Ovide Decroly pedagógiája

1. Ovide Decroly pedagógiája

2. A reformpedagógia első fejlődési szakaszának egyik jeles személyisége Ovide Decroly (1871-1932). • Pályáját orvosként kezdte, majd Montessorihoz hasonlóan a fogyatékos gyerekek nevelésével kezdett el foglalkozni majd 1901-ben menhelyet alapított kezelésükre és tanulmányozásukra. • Az egészséges gyerekek számára, 1907-ben nyitotta meg „ Ermitage” nevű magániskoláját Brüsszelben. • Gyakorló tanári tevékenysége mellett az 1910-es évektől pedagógiai főiskolai tanár, majd a brüsszeli egyetem pszichológia- és gyógypedagógia-professzora (1920-).

3. Gyakorlati tapasztalatai alapján írta meg a népszerű pedagógiai munkáit: • 1914-ben „ A nevelő játékok” (Les jeux educatifs) • 1921-ben „A megújuló iskola felé” (Vers l’école renovée) • 1929-ben „ A globalizáció funkciója és az oktatás (La function de globalisation et son application dans l’ensiegnement). • Ezek a kötetek tették méltán ismertté pedagógiai gondolatait. Ezek nyomán, módszere széles körben vált ismertté. • Decroly pedagógiai koncepciójának alakulására jelentős hatást gyakorolt Herbert Spencer evolúciós alapokon álló pszichológiája és pedagógiája.

4. Az érdeklődési központok • Decroly is hangoztatja azt az alapelvet, hogy az élet természetes rendjéhez alkalmazkodó fejlődéshez maga a természet adja meg a megfelelő alapokat és feltételeket. • Ezt fejezi ki iskolája az „Ermitage” homlokzatán álló felirat: „ L’ École pour la vie par la vie”, ami egyben pedagógiai koncepciójának rövid foglalata is, azaz: az iskolának az élet által kell növendékét felkészítenie az életre. • Az élet legősibb, legigazabb foglalata viszont a természet, amely „a nappalok és éjszakák, nyarak és telek, születés és halál, fizikai, kémiai, asztronómiai, biológiai jelenségek előre meghatározott egymásutánjában nyilvánul meg […], abban a formában, ahogyan van, vagy ahogy az ember a maga számára szükségletének és ízlésének megfelelően alakítja.”

5. Az érdeklődési központok • Az igazán hatékony iskola ebbe a természeti keretbe helyezi a világ közvetlen tapasztalati köréből kiválasztott ismereteket a gyereket a gyerek legáltalánosabb, legmélyebb, legalapvetőbb szükségleteinek megfelelően. • Mindezt négy alapvető terület úgynevezett érdeklődési központ (centres d’inérét) köré csoportosítja. Ezek: 1. Táplálkozás 2. Védekezés az időjárás viszontagságai ellen 3. Védekezés a veszedelmek és az ellenségek ellen 4. Közös munka

6. Az életre felkészítő iskolának képessé kell tennie a gyermeket saját szükségleteinek kielégítésére, illetve annak belátására, hogy mindez a többi ember, a társadalom értékeinek figyelembevétele alapján lehetséges. • Ennek megfelelően a tananyag további két koncentrikus körre tagolódik: • a). a gyermek önmagára vonatkozó ismereteire • b). természeti és társadalmi környezetre vonatkozó, egyre bővülő ismeretrendszerre (föld, állatok, növények, víz, levegő, ásványok, világegyetem, társadalom, család, iskola).

7. A tananyag tekintettel kell lennie az ismeretek elsajátításának módjára is. • Ennek megfelelően a megismerő tevékenységét a közvetlen megfigyelésre(observation), érzékszervi tapasztalatszerzésre kell alapozni már a tanterem berendezésével is (pl. akvárium, terrárium, élő növények, stb. elhelyezésével). • A térben és időben távolabbi dolgok és jelenségek közvetett megfigyelése(assotiation) során (földrajz, történelem) is törekedni kell a megfelelő szemléltetésre. • A harmadik ismertkörhöz, a kifejezéshez (expression) tartozik az írás, olvasás, fogalmazás, ének, kézimunka rajz, testgyakorlás.

8. Decroly oktatási programja a különböző ismereteket nem tagolja tantárgyakba, azokat a különböző gyermeki foglalkozásokhelyettesítik. • A tananyag kiválasztásának ez a rendje lehetővé teszi az életszerű alkotómunkát, a gyermek „saját mértéke szerinti” oktatását. • A Decroly- intézetben a munka teljesen szabadon folyik. A tanító itt sem direkt módón irányít, hanem kérdések megfogalmazásával, feltevésével egészíti ki s gyermek ismereteit, orientálja megfigyeléseit, felügyel munkájára. • Az iskola valóságos társadalmi közösségé válik, a gyermekek egymást támogatva, közösen tevékenykednek, a mozgás, élet légkörét viszik be az épület falai közé.

9. A globalizációs módszer • Decroly módszertanát is a gyermeki fejlődés sajátosságaira, érdeklődésének természetére alapozza. • Véleménye szerint az iskolai oktatás kezdeti szakaszában a gyermeki megismerésben az elsődleges szükségletek kielégítését szolgáló perceptív érdeklődés dominál, ezért kerülnie kell- a hagyományos iskolára jellemző-elvont gondolkodás műveleteinek (analízis- szintézis) alkalmazását. • Helyette a gyermek ezen életkorára, gondolkodásának sajátosságaira alapozó megismerési forma, a „globalisation” alkalmazását javasolja, amelyre a gyermek környezetéről szerzett összefüggő, elnagyolt benyomások a jellemzőek. • A fenti elvnek megfelelően a természettudományos, földrajzi, történelmi ismereteket nem a tudományra, hanem a térben és időben zajló élet tapasztalatai elemeire alapozza.

10. Decroly szerint a gyermek így szerzett, látszólag összefüggéstelen tapasztalati anyagát ismerteti a megfelelő érettség elérése után- amikor kialakul természet-, földrajz- és időszemlélet- önállóan rendszerezi majd. • Ebben az életkorban az iskolának a gyermek természetes, tapasztalatszerzésen alapuló ismeretszerzéshez kell megteremtenie a feltételeket. • Ehhez nyújtanak segítséget az osztályteremben található természetes szemléltető eszközök (akváriumok, terráriumok, élőlények stb.), valamint a tanulók által készített gyűjtemények (kép levelezőlap, bélyeg, arckép, termény, kőzet stb.), az illusztrált történelmi művek, térképek, tanulmányi kirándulások.

11. Az írás-olvasás tanítását – mivel ezek a gondolatok kifejezésének már elvontabb fogalmi szintű formái – 8 éves kortól a legajánlatosabb elkezdeni a globalizáció módszerével. • Ennek főbb lépései Decroly szerint a következő módón alakulnak: • 1). teljes, cselekvést kifejező mondatok olvasása, írása • 2). szavak elvonása • 3). szútagokra bontása • Véleménye szerint ezzel a módszerrel elérhető, hogy a gyermek az írást első pillanatától kezdődően a gondolatközlés, az olvasást pedig ismeretszerzés alapvető eszközének tekintse. • Megjegyzi azonban, hogy a nem kellő szakszerűséggel alkalmazott módszerek következtében- például, ha nem történik meg a szótagokra bontás- a gyermeknek később komoly olvasási, helyesírási problémái lehetnek.

12. Decroly pedagógiájában fontos szerep jutott az úgynevezett nevelő játékoknak (jeux educatifs), amelyeket egyrészt a különböző ismeretek begyakorlása, másrészt az új ismeretek iránti érdeklődés felkeltése során használt. • A fő cél- a játék segítségével- a szándékos figyelem, az irányított tevékenység útjának előkészítése volt. • Játékai kidolgozásakor számos elvet, megoldást vett át Goddard, valamint Montessori útján Itard, Bournevill játékaiból.

13. Köszönöm a figyelmet!