [65. § (1) bek d)

2010. 01. 01-től

a)életbiztosítás – kivéve kockázati: halál – adómentessége megszűnt

b) kamatjövedelemként adóköteles:

da) biztosítási szerződéshez fűződő maradékjog,

db) életbiztosítási szerződés alapján – biztosító szolgáltatásából – hozam

c)2011. 01. 01. bekerül a díjkivonás arányosításánál : unit-liked életbiztosítás

adómérték: 16 %

Kamatjövedelemre vonatkozó Szja tv-beli változások - átmeneti rendelkezések (1)


Kamatj vedelemre vonatkoz szja tv beli v ltoz sok tmeneti rendelkez sek 2

Átmeneti rendelkezések:

1. átmeneti rendelkezés a 2006. szeptember 1-től hatályos rendelkezéssel függ össze: kamatjövedelem adójának mértéke 2006. szeptember 1-től a 2006. LXI. tv. alapján 20 %, de a 223. § (12), (13) bekezdése szerint

„(12) Az Szja tv. e törvénnyel megállapított 65. §-ának rendelkezéseit - a (13) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 2006. szeptember 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(13) A (12) bekezdés rendelkezése alapján c) az Szja tv. e törvénnyel megállapított 65. §-ában említett maradékjogból és lejárati szolgáltatásból származó jövedelemre az Szja tv. e törvénnyel megállapított 65. §-ának (2) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha a biztosítási szerződés megkötése 2006. augusztus 31-ét követően történt;”

Azaz a 2006. augusztus 31-éig megkötött biztosítási szerződések alapján megszerzett kamatjövedelem utáni adó mértéke: 0 %.

Kamatjövedelemre vonatkozó Szja tv-beli változások - átmeneti rendelkezések (2)


Kamatj vedelemre vonatkoz szja tv beli v ltoz sok tmeneti rendelkez sek 3

2.2006. szeptember 1. és 2009. december 31. között megkötött szerződések esetében - választási lehetőség: 2010. előtt hatályos rendelkezések szerinti adózást alkalmazhassa a hatálybalépést megelőzően biztosításba fektetett megtakarításainak hozama után [2009. CXVI. tv. 144. (17) bek.].

a) Ha 2006. szeptember 1. előtt kötötte a szerződést, és e szerződésre 2010. december 31. után nem teljesít elvárt díjon felüli díjbefizetést→nincs kamatadó

b)Ha 2006. szeptember 31. előtt megkötött biztosítási szerződésre 2010. január 31. után eseti – szerződés szerinti elvárt díjon felüli - díjakat fizet→díjtartalék azon részének és azzal arányos hozamának kivonása, mely az elvárt díjon felüli díj 2010. december 31-ét követő befizetés révén keletkezett (eseti, rendkívüli, soron kívüli díj) →adóköteles

Szerződés kötés napjának: 2010. december 31-ét követő első befizetés napja tekintendő.

[2-3. Szja tv. 84/ G(3) bekezdés]

Kamatjövedelemre vonatkozó Szja tv-beli változások - átmeneti rendelkezések (3)


Mikor nem alkalmazhat ak a kamatj vedelemre vonatkoz szab lyok 1

1/a)Más által magánszemély javára megfizetett biztosítási díj – ha:

- utóbb a biztosított az eredeti szerződő helyébe lép,

- az eredeti szerződő mindvégig kockázati biztosítás után fizette a biztosítás díját (nem alakította át lejárativá), a díj ezért adómentes volt,

- szerződésmódosítást követően „új” szerződő (egyben biztosított) határozattá alakítja → biztosítás adókötelessé válik

- biztosított nem fizeti meg a korábban adómentes, s az eredeti szerződő által megfizetett biztosítási díjak után azt az adókötelezettséget a visszavásárlás időpontjáig sem, mely amiatt vált adókötelessé, mert az életbiztosítási szerződés jellege megváltozott (kockázati→határozottá)

MAGYARÁZAT - következő dia.

Mikor nem alkalmazhatóak a kamatjövedelemre vonatkozó szabályok? (1)


Mikor nem alkalmazhat ak a kamatj vedelemre vonatkoz szab lyok 2

Magyarázat:

„nem alkalmazható” kamatjövedelemre vonatkozó „rendelkezés azon bevételre,…., amelyre jogosító életbiztosítási szerződés más - nem magánszemély - által fizetett díja vagy díjának egy része adómentesnek minősült, és a magánszemély - a szerződés átalakításával lehetővé vált díjtartalék-kivonásig - a díj, mint egyéb jövedelem után az adót nem fizette meg, …”[65. § (1) d)-db)]

Miért egyéb jövedelemként kell az adómentesből adókötelessé váló díjat figyelembe venni az adókötelezettség megállapításánál? Mert ez már nem a volt szerződő (munkáltató/kifizető) juttatása!

Bevételt a más által megfizetett biztosítási díjjal nem csökkentheti, csak a szerződés váltást követően saját maga által megfizetett biztosítási díjjal! ← 28. § (1) bek [„… bevételnek nem része a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás”]

E jövedelemre tehát nem a 65. § (1) bek d) pont, hanem magánszemély esetében 28. § egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók, biztosítót 27 % eho terheli. Biztosító adóelőleg kapcsán: 46-49. §

Csak akkor alkalmazható a kamatjövedelem, ha magánszemély a visszavásárlás időpontjáig megfizeti az adóköteles biztosítási díjat!

Mikor nem alkalmazhatóak a kamatjövedelemre vonatkozó szabályok? (2)


Mikor nem alkalmazhat ak a kamatj vedelemre vonatkoz szab lyok 3

1/b) Előző esetben csak akkor alkalmazható a kamatjövedelem, ha magánszemély a visszavásárlás időpontjáig megfizeti az adóköteles biztosítási díjat! A biztosítási díj adókötelezettsége egyéb jövedelemként merül fel a korábban adómentes jövedelem után kamatjövedelem alkalmazása esetén [lásd a 65. § (1) bek. d) pont befejező részét] Az adó megfizetéséről bizonyító erejű nyilatkozatot kell adnia a biztosító részére! (Előző dia)

Mikor nem alkalmazhatóak a kamatjövedelemre vonatkozó szabályok?(3)


Mikor nem alkalmazhat ak a kamatj vedelemre vonatkoz szab lyok 4

.

2.Befektetési egységhez kötött teljes életre szóló (eredetileg kockázati) életbiztosítási termék, mely előre meghatározott időpont után átváltoztatható határozott lejáratúra:

-addig adómentes díjú, míg kockázati, azaz álváltoztatásig,

-ha kifizető változtatja át←kamatjövedelem: adóköteles díjat meghaladó összeg [mivel kifizető alakította át, az adóköteles díj után az adót megállapítja jogviszony szerint, stb s ezzel csökkenthető a kifizetett összeg]

- szerződésváltás lehetősége – önmagában nem eredményez adókötelezettséget,

- ha szerződésváltás után magánszemély alakítja

ha adóköteles biztosítási díj után megfizeti az egyéb jövedelem szerinti adót→kamatjövedelem, (más közteher nincs)

ha nem fizeti meg →kifizetett összegre nem a kamatjövedelem, hanem az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók, biztosító 27 % eho.

Mikor nem alkalmazhatóak a kamatjövedelemre vonatkozó szabályok?(4)


Egy ni v llalkoz k saj toss gai 1

Alkalmazott javára kötött szerződés, kedvezményezett nem az egyéni vállalkozó→11. számú melléklet I. fejezet 5. pont szerinti – egyéni vállalkozó elismert költsége

Egyéni vállalkozó saját maga javára:

-ha nem vett igénybe adókedvezményt,

-bevétel, s ehhez szükséges feltételek érdekében kifizetett kockázatai életbiztosítás díja, üzleti tevékenysége indokolja - 11. sz. mell. I. fej. 9. pontja elismert költség

3. Ha egyéni vállalkozó alkalmazottai javára köti a szerződést, de kedvezményezett ő maga - kifizetett biztosítási díj biztosítóval szembeni követelés←nem számolhatja el költségként →egyéni vállalkozói tevékenységén kívül eső pénzkiadás →biztosított halála esetén fizetett díj 1. számú melléklet 6.6. pont szerinti adómentes bevétele, mint magánszemélynek. Egyéni vállalkozóként nincs bevétele.

Egyéni vállalkozók sajátosságai (1):


Egy ni v llalkoz k saj toss gai 2

Egyéni vállalkozó általi: „Visszavásárlás”

Alkalmazottaira kötötte, költséget nem számolhatott el, mert ő maga a kedvezményezett → vállalkozáson kívül eső; pénzkiadás→visszavásárlás, „magánszemélyként”, nem pedig egyéni vállalkozóként” →kamatjövedelem: [65. § (1) bek. d)]

Alkalmazottaira kötött, költségként elszámolhatta (nem ő a kedvezményezett) →elismert költség →visszavásárlás: vállalkozói bevétel [10. számú melléklet 10. pont];

Saját maga javára köti – tevékenysége indokolja →visszavásárlás: vállalkozói bevétel [10. számú melléklet 10. pont];

Saját maga javára köti, de költségként nem számolja (vagy nem számolhatja, mert tevékenysége nem indokolja) → „visszavásárlás” sincs tevékenységével összefüggésben → visszavásárlás magánszemélyként →kamatjövedelem [65. § (1) d)]

Egyéni vállalkozók sajátosságai (2):


Biztos t st rinto ad jogszab lyok 2006 2011 k z tt a v ltoz sok t kr ben k sz tette t th szab anna

Köszönöm figyelmet!


  • Login