A szervezeti egy ttm k d sek szintjei s szerepe a jelenkor szoci lis probl m inak megold s ban
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 27

A szervezeti együttműködések szintjei és szerepe a jelenkor szociális problémáinak megoldásában PowerPoint PPT Presentation


  • 54 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A szervezeti együttműködések szintjei és szerepe a jelenkor szociális problémáinak megoldásában. Dr Váry Annamária Klinikai és pályatanácsadó szakpszichológus, szervezetfejlesztési tanácsadó. Szociális problémák a jelenkorban. Szegénység Társadalmi kirekesztődés, Munkanélküliség

Download Presentation

A szervezeti együttműködések szintjei és szerepe a jelenkor szociális problémáinak megoldásában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A szervezeti egy ttm k d sek szintjei s szerepe a jelenkor szoci lis probl m inak megold s ban

A szervezeti együttműködések szintjei és szerepe a jelenkor szociális problémáinak megoldásában

Dr Váry Annamária

Klinikai és pályatanácsadó szakpszichológus, szervezetfejlesztési tanácsadó


Szoci lis probl m k a jelenkorban

Szociális problémák a jelenkorban

  • Szegénység

  • Társadalmi kirekesztődés,

  • Munkanélküliség

    Az Unió lakosságának mintegy 16% él szegénység által fenyegetve, ez azt jelenti, hogy minden 5 emberből egy.


T rt nelmi kitekint s

Történelmi kitekintés

  • 1975-ben tárgyalta először az EU a szegénység kérdését, majd valamivel később a társadalmi kirekesztődést is.

  • 1992-ben a szociálpolitika egyik fő céljaként fogalmazták meg a társadalmi kirekesztődés elleni harcot (Maastricht-i egyezmény).

  • 2000 – Európa Tanács megfogalmazza azokat a közös célokat, melyek elvezettek a nemzeti cselekvési tervekhez, „a koordinálás nyitott módszere” alapján.

  • 2006-tól kezdődően a nemzeti tervek beszámolói szociális téren három fő témára vonatkoznak, ezek: a társadalmi beilleszkedés, a nyugdíjak és a hosszú távú gondoskodás.


A szervezeti egy ttm k d sek szintjei s szerepe a jelenkor szoci lis probl m inak megold s ban

TÁVLATOK

Az inaktivitásból eredő káros gazdasági és társadalmi folyamatokért nem tehető felelőssé egyetlen intézmény sem, amely a kérdéssel foglalkozik, azonban mindegyik tehet azért, hogy csökkentse azok hatásait. A hatékonyságot ezen a területen a résztvevők stratégiai partnerségben történő együttműködése növeli. Az Unió jelenlegi álláspontja szerint[1], „az aktív integrációs politikák sikere számos szereplő részvételén és együttműködésén múlik. [1]Az Európai Közösségek Bizottsága, közlemény: A szociális védelem korszerűsítése a nagyobb társadalmi igazságosság és társadalmi kohézió érdekében: a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak aktív integrációjának elősegítése, Brüsszel, 2007.10.17. 4-5 oldal;


A t rsadalmi integr ci k vetelm nyei 1

A társadalmi integráció követelményei[1]:

  • 2006-tól Európa-szinten követelmény:

  • Az alapvető forrásokhoz való garantált hozzáférés biztosítása, jogok és szolgáltatások a társadalmi részvétel biztosítására, a kirekesztődés extrém formáinak kezelése és harc a diszkrimináció formái ellen, melyek kirekesztődéshez vezetnek.

  • Az aktív társadalmi beilleszkedés biztosítása mindenki számára, a munkaerőpiacon való részvétel támogatása, a szegénység és kirekesztődés elleni harc.

  • Annak biztosítása, hogy a társadalmi befogadást támogató szociálpolitika koordinálásban a kormányzat minden szintje és a releváns érintettek részt vegyenek …beleértve a gazdaságot, a költségvetést, az oktatást és képzést, valamint a strukturális alapok felhasználást.

  • [1]Developing local social action, 2008 január, UNCCAS 15 oldal;


T rsadalmi probl m k megold si alternat v i

Társadalmi problémák megoldásialternatívái

  • Az egyén szintjén

  • Együttműködésben

    • Csoportok

    • Szervezetek

  • Közösség-alapú megközelítésben

    A fenti módok ritkán találhatók meg tiszta formában, izoláltan.


A szervezeti egy ttm k d sek szintjei s szerepe a jelenkor szoci lis probl m inak megold s ban

Individuális megoldás:

Az egyén felelősségét hangsúlyozza, neki kell erőfeszítést tenni a helyzet megoldásáért.


Az egy ttm k d s szintjei

Az együttműködés szintjei

  • Integrált együttműködés

  • Szinergikus együttműködések

  • Stratégiai partnerség

  • Partnerség

  • Rendszeres formális kapcsolat

  • Eseti, formális kapcsolat

  • Informális kapcsolatok

  • Izolált működés


A szervezeti egy ttm k d sek szintjei s szerepe a jelenkor szoci lis probl m inak megold s ban

Együttműködés: egy társadalmi probléma megoldásában több szervezet a saját eszközeivel tevékenyen részt vesz.


Form lis egy ttm k d sek

Formális együttműködések

Kölcsönös információ csere

Ügyfélkörről általában, és konkrétan (pl. havonta)

Helyi munkaerő-piaci helyzetéről, pályázati lehetőségekről, programokról

Saját akcióikról, stb.

Közös fellépések, akciók

Állás-, képzési börzék, vállalkozói fórumok,

Új beruházással kapcsolatos munkahely teremtés, leépítések,

Támogatott projektek, célcsoport programok, esélyegyenlőségi programok

Térségi média (PR), „e” szolgáltatások, stb.

Szakmai fórumok

Egyeztető szakmai fórumok

Egyeztető szakpolitikai fórumok

Kölcsönös beszámolók, stb.


A szervezeti egy ttm k d sek szintjei s szerepe a jelenkor szoci lis probl m inak megold s ban

Szinergikus együttműködés: egy időben különböző hatások egymást erősítik


A szinergia hat sa

A szinergia hatása

  • Lényeges eleme az egyidejűség, a különböző támogatásoknak egy időben kell hatniuk.

  • Eltérő irányokból érkező hatások érvényesülnek: pl. képzés mellett egészségi állapot kezelése, segítő kapcsolat hatása, stb.


A szervezeti egy ttm k d sek szintjei s szerepe a jelenkor szoci lis probl m inak megold s ban

  • Integráció:

  • Egyes részek beilleszkedése egy egészbe

  • Tervszerű összekapcsolást

  • Összehangolás


Integr lt egy ttm k d s jellemz i

Integrált együttműködés jellemzői

  • Közös tervezés, közös célok

  • Hosszabb távú együttműködés

  • Egységes adatbázis

  • Összehangolt szolgáltatások

    • Közös értékelési rendszer

  • Munkamegosztás

  • Összehangolt fejlesztések


A szervezeti egy ttm k d sek szintjei s szerepe a jelenkor szoci lis probl m inak megold s ban

KÖZÖSSÉG ALAPÚ megközelítés: a helyi kezdeményezésekre fekteti a hangsúlyt


K z ss g alap megk zel t s

Közösség alapú megközelítés

  • A helyi közösség szerepvállalása a foglalkoztatási problémák kezelésében az Európai Unió foglalkoztatáshoz kapcsolódó prioritásainak egyike.

  • Szoros összefüggést mutat az integrált megközelítéssel:

  • minden megoldás a helyi közösség érintett szereplőinek/csoportjainak, összehangolt fellépésével valósul meg.

  • A legjobb példák gyakran az Európai Szociális alapok támogatásával kerülnek kidolgozásra.

  • Ismert példái a Paktumok


Az egy ttm k d st facilit l t nyez k

Szubjektív

elköteleződés

tájékozottság

A szakmai ismertek folyamatos bővülése

Újabb, segítő szakmák megjelenése

Jövőkép

Objektív

Irányelvek a szakpolitika szintjén

Források

EU kezdeményezések

CSR: corporate social responsibility

Az együttműködést facilitáló tényezők


Az egy ttm k d s akad lyai

Objektív – külső tényezők

a szervezeti működés, (racionális legális bürokráciák, változások)

Magas ügyfélszám

Erőforrások hiánya

A szakmai felkészültség túl specifikus, szűk területet érint

Nincs tradíciója az együttműködésnek

Fogalmi zavarok

Szűkös motiváló eszköztár

Szubjektív – belső tényezők

BIZONYTALANSÁG

Félelmek

Ellenállás

Elköteleződés hiánya

Megerősítések hiánya

Jövőkép hiánya

Szakmai kultúra hiányosságai

Többirányú leterheltség

Az együttműködés akadályai


A szervezeti egy ttm k d sek szintjei s szerepe a jelenkor szoci lis probl m inak megold s ban

JÖVŐKÉP: A társadalmi befogadás megvalósítása

  • - több EU közösségi kezdeményezés forrásai

  • hazai strukturális alapok

  • helyi összefogás és kezdeményezések


A fenntarthat szervezeti egy ttm k d s megalapoz sa synorg modell

A fenntartható szervezeti együttműködés megalapozása – SYNORG modell

  • Együttműködések a Van kiút- partnerségben a fogvatartottakért Equal projektben (bv. intézetek, Pártfogó felügyelői szolgálat, civil szervezetek, munkaügy), külföldi tapasztalatok megismerése.

  • Helyzetfelmérés és a partnerek igényeinek elemzése (kérdőívek a potenciális partnerek számára, a kapott adatok feldolgozása)

  • A helyi szintű együttműködések alapozás/megerősítése


Helyzetfelm r s s a partnerek ig nyeinek elemz se

Helyzetfelmérés és a partnerek igényeinek elemzése

Adatgyűjtés: kérdőíves és interjú, mely a célcsoporttal kapcsolatos attitűdre, együttműködésekre és szakmai ismeretekre, az infrastruktúrára kérdezett rá.

  • Büntetés-végrehajtási intézetek 10

  • Pártfogó Felügyelői Szolgálat,

  • Önkormányzatok, családsegítők 20

  • Munkáltatók/vállalkozók 29

  • Munkaügyi szervezet

  • Civil szervezetek 21


Eredm nyek

Eredmények

  • A megkérdezett minta alapján a munkáltatókról egy olyan kép bontakozik ki, amely szerint nem zárkóznak el a volt fogvatartottak foglalkoztatásától, de látják annak nehézségeit.

  • Az önkormányzatok szerepvállalása a volt fogvatartottak beilleszkedésének segítésében változó, úgy tűnik alacsonyabb intenzitású, mint ahogy azt feltételezni lehet.

  • a civil szervezetek részvételét a volt fogvatartottak munkaerőpiaci reintegrációjában elsősorban a szakmai oldalról kell erősíteni. Az elköteleződés létezik és az ügyfelek a látókörükben vannak


Szakmai nap a munkaer piaci reintegr ci t t mogat egy ttm k d sek kialak t s hoz

Szakmai nap a munkaerőpiaci reintegrációt támogató együttműködések kialakításához

CÉLKITŰZÉS

  • munkaerő-piaci reintegrációs tevékenység fejlesztése.

  • kapcsolatfelvétel, a folyamatban érintett szervezetekkel, intézményekkel a meglévő együttműködések továbbépítése, hálózatépítés, beleértve a civil szférát.

  • A munkáltatók megszólítása, bevonása, egyrészt azon munkáltatókat, akikkel már van kapcsolat, illetve további munkáltatók.

  • A jövőbeni pályázati együttműködések magalapozása (pl.TÁMOP 3.5.6.) előkészítése.

  • Helyi jó gyakorlatok felkutatása, bemutatása.


A szakmai napok

A szakmai napok

2008. április 18-30 között kerültek lebonyolításra,

Meghívottak:

  • Munkaügyi szervezet (helyi, és/vagy regionális szint)

  • Munkáltatók:

    • A közérdekű munka büntetés végrehajtásában közreműködő szervezetek.

    • Olyan gazdasági szervezetek, amelyek foglalkoztatnak volt elkövetőket.

    • Potenciális gazdasági szervezetek (akikkel még nem sikerült munkakapcsolatot kiépíteni).

  • Profitorientált vállalkozásokat tömörítő szervezetek:

    • Helyi iparkamarák, stb.

  • Helyi önkormányzatok, ezen belül szociális irodák képviselői,

  • Családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat,

  • Regionális Forrásközpontok,

  • Nonprofit szervezetek (alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok)

    • Olyan segítő szervezetek, akik hátrányos helyzetű személyek, csoportok foglalkoztatására specializálódtak. Előny, ha van olyan működő, vagy befejezett projekt, amelynek bemutatása tanulságos lehet a résztvevők számára.

  • Büntetés-végrehajtási intézet,

  • Szakképző szervezetek,

  • Egyéb


Tapasztalatok

Tapasztalatok

  • A munkáltatók nagyon szűk körben képviseltették magukat,

  • hasonlóan az önkormányzati intézmények képviselői is;

  • a munkaügyi szervezet – akár regionális szinten is –, képviseltette magát

  • a regionális képző központok is számos megyében megjelentek.

  • a regionális forrásközpontok, illetve

  • a civil szervezetek széles körű reprezentáltak voltak.


K vetkeztet sek

Következtetések

  • Az iparkamarák, az elsődleges munkaerő-piaci munkáltatók munkaerő igényét a piaci mozgástér határozza meg, bizonyos szakmákban munkaerő hiány van.

  • A munkáltatók számára kevéssé vonzó az elkövetők foglalkoztatása. Az alacsonyabb képzettséghez kötött, szakképzetlenség nélkül betölthető álláshelyekre inkább túlkínálat van.

  • Az elsődleges munkaerő-piaci munkáltatókat kevéssé motiválja, hogy a hátrányos helyzetűek mellett segítő szervezet áll, amely segíti őt a szociális, életvezetési vagy krízishelyzetek kezelésében.

  • A regionális képző központok és a pártfogó felügyelői szolgálat között alacsony szintű az együttműködés; a képző központok kínálata nincs összhangban a munkaerő-piaci igényekkel.

  • A pártfogó felügyelők szűk körében ismert, hogy az egyes szakmák kompetenciákra lebontottak, és egyre több képzési program ennek mentén halad.


K sz n m a figyelmet

Köszönöm a figyelmet!


  • Login