llami sz mvev sz k
Download
Skip this Video
Download Presentation
Állami Számvevőszék

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 39

Állami Számvevőszék - PowerPoint PPT Presentation


  • 95 Views
  • Uploaded on

Állami Számvevőszék. State Audit Office of Hungary. II. ÁSZ Ellenőrzési TAPASZTALATOK. Helyi önkormányzati költségvetési szabályozórendszer céljai. Általános költségvetési célok. Szabályozórendszeri célok a helyi önkormányzati költségvetés. kiadási oldalán. bevételi oldalán.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Állami Számvevőszék' - jihan


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
llami sz mvev sz k

Állami Számvevőszék

State Audit Office of Hungary

slide2

II.

ÁSZEllenőrzési TAPASZTALATOK

helyi nkorm nyzati k lts gvet si szab lyoz rendszer c ljai
Helyi önkormányzati költségvetési szabályozórendszer céljai

Általános költségvetésicélok

Szabályozórendszeri célok a helyi önkormányzatiköltségvetés

kiadási oldalán

bevételi oldalán

  • Helyi érdekeltség megteremtése
  • Ösztönzés a hatékony és takarékos feladatellátásra
  • Saját forrás növelési érdekeltség
  • Szolgáltatási minimum, biztonságos feladatellátás garantálása (eltérő típusú önkormányzatok számára)
  • Hozzájárulás az
  • eltérő feladatokhoz és a
  • különböző fajlagos költségek miatt
  • Támogatás a forráslehetőségek különbségeinek kiegyenlítésére
  • Területi kiegyenlítés (azonos típusú önkormányzatok között)
  • Támogatás a fajlagos költségekben meglévő különbségek közelítésére
  • Támogatás a bevételi kapacitások kiegyenlítésére

Állami Számvevőszék

slide9

Az eszközök értékének megjelölésénél a legfőbb hiányosságok, amelyek miatt a könyvviteli mérlegben szereplő vagyon értéke nem tekinthető valósnak:(1)

  • a tárgyi eszközökhöz tartozó ingatlanok, gépek, berendezések és járművek bruttó nyilvántartási értékei 1969. év óta nem követték az évenkénti inflációt, illetve a forgalmi értékváltozást semmilyen mértékben, erre a számviteli előírások nem adtak lehetőséget;
  • az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanok közül nyilvántartási érték nélküli a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok, erdők, egyéb földterületek, vizek és közcélú vízi-létesítmények többsége;

Állami Számvevőszék

slide10

Az eszközök értékének megjelölésénél a legfőbb hiányosságok, amelyek miatt a könyvviteli mérlegben szereplő vagyon értéke nem tekinthető valósnak: (2)

  • a beépített ingatlanok földterülete, valamint a beépítetlen lakó- és üdülőtelkek nyilvántartási érték nélküli. A számviteli nyilvántartásban értékkel nem szereplő ingatlan eladási árából származó bevétel – bármilyen áron is történt az eladás – vagyonnövekményt eredményez a vagyonmérlegben még akkor is, ha lényegesen a reális forgalmi ár alatt, annak töredékéért adták el azt. Az önkormányzatok 70%-a a vizsgálat során jelezte, hogy a jogszabályban előírt egyedi értékelés elvégzéséhez kellő szakmai felkészültséggel és pénzügyi fedezettel nem rendelkezik;

Állami Számvevőszék

slide11

Az eszközök értékének megjelölésénél a legfőbb hiányosságok, amelyek miatt a könyvviteli mérlegben szereplő vagyon értéke nem tekinthető valósnak: (3)

  • az 1992-1999. évek között önkormányzati forrásból megvalósult infrastrukturális létesítményeket (pl. gáz- és elektromos hálózatok) jellemzően az önkormányzatok nem aktiválták (nem vették tulajdonba), ezért azok nem szerepelnek értékkel az önkormányzatok vagyonmérlegében.
  • nem minden részesedés szerepel a számviteli nyilvántartásban és a részesedések esetleges értékvesztését többnyire nem számolták el, ezáltal megsértették a számviteli törvény előírását.

Állami Számvevőszék

a vagyonlelt r vagyonkimutat s tartalma 1
A vagyonleltár (vagyonkimutatás) tartalma(1)
  • Az Áht. 2001. január 1-től hatályos 118. §-a szerint a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal kell zárszámadáskor a helyi önkormányzatnak a vagyonkimutatást a képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatnia. Ez a vagyonkimutatás célszerűen megegyezik az Ötv. 78.§ (2) bekezdésében előírt, a zárszámadáshoz csatolandó vagyonállapotot kimutató leltárral (kétféle tájékoztatás indokolatlan).

Állami Számvevőszék

slide13

III.

Ellenőrzési folyamatTERVEZÉSE

helyi nkorm nyzati k lts gvet si szab lyoz rendszer c ljai1
Helyi önkormányzati költségvetési szabályozórendszer céljai

Általános költségvetésicélok

Szabályozórendszeri célok a helyi önkormányzatiköltségvetés

kiadási oldalán

bevételi oldalán

  • Helyi érdekeltség megteremtése
  • Ösztönzés a hatékony és takarékos feladatellátásra
  • Saját forrás növelési érdekeltség
  • Szolgáltatási minimum, biztonságos feladatellátás garantálása (eltérő típusú önkormányzatok számára)
  • Hozzájárulás az
  • eltérő feladatokhoz és a
  • különböző fajlagos költségek miatt
  • Támogatás a forráslehetőségek különbségeinek kiegyenlítésére
  • Területi kiegyenlítés (azonos típusú önkormányzatok között)
  • Támogatás a fajlagos költségekben meglévő különbségek közelítésére
  • Támogatás a bevételi kapacitások kiegyenlítésére

Állami Számvevőszék

a tervez si folyamat elemei szakaszai a k vetkez k
A tervezési folyamat elemei, szakaszai a következők:
  • az önkormányzat tevékenységének, működésének megismerése;
  • az ellenőrzési kockázat becslése, súlypontok képzése;
  • az ellenőrzési munkaprogram összeállítása.

Állami Számvevőszék

az nkorm nyzati tev kenys g megismer s nek alapvet k ls forr sai
Az önkormányzati tevékenység megismerésének alapvető külső forrásai

az önkormányzatok működését meghatározó jogszabályok, melyek rögzítik az önkormányzat:

  • kötelezően ellátandó feladatait;
  • központi támogatásának, finanszírozásának rendjét;
  • gazdálkodására vonatkozó szabályokat;
  • költségvetési beszámolójára vonatkozó speciális előírásokat;
  • adatszolgáltatási (beszámolók, jelentések) kötelezettségének tartalmát, rendszerét stb.

Állami Számvevőszék

az nkorm nyzat tev kenys g nek m k d s nek megismer se i
AZ ÖNKORMÁNYZAT TEVÉKENYSÉGÉNEK, MŰKÖDÉSÉNEK MEGISMERÉSE I.

A megismerés alapjául szolgáló belső tényezők közül a legfontosabbak a következők:

  • a feladatellátás szervezeti keretei (saját intézménnyel, a polgármesteri hivatalhoz integráltan, gazdasági társasággal, stb.), a bekövetkezett változások és azok okai;
  • az önkormányzat által ellátott önkéntesen vállalt feladatok köre, a feladatokban bekövetkezett változások és azok okai;
  • az önkormányzat választott tisztségviselőinek, bizottságainak száma, a bekövetkezett változások (polgármester, alpolgármester(ek) jegyző);
  • a pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó szervezet felépítése, működésének szabályozottsága;
  • az önkormányzat pénzügyi, vagyoni helyzetének változása (pénzmaradvány nagysága, finanszírozási feszültségek, hitelek nagysága);

Állami Számvevőszék

az nkorm nyzat tev kenys g nek m k d s nek megismer se ii
AZ ÖNKORMÁNYZAT TEVÉKENYSÉGÉNEK, MŰKÖDÉSÉNEK MEGISMERÉSE II.
  • a gazdálkodással kapcsolatos tevékenységek, hatáskörök, jogkörök szabályozottsága (kötelezettségvállalásra, utalványozásra, ezek ellenjegyzésére felhatalmazottak köre, érvényesítési, szakmai teljesítés igazolási megbízások kijelölések)
  • a polgármesteri hivatal számviteli rendszerének szabályozottsága (számviteli politika, leltározási, értékelési, pénzkezelési szabályzat, számlarend, munkaköri leírások);
  • az ellenőrzési rendszer szabályozottsága és működése, a megállapítások hasznosulása (hivatali belső ellenőrzés, intézmények ellenőrzése), a FEUVE rendszere;
  • a számviteli-pénzügyi adatok feldolgozási rendszere (kézi, gépi), a számviteli nyilvántartások programjai, fajtái.

Állami Számvevőszék

az nkorm nyzat tev kenys g nek m k d s nek megismer se iii
AZ ÖNKORMÁNYZAT TEVÉKENYSÉGÉNEK, MŰKÖDÉSÉNEK MEGISMERÉSE III.

A tevékenységről, működésről szerzett ismeretek segítik az ellenőrzést végzőt:

  • a kockázatok becslésében, a problémák felismerésében;
  • a vizsgálati célok közötti súlypontozásban;
  • az eljárások jellegének, az ellenőrzés mélységének és ütemezésének meghatározásában;
  • a vizsgálati bizonyítékok értékelésében.

Állami Számvevőszék

a vizsg lati kock zat
A VIZSGÁLATI KOCKÁZAT

A vizsgálati kockázat összetett fogalom, elemei:

  • az eredendő kockázat,
  • az ellenőrzési kockázat és a
  • hibafeltárási kockázat.

Állami Számvevőszék

slide24

MUNKADOKUMENTUM

a mintavételi-eljárásról (1)

Állami Számvevőszék

slide25

MUNKADOKUMENTUM

a mintavételi-eljárásról (2)

Állami Számvevőszék

slide26

MUNKADOKUMENTUM

a mintavételi-eljárásról (3)

Állami Számvevőszék

slide27

MUNKADOKUMENTUM

a mintavételi-eljárásról (4)

Állami Számvevőszék

slide28

MUNKA DOKUMENTUMaz átfogó vizsgálat elvégzésének tervezéséhez

Állami Számvevőszék

slide29

IV.

Pártok – Alapítványok ellenőrzése

politikai p rtok ellen rz se
Politikai pártok ellenőrzése

Politikai pártok és politikai alapítványok gazdálkodásának törvényességi és a választások pénzügyi ellenőrzésére kizárólag az Állami Számvevőszék jogosult.

Jogszabály forrás

  • az 1989. évi XXXIII. törvény, a pártok működéséről és gazdálkodásáról,
  • az 1989. évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről,
  • az 1997. évi C. törvény, a választási eljárásról,
  • a 2003. évi XLII. törvény, a pártalapítványokról

Az ÁSZ kétévente ellenőrzi azon pártok és pártalapítványok gazdálkodását, amelyek rendszeres állami költségvetésben részesültek!  az ÁSZ elnöke által jóváhagyott Módszertani Útmutató és Segédlet alapján.

Állami Számvevőszék

a politikai p rtok h rom form ban r szes lhetnek k zponti k lts gvet si t mogat sban i
A politikai pártok három formában részesülhetnek központi költségvetési támogatásban I.
  • Az országgyűlési választások eredményeként, az állami költségvetésben erre a célra előirányzott összegből:
      • az összeg 25%-a egyenlő arányban az országos listán mandátumot szerzett pártok között,
      • az összeg 75%-a, a pártra, illetve a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában kerül szétbontásra.

(Nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg!)

A 2005. évi központi központi költségvetésben: négy parlamenti párt 2 352,7 millió Ft, az 1% küszöb feletti három párt 216,2 millió Ft támogatásban részesült (mintegy 10 millió EU).

Állami Számvevőszék

a politikai p rtok h rom form ban r szes lhetnek k zponti k lts gvet si t mogat sban ii
A politikai pártok három formában részesülhetnek központi költségvetési támogatásbanII.

A választási eljárásról szóló tv. alapján központi támogatást kapnak a pártok a jelöltállítás arányában (2002. évi keret: 100 millió Ft  ~ 400 ezer EU!,

a 386 fős parlamenti „hely” figyelembevételével~ 35 ezer Ft/fő)

Állami Számvevőszék

a politikai p rtok h rom form ban r szes lhetnek k zponti k lts gvet si t mogat sban iii
A politikai pártok három formában részesülhetnek központi költségvetési támogatásbanIII.

A pártalapítványok támogatására (a négy parlamenti párt) a 2005. évi költségvetésben – a párt jelöltjeire (2002. évi választások során az első fordulóban) leadott érvényes szavazatok arányában közvetve részesült – 1 079 milliárd forintban (mintegy 4,3 millió EU).

Állami Számvevőszék

a p rtgazd lkod s k t tts gei r l
A pártgazdálkodás „kötöttségei”-ről
  • A központi költségvetési támogatáson felül más (további) költségvetési támogatásban nem részesülhetnek.
  • Vagyoni hozzájárulást költségvetési szervtől, állami vállalattól, költségvetési támogatásban részesülő alapítványtól és más államtól nem fogadhat el.
  • Névtelen adományt nem fogadhat el.

A pártok kötelesek minden év április 30-ig az előző évi gazdálkodásukról szóló beszámolót (zárszámadást) a Magyar Közlönyben és Internetes Honlapjukon közzé tenni.

Állami Számvevőszék

demokr cia k lts gei
„Demokrácia költségei”
  • az 1997. évi népszavazás, a NATO csatlakozásról

~ 1,7 Mrd Ft

  • a 2002. évi országgyűlési és helyhatósági választások

~ 9,5 Mrd Ft

(Ogy: ~ 6,4 Mrd Ft) (Önk.: ~ 3,1 Mrd Ft)

(1994. évi 2,8 Mrd Ft, az 1998. évi 6,5 Mrd Ft volt)

  • a 2003. évi népszavazás, az UNIOS csatlakozásról

~ 3,8 Mrd Ft

  • a 2004. évi népszavazás, az EU Parlament tagjairól

~ 4,3 Mrd Ft

Állami Számvevőszék

t rsadalmi nonprofit szervezetek ellen rz se
Társadalmi (Nonprofit) szervezetekellenőrzése

Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. tv. 2. § (5) bek. az ÁSZ ellenőrzi az állami költségvetésből juttatott támogatás felhasználását a társadalmi szervezeteknél, alapítványoknál, közalapítványoknál (gazdaságossági, célszerűségi, hatékonysági és törvényességi vizsgálatot jelent, de ellenőrzési időpont kötelezettségéről az ÁSZ elnöke dönt).

Állami Számvevőszék

a nonprofit szervezetek k lts gvet si t mogat sa t rt nhet
A nonprofit szervezetekKöltségvetési támogatása történhet
  • Társadalmi szervezetek esetében
    • A Magyar Köztársaság költségvetésében évente nevesített formában (évente 15-30 szervezet).
    • Nemzeti Civil Alapprogramból (2005-ben 6,3 Mrd Ft)
    • Az OGy Emberjogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága által jóváhagyottan (évente ~ 150-200 szervezetnek).
    • A minisztériumok fejezeti előirányzatából pályázattal vagy pályázat nélkül (évente több száz szervezet)

Állami Számvevőszék

a nonprofit szervezetek k lts gvet si t mogat sa t rt nhet1
A nonprofit szervezetekKöltségvetési támogatása történhet
  • Alapítványok és közalapítványok esetében, az éves költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatok terhére
    • normatív módon,
    • (köz) alapítványok nevére közvetlen címezve (fejezeten belüli előirányzatként),
    • a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei terhére, pályáztatással vagy egyedi elbírálás alapján,
    • alapítványok a Nemzeti Civil Alapprogramból (2005-ben 6,3 Mrd Ft).

Állami Számvevőszék

ad