Digitális korlátok

1. Digitális korlátok Mátrai Gábor elnökhelyettes INFOTÉR PARLAMENT 2011. június 2.

2. Az európai digitális menetrend (2010-2015) A menetrend hét pillére Uniós szintű intézkedések Élénk egységes digitális piac 2010 2011 2012 1 • Az IKT-szakemberek és –felhasználók számára szükséges kompetenciák azonosításához és elismertetéséhez eszközök kifejlesztése • Átfogó uniós mutatók kidolgozása a digitális kompetenciák és a médiaműveltség méréséhez • E-személyazonosítás és e-hitelesítés kölcsönös elismerése • Javaslat a kicserélhető beteg-adatok minimális köréről • Javaslat az EU digitális közkönyvtárának finanszírozási modelljére • Online képzési eszköz kidolgozása pl. online fogyasztói jogok, E-kereskedelem, adatvé-delem, médiaműveltség szociális hálózatok témákban • Közhivatalok webes elérhetőségének biztosítása 2015-ig • IKT-ágazat energia-hatékonysága közös módszerei kidolgozása • A környezeti információk irányelv felülvizsgálata • Fehér Könyv az elektronikus közbeszerzésben rendelkezésre álló kapacitások összekapcsolására • Európai Szociális Alapról szóló rendeletben (2014-2020) kiemelten kell foglalkozni a területtel • Zászlóshajó kezdeményezés: „Új munkahelyekhez szükséges új készségek” – az IKT*-készségek és IKT-foglalkoztatás ágazati tanácsának felállítása • A fiatal és visszatérő női munkaerő nagyobb arányának előmozdítása az IKT-munkaerőpiacon Interoperabilitás és közös szabványok 2 Bizalom és biztonság 3 Nagy sebességű és szupergyors hozzáférés 4 Kutatás és innováció 5 Digitális jártasság, digitális készségek, digitális inklúzió 6 Társadalmi előnyök biztosítása 7 *Információs és Kommunikációs Technológiák

3. Az EU szabályozási keretrendszere BEREC, NRA és egyéb hatóságok A 2009 novemberében elfogadott EU szabályozási csomag négy fő területen jelent változást: Átláthatóság NRA függetlenség Megerősített tájékoztatás és védelem • Piacszabályozás • Spektrum • Intézmények A hagyományos hatósági munkában eddig is ismert folyamatokat és feladatokat ölelnek fel. Új vagy módosított eljárások Adatfeldolgozás biztonsága Hálózatokbiztonsága/integritása Funkcionális szétválasztás USO Szolgáltatóváltás Digitális jártasság / digitális készségek Különösen a fogyasztói jogokat érintő új területeken a legtöbb szabály még kidolgozatlan, vagy éppen megújításra szorul. Szerződések • Fogyasztók NGN beruházások ösztönzése Hatékonyabb spektrumgazdálkodás Szélessávot mindenkinek Fogyatékkal élők Másodlagos spektrumkereskedelem A szélessávú internet egyre szélesebb körben történő elterjedése, az új típusú hozzáférési módok, valamint az új típusú médiatartalmak megjelenése újfajta (digitális) jártasságot és (digitális) készségeket igényelnek. Technológia- és szolgáltatás- semlegesség

4. Pillanatkép az internet penetrációról Penetráció alakulása az EU-ban és Magyarországon, 2005-2010. Növekedés 2005-2010 EU 265% HU 430% Forrás: KSH tájékoztató Forrás: Broadband access in the EU: situation at 1 July, 2010.

5. „Szélessávú teljesítmény index” Kínálat Kereslet Vidéki lefedettség Verseny Ár Minőség Fejlett szolgáltatások igénybevétele Társadalmi-gazdasági kontextus Fejlett szolgáltatások igénybe vétele Társadalmi-gazdasági kontextus BB lefedett-ség a vidéki terüle-teken platform-verseny országos lefedett-ség BB hf*-i díjak / 512 kb/s- 1 Mb/s átlagos díja hf-i díjak / 1-2 Mb/s átlagos díja a normál ár mediánja Átlagos sebesség 2 Mb/s feletti szolgáltatások előfizetői (%-ban) üzleti előfizetők által használt internet szolgálta-tások szoftverek, zene, játékok, e-Gov egyéni letöltései bizalom az e-bankolás-ban és online vásárlásokban e-jártasság állandó Internet-haszná-lat PC és 3G penet-ráció ICT kiadások / fő Forrás: „Indexing BroadbandPerformance”(DG INFSO) 21. hely 20. hely

6. Internetező generációk* A tizenévesek beleszülettek az internet és a mobil telefon által uralt kommunikációs környezetbe, ezen eszközök használata számukra magától értetődő, probléma nélküli. Internethasználók száma és arányaa 14-69 éves lakosságban A kommunikációs technológiák magyarországi elterjedésének megfelelően az elemzésben négy generációt különböztetünk meg, melyeket a népességstatisztikában szokásos elnevezésekkel illetünk. Ezek a generációk eltérő kommunikációs környezethez szocializálódtak, ily módon a jelenleg használatos kommunikációs eszközökhöz, és különösen az internethez való viszonyuk is más. Gen BB A II. világháború és a „baby boom” idején (1940-1960) születettek, akik ma 51-69 évesek. Születésük idején a magyar lakosság körében a rádió volt az egyetlen elterjedt kommunikációs technológia. Gen X Az1961-1976 között születettek, akik ma 35-50évesek. Születésük idején a fekete-fehér tévé és a hordozható rádió már elterjedt kommunikációs technológia volt. Gen Y Az1977-1990 között születettek, akik ma 21-34évesek. Tipikusan a Gen BB gyerekei. Születésük idején a színes tévé és a vezetékes telefon már elterjedt kommunikációs technológia volt. Gen Z Az1991 óta születettek, akik ma 14-20 évesek. Tipikusan a Gen X gyerekei. E generáció feltöltődése folyamatban van. Egyelőre csak kis értékű javakról hoznak önálló vásárlói döntést, mert még nem keresők, a szüleikkel élnek, de a szülőkön keresztül a nagyobb értékű javak vásárlását is befolyásolják.Születésük idején az internet és a mobil telefon már elterjedt kommunikációs technológia volt. Az előző generációknak adaptálódniuk kell(ett) az új technológiákhoz. Ez az első generáció, amely beleszületett a modern médiakörnyezetbe, ezért őket internet generációnak vagy digitális bennszülötteknek is nevezik. E generáció preferenciái befolyásolják a leginkább, hogy a közeljövőben mely technológiák fognak fejlődni, elterjedni és melyek fognak visszaszorulni, illetve hogy a médiakonvergencia milyen irányban halad tovább. Jelenleg az általuk preferált meghatározó médiatechnológiák a következők: worldwide web, instant messaging, YouTube, Facebook, mp3 lejátszó, mobil telefon, sms, okostelefon 4 435 35% 60% 76% 90% *A 70 évesek és idősebbek között csak szórványosan akad internetező, de a 14 évesnél fiatalabbak körében nem elhanyagolható a számuk. Sokan az általános iskolában, sokan otthon interneteznek. A Gen Z-ben vannak már olyanok is, akik 3 éves korukban kezdtek internetezni. Forrás: Ariosz/NRC: NMHH - Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében c. kutatás 2010 (személyek n=4435)

7. Internetezés és nyelvtudás A magyar lakosság elenyésző hányada olvas külföldi újságot, hallgat, néz idegen nyelvű rádió-, tévéadást. Az internet révén azonban tömegek kerülnek kapcsolatba más kultúrákkal, különösen a fiatalok közül. Nyelvtudás foka Idegen nyelvű web site-ok látogatása angol más idegen nyelv Az internetezők 70%-a tud valamilyen fokon angolul és a 66%-a tud más idegen nyelven. Az idősebb generációk felé haladva drámaian csökken a nyelvtudás, különösen az internetezésben legfontosabb angol nyelv ismerete. A legidősebb generációban relatíve tízszer annyian vannak, akik nem tudnak angolul, mint a legifjabb generációban. Használat céljából 68%, olvasás céljából 45% szokott idegen nyelvű web site-okat látogatni. Napi vagy heti többszöri rendszerességgel használat céljából 35%, olvasás céljából 17% teszi ezt. Az idegen nyelvű site-ok látogatása - mind használat, mind olvasás céljából - a két ifjabb generáció többségénél, a két idősebb generáció kisebbségénél fordul elő. Az állandó (napi vagy heti többszöri) használat a Gen Z-ben már a többségre jellemző. Az idegen nyelvű site-ok látogatása a nyelvtudást is fejleszti, és vannak olyan internetezők, akik az internet révén tanultak meg minimális fokon angolul, vagy ennek hatására kezdték meg a nyelvtanulást. Forrás: Ariosz/NRC: NMHH - Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében c. kutatás 2010 (személyek n=3389)

8. Internethasználati jártasság • A fiataloksokkal jártasabbakaz internetezésben az idősebbeknél. Döntő tényező, hogy ki hány évesen kezd internetezni. Aki 30 éves koráig nemrendszeresinternetező, azáltalábannem jut el azátlagosszintre. A fiatalok kifejlettebb internethasználati jártasságának több oka van: - gyerekként tanulták, amikor a tanulási képesség jobb, mint később - iskolában (is), azaz módszeresen tanulták, nem autodidakta módon, ahogyan az idősebbek zöme - internethasználati múltjuk azonos hosszúságú vagy nem sokkal rövidebb, mint az idősebbeké - generációjukban "kötelező" az internetezés, míg az idősebbek esetében nem érvényesül ilyen erővel a kortárscsoport nyomása - ahhoz, hogy valaki jól megtanuljon internetezni, sokat kell interneteznie, és az embereknek diákkorukban sokkal több a szabadidejük, mint keresőként - a diákok információk, tapasztalatok átadásával segítik egymást az internetezés megtanulásában, míg sok felnőttnek nincs kitől tanulnia, ha a munkájához nem kell internet - a web sokkal inkább a fiatalok, mint az idősek ízlésének, igényeinek igyekszik megfelelni - tudnak idegen nyelveket, így nemcsak a sok tekintetben szegényes magyar webet látogatják, hanem a jóval vonzóbb nemzetközi élvonal kínálatát is használják, így gazdagabb a tapasztalatuk és a tanulást, megszokást igénylő újdonságok előbb érnek el hozzájuk Szubjektív mutató1-5 skála Objektív mutató0-8 skála Forrás: Ariosz/NRC: NMHH - Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében c. kutatás 2010 (személyek n=3389)

9. A digitális önbizalom hiánya, mint korlát • A digitális szolgáltatások további terjedésének egyik alapvető korlátja: • az egyéni motiváció, az önbizalom hiánya, az ebből is táplálkozó általános tájékozatlanság, alacsony „tudás és készség” szint, mind az egyének, mind a vállalkozások szintjén • ez igaz a szolgáltatásokat már használókra és az azt még nem használókra is • bizonyos társadalmi rétegek (pl. nyugdíjasok, falvakban élők, alacsony végzettségűek) alig vagy egyáltalán nem használják a netet ► digitális írástudatlanság • a korábban (pl. iskolában) netet használók közül sokan nem folytatják azt, illetve akik használják, azok is csak egyoldalúan, az opciók egy szűk, behatárolt körére szorítkozva, ill. nem megfelelően használják a digitális írástudás kínálta lehetőségeket ► digitális diszgráfia • az oktatási rendszer (alap-, közép-, felsőfokú és felnőtt képzés) nem koherens, minőségében igen eltérő, nem biztosítja az alapképességek, illetve speciális digitális ismeretek megszilárdítását és kibontakozását, magabiztos használatát, egyáltalán a használatot

10. A digitális önbizalom megteremtésének lehetséges eszközei • a szélesebb értelemben vett oktatási rendszer célirányos átalakítása: a digitális szolgáltatások használatát, a digitális írástudást az iskolai alapképzés meghatározó részévé kell tenni és a közép- és felsőfokú képzésben a speciális és differenciált ismeretekre való törekvést kell előtérbe helyezni • a kötelező iskolai oktatás keretein túl is szervezni kell az edukáció intézményi rendszerét (az oktatási rendszerből frissen kikerültekre, ill. az azt már régen elhagyókra kiemelten koncentrálva • a munkaerő-piaci versenyképesség és mobilitás folyamatos (strukturált alapokon történő) képzésen keresztüli erősítése • a kevés, fregmentált és nem jelentős motivációs programok helyett motiváló, bőséges és színes programválasztékot • a civil és a piaci szereplők elkülönülten kezdeményezett programjainak összehangolása • az állami, kormányzati szerepvállalás erősítése (pl. az időben és térben eltérő programok koordinálásával, a pénzügyi források hatékonyabb allokációjával) • megfelelő szabályozási környezet és keretek megteremtése, hatékony működtetése • a digitális önbizalom „soft” eszközökkel történő megteremtése és erősítése iparági kezdeményezések katalizálásával • az ön- és társszabályozás ösztönzése • a kulturális és oktatási közjavak digitalizálása és az azokhoz való hozzáférés állampolgári jogon történő biztosítása • a nyilvános adatbázisok katalogizálása, az azokhoz való hozzáférések biztosítása

11. Digitális közbiztonság – Digitális értékeink megóvása • Az internet penetráció növelésének, széleskörű használatának, elterjesztésének meghatározó szereplője: • az állam (annak törvényhozói és végrehajtói hatalmi ágai) • az államnak példát kell mutatnia a digitális technológia alkalmazása, költséghatékony és megbízható használata terén (e-kormányzat) • az államnak élen kell járnia a biztonságosan és hatékonyan működő digitális közigazgatási szolgáltatások bevezetésében, egyszerű és felhasználóbarát, a mindennapi életet megkönnyítő és így a társadalmi költségeket csökkentő működtetésében (e-közigazgatás), amely lehetővé teszi pl. az állampolgárok és a vállalkozások ügyintézési idejének lerövidítését • körvonalazni kell a digitális magánszféra és közszféra határait • biztosítani kell a digitális személyes és magán (jogi személyeké is) adatok védelme és az adatkezelés átláthatóságát • lehetővé kell tenni a digitális közszolgáltatásokhoz való diszkriminációmentes hozzáférést (nem feltétlenül az infrastruktúra kiépítésével) • érvényesíteni és betartatni kell az egyenlő elbánás elvét– különös tekintettel az egyre szélesebb körben terjedő digitális technológiákban rejlő, korábban ismeretlen lehetőségekre (hatalmas adatbázisok, speciális keresési lehetőségek …)

12. Digitális közbizalom – Digitális Társadalmi Szerződés • A digitális szolgáltatások terjedésének további meghatározó tényezője: • a digitális biztonság, digitális közbiztonság, azaz a digitális hálózatok, eszközök, adatok, információk és – nem utolsó sorban – a felhasználók védelme a hálózat üzemeltetők, a szolgáltatást nyújtók, a tartalom és platform szolgáltatók, a jogszabályalkotók, hatóságok közös gondolkodása, fellépése, együttes kommunikációja mellett • a korábban megrendült közbizalom helyreállítása mellett a társadalmi és a gazdasági fejlődéshez kiemelten járulhat hozzá a digitális közbizalom megteremtése, fenntartása és folyamatos erősítése • a digitális közbizalom – politikai nyomás nélkül – a civil társadalom aktív részvételével és alapjainak hosszú távra konszenzussal történő meghatározásával alakítható ki (Digitális Társadalmi Szerződés) • a digitális közbiztonság tekintetében a hírközlési és virtuális hálózatok integritása, a nyújtott szolgáltatások állandó minősége, a felhasználók személyes adatai és „titkai” védelme, kiemelt társadalmi csoportok (különösen a kiskorúak) védelme és a digitális kalózkodás és digitális adat- és információ-lopás elleni védelem együttes kezelése szükséges, mivel ezen területek külön-külön és összességükben is alapvetően meghatározzák a felhasználók (és a felhasználásról döntők) digitális biztonságérzetét • a digitális közbiztonság biztosítása érdekében több szereplő összehangolt munkájára van szükség a hálózat üzemeltető/szolgáltató központi szerepe mellett • ► tanárok: felhívni a figyelmet a veszélyekre és azok következményeire • ► szülők, nevelők: szerepük hasonló a tanárokéhoz, de bizonyos tartalmak felhasználását proaktívan is meggátolhatják (szerzői joggal • védett tartalmakhoz való hozzáférés kiszűrése) • ► szolgáltatói és/vagy iparági „döntnökök”: előzetesen beépített, konkrét tartalmakhoz való hozzáférés tiltása (pl. a német ISP-k • a pedofil tartalmú honlapokhoz való hozzáférést egységesen korlátozták) • ► hatóságok: illegális tevékenységek üldözése, jogi eszközökkel történő fellépés • naprakész, átlátható, jól és érthetően kommunikált felhasználói szabályzatok és protokollok alkalmazása • a szolgáltatók szintjén is alkalmazható „Oktass, ösztönözz, kényszeríts” elv

13. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!